Ha elfogadjuk Hiller István teóriáját L. Simon László menesztéséről, akkor ne álljunk meg itt, fokozzuk a gondolatkísérletet: lehet, hogy Csák miniszter egy kávé mellett ötletet adott Dúró Dórának a World Press Photo fotókiállítással kapcsolatban? Nem győzzük ismételni: ez utóbbi a képzeletünk műve, aminek létrejöttében azért lássuk be, a regnáló több, mint 10 éves melója van.

A Hiller-változat

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorának vendége volt csütörtök este Hiller István, az MSZP választmányi elnöke, aki L. Simon László menesztésével kapcsolatban azt mondta:

a World Press Photo fotókiállítás csak ürügy volt a Nemzeti Múzeum főigazgatójának félreállítására. Hiller azt mondta, L. Simon kirúgásának valós okát a Magyar Művészeti Akadémián (MMA) belül kell keresni.

A szocialista politikus felidézte, hogy az MMA-n október elején közgyűlést tartottak. A közgyűlés eredeti napirendjének egyik pontja az volt, hogy a leköszönő elnököt, egy neves magyar zenészt (Vashegyi Györgyöt) a testület tiszteletbeli elnökké nevezi ki. Hiller szerint

a közgyűlésen jelen volt L. Simon László is, és az ő javaslatára lekerült a napirendiről, hogy a leköszönő elnök tiszteletbeli elnök legyen.

Kéz kirúgást mos….

Hiller utalt arra, hogy Csák János miniszter nagyon jó kapcsolatot ápol Vashegyivel, ezért a szocialista politikus szerint azért, amit L. Simon László tett, előbb-utóbb a miniszter mindenképpen kirúgta volna. A World Press-fotókiállítás Hiller szerint csak ürügy volt. A kijelentéssel kapcsolatban a HVG  megkereste L. Simon Lászlót, aki elmondta:

nem akar interjút adni, és egyáltalán nem szeretne foglalkozni ezzel a témával.

Így azt sem tudtuk meg tőle, van-e, lehet-e alapja annak, amiről Hiller beszélt.

Nekünk ezt szánták

A hivatalos kommunikáció szerint L. Simon menesztésének oka az LMBTQ-propagandával megvádolt World Press Photo kiállítás körüli botrány, amit a Mi Hazánk országgyűlési képviselője robbantott ki múlt héten. Dúró Dóra törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte Csák Jánostól a kiállításon bemutatott három szociofotó miatt, amelyek egy melegeknek fenntartott Fülöp-szigeteki idősotthont mutattak be.

A miniszter szerint is törvényt sértett a Nemzeti Múzeum, és a családok védelméről szóló törvény értelmében arra kérte L. Simon László, hogy szigorítson a belépésen, és csak 18 éven felülieket engedjen be. A főigazgató erre azt reagálta, hogy

„a Nemzeti Múzeum jogszerűen nem tudja végrehajtani Csák János felszólítását, ugyanis senki személyi igazolványát nem kérhetik el”,

és megköszönte Dúrónak a hírverést, mert a múzeum előtt ugyanis napokig kígyóztak a sorok, annyian voltak kíváncsiak a 18-as karikát kapó kiállításra.

A minisztérium hivatalos közleménye szerint azért rúgták ki L. Simont, mert

a főigazgató az intézménytől elvárható jogkövetést mulasztotta el, azt érdemi felhívásra sem teljesítette, mi több, olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszonya fenntartását lehetetlenítette el.

A gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülésének javítása a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat célja, amelynek tárgyalását pénteken délután kezdte el az Országgyűlés.

Előterjesztő: cél, hogy javuljon a gyermekeket oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára expozéjában elmondta: az új életpályamodell célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése is javuljon. Ismertette: a törvényjavaslat létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Az új szabályok minden, a köznevelésben foglalkoztatottra ki fognak terjedni.

Az államtitkár a javaslat legfontosabb elemeként beszélt az új, teljesítményalapú bérrendszerről. Közölte, az új bérrendszer megtartja a korábbi, ötfokozatú előmeneteli rendszert, azokhoz azonban széles bérsávot rendel. Az életkor nem lesz meghatározó elem ebben – mondta.

Maruzsa Zoltán azt mondta, a sávos bérstruktúra azért is fontos, mert – az Európai Bizottsággal kötött megállapodás szerint is – a következő időszakban több lépcsőben jelentős béremelés lesz, ennek végrehajtásában a kormány indikátorokat vállalt, a teljesítéshez szükség van a rugalmasságra.

Közölte, a béremelést elindították, januártól 10 százalékos emelést előlegeztek meg a költségvetésből, a javaslat elfogadása után, július 1-től ismét biztosítják a többletet a költségvetésből addig, amíg Magyarország hozzáfér a neki jogosan járó uniós forrásokhoz.

Az előterjesztés kiemelkedő elemeként beszélt arról, hogy a kedvezményezett, felzárkózó településen lévő köznevelési intézményben dolgozó pedagógusok az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak.

Az államtitkár közölte: a jövőben a jubileumi jutalom minden pedagógusnak jár

Mint mondta, fontos eleme a javaslatnak a teljesítményértékelési rendszer is, amelynek bevezetésével jelentősen csökken a pedagógusok adminisztratív terhe. A pedagógusok szabadsága egységesen ötven napra emelkedik, ebből 15 felett rendelkezhet az igazgató.

A munkaköröknél alapszabály marad a pályáztatás, ez alól tankerületi intézményben kizárólag beosztott pedagógusnál lehet kivételt tenni. Hozzátette: a próba- és lemondási idő egységesen három hónap lesz, a felmondási idő a munkatapasztalat hosszától függ, annak ideje 2-8 hónap, a rendkívüli felmentésre 15 nap lesz.

Az államtitkár elmondta, hogy a heti óraszám 22-26 óra, de ezen a téren további lehetőségeket is mérlegelnek. Veszélyhelyzeti szabálynak nevezte a tanév meghosszabbításának lehetőségét egy hónappal.

A pedagógusok átirányítását lehetségesnek tartotta az államtitkár, aki szerint a változás az lesz, hogy egy tanévre is ki lehet rendelni a pedagógust más iskolába, de csak a járáson belül, és meghatározott élethelyzetekben a pedagógus hozzájárulására is szükség van.

Az államtitkár cáfolt szerinte téves állításokat. A pedagógusok számáról azt mondta, Magyarországon is idősödik a pedagógustársadalom, ezért fokozott erőfeszítéseket kell tenni a fiatalok bevonzására, de Magyarországon kevesebb gyermek jut egy pedagógusra, mint Európa számos más régiójában. Szólt a pedagógusképzésben tanulók számáról és úgy értékelt, a pedagógusképzés továbbra is népszerű, lesz utánpótlás.

