Emlékeznek még Selmeczi Gabriella fémjelezte kormány-kampányra, amikor arról győzködte -és eredményesen!- a magyarokat, hogy az állam zsebében lényegesen nagyobb biztonságban fial az öregkorukra félretett pénzük? Ennek tudatában érdemes olvasni azt a hírt, hogy a tavalyi hatalmas mínuszok után a nyugdíjpénztárak látványos hozamokat tudnak felmutatni a tagjaiknak. A legtöbb portfóliójuk történelmi csúcson jár, és két számjegyű pluszban van az év eleje óta – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Amilyen szörnyű volt 2022, olyan jól alakul 2023 a nyugdíjpénztárak számára

Az önkéntes pénztári portfólió döntő része 10-15 százalékos pluszban jár kilenc hónap után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a pénztárak honlapjára feltöltött árfolyamadatok alapján.

Már az első hat hónap is kiválóan sikerült nekik, azóta pedig még tovább híztak a nyugdíjalapok.

Gyakorlatilag az összes kockázati profilba tartozó alap jól teljesített. Szeptember végén a legnagyobb árfolyamnyereséget az Alfa (korábban Aegon) szakértői alapja érte el, amelynek árfolyama az év eleje óta 17,4 százalékkal emelkedett. A naponta árfolyamadatokat közlő alapok között pedig mindössze négy olyan volt, amelyiknek a hozama nem érte el a 10 százalékot. A jó teljesítmény mögött az áll, hogy mind a magyar állampapírok, mind a tőzsdei részvények árfolyama nőtt az év eleje óta.

A legtöbb tag pénze úgynevezett kiegyensúlyozott alapban található, amelyben a részvények aránya 25-40 százalék között van. Ezek a portfóliók 11,4-15,6 százalékos árfolyamemelkedésen vannak túl az idén. A nyugdíjpénztári portfólió többsége ráadásul történelmi csúcson van.

Az első kilenc hónapban 11,4-15,7 százalék

A Bank360.hu összesítése szerint a magánnyugdíjpénztárak teljesítménye is impozánsan alakult az idén, az első kilenc hónapban 11,4-15,7 százalék közötti árfolyamemelkedésen vannak túl. A tagok számára ez jó hír, hiszen az árak tavaly december óta a KSH friss adatai szerint mindössze 6 százalékkal emelkedtek. A tavaly szeptember óta mért éves infláció üteme persze magasabb ennél, de a szeptemberi nagy csökkenés után már ez is 12,2 százalékra csökkent.

2020-2021 körül még átlagosan millió nagyságrendű reálhozamuk volt a tagoknak, ez azonban az idei év elejére a magas infláció és a negatív hozamok miatt nagyrészt vagy teljesen eltűnt. A csökkenő infláció és az emelkedő árfolyamok eredőjeként viszont azóta ismét nőhetett a reálhozam a magánkasszáknál, ami jó hír azok számára, akik nyugdíjba vonulnának, vagy fel akarják venni ezt az összeget. Erre bármikor lehetőségük van a tagoknak, ha úgy határoznak, visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, és megszüntetik a magán-nyugdíjpénztári tagságukat.

A költségek is kedvezőek

A pénztárak olcsó megoldást jelentenek a nyugdíj célra takarékoskodó tagságnak. Az MNB friss adatai szerint ugyanis az önkéntes nyugdíjpénztárak költségmutatói tavaly alig változtak, a klasszikus díjterhelési mutató 0,72 százalék, a korrigált díjterhelési mutató 0,73 százalék lett.

A díjterhelés összetevőin belül a működési költségek nem változtak lényegesen tavaly, korrigált értékük az előző évi 0,31 százalékról 0,32 százalékra módosult. A tavalyi általános eszközleértékelődés okozta negatív befektetési eredmények miatt a pénztáraknak nem volt lehetőségük a tagdíjat nem fizető tagok hozamából működési költséget levonni. Emiatt néhány pénztár növelte a tagdíjakból működésre és likviditásra levonható részt, vagy módosította a sávos tagdíjfelosztást, növelve a befizetésarányos levonást (a klasszikus díjterhelési mutatónál e hatás erősebb, mert ott az – a tavaly csökkenő – vagyonra vetítve jelent meg).

A befektetési tevékenységhez kapcsolódó díjterhek a korrigált mutatónál a 2021. évi 0,44 százalékról 0,41 százalékra csökkentek. A csökkenéshez jelentősen hozzájárult, hogy tavaly a pénztári portfóliók jórésze negatív hozamot ért el.

Több pénztárnál ugyanakkor a vagyonkezelői sikerdíj feltétele a pozitív hozam volt, márpedig így a sikerdíjat nem kellett kifizetni az érintett vagyonkezelőknek akkor sem, ha a pénztári hozam meghaladta a referenciahozamot.

Emlékeztetőül…

13 éve már annak, hogy Selmeczi Gabriella kiállt a világot jelentő deszkára és „istibizi” megígérte, hogy a magánnyugdíjpénztárból einstandolt pénze minden honpolgárnak biztonságban van, hiszen arcát, nevét adja hozzá, hogy az „állambácsi” lényegesen jobban fekteti majd be, mint azok a „tuggyukik”.

fotó: nol.hu

3.000 milliárd – volt, nincs!?

