Pünkösdre való tekintettel ugyan egy nap csak egy ember, maximum egy órára mehet látogatóba a kórházba szerettéhez, a maszkviselés és a védettségi igazolvány vagy negatív PCR-teszt továbbra is kötelező.

Pünkösdre való tekintettel….

Az operatív törzs döntése értelmében a pünkösdi hétvégére való tekintettel hétfő helyett már a pénteki naptól részlegesen feloldják a kórházi látogatási tilalmat.

De…

• Továbbra sem látogatható ugyanakkor aktív koronavírusos személy,
• egy beteghez pedig naponta legfeljebb egy látogatható mehet be, egy órás időtartamra.
• A kórházban maszk viselete kötelező, és
• a védettséget igazoló kártyát vagy egy 48 óránál nem régebbi PCR-tesztet is fel kell mutatni a belépéskor.

Orbán bejelentése: maszk nélkül éjjel-nappal - a bűvös 9 lépés...

Az operatív törzs pénteki sajtótájékoztatóján

Gál Kristóf rendőrségi szóvivő részben megismételte az Orbán Viktor reggeli rádióinterjújában elhagzottakat. Elmondta, a törzs már döntött az újraindítás újabb fokozatáról, ami az ötmilliomodik beoltott után jöhet (egyelőre továbbra sem tudni, hogy pontosan melyik naptól).

Többek között megszűnik a kijárási tilalom, a nyitvatartási korlátozás és a köztéri maszkviselés is.

Gál Kristóf hozzátette:

• az elmúlt 24 órában még 450 esetben kellett intézkednie a rendőröknek a maszkviselési kötelezettség megsértése miatt, és 68 emberrel szemben intézkedtek a kijárási tilalom megszegésével kapcsolatban.
• járványügyi adatok beszámolójával folytatta, köztük kiemelte, hogy eddig 4 898 866 fő kapott oltást Magyarországon. Egyben arra kért mindenkit, hogy az ötmilliós oltási szám elérése érdekében mindenki regisztráljon, aki ezt még nem tette meg.
• a pünkösdi szabadtéri programok alkalmával is be kell tartani a járvány idején esedékes higiéniás intézkedéseket (maszkviselés, távolságtartás).

Veszélyhelyzet meghosszabbítva! Most éppen őszig....

... és Orbán feltette a nagy kérdést, amire a változatosság kedvéért választ várt - Megkapta!

Gulyás: a pünkösd utáni héten érjük el az 5 millió oltottszámot, május 28-tól lehet lakodalom - Kormányinfó élőben!

 Még a tanárok is nehezen igazodnak el  az új, nem egyértelmű iskolai eljárásrendek között, és szinte lehetetlennek érzik a 1,5 méteres távolság és az étkeztetési megkötések betartását.

Az iskolákból eközben kezdenek eltűnni a tanulók

Bármilyen betegség esetén 10 napos házi karanténba küldik őket, ahonnan kizárólag orvosi igazolással térhetnek vissza úgy, hogy orvos nem is látta őket.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 3200 pedagógus részvételével készített felmérést arról, milyen hatást gyakorol rájuk és munkájukra az őszi koronavírus-járvány. Ebből az derült ki, hogy a tanárok 78 százaléka rendszeres tesztelést szeretne, mert nem érzi magát biztonságban.

„Ahogy a felnőttekben, a gyerekekben is nőtt a félelem és a bizonytalanság, ami a szülőkből ingerültséget, agressziót, a gyerekekből szorongást vált ki, ezért jobban kell rájuk figyelni”

– mesélt tapasztalatairól Tibenszky Moni Lisa, a Felelős Szülők Iskolájának alapító ügyvezetője.

„Egymás kulacsából nem iszunk, nem harapunk bele a másik szendvicsébe, maszkot viselünk, és nem ölelgetjük egymást”

– a gyerekeket érintő szabályok az alapító szerint kellemetlenek, de betarthatóak, amivel kizárni nem, de csökkenteni lehet a fertőzés kockázatát – írta a Pesti Hírlap.

Ha tüneted van, menj haza!