Maruzsa Zoltán elmondta, a tankerületi rendszer létrehozásával megszűnt az a világ, hogy gazdag településnek jó iskolája, szegénynek pedig csak gyenge iskolája lehet

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a magyar diákok jó teljesítményt nyújtanak a világ legrangosabb megmérettetésein, a TIMSS- és PISA-méréseken, és az adatok azt mutatják, a családi háttér iskolai teljesítményre gyakorolt hatása is csökkent.

Beszámolt arról is, hogy a javaslat benyújtását „minden idők talán legátfogóbb egyeztetése” előzte meg. Érdemi és tartalmi egyeztetés volt, az 58 témakörből 34 területen változott jelentős mértékben az előterjesztés szövege – közölte.

Dunai Mónika (Fidesz) alapkérdésnek nevezte, hogy a parlamenti frakcióknak sikerül-e egyetértési pontokat találniuk. Hangsúlyozta, minden politikai frakciónak színt kell vallania arról, hogy mit tart fontosabbnak: a megoldások keresését vagy a kaméleonpolitikát, amikor a baloldali politikusok itthon a pedagógusok béremeléséért tüntetnek, Brüsszelben pedig mindent megtesznek azért, hogy a Magyarországnak járó pénzek ne érkezzenek meg.

A javaslat pozitívumai közül kiemelte, hogy az életkor helyett nagyobb hangsúlyt kap a minőségi oktatás, az alapszabadság 46-ról 50 napra emelkedik.

A törvénytervezetet a frakció támogatásáról biztosítva jelezte: képviselőcsoportjuk is több módosító indítvánnyal él, köztük a heti óraszámot 24 órában rögzítenék.

A javaslat a munkaidővel összefüggésben azt rögzíti, hogy 22-26 órát kellene kötelezően tanítani. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatban érkezett kérést, azaz a kötelező óraszám 24 órában való rögzítését lehet tárgyalási alapnak tekinteni.

Lendvai Ildikótól nem idegen a csípős irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját. Közel egy évig minden héten jelentkezett portálunkon “Heti tapló” című rovatával, amiben az előző 7 nap furcsaságait figurázta ki a csak rá jellemző módon. Lássuk aktuális gondolatát Budaházy-témakörben.

Budaházyék ügyeinek alig-alig vagyok érintettje,

másokkal ellentétben nekem semmi bajom nem lett, csak terv maradtam. Ahogy az alábbi korabeli tudósítás leírja,

kedves ötletként állítólag a liftet akarták rámrobbantani. Négyemeletes bérházban lakom, a lift ritkán pihen.

Úgy spekuláltak, hogy előbb a liftbe szerelt kamerával kifigyelik liftezési szokásaimat, (fogalmuk se volt a szerencsétleneknek, hogy szégyenletesen pontatlan lévén, nincsenek kiszámítható indulási időpontjaim), majd kellő időben robbantanak. Végül az akciót túl kockázatosnak ítélték, épp a ház forgalma miatt lebukhattak volna szerelgetés közben.

Hiller István sokkal rosszabbul járt, Csintalanról nem is beszélve

Hillerék lakásába lőttek be, nagy szerencse, hogy csak a ruhásszekrényt érte a golyó. A mementóként eltett zakókon, a feleség kosztümjén ott a golyó ütötte lyuk.

Hajlok rá, ehhez képest én inkább csak jóleső ábrándozás célpontja voltam, végülis sértetlen, nem túl lényeges mellékszereplő. A magam részéről tehát könnyedén visszadobhatom őket kenyérrel. Különben sem hihettem, hogy a végtelenségig ülni fognak, nem is volna ilyen igényem. Ráadásul hiszek az emberek változásában, bár azóta egy kicsit kevésbé, hogy Budaházy lovon (!), az őt hősként ünneplő mihazánkosok diadalmenetének élén távozott a börtönből.

Akár egy kiszabadított Táncsics.

De ha már, akkor azért jobb szerettem volna, ha én dobhatok vissza kenyérrel, és nem Novák Katalin

Tudom: neki van jogköre-kenyere hozzá. De akkor legalább ne bújna a pápa mögé, amikor csak arról van szó, hogy valódi főnökeinek szüksége van még néhány Mi Hazánk-szavazóra!

És akkor az egyik cikk a sok közül. Hogy legalább én ne felejtsem el:

„Budaházyék célkeresztjében volt Lendvai Ildikó is

Az MSZP-s politikusra a liftet akarták rárobbantani. A Hunnia (Magyarok Nyilai) Mozgalom katonája, F. Róbert tizenegyedrendű vádlott részletesen beszélt rendőrségi vallomásában Budaházy Györgynek, a szervezet katonai parancsnokának az elvárásairól – írja a Magyar Nemzet. A jegyzőkönyvek szerint akciót terveztek Lendvai Ildikó ellen is. Az MSZP-s politikusra a liftet akarták rárobbantani. A hírTV közben arról számolt be, hogy Budaházyék egyik célpontja csak a Nemzeti Nyomozóirodától értesült arról, hogy merényletet terveztek ellene. Nyúl István, volt szocialista képviselő ma már gyermekorvosként praktizál. Az ő mohácsi házához indultak volna az érdi parkolóból a csoport azóta letartóztatott tagjai, de Budaházy utasítására végül módosították a helyszínt. A rendőrség útközben fogta el őket, a futball-labdába rejtett bombával együtt.”

Budaházy György a pápalátogatás apropóján elnöki kegyelmet kapott Novák Katalintól

Az Országgyűlés hétfői ülésén az azonnali kérdések órájában az LMP képviselője kérdezett az oktatásról, miközben a karzaton megjelentek a Tanítanék mozgalom aktivistái, akik a pólójukra nyomtatott betűk segítségével saját magukra hívták fel a figyelmet.

Latorcai János levezető elnök azonban tiltott véleménynyílvánítás miatt szünetet rendelt el

Csárdi Antal (LMP) kiemelte: az oktatási rendszer az összeomlás határán van, csak a pedagógusok végtelen elkötelezettsége tartja életben.

Az ülést vezető Latorcai János kijelentette: a karzatról megzavarták az ülést, ezért szünetet rendel el, amíg a zavart keltők nem távoznak. A karzaton tüntetők pólójukon a Tanítanék feliratot jelenítették meg.

A képviselő felszólalását folytatva kifejtette: a pedagógusbérek napról napra kevesebbet érnek. A kormány elkötelezettsége nem érhető tetten ebben a kérdésben, hiszen a kormány is tudja, hogy milyen sokat vesztettek értékükből a pedagógusbérek – vélekedett. Hozzátette: ez a helyzet nem használ az oktatásnak, az országnak.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta: az elmúlt percek is megmutatták, mire képes az ellenzék; valamilyen politikai hasznot remél az akciókból, de valójában nem segíti a pedagógusokat. Az ellenzék nem szavazza meg a kormány pedagógusokat segítő intézkedéseit – tette hozzá.

