Ezen a néven olvasható az Alapjogokért Központ új honlapja, amely e fideszes szellemi műhely politikai üzeneteit hivatott az érdeklődő közönséghez eljuttatni.

Egész oldalas újsághirdetésekben,

az internetre feltelt videókban hívják fel hallgatóságukat, hogy az

„Igazság, Erő. Felemelkedés”

jelszóhármas jegyében

„együtt tegyük naggyá a Kárpát-medencét”.

A honlapon közlik Orbán Viktor emlékezetes sátoraljaújhelyi beszédét, melyet a miniszterelnök „trianoni beszédeként” jelölnek meg. Olvashatók a honlapon az Alapjogokért Központ vezetőinek: Szánthó Miklósnak, Kovács Istvánnak, Panyi Miklósnak a Magyar Nemzetben, a Mandinerben és másutt megjelent programadó írásai.

Vajon mire kellene készülniük az Alapjogokért Központ követőinek?

Abból érdemes kiindulni, hogy a Kárpát-medence fogalmának ma csak természetföldrajzi jelentése van, politikai-földrajzi jelentése nincs. A földrajzi értelemben vett Kárpát-medence területén található egész Szlovákia, Románia területének közel fele és lakosságának egyharmada, Szerbiából a Vajdaság, Ukrajna kárpátontúli megyéje és Ausztria Burgenland tartománya.

Ezeknek a területeknek és együttvéve mintegy tizenhatmilliós lakosságuknak „felemelkedésére” a magyar kormánynak és az őt támogatóknak nincs se hatása, se hatásköre. Következésképpen a Kárpát-medencét mint olyat „együtt naggyá tenni” – ennek nincs értelme.

Netán arra gondol

az Alapjogokért Központ, hogy a szomszéd országokban élő magyar magánszemélyek, magyar vállalkozások, magyar iskolák, magyar egyházak külön „felemelkedését” szolgálják mindazok a támogatások, amelyeket az Orbán-kormány a magyarországi adófizetők pénzéből „nemzetegyesítésre” fordít? Aligha, hiszen ez tíz éve – sőt, a kisebbségi magyar oktatás és kultúra tekintetében immár harminc éve – folyik, „készülni” pedig olyasmire kell, amit még csak várunk, amit szándékozunk, de egyelőre még nem történik.

Hát akkor?

A Nemzeti Sportban megjelent egész oldalas hirdetés üzenete ad némi eligazítást. Az ugyanis fegyveres katonákat ábrázol, az első világháború korabeli öltözetben és felszereléssel, mintegy az egyik filmen megjelenő honfoglalók ügyének folytatóiként. Netán fegyveres erővel kellene újra „naggyá tenni” a Kárpát-medencét, alighanem a magyarok számára?

Így kellene jóvá tenni a trianoni igazságtalanságot, az „Igazság. Erő. Felemelkedés” jegyében?

Ismerjük Orbán vonzalmát a katonasághoz,

megszoktuk a beszédeiben megjelenő háborús szóhasználatot, s azt is tudjuk, hogy hogyan gyorsul meg ezekben az években a magyar hadsereg felfegyverzése. Azt is tudjuk, hogy aminek ma nyilvánvalóan nincs realitása, az ott lehet Orbán hosszú távú elképzelései között, hiszen ő sosem csak a következő választásig gondolkodik, perspektivikus céljai vannak.

Elmondta már, hogy 2030-ig tervez. Alighanem tovább is, hiszen a változatlan lendülettel folytatott stadionberuházások a majdani olimpiát szolgálják, amelyre legkorábban 2032-ben vagy 2036-ban kerülhetne sor Budapesten.

Ugyanígy hosszú távra szóló elképzeléseket szolgálhat a nagy fegyvervásárlásokkal folytatott hadseregfejlesztés is, amelynek egyébként – Lázár Jánosnak még miniszterként mondott szavai szerint – a térség legütőképesebb hadseregévé kellene fejlődnie.

Vajon milyen feladatra? Arra, amire az Alapjogokért Központ felhívását követőknek készülniük kell?