Nagyobb gondot jelent a rengeteg hiányzás. Az újpalotai Kontyfa Általános Iskola és Gimnáziumban szeptember végén már voltak olyan diákok, akik 70 órát is távol voltak az iskolától, miközben évi 250 óra hiányzás után akár évet is kell ismételni.

„Ha a gyereken bármilyen tünetet érzékelünk (fejfájás, gyomorfájás, láz), azonnal el kell különítenünk vagy haza kell küldenünk. Ha az iskola küldi haza, a protokoll szerint 10 napig biztosan nem jöhet vissza”

– tájékoztatott a kötelező iskolai eljárásrendről Balatoni József, a gyereknek csak Jocó bácsi, az iskola történelemtanára, és ő csak egy a tanárok közül

A gyógyult diák két e-mail kíséretében jelenhet meg újra az iskolában: orvosi és szülői igazolással, amelyben utóbbi büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy gyermeke tünetmentes.

Jocó bácsi: "egyértelmű, hogy ezt a tanévet nem lehet elkezdeni úgy, mint eddig..."

Más tanárok szerint is ezek az előírások brutális adminisztrációs terhet rónak az iskolára,

a gyerekek pedig lemaradnak a tananyagban, később pedig lemorzsolódhatnak.

Az előírások szerint egynapos hiányzás nincs,

ugyanis, ha valaki egyszer nem jön be, csak 48-72 órás tünetmentességről szóló orvosi igazolással térhet vissza.

Tehát 3-4 naptól 10 napig lehet távol maradni az iskolától.

„Nálunk 70-80 diák hiányzik jelenleg, többségük 10 napos eltávon van”

– ismertette a számokat Jocó bácsi.

Dr. Komáromi: 720 ezer embernek nincs háziorvosa

Igazolásgyárrá váltak a rendelők

A gyermekorvosi rendelőkben a járvány miatt csak nagyon indokolt esetben fogadnak beteget, szinte kizárólag „távgyógyítás” zajlik a szülők által telefonon, e-mailben, Messengeren leadott infók alapján. Ez a megoldás segít elkerülni a fertőzést és csökkenti az orvosok túlterheltségét.

„A gyerekbetegségekből most Dunát lehet rekeszteni”

– állítja dr. Tordas Dániel gyermekorvos, hiszen ősszel jelennek meg a gyerekközösségekben terjedő felső légúti, gyomor és bélrendszeri fertőző betegségek, amit csak tetéz a koronavírus járvány.

„A szülők nagyon aggódnak, már azért is felhívnak minket, hogy mehet-e iskolába a gyerek, ha ötször megtörölte az orrát”

– mesélte a portálnak a doktor.

Mi történik azzal, akinek gyors segítség kell?

Szerinte a kialakult helyzet azért veszélyes, mert a napi 100-150 fölötti telefonos-emailes megkeresés között rejtve maradhat a valóban beteg gyerek, vagy éppen sokat kell várnia, hogy segítséget kapjon. Ezt erősítette meg dr. Király Balázs gyermekorvos is, aki már a Covid előtt is saját rekordot döntött:

134 beteget kezelt egy nap.

Szerinte nehéz eldönteni, ki mehet iskolába, és ki nem, de a telemedicina lehetőségével jóval több olyan gyereket tudnak ellátni, akiknek felesleges lett volna orvossal találkozni.

most jóval több a Covid-pozitív gyerek, de köhögős, náthás tünetekkel hamar túlesnek a betegségen.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja.

Nagy buli van a járványügyi megfigyelés alá került felcsúti középiskolában

Tanárok, takarítók, iskolaőrök, sőt felsős diákok végzik majd a lázmérést a sulikapukban - a határérték: 37,8!

Hétfőn este közölték az iskolák járványügyi protokollját —  olvassa!

Hogy kerül a csizma az asztalra? Kicsit nem figyel az ember és a NAV katonai irányítás alá került? Vagy egészen másról van szó? De miről….?

A honpolgár kérdez…., de ki válaszol?

A közösségi oldalon bukkantunk az alábbi, felettébb érdekes okfejtésre:

„Srácok, ma kaptam a NAV-tól egy levelet (sima nullás igazolás kérése ügyében, semmiféle hadászati és hasonló tevékenységről nincs szó). Végigolvastam. Nem kellett volna!