Közölte: amikor az ellenzék megmutathatná, hogy partnere a kormánynak a pedagógusok támogatásában, nem él ezzel a lehetőséggel.

A Tanítanék képviseletében tanárok és diákok az Országházban hívták fel a döntéshozók figyelmét az oktatás rendszerszintű válságára és a 9 követelésükre

1. Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!

2. Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését! A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a pedagógusoknak!

3. Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!

4. Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!

5. Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!

6. Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az egyetemig!

7. Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!

8. Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!

9. Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!

Momentum: hány pedagógust terveznek még kirúgni?

Tóth Endre (Momentum) felidézte, hogy eddig összesen 13 pedagógus esett áldozatul „a láthatatlan rendőrminiszter önkényének”, akkor, amikor országossá vált a pedagógushiány. Még mindig nem értik, hogy a csend az nem rend – hangoztatta.

Hány pedagógust terveznek még kirúgni? Ki fog így tanítani? – kérdezte, azt is tudakolva, hogyan érvényesül a diákok érdeke akkor, amikor kirúgják egy iskola egyetlen kémiatanárát, vagy egy végzős osztály osztályfőnökét.

Szerinte a Fidesz-kormány megint kinyilvánította, hogy a diákok, a szülők és tanárok nem számítanak neki, és nemhogy nem hajlandó a tanárok béremelésére költeni, de még ki is rúgja a pedagógusokat. Ez a jövőgyilkos politika teszi tönkre a magyar családokat – jelentette ki.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte, Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke korábban azt mondta, mérhetetlenül sok az iskola Magyarországon. Ez számszerűsítve hány iskola bezárását és hány pedagógus kirúgását jelenti? – kérdezte.

Elmondta azt is, hogy 2011/2012-es tanévben 167 ezren dolgoztak az oktatásban, a 2021/2022-es tanévben pedig 165 ezren, közben a diákok létszáma is csökkent. Honnan veszik, hogy tizenhatezer pedagógus hiányzik? – tudakolta.

MSZP: ki az engedetlen?

Hiller István (MSZP) azt a kérdést tette fel: mi a kormány véleménye arról, hogy tizenhárom tanárt bocsátottak el engedetlenség miatt; olyanokat, akik az ország legjobb iskoláinak tanárai és érettségire készítenek fel diákokat. 

Ki az engedetlen? – kérdezte. Szerinte a kormányzat megszegte az ígéretét azzal, hogy a pedagógusok bérét egy idő után már nem kötötte a minimálbérhez. Azt is szóvá tette, hogy a sztrájkjog is a sztrájk folyamata közben változott. 

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte: senkit nem ér hátrány azért, mert él a törvényes sztrájkjogával. Megjegyezte: ez nem volt mindig így. 

Rámutatott arra is, hogy tervezhetőbben lehet sztrájkolni, hiszen csak öt nappal korábban kell azt bejelenteni, korábban ez az idő fél év volt. Hozzáfűzte: Németországban nem sztrájkolhatnak a tanárok. 

Úgy fogalmazott, ritka az a demonstráció, amikor a kormány azonnal közli: egyetért a követelésekkel. Bért kíván emelni a kabinet – hangsúlyozta.

Párbeszéd: semmit sem tettek a pedagógusbérek felzárkóztatásáért

Szabó Tímea (Párbeszéd) arra emlékeztetett, hogy a kormányzat már 2016-ban megígérte: a pedagógusok bére egy-két éven belül eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. Mint mondta, ez máig nem valósult meg, de azt is sérelmezte, hogy csupán a 80 százalék a cél. 

Szerinte azonnal meg lehetne emelni a tanárok bérét 50 százalékkal, az ehhez szükséges 286 milliárd forint kigazdálkodható. Mikor emelik meg tisztességgel a pedagógusok fizetését? – kérdezte. 

Navracsics Tibor azt felelte: az Európai Bizottsággal kötött megállapodás értelmében a tanárok jövedelme 2023-ban a diplomás átlagbér 64,7 százalékát, 2024-ben csaknem 72 százalékát, 2025-ben pedig a 80 százalékát éri majd el, vagyis három év múlva több mint 777 ezer forint lesz. 

Hozzátette: mivel a diplomás átlagbérnek a pénzügyi és a magánszektor is a része, amellyel az állami szektor nem veheti fel a versenyt, így annak 80 százalékát tudják biztosítani a tanároknak.

DK: vonatkozik-e a tájékoztatási kötelezettség a tankerületi vezetőkre? 

Barkóczi Balázs (DK) arról beszélt, a pedagógusok bére szégyenletesen és lehetetlenül alacsony. Példaként említette, hogy egy budapesti gimnázium nemrégiben ugyanannyi nettó fizetésért keresett délutáni takarítót, mint egy szakját angol nyelven is oktató pedagógust.

Egy „normális országban” ilyenkor a szakszervezet tárgyalásokat kezdeményez döntéshozókkal, ha pedig ez nem vezet eredményre, akkor sztrájkba hívja a dolgozókat. Magyarországon azonban a kormány megszüntette a sztrájk lehetőségét, azokat a pedagógusokat pedig, akik ez elleni tiltakozásul a polgári engedetlenség eszközével éltek, rendkívüli felmondással bocsátották el. „Ez nem büntetés, hanem megtorlás” – fogalmazott. 

A képviselő jelezte, a Kölcsey Gimnázium tanárainak kirúgása után kereste Marosi Beatrix tankerületi vezetőt, aki azonban 60 napig nem válaszolt a megkeresésre. 

Azt kérdezte, vonatkozik-e a tájékoztatási kötelezettség a tankerületi vezetőkre, és ha igen, mit tesz a kormány azért, hogy ők is betartsák ezt.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint ha az ellenzéki képviselő eszmét szeretett volna cserélni a köznevelés kérdéseiről, akkor végig részt kellett volna vennie az oktatás kérdéseiről rendezett parlamenti vitanapon. Politikust kellett volna kérdeznie és nem köztisztviselőket nyomás alá helyezni, politikailag megtámadni – vélekedett.

Hangsúlyozta, Magyarország normális ország, ahol lehet sztrájkolni. Annyi a feltétele, hogy öt nappal korábban be kell jelenteni, hogy sztrájkolni szeretnének, három nappal korábban azt, hogy hányan vesznek részt a sztrájkban, hogy egy nappal a sztrájk előtt az intézményvezető meg tudja állapítani, melyik órák lesznek megtartva. 

Barkóczi Balázs a választ nem fogadta el.

Forrás: MTI

Államtitkár: furcsa nagyon sok pedagógusnak, hogy az a négy- hat óra, amit oktatással kell tölteni, az munkaidő”, ami elvesz abból az időből, „amikor ő különórát tud adni diákoknak 6-7-8 ezer forintért óránként

A hatalmi politika egyik legostobább jellemvonása, hogy rá akar telepedni a tudományra. Megmond, kijelöl, elvár. Aktualizál, önkényesen válogat, önigazolást merít. Nem mondhatni, hogy újkeletű jelenség, de ettől még elítélendő.