Aki hívő, az keresztet (ki-ki hite szerint) vethet rá, aki ateista, az csak baromi dühös lehet, mert hagyta magát átverni, megvezetni. Mit is ígért a soha nem hazudó (tőle tudjuk!) magyar miniszterelnök?

a magánnyugdíjpénztárakból visszaszármazott megtakarítások átkerülnek a volt tagok állami rendszerben vezetett számláira. Vagyis végső soron ezzel kiegészül a nyugdíjuk, amikor annak folyósítására a nyugdíjba vonuláskor sor kerül.

Ígértek, fenyegettek….

A tömeges, 2,8 millió egykori pénztártagot megmozgató ígéret hatására lényegében elvérzett a magánpénztári rendszer, alig maradt talpon néhány pénztár. A visszalépések – pontosabban a visszaléptetések, mert a pénztárban maradásról kellett nyilatkozatot tenni, aki nem nyilatkozott, annak a megtakarítása automatikusan átkerült az állami kasszába – egyik legfőbb motivációja az addig felhalmozott, nem egy esetben több milliós megtakarítás egyéni számlához kötése volt. A másik pedig az a fenyegetés, hogy aki nem lép vissza, annak a továbbiakban nem keletkezik jogosultsága a nyugdíjra az állami ellátórendszerben – írta az mfor.hu.

Blöff, kamu, miegymás….

Mint kiderült, az ígéretből nem lett semmi, a fenyegetést pedig nem tudta valóra váltani a kormány a jogi buktatók miatt. A Magyar Nemzeti Bank rendre közli az átvitt magánpénztári vagyon mértékét. Erre azonban – mint a jegybankban mondják – az uniós statisztikai előírások miatt van szükség: akkor számolják el az adott tagra jutó összeget, amikor nyugdíjba vonul. De a vagyon már nem áll rendelkezésre, az elment adósságcsökkentésre, vállalati tulajdonrészek növelésére.

A kormány december végéig meghosszabbítja a kötelező akciózást, valamint a betéti kamatsapkát és a jegybanki kötvény vásárlásának tilalmát – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) az MTI-vel hétfőn.

Mindent Önért….

A közlemény szerint

a családok védelme és a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében a kormány folyamatosan harcol a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók káros hatásai ellen. Ezért minden olyan tisztességtelen magatartással szemben fellép, amely kihasználja a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetet.

A GFM arról tájékoztatott, hogy

egyes intézményi befektetők saját javukra fordították a szankciós infláció miatt kialakult magasabb hozamokat olyan jövedelmet elérve, amely a jelenlegi piaci helyzetben nem indokolt, ugyanis kockázatmentesen realizálták akár a korábbi 18 százalékos jegybanki irányadó kamatot.

A folyamatnak a kormány határozottan gátat szabott,

döntése értelmében

2022. november 22-től egyes intézményi befektetők, pénztárak, lakástakarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek a kereskedelmi bankoknál elhelyezett látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétjeik után nem kaphatnak magasabb kamatot a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékénél. Az aránytalan gazdagodás további elkerülése miatt a kormány ezt a határidőt először 2023. június 30-ig, ezt követően 2023. szeptember 30-ig, mostani döntésével pedig 2023. december 31-ig meghosszabbította.

Kiemelik: a lépés hozzájárul a hitelezés és állampapír-forgalmazás zavartalanabb működéséhez, a források gazdaságba történő átirányításához, ezzel segítve a növekedés helyreállítását, a munkahelyek megvédését. Emellett a kormány arról is döntött, hogy

2023. december 31-ig továbbra is megtiltja a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházását, így a meghatározott pénzügyi szervezetek, valamint 20 millió forint összeget meghaladóan természetes személyek továbbra sem vásárolhatnak az Európai Unió tagállamának jegybankja által kibocsátott, forint devizanemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.

Belenyúl a kormány a bankbetét-kamatokba

Akció akciója

A szankciós infláció letörése érdekében 2023. június 1-től a kormány bevezette a kötelező akciózást, majd annak mértékét augusztustól másfélszeresére emelte. Mindezzel párhuzamosan jelentősen bővítette a kötelező akciózásra kijelölt termékek körét. A kormány rendelkezése értelmében

a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – legalább 15 százalékra emelkedett, másrészt a kötelező akciózási szabályok immáron kiterjedtek a korábbi 8 árstopos termékfajtára is úgy, hogy heti rendszerességgel legalább 2 termékfajtában kell valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kínálni. Mindemellett a kötelező akciózásban érintett üzletekben a korábban árstopos termékfajták ára átmenetileg nem lehet magasabb, mint a beszerzési ár

– tudatta a GFM.

Tekintettel arra, hogy a kormány a kötelező akciózással, valamint a július 1-től működő online árfigyelő rendszerrel elérte, hogy kíméletlen árverseny alakuljon ki a kiskereskedelemben, a kormány a kötelező akciózás 2023. december 31-ig történő meghosszabbításáról döntött.

A kormány várakozása szerint az intézkedés hozzájárul, hogy a szankciós élelmiszerinfláció, amelyet a célzott intézkedések már eddig is a felére csökkentettek, még tovább zuhanjon, ezzel is segítve az infláció év végére egy számjegyűre történő leszorítását. Továbbá

a kötelező akciózás is része annak az intézkedéscsomagnak, amellyel a kormány a családok és a gazdaság megvédése érdekében fellép az árspekuláns multik indokolatlan áremeléseivel szemben

– írta a GFM.

Menyi lesz a euró árfolyam fél 2 től?? 450? - kommentelték a hírt, hogy Orbán Viktor "iránymutat" a parlamentben - Élő!