Most azon agyalok, hogy a fenébe kerül egy ilyen hétköznapi válaszlevélre aláíróként egy DANDÁRTÁBORNOK….

Tolmácsot kérek!!!

Miről maradtam le?

UPDATE:

Na, kibogoztam a dolgot, tanulmányoztam a NAV szervezeti felépítését. Szóval: van a NAV élén államtitkári rangban egy fickó, és van neki 4, azaz négy db helyettes államtitkára. (Az egyik egy hölgy, amikor megláttam a fotóját, azt hittem, Schwarzenegger húga! ), 1 főigazgató-helyettese, 7 szakfőigazgatója, valamint a Központban 31 főoosztályvezető.

Aztán van egy kiemelt igazgató, vannak a megyei igazgatóságok(19) + 3 budapesti (É, D, K — nyugati nincs, arra nem megyünk!) , ezek közül csak kettőben van ilyen „tüzérek, tüzérek, megjöttek-e már”, Pest megye az egyik, nemhiába, veszélyes környék ez, hiszen itt lakom!

Aztán van 7 egyéb típusú igazgató, egy bűnügyi főigazgató + főig.h + 7 igazgató (lejjebb már nem megyek a ranglétrában, mert már nem férne ki (hiába, sok a rokon és a haver).

Egyébként csak nekem tűnik cseppet összeférhetetlennek,

hogy egyszerre lát el államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat (kérem, hogy most ne gyertek a rendőrséggel, hogy az is ilyen, mert van néhány cseppnyi különbség)? Vagy államigazgasson vagy rendvédjen. Tudom, sokat akarok. Mit melóztak rajta Vityáék, hogy összeolvasztva egyes területeket, létrehozhassák a „puritán államigazgatást”…. Ez jól sikerült, ahogy a fenti felsorolás is mutatja…

De az is lehet, hogy a válasz sokkal egyszerűbb: meglátták a vezetéknevemet, rájöttek, hogy ez valami katonai téma, és rászignálták a dandártábornokra… :-)”

Akinek volt-van-lesz közoktatás-köteles korú gyermeke, az pontosan tudja, hogy az élet produkál olyan eseteket, amikor pár napig a csemete nem megy iskolába. Ilyenkor – a törvénynek megfelelően – nem tehet mást a felnőtt, mint sejtelmesen összekacsintva a házi-, vagy gyermekorvossal, igazolást kér a kihagyott időre.

De miért is kell sumákolnunk?

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete jelenleg 1300 házi gyermekorvosból áll. Ők látják el a Magyarországon élő mintegy másfélmillió óvodás- és iskoláskorú gyereket

– írják az iskoláknak és szülőknek címzett levelében.

Sok szülő és pedagógus a gyerek különböző iskolán kívüli programok (pl. nyaralás, nyelvvizsga-felkészülés) miatti mulasztást is az orvossal szeretné „betegség címen” igazoltatni. Arról nem is beszélve, hogy a felesleges várótermi várakozások, orvosi látogatások és a valóban beteg gyerekek találkozása egyrészt önmagában is újabb és újabb fertőzések, majd megbetegedések kockázatát jelentik.

Szülőként 3 napnál jóval többet, akár 15 napot is igazolhasson

A szülők által igazolható hiányzások mértékét jelen jogrend szerint az intézmények házirendje szabályozza – emelik ki. Ezért az egyesület arra kéri az iskolák és óvodák vezetőit, hogy tegyék lehetővé, hogy a szülők a jelenlegi 3 napnál jóval többet, akár 15 napot is igazolhassanak. Rögzítsék ezt az intézményük házirendjében, így növelve a szülői kompetenciát és kiváltva a felesleges orvosi vizsgálatok és az ott keletkező igazolások jó részét – írják.