Elítélendő etikai alapon,

de nemcsak azért. Leginkább azért, mert veszélyes. A tudomány, a kutatás szabadságát kívánja korlátozni, keretek közé szorítani, de a tudomány ezt kibírja, a kutatási szabadság ezt túléli. Eddig is így volt, ezután is így lesz. A közösség, a társadalmi önismeret, a legnemesebb értelemben vett identitás azonban veszélyeztetett, valódi kárát látja, mert torzul.

Március 15., a forradalom ünnepe sem kivétel ez alól. Tucatjával lehet idézni azokat a példákat a közelmúltból is, amikor politikai megnyilvánulások a legprimitívebb összehasonlításokkal, párhuzamokkal kapcsolják össze a forradalmat és szabadságharcot, annak hőseit és mártírjait a napi jelenkorral. Ennél azonban veszélyesebb, amikor folyamatok egészét kívánják átértelmezni csak azért, hogy politikai elképzelések alátámasztást nyerjenek.

Látni az előjelét annak, hogy ismét találkozunk ilyen kísérlettel

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetét kronológiai értelemben szokás úgy meghatározni, hogy Petőfiék forradalmával, március 15-vel kezdődik és a világosi fegyverletétellel, 1849 augusztus 13-val ér véget. Szélesebb összefüggésben vitathatatlan ugyanakkor, hogy a Deák vezényelte kiegyezés, 1867-ben – annak összes politikai, gazdasági és kulturális hatásával együtt – nyilván nem jöhetett volna létre 48-49 áldozatvállalása nélkül. A történelmi kapcsolat direkt és egyértelmű. Nem a Kiegyezés volt az egyetlen lehetséges következmény, de az lett. És pont itt van a kibontakozófélben levő vita gócpontja.

A Kiegyezés értékéről és hasznosságáról szinte az aláírása pillanatától különböző nézetek élnek. Reálpolitika, bölcs felismerés, az ország egésze számára érezhető fejlődés alapja – érvelt és érvel az egyik oldal. Önfeladás, egy gyilkosnak, a szabadságharcot leverőnek a trónra ültetése – olvasható a másik oldalról. (Én magam egyértelműen az első véleményt fogadom magaménak, de a jelen írás szempontjából ez mellékes.) Az már nem, hogy olyan vélekedések is napvilágot látnak, miszerint a Kiegyezés – méltányolható pozitív hatásai mellett – közvetett módon hozzájárult Trianonhoz, a békediktátumhoz. Hozzájárult annyiban, hogy ellehetetlenítette az önálló magyar önvédelem, az önálló rendelkezésű magyar katonai erő és infrastruktúra újbóli létrehozását, megerősítését, ezáltal gyengítette az országot.

Trianon évfordulója pedig közelít

Nem nehéz megjósolni, hogy az elkövetkező időszakban sokféle politikai értekezés, megemlékezés, beszéd és írás kerül majd a nyilvánosság elé. Ezért érdemes időben szólni és képviselni azt a tudományos álláspontot, miszerint Trianonért a Kiegyezés semmilyen értelemben nem tehető felelőssé. A XX. század elejének átrendeződött hatalmi viszonyai, nagyon sokféle külföldi és belföldi hatás összegződése, az európai évszázados konfliktuskezelő technikák tudatos elvetése igen, de a Kiegyezés nem. Aki ünnepli március 15-ét jó szívvel vállalhatja Deákot, Andrássyt, Eötvöst és társait is. 1867 után is.

Trianon nemzeti tragédia. 1848-49 forradalma és szabadságharca magyarság és európaiság ügyének nagyszerű példája. Ahogy 1867 is. Érdemes a tudomány eszközeivel lefolytatni tudományos-történeti vitáinkat. A politikának van dolga, épp elég.

Ez nem az.

Csak hogy még időben mondjuk ki. 2020. március 15-én.

(A szerző történész, az Országgyűlés alelnöke)

A cikkeredeti közlési helye: kerekasztal-mp.hu

Kapcsolódó

14-et kell aludni és Schmittné Makray Katalin zászlóanyaként vonul az Andrássyn (Kiütötte a vírus!)

Nyolcvannégy éves korában elhunyt Vekerdy Tamás – közölte a pszichológus, író családja. Legyen könnyű neki a föld!

Vekerdy Tamás 1935. szeptember 21-én született Budapesten

Egyetemi tanulmányait az ELTE jogi karán folytatta, majd a BTK pszichológia szakát is elvégezte. Járt Mérei Ferenc és Nemes Lívia szemináriumaira. Volt házitanító és a Nemzeti Színház statisztája, illetve a Színház- és Filmművészeti Főiskola óraadó pszichológia tanára.

1983-tól az Országos Pedagógiai Intézet főmunkatársa, később tudományos tanácsadója, majd szeniora volt. Tanított a Miskolci Egyetem neveléstudományi tanszékén, Solymáron a magyarországi Waldorf-óvoda és -iskola megszervezésében vett részt. 1991 óta a nappali Waldorf-tanárképzés szervezője és vezetője.

Vekerdy Tamás élete során számos díjat nyert, többek között Kiváló Munkáért díjjal jutalmazták 1985-ben, Budapestért díjat kapott 2000-ben, 2014-ben pedig Hazám-díjas lett.

„Minél kevésbé ellenőrzik a helyi és központi hatóságok az iskolák működését, még anyagi értelemben is, annál jobban működnek”

Vekerdy Tamás emlékére

Egész életében a gyermekek jövője volt számára a legfontosabb. Minden gondolatában, minden megnyilatkozásában, szervező munkájában arra törekedett, hogy szabadgondolkodású, kritikus és kreatív környezetben nőhessen fel és tanulhasson a legfiatalabb nemzedék.

Számos tanulmányban, előadásban mondta el és fejtette ki ennek részleteit. Megvolt az az egyedi képessége, hogy mindenkit tudott tanítani, az egyszerű érdeklődőtől a szakmabeli professzoron át a miniszterig, és számosan – sokan közülünk – tanultunk is tőle.

Kritikus volt minden kormánnyal szemben, minden oktatásirányítással kapcsolatban, de alapjaiban azzal a felfogással értett egyet, amely a közoktatás középpontjába a gyermek, a diák mindenek felett álló érdekét helyezte. Tagadta és bátor ellenfele volt annak a gyakorlatnak, annak a politikának, amely az oktatásban a legfontosabbnak nem a gyermek jövőjét, hanem a hatalom kiterjesztését állította.

Köszönet egész munkásságáért! Emlékét tisztelettel őrizzük!

Hiller István MSZP, az Országgyűlés alelnöke

Az MSZP elnöke szerint nincs mit ünnepelni a köztársaság napján, mert ma Magyarországon nincs köztársaság.