Egykor a Horthy-rendszer vezetői

azt a nagy szövetségest találták meg a náci Németországban, amely az akkori európai status quo, a versailles-i rendszer felborítására törekedett. Így érhették el a revíziót, amelyre magának az akkori magyar államnak soha nem lett volna ereje. Orbán most ahhoz a nagyhatalomhoz dörgölőzik, amely ezekben az években a szemünk láttára borítja fel a Szovjetunió és szövetségi rendszere felbomlását követően, 1989-92-ben kialakult új status quót. Lehetséges, hogy ebben is hosszú távra gondolkodik. Ő is, és az általa működtetett „szellemi műhely” is. Vajon nem erről szól-e az Alapjogokért Központ üzenete?

Forrás

Orbán-közeli cég közvetíti 3,5 milliárd forintért Erdogán „levetett" fegyvereit Magyarországra

444.hu: Lukasenka már gépfegyverrel a kezében mászkál....

Németh Szilárd: Honvédeink mindhalálig védik a hazát! - Bocsika, béke van, vagy Ő már tud valamit?

No para, újra mentve a haza! Németh Szilárd bemutatta a nemzeti “digitális katona” új cuccosát

Az MSZP elnöke szerint nincs mit ünnepelni a köztársaság napján, mert ma Magyarországon nincs köztársaság.

Egységesen kell szembeszállni a hatalom képviselőivel

Tóth Bertalan pénteken a XIII. kerületben a „magyar köztársaság kövénél” tartott rendezvényen azt mondta: attól, hogy elnöke van az országnak és nem királya, s hogy egy papírra leírják, hogy az államforma köztársaság, még nincs köztársaság.

Az ellenzéki politikus szerint Magyarországon olyan rendszer épült ki, amely a köztársaság alapintézményeit tagadja azzal, hogy bár fenntartja, kizárólag a saját érdekében működteti azokat. „Nincs más utunk, küzdenünk kell a köztársaságért” – hangoztatta.

Hozzátette: ennek érdekében teremtettek egységet az Országgyűlésben az ellenzéki pártok között, és nem véletlen, hogy azon dolgoznak a fővárosban is, hogy egységesen álljanak szembe a hatalom képviselőivel. Az ellenzék főpolgármester-jelölti előválasztását a magyar demokrácia különleges alkalmának nevezte, azt, hogy a budapestiekre bízzák annak eldöntését, ki legyen, aki a köztársaság eszményeit is képviselve elindul a főpolgármesterségért. Közölte, már 20 ezren szavaztak az előválasztáson.

Urak és szolgák visszahozott világa

Azt is hangoztatta, a köztársaság nemcsak intézményekből áll, hanem az emberekből, akik tehetnek azért, hogy Magyarországon újra köztársaság legyen.

Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke arról beszélt, hogy az 1989-ben kikiáltott köztársaságot „nem meggyilkolták, hanem szép lassan elfolyatták”. „Köztársasági elnökünk van, de köztársaságunk nincs” – fogalmazott.

Szerinte 30 évvel a rendszerváltás után a bal- és jobboldali demokratáknak ismét végig kell gondolniuk, „hogyan akarják a következő 30 évet”. Az Európa-párti erők együttműködésében azt kell néznie a demokratikus erőknek, ami összeköti őket, és együtt kell fellépniük nemcsak „az urak és szolgák visszahozott világa ellen”, hanem az európai Magyarország jövőjéért is – mondta.

A fővárosi előválasztásra utalva azt mondta, az „politikai újdonság, innováció és a demokrácia erősítése”, és bárki is nyeri meg, az a demokráciába vetett hit kifejezése lesz.

Nem akarjuk rehabilitálni Horthy rendszerét

Felidézte, 1946. február 1-jén azért kiáltották ki a köztársaságot, mert a királyság intézménye egybemosódott a feudalizmussal, mert nem akarták többé a Horthy-rendszert. Szerinte egyértelműen és világosan ki kell jelenteni, hogy „sem ok, sem alap nincsen Magyarországon Horthy Miklós rendszerének rehabilitációjára”, nem akarjuk „sem egyes részeiben, sem egészében azt az időt visszahozni, még 21. századi változatában sem”.

Az MSZP, a DK és a Párbeszéd politikusai az 1946-ban ezen a napon kikiáltott köztársaságra emlékezve virágokat helyeztek el a Carl Lutz rakparton felállított kőnél.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó

Bibó: világosság helyett zavarosság van a fejekben!