„Miért ne lehetne a szülőnek joga és lehetősége egynapos hiányzásokat igazolni? Hisz egy hasmenés többnyire csak egy napig tart. Azzal meg nem fog ott ülni az orvosnál, hogy kapjon igazolást. Sok esetben pedig egynapos gyors betegség miatt elmegy a rendelőbe, majd ott elkap egy másikat. Ez sem jó senkinek. Nagyon nem”

– írja Facebook-oldalán Jocó bácsi, vagyis Balatoni József. Hozzáteszi:

Osztályfőnökként az egyik legnehezebb feladat az igazolások begyűjtése, kezelése. Mert a kamasz ugye néha beteg. Meg néha nem jön be egy napot, mert nem érzi jól magát, vagy pihenni akar. Vagy igazából bármi. Persze, aznap nem megy el orvoshoz, mert beteg. Másnap már jön suliba. Ekkor a szabályokat betartó ofő (én) kéri az igazolást. Ami persze nincs. Mert ha ma elmenne, akkor újabb hiányzás lenne az előző hiányzás igazolása. Holnap meg nincs az orvosa.

Szóval így telnek a napok. Én kérem az igazolást, ő meg persze kitalál mindent. A szülő meg próbál szerezni egyet, több kevesebb sikerrel. Mert az orvosok sok esetben azzal töltik a munkaidejüket, hogy igazolásokat állítanak ki. Senkinek sem jó.

„… jelenleg három napot igazolhatnak a szülők. „Van, ahol évente, jobb helyeken félévenként. Azaz hat. De az kell a szombati munkanapra, családi hétvégére, tartalékolni kell váratlan programra”

Az Európai Unió legtöbb országában ez már egy működő gyakorlat

Így nem csak elérhető lenne, hogy az enyhe lefolyású betegségekkel ne kelljen mindenképp orvosokhoz menni, majd a panaszmentes gyereket csupán az igazolás miatt visszavinni a rendelőbe. Illetve elkerülhető lenne esetleg egy nyelvvizsga, sportversenyen vagy síelés jogellenes orvosi igazolása is.

Mit igazolhat anyuka, és mit nem

Az általános, és középfokú tanítás alatt az egyik legrázósabb kérdés, amivel a szülő találkozik, hogy mit és hány nap hiányzást igazoljon, egyáltalán mennyit lehet. A kérdéskör szabályozott ugyan, de közel sem megfelelően állítja ezt a szülők és tanárok zöme. A problémákra talán a legösszeszedettebben az alábbi Facebook bejegyzés mutat rá.

Osztályfőnökként az egyik legnehezebb feladat az igazolások begyűjtése, kezelése

Mert a kamasz ugye néha beteg. Meg néha nem jön be egy napot, mert nem érzi jól magát, vagy pihenni akar. Vagy igazából bármi. Persze, aznap nem megy el orvoshoz, mert beteg. Másnap már jön suliba. Ekkor a szabályokat betartó ofő (én) kéri az igazolást. Ami persze nincs. Mert ha ma elmenne, akkor újabb hiányzás lenne az előző hiányzás igazolása. Holnap meg nincs az orvosa. Szóval így telnek a napok. Én kérem az igazolást, ő meg persze kitalál mindent. A szülő meg próbál szerezni egyet, több kevesebb sikerrel. Mert az orvosok sok esetben azzal töltik a munkaidejüket, hogy igazolásokat állítanak ki. Senkinek sem jó. Nekem sem, mert idegeskedek miatta, neki sem, mert felesleges. Mert három szülői igazolás van és passz. Van, ahol évente, jobb helyeken félévenként. Azaz hat. De az kell a szombati munkanapra, családi hétvégére, tartalékolni kell váratlan programra.