Egységesen kell szembeszállni a hatalom képviselőivel

Tóth Bertalan pénteken a XIII. kerületben a „magyar köztársaság kövénél” tartott rendezvényen azt mondta: attól, hogy elnöke van az országnak és nem királya, s hogy egy papírra leírják, hogy az államforma köztársaság, még nincs köztársaság.

Az ellenzéki politikus szerint Magyarországon olyan rendszer épült ki, amely a köztársaság alapintézményeit tagadja azzal, hogy bár fenntartja, kizárólag a saját érdekében működteti azokat. „Nincs más utunk, küzdenünk kell a köztársaságért” – hangoztatta.

Hozzátette: ennek érdekében teremtettek egységet az Országgyűlésben az ellenzéki pártok között, és nem véletlen, hogy azon dolgoznak a fővárosban is, hogy egységesen álljanak szembe a hatalom képviselőivel. Az ellenzék főpolgármester-jelölti előválasztását a magyar demokrácia különleges alkalmának nevezte, azt, hogy a budapestiekre bízzák annak eldöntését, ki legyen, aki a köztársaság eszményeit is képviselve elindul a főpolgármesterségért. Közölte, már 20 ezren szavaztak az előválasztáson.

Urak és szolgák visszahozott világa

Azt is hangoztatta, a köztársaság nemcsak intézményekből áll, hanem az emberekből, akik tehetnek azért, hogy Magyarországon újra köztársaság legyen.

Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke arról beszélt, hogy az 1989-ben kikiáltott köztársaságot „nem meggyilkolták, hanem szép lassan elfolyatták”. „Köztársasági elnökünk van, de köztársaságunk nincs” – fogalmazott.

Szerinte 30 évvel a rendszerváltás után a bal- és jobboldali demokratáknak ismét végig kell gondolniuk, „hogyan akarják a következő 30 évet”. Az Európa-párti erők együttműködésében azt kell néznie a demokratikus erőknek, ami összeköti őket, és együtt kell fellépniük nemcsak „az urak és szolgák visszahozott világa ellen”, hanem az európai Magyarország jövőjéért is – mondta.

A fővárosi előválasztásra utalva azt mondta, az „politikai újdonság, innováció és a demokrácia erősítése”, és bárki is nyeri meg, az a demokráciába vetett hit kifejezése lesz.

Nem akarjuk rehabilitálni Horthy rendszerét

Felidézte, 1946. február 1-jén azért kiáltották ki a köztársaságot, mert a királyság intézménye egybemosódott a feudalizmussal, mert nem akarták többé a Horthy-rendszert. Szerinte egyértelműen és világosan ki kell jelenteni, hogy „sem ok, sem alap nincsen Magyarországon Horthy Miklós rendszerének rehabilitációjára”, nem akarjuk „sem egyes részeiben, sem egészében azt az időt visszahozni, még 21. századi változatában sem”.

Az MSZP, a DK és a Párbeszéd politikusai az 1946-ban ezen a napon kikiáltott köztársaságra emlékezve virágokat helyeztek el a Carl Lutz rakparton felállított kőnél.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó

Bibó: világosság helyett zavarosság van a fejekben!

Ady Endre gondolatai napjainkban, halála után egy évszázaddal is aktuálisak – hangsúlyozta a költő budapesti szobránál vasárnap rendezett megemlékezésen Tóth Bertalan MSZP-elnök és Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke.

Közéleti publicisztikák

Tóth Bertalan kiemelte: a költői nagyság mellett meg kell emlékeznünk Ady korrajzot adó közéleti publicisztikáiról is, amelyek olyan társadalmi problémákra irányították rá a figyelmet, mint a mindent átszövő, panamázásként emlegetett korrupció vagy az akkori hatalom által a zsidók ellen alkalmazott gyűlöletkeltés.

De Ady rávilágított a kivándorlásra, a romló demográfiai mutatókra, akárcsak a kulturális bezárkózottságra, a távolodásra a Nyugattól, a Kelet felé fordulásra, az oktatás színvonalának romlására, valamint a kor társadalomfilozófiájára, amely „arról szólt, hogy uralkodók vannak és szolgák vannak”, és „arról szólt, hogy az alsóbb rétegekről hogyan mond le a hatalom” – mondta.

Elképesztő pontosságú, ma is érvényes korrajz

A mai hatalom is ezt a társadalomfilozófiát követi – vélekedett a pártelnök, hozzátéve: az MSZP ez ellen a felfogás ellen küzd, közös jövőért, igazságos Magyarországért.

Hiller István szerint Ady művészetében „az a legfélelmetesebb, hogy mennyire a máról szól, az a legszomorúbb, hogy amit írt, azt tegnap is írhatta volna”, miközben elképesztő pontossággal mutatta be az ország és a nemzet problémáit, mindkettő jövőjét Európában és az európaiságban látva.

Modern, európai Magyarország nincs Ady Endre nélkül – jelentette ki a szónok.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó

Ady Endre halálának 100. évfordulójára emlékeznek a hétvégén

Az MSZP választmányának elnöke, Hiller István, a testület szombati ülése után közölte, jelenleg öten aspirálnak a szocialista elnökjelöltségére, ő viszont nem indul újra a választmányi elnöki posztért.

650 ezer magyar ember érdekét képviselik

Hiller István elmondta, a választmány az április országgyűlési választás értékelését folytatva állapította meg, hogy „tragikus vereség” volt az április választás, de ellentétben Lengyelországgal „nem halálos csapás a baloldalra”.

Meg kell erősíteni az MSZP-t

Az MSZP megőrizte parlamenti helyét és fenntartja a frakciószövetséget a Párbeszéddel – mondta, jelezve: folytatják a munkát, 650 ezer magyar ember érdekét képviselik és tovább kívánják bővíteni szavazóik számát.

Az MSZP választmányának elnöke közölte, a továbblépés lehetőségét a vitában a többség főleg a vidéki, elsősorban a kis- és közepes városi szervezetek újraépítésében látta.

A többség szerint először meg kell erősíteni az MSZP-t, ha ez sikeres lesz, akkor érdemes a szövetségkötéssel foglalkozni – összegezte Hiller István, aki elmondta azt is, az MSZP-Párbeszéd frakciószövetség fenntartását a döntő többség támogatta.

Öten pályáznak az elnöki tisztre

Beszámolt arról is, hogy azok, akik az MSZP elnökjelöltségére pályáznak, június elején vidéken négy helyszínen – Győrben, Pécsett, Kecskeméten, Nyíregyházán – , majd Budapesten ismertetik a programjukat.

Hiller István elmondta, jelenleg Bródy Gábor, az MSZP választmányának tagja, Kunhalmi Ágnes volt budapesti pártelnök, Mesterházy Attila volt pártelnök, Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő és Tóth Bertalan frakcióvezető tervezi, hogy indul a június 17-i tisztújító kongresszuson az elnökségért.