Ez sem jó senkinek. Nagyon nem

Nekem meg ezeket adminisztrálnom kell, sőt meg is kell őriznem, hisz ha ellenőrzés van, akkor fel kell tudnom mutatni, ki miért hiányzott és mivel igazolta. Miért ne lehetne a szülőnek joga és lehetőséget egynapos hiányzásokat igazolni? Hisz egy hasmenés többnyire, csak egy napig tart. Azzal meg nem fog ott ülni az orvosnál, hogy kapjon igazolást. Sok esetben pedig egynapos gyors betegség miatt elmegy a rendelőbe, majd ott elkap egy másikat. Ez sem jó senkinek. Nagyon nem.
Miért ne lehetne ezen javítani, lazítani. Szerintem a szülő igazolhasson több napot. Nem tudom mennyit, hisz nem tudom, mennyi lehet a még elfogadható egynapos betegség száma. Persze, ezzel vissza lehet élni, mondják a kétkedők. Ahogy most is vissza lehet élni az orvosi igazolással is, mert aki lógni akar, most is lóg, mondom erre én. És persze, ha túl sok az ilyen szülői igazolás, akkor lehetne jelezni egy jól működő gyermekvédelmi rendszernek, hogy ez már nem átlagos. Messzire vezet ez, nagyon messzire. De valahol el kellene kezdeni, mert sosem lesz változás. Pedig ebben is kell.
Szóval több igazolható napot a szülőknek, hogy ne terheljék ezzel az orvosi ellátórendszert, a pedagógusok idegeit, a szülők idejét… Szerintem ez kivitelezhető, és jó irányú változás lehetne. Nem?

(Forrás: Jocó bácsi világa)

Ez is tanügy

Szabad oktatást, esélyteremtő iskolarendszert

Legalább 2,7 milliárd forintot költött új játékosok igazolására tavaly a magyar labdarúgó élvonal 12 csapata az együtteseket működtető cégek beszámolói alapján. A magyar labdarúgás helyzetét jól mutatja, hogy a legtöbb pénzt igazolásokra az a Felcsút szánta, amely az elmúlt években utánpótlás-nevelési központját is sokmilliárdnyi adóforintból fejlesztette.

A Puskás Akadémia azonban egyelőre nem önti a tehetségeket, így a Puskás FC Kft. kihasználta, hogy az egyik legnagyobb összegből gazdálkodó klubbá nőtte ki magát, és gyorsan el is szórt nagyjából egymilliárd forintot játékosokra. Hogy pontosan mennyit, azt csak azért nem lehet tudni, mert a társaság a futballcégek többségével ellentétben nem jelezte, mennyiért vett és adott el játékosokat.

A Felcsút költése annyira kiemelkedik a mezőnyből, hogy megközelíteni sem tudta senki. Bár a Fradi és a Fehérvár FC is több száz millió forintot szánt ilyen célra, náluk játékos-eladásból is hasonló nagyságrendű összeg folyt be. Olyannyira, hogy Fehérváron például a csaknem félmilliárdnyi költés ellenére nem hogy nőtt volna, de még csökkent is a futballisták játékjogának könyvekben nyilvántartott értéke.

A G7 cikke szerint azért jelentős eltérés van a játékosok könyvelési és piaci értéke között. A számviteli törvény előírásai miatt ugyanis a játékosok játékjoga amortizálódik. Hiába érne a piacon ugyanannyit vagy jó teljesítménye miatt akár többet is egy futballista, mint amennyiért vették, a vállalati könyvekben folyamatosan értékcsökkenést kell rá elszámolni.

Ennek megfelelően a magyar élvonalban játszó focisták összesített értéke nem 4, hanem inkább 40 százaléka Neymar tavalyi vételárának. Azaz a 222 millió euróból nem 24, hanem „csak” 2,5 magyar bajnokságot lehetne megvásárolni.

Csökkent a magyar élvonalban futballozó játékosok együttes értéke

Legalábbis a Transfermarkt adatai alapján. A játékosok piaci értékét becslő, és az átigazolásokat dokumentáló portál szerint ugyanis a magyar élvonalban futballozó játékosok együttes értéke picit több mint 90 millió euró. Ez egyébként hatodával kevesebb az egy évvel korábbinál.

Mindez azért szomorú, mert a hasonlóan kis bajnokságok csapatai számára az egyetlen komoly bevételi lehetőség éppen a játékostranszfer. A szerbek és a horvátok elég jól kihasználják ezt, de még a cseheknél, és a románoknál is lehet jó példákat találni. Ehhez képest Magyarország az agyontámogatott utánpótlás-nevelés ellenére egy játékostemető, ahol az adatok alapján az igazolások inkább viszik a pénzt, mint hozzák.

(Forrás: G7)

Kapcsolódó:

Kétszer annyi pénzt kapott Felcsút az államtól, mint az összes tornaterem