A politikus szólt arról is, hogy a választmány ülésén bejelentette, nem indul újra a testület elnöki posztjáért. Közölte, ez semmiféle elhatárolódást vagy eltávolodást nem jelent.

A helyi szervezetekre bízzák a legmegfelelőbb jelölt kiválasztását

Hiller István döntését azzal indokolta, két éve programalapú munka tervével pályázott a választmányi elnöki posztra, két színvonalas, karakteres baloldali programot alkottak, de a választási kampányban ezekről alig volt szó. Tudomásul kellett vennie, hogy ezeknek a programoknak „a valós hozzáadott értéke” a választási kampányban csekély volt – tette hozzá.

Kitért arra is, Tóth Bertalan javaslatára úgy döntöttek, hogy a helyi szervezetekre bízzák a legmegfelelőbb jelölt kiválasztását, a legjobb együttműködés kialakítását a következő időközi polgármester- vagy önkormányzati képviselő-választásokon.

Politikai felelősség

Arra a kérdésre, volt-e szó a választmány ülésén arról, hogy Molnár Gyula lemondott pártelnök az elnökség tudtán kívül egy pénzügyi támogatást is tartalmazó megállapodást írt alá, Hiller István közölte, olyan vélemények hangzottak el, hogy ez politikai felelősség kérdésébe tartozó ügy volt, és azzal, hogy Molnár Gyula lemondott az elnöki posztról, vállalta a politikai felelősséget.

(MTI)

Abszurd felvetésnek tartja, hogy az MSZP vitte volna be a hátán a parlamentbe a pártját kétszer is. Fodor Gábor azt állította az ATV Egyenes Beszéd műsorában: valójában ők hoztak hatalmas áldozatokat, hogy létrejöhessen az MSZP-Párbeszéd-Liberálisok szövetség.

A Liberálisok elnöke szerint ez a szövetség minden résztvevőnek megérte, jobb eredményt értek el együtt, mint külön.

Fodor mindezzel a műsorvezető kérdéseire válaszolt, amelyek azt a különös jelenséget igyekeztek körüljárni, hogy a Liberálisok úgy küldött képviselőt a magyar parlamentbe 2014-ben és 2018-ban is, hogy a pártnak se szemmel látható tagsága, se érdemi tevékenysége, se szavazói nincsenek.

Fodor szerint ez azonban félreértés, mert még az is előfordult, hogy 1 és 3 százalék közé mérték őket.

A pártelnök továbbra is tartja magát ahhoz, hogy nem a pénz miatt okoztak válságot ellenzéki oldalon, illetve nem azért, mert nem kapta meg az uniós képviselői helyet, amit szeretett volna kilobbizni magának.

A mandátumot nem adják vissza, mert az a Liberálisokat illeti, amiért szerinte meg is dolgoztak:

„Mi is hoztunk százalékokat!”

A műsorvezető a sajtóban megjelent 60 millió forintra is kíváncsi volt, azt kérdezte Fodortól, tényleg ennyit kapott volna a pártja a megállapodás szerint? Először is, a szerződésben semmilyen ilyen szám nem szerepel – szögezte le válaszában Fodor Gábor, majd hozzátette: egy százalékos megoszlásról van szó, de határozottan szeretné visszautasítani, hogy őket azzal gyanúsítsák, hogy pénzért kötötték a szövetséget. Mi vagyunk azok, akik lemondtak a pénzről ebben a történetben – közölte. Mint mondta, azért döntöttek – egyhangúan – a kilépés mellett, hogy ne kelljen elvtelen kompromisszumokat kötniük. „Hagyjuk ezt a pénz dolgot”- tette hozzá a párt elnöke.

Arról is beszélt, hogy zaftos részleteket nem szeretne megosztani a történtekről, mivel nem akarja, hogy az ellenzéken „kajánkodjon” bárki is, épp elég nehéz helyzetben vannak most.

Szabó Tímea azon kijelentésére, hogy Fodor egy politikai élősködő, a Liberálisok elnöke úgy reagált: ez is mutatja szerinte, hogy milyen személyes indulatokat keltett a bejelentésük. Hozzátette: Bősz Anett ennél jóval nagyobb méltósággal viselte, hogy pénzügyi és parlamenti lehetőségektől esik el.

Hiller Istvánt felbosszantotta Fodor szövege

Az Egyenes Beszéd következő vendége Hiller István, az MSZP választmányi elnöke volt, akit saját bevallása szerint is felbosszantott, amiket Fodor beszélt. „Kérem, lássuk be, ha a Liberális párt nem kapja meg az MSZP-Párbeszéd lista 15. helyét, akkor egy képviselőjük sincs, tehát nekem itt ne vádaskodjanak.”

(Forrás: ATV)

Kapcsolódó:

Bősz Anett nem adja vissza a mandátumát az MSZP-P-nek

Győzött a józan ész – Mellár Tamás megmenti a frakciót

Molnár Gyula a Magyar Szocialista Párt elnöke és Hiller Istványi választmányi elnök az alábbi gyors felhívással fordult a választókhoz, mert minden szavazat számít.

Add tovább!

Mindenki menjen el szavazni, most minden voks számít.

Kapcsolódó

Még mindig rekord: 53,64 százalék!

Február 10-én országos listát állító kongresszust tart az MSZP. A párt legmagasabb fóruma várhatóan elfogadja a szocialisták választási programját is.

Esélylatolgatás

Hiller István, az MSZP országos választmányának elnöke, a Magyar Időknek adott a közelmúltban interjút. Kongresszus előtt olvasóink számára is érdekes lehet, miképpen gondolkodik pártjáról, a választási esélyekről.

Hiller szerint az MSZP- Párbeszéd összefogás kimozdította a holtpontról az ellenzéket, létrejött egy olyan politikai mágnes, amelynek már érezhető a hatása. Az a választó, aki eldöntötte, hogy elmegy szavazni, de azt még nem, hogy kire, most valódi alternatívát láthat ebben a szövetségben:

„Ennek a mágneshatásnak az eredménye például, hogy Pécsett az a Mellár Tamás a közös jelöltünk, aki inkább konzervatívnak nevezhető, és az első Orbán-kormány idején a statisztikai hivatal elnöke volt, most pedig velünk van. Nem a pillanatnyi számok, hanem az érdekel, mozgásba lehet-e a hozni a demokratikus ellenzéket, a gondolatai, képviselői iránt fogékony választókat. Minél magasabb a részvételi arány a választáson, annál nagyobb a demokratikus ellenzék esélye a győzelemre.”

Karácsony: egyféleképpen lehet a változásra szavazni

Karácsony Gergelyt baloldali gondolkodású, modern politikát folytató politikusnak tartja, aki miatt rendre megtelnek a művelődési házak nagytermei:

„… sokáig kérdés volt, hogy egy baloldali Orbán Viktor lenne-e a megfelelő kihívó Orbán ellen? Világossá vált, hogy ez a gondolat, bukásra van ítélve. Amit Karácsony Gergely habitusában és beszédmódjában is megtestesít, az egészen más, mint Orbán Viktoré. Valós választási lehetőség.”

MSZP-Párbeszéd: a kulturális intézményeket a sokszínűség szolgálatába kell állítani

A Fidesz ellenfél, nem ellenség

Hangsúlyozta, neki ez a kormány, ez a rendszer az ellenfele, aminek a leváltásán dolgozik. Azzal foglalkozik, hogy az MSZP–Párbeszéd-szövetség erősödjön:

„Ki kell jelenteni, hogy nincs kormányváltás az MSZP, illetve az MSZP–Párbeszéd-szövetség nélkül. Aki ezt nem fogadja el, az vagy nem látja a politikai realitást, vagy tudatosan hazudik. A siratóasszonyokat fel lehet bérelni, akik aztán nagy meggyőződéssel siratják akár az ismeretlent is. A politikai siratóasszony szerepét magukra vállalóknak azt üzenem, hogy egy ideig nyugodtan takarékra tehetik a könnyzacskóikat: az MSZP-nek és ennek a szövetségnek van jövője.”

Megosztás politikája

A mai politikát végtelenül megosztónak tartja, szerinte a Fidesz túl mélyen ment bele a közösségek, az emberek életébe, a Soros-ellenes kampánnyal pedig klasszikus ellenségképzést folytat :

„Ebből a hangulatból sokaknak, de leginkább a fiataloknak van elegük. A szavazatok forintra való lecsupaszítása nem váltja ki azt, hogy sok ember normális, békésebb országban akar élni.”/……/ ” A Fidesz szerint mi Soros ügynökei vagyunk, Soros György szerint meg a Fidesz vette meg az MSZP-t. Ha ennyit foglalkoznak velünk, akkor valamit mégiscsak jól csinálunk.”

Büszke baloldali magyar

Kiemelte, hogy országot, nemzetet, Európát összekapcsolva kell kiállni az emberek elé. Határozott ambíciója, hogy a magyar baloldalt ebbe az irányba befolyásolja:

„Büszke magyar és büszke baloldali vagyok, ezért számomra a baloldal és a nemzet kérdésének az összekapcsolása az egyik legerősebb pillére a jövőképnek. Azt a feltételezést, hogy amint megyünk előre az időben, a nemzetek súlya, jelentősége csökken, minimalizálódik, végül eltűnik, a történelem lesöpri az asztalról. Erre a magát nyitottnak nevező baloldalnak reagálnia kell.” /…../ „A nemzetben való gondolkodás nem lehet kizárólag egy politikai oldal kiváltsága, ezért kérem annak jogát és elfogadását, hogy egy más utat lássak, s így gondolkozzam baloldalról, nemzetről, jövőről. Ha a baloldal képes megérteni azt a változást, amiről beszélek, akkor komoly távlat és sikeres jövő állhat előtte.”

A hatalom ne törekedjen az oktatási intézmények maga alá gyűrésére

Egy új, a negyedik magyar köztársaság felépítését ígérték az MSZP és a Párbeszéd politikusai, a köztársaság napján tartott csütörtöki, budapesti megemlékezésükön.

Az elmúlt nyolc évben csökkent a szabadság és nőtt az egyenlőtlenség

A Duna partjától nem messze felállított Magyar Köztársaság kövéhez szervezett rendezvényen Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke arról beszélt, hogy a köztársaság halott, „mert Orbán Viktorék az életére törtek és kevesen voltunk azok, akik védeni próbáltuk”.

Az új, a negyedik magyar köztársaság olyan kell, legyen, amit minden polgára magáénak érezhet, ahol minden magyar ember otthonra talál – jelentette ki. Ahol nincs alávetettség, nincs kiszolgáltatottság, ahol nincsenek első- és másodrendű állampolgárok, ahol nincsenek ordító igazságtalanságok – tette hozzá. Az elmúlt nyolc év azonban úgy vonul majd be a történelemkönyvekbe, mint amikor csökkent a szabadság és nőtt az egyenlőtlenség.

A politika soha többé ne uralkodhasson az emberek felett

Orbán Viktor 2010. után nemcsak felszámolta a liberális demokráciát, hanem lebontotta a demokrácia szociális alapjait is – mondta a független képviselő. Az ország kettészakadt, van egy szűk kormányzati elit, és van egy magára hagyott széles társadalom, ahol 4 millió ember él havonta kevesebb, mint 90 ezer forintból.

Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt és az MSZP-Párbeszéd szövetség a demokráciát újra a jog alapjaira fogja helyezni, visszaállítják a fékeket és ellensúlyokat, hogy a politika soha többé ne uralkodhasson az emberek felett – jelentette ki.

Amennyiben kormányra kerülnek, a szabadságjogok visszaállításán túl, meg fogják teremteni a szociális demokráciát is – ígérte a társelnök. Azt mondta, hogy „az áprilisi győzelem után” új alkotmányba foglalják az olyan alapvető szociális jogokat, mint a lakhatáshoz, az emberhez méltó megélhetéshez, illetve a minőségi betegellátáshoz, oktatáshoz és kultúrához való hozzáférés jogát. Kiemelte, hogy duplájára emelik a családi pótlékot, segítik a részmunkaidős foglalkoztatást és felszámolják a gyermekéhezést. Szabó Tímea arra is kitért, hogy a jövőben senki sem marad majd otthon nélkül, és senki sem fagyhat meg az otthonában csak azért, mert nincs tűzifája.

A politikus azt is bejelentette, hogy többkulcsos adórendszert alakítanak ki és mindenkinek biztosítják a gyógyulás lehetőségét.

Az új köztársaság 12 pontja

Hiller István, az MSZP választmányának elnöke azt mondta: azt akarják, hogy létrejöjjön egy minden magyar állampolgárt összekötő társulás, a negyedik, az új magyar köztársaság. Az emberek többségét nem az érdekli, hogy milyen volt a régi köztársaság, ezért ma arról kell beszélni, hogy milyen lesz a közös jövő – szögezte le.

Szavai szerint tévedtek, amikor azt hitték, hogy mindenki akarja az 1989-ben kikiáltott köztársaságot, ezért a demokraták nem követhetik el még egyszer ezt a hibát.

A politikus ezt követően felolvasta az „új köztársaság 12 pontját”. Az első pont kimondja, hogy Magyarország független, demokratikus, szociális jogállam, az EU büszke tagja. A pontok között szerepel a közvetlen államfőválasztás, a külföldön élő magyarországi magyarok levélben való szavazásának bevezetése, valamint egy új, népszavazással megerősített alkotmány létrehozása. Hiller István ezeket azzal folytatta, hogy garantálják a bíróságok függetlenségét és visszaállítják az Alkotmánybíróság korábbi hatásköreit.

Megígérte, hogy a belügyeikbe való beavatkozás nélkül támogatják a határon túli magyar közösségek törekvéseit. A parlament alelnöke szabad és független közmédiát követelt és bejelentette, hogy eltörlik a „civil szervezeteket megbélyegző” törvényt. A politikus arra is kitért, hogy megerősítik az önkormányzati rendszert és több nőt vonnak be a társadalmi és politikai döntéshozatalokba. Végül azt mondta, hogy az új köztársaság miniszterelnöke nem költözik a Budai Várba.

Az esemény végén az egybegyűltek nemzeti színű papírzászlókat szúrtak le a Magyar Köztársaság kövéhez.

(Forrás: MTI)

Az MSZP és a Párbeszéd szerint újra kell gondolni a kultúra teljes intézményrendszerét és a politika helyett a magyar kultúra sokszínűségének szolgálatába kell állítani azt.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje hétfőn, a magyar kultúra napja alkalmából Budapesten, a Műcsarnok előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, „az elmúlt évek kulturális politikája nem a sokszínűség egységét, hanem inkább a megosztást képviselte”.

Bírálva a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) meghatározó voltát a kultúra irányításában az ellenzéki politikus közölte, az MMA úgy működik, mint állam az államban, bár azért jött létre, hogy a magyar kultúra sokszínűségét egy testületben egységesítse, mégis a megosztás eszközévé vált.

Hozzátette: az MSZP és a Párbeszéd abban hisz, hogy együtt kell élnie a nemzeti tradíciónak és az innovációnak, a nemzeti büszkeségnek és a nyitottságnak, ehhez pedig olyan nyitott intézményrendszer szükséges, amely nem politikai alapon mérlegel, hanem csak és kizárólag a művészeti teljesítményt értékeli.

Karácsony Gergely rögzítette, az MMA nem uralkodhat egyedüliként a magyar kulturális irányításban.

Közölte, az MSZP és a Párbeszéd kormányra kerülve megerősíti az autonóm kulturális kezdeményezéseket, a Nemzeti Kulturális Alapot és olyan finanszírozási modellt hoz létre, amely a sokszínűség egységét fogja képviselni.

Hozzátette: megállítják a nagy, kiemelt látványprojekteket, mint a kormányfő budai Várba költözése és újragondolják a Liget-projektet is.

Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke azt mondta, kulturális politikának nevezett osztogatást folytat a kormány, és a kultúra területén azt, ami nem az ő ízlése, „egyszerűen utálja”, különösen az alternatív művészeket.

Szerinte a kormány teljesen felborította a kultúra finanszírozásának belső arányait, saját kulturális nagyberuházásaira 11-szer többet, 83,5 milliárd forintot költött tavaly, mint a közművelődés meghatározó intézményeire, a könyvtárakra, a múzeumok fejlesztésére. Utóbbira tavaly 7,2 milliárd forintot fordítottak – jegyezte meg.

A volt oktatási miniszter szerint a jelenlegi kormánynak nincs semmilyen elképzelése a kultúra területén az uniós együttműködésre és ez elsősorban a vidéket sújtja, az MSZP és a Párbeszéd kulturális programjának viszont fontos része „a kulturális vidékfejlesztés”.

Eurómilliárdok lennének, ha lenne erre elképzelés, kapcsolat és lenne olyan kulturális politika, amely nem egy kormány saját öncélú nagyberuházásaira, hanem a kultúra valódi fogyasztóira fókuszál – hangoztatta.

Hiller István kitért arra, hogy soha egyetlen rendszer egyetlen kormányának nem jutott eszében, hogy a több mint százéves Műcsarnokot egy csoport tulajdonába adja. Hozzátette: a Műcsarnoknak ismét állami tulajdonba kell kerülnie.

Arra a felvetésre, hogy a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a nap folyamán átadja béremelést is tartalmazó követeléseit a kulturális államtitkárnak, Hiller István azt mondta, egyetértenek a követelésekkel, azokat jogosnak tartják. Megjegyezte, programjuk szerepel a közművelődési dolgozók fokozatos és folyamatos béremelése.

Egy másik kérdésre, miszerint vita alakult ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és a Magyar Írószövetség között, hogy a magyar próza napját Esterházy Péter vagy Jókai Mór születésnapján (előbbi április 14., utóbbi február 18.) tartsák, a szocialista politikus közölte, le kell ülni az érintettekkel, meg kell hallgatni a javaslatukat. Politikai vagy kormányzati állásfoglalásra nincs szükség, mert „Jókait, éppúgy mint Esterházyt nemcsak tiszteljük, hanem szeretjük is” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy a Magyar Nemzet című napilap szerint a kormány lakhatási támogatást adott a Magyarországon befogadott menekülteknek, Karácsony Gergely kijelentette: nem az a baj, hogy a kormány lakhatást biztosított az ittlévő menekülteknek, hanem az, hogy hazudott.

Szerinte a menekültválsággal kapcsolatban az egész kormányzati politika egy óriási hazugság. Hozzátette: a kormány súlyos milliárdokat költött egy népszavazásra, miközben megteszi azt, amit minden kulturált országban meg kellene tenni. „Én még meg is tudnám őket dicsérni, hogy egy ilyen helyzetben megpróbálták a legjobbat hozni a magyar polgárok szempontjából is” – fogalmazott.

A zuglói polgármester elmondta azt is, kerületvezetőként nem volt arról tudomása, hogy a budapesti hajléktalan-ellátáson keresztül segítették a menekülteket.

Az Együtt az LMP két társelnöke részére történő visszalépésével összefüggésben az ellenzéki választási együttműködést firtató kérdésre a Párbeszéd társelnöke azt mondta, kölcsönös, egymást méltányoló együttműködésben az MSZP és a Párbeszéd nyitott az LMP és az Együtt irányába. Hozzátette: február 17-én indul a jelöltállítás, ajtójuk addig nyitva áll minden demokratikus párt előtt.

A politikusokat kérdezték arról, mit gondolnak arról, hogy Szél Bernadett (LMP) egy nyíltan bevándorláspárti afgán szakértőt szeretett volna bevinni a nemzetbiztonsági bizottság ülésére. Karácsony Gergely közölte, egy parlamenti párt olyan szakértőt delegál, amilyet akar.

Hozzátette: a szakértő pályafutását ismerve elmondható, hogy eddig a Fidesz szakértője volt, olyan nagyon bevándorláspárti nem lehet. A Fidesznek nem dolga, hogy igazságot tegyen – hangoztatta.

Egy másik kérdésre, hogy a KDNP-s Hollik István szerint Szél Bernadettnek be kell számolnia arról, ki ez a férfi és milyen kapcsolatai vannak Soros Györggyel, Hiller István közölte: „jó egészséget kívánunk Hollik Istvánnak! Gyógyulást!”

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

https://varosikurir.hu/karacsony-mszp-valasztmany/