Amióta megbukott Donald Trump, pártjának, a Republikánus Pártnak csalódott szavazói egyre inkább a magyar utat látják követhetőnek és mindent meg is tesznek ennek tanulmányozásáért. Lassan a magyar főváros lesz a republikánus politikai El Camino célpontja.

Republikánusok, vigyázó szemetek Budapestre vessétek

Donald Trump bukása óta az amerikai jobboldal nem győzi ajnározva emlegetni az egykori „szovjet csatlós” Magyarországot – írta meg elemző cikkében az egyik az USA-ban nagyon népszerű portál. Persze vannak olyanok is, mint például Heather Conley, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának regionális igazgatója  aki figyelmeztet a rajongás káros voltára is, de úgy tűnik, sokkal kevesebben hallgatnak rá, mint az elkötelezett TrumBán-hívőkre.

Az Orbán-hit előretörésében persze komoly szerepet játszanak az ottani republikánusok médiái is,

elég itt csak Tucker Carlsonnak, a Fox News sztár-műsorvezetőjének egyhetes magyarországi haknijára gondolni, amikor nemcsak innen jelentkezett az általa vezetett és egyben egyik legnézetteb politikai show, de a hírneves televíziós még a déli határkerítéshez is ellátogatott eladva azt és annak építtetőjét, Orbán Viktort az amerikaiak százezreinek, vagy esetleg millióink.

Hol vannak már azok a boldog hetvenes évek amikor egy olyan hajlíthatatlan újságíró volt az „amerikai nemzet lelkiismerete”, mint Walter Cronkite,

a televíziós híradózás úttörője, akit csatornája, a CBS azért küldött ki Vietnámba a háború vége felé, mert tudta, hogy neki egészen biztosan és joggal hiszi el minden szavát „Amerika”. Cronkite kezdetben még az irodájába betolt egyetlen kamerával készítette az egész országban népszerű esti híradóját a CBS Evening News-t . Ebből lettek mára a csili-vili show-k.

(Walter Cronkite bejelenti az amerikai népnek Kennedy elnök halálát)

Orbánia, a zarándok-központ

Tavasszal váratlanul Budapest adott otthont a Konzervatív Politikai Akció Konferenciának. Később Rod Dreher, a három hónapon át hazánkat tanulmányozó konzervatív véleményvezér Csernyánszky Judittal, a Klubrádió munkatársával folytatott beszélgetés közben elismerte, hogy igencsak hiányos az orbáni rendszerről alkotott képe, mindenesetre ez nem befolyásolta abban, hogy ódákat zengjen Orbánról. Szeptemberben, megérkezett Mike Pence, Donald Trump volt alelnöke, aki nemcsak résztvevő volt, de fel is felszólalt a Budapesten megrendezett Demográfiai Csúcson, és az évnek még nincs vége.

Úgy látszik a választási vereség által egyre agresszívabb republikánusok és az amerikai szélsőjobb behajtott a hatalom-megragadásnak ígéretével csábító illiberális zsákutcába.

(A cikk először a Respublika.hu oldalán jelent meg.)

„Amerika nem szabadabb mint Magyarország”

Amerikai emberünk, Tucker Carlson agymenése Esztergomban: "Amerika nem szabadabb mint Magyarország

Eddig azt hittem, az „Alapjogokért Központ” a maga vélhetően százmilliós keretéből, a sokat látott, de erre a totális őrültségre még továbbra sem igazán felkészült nép nyakába ömlesztett – már meg ne sértődjenek, kisztihand – barom hirdetéseivel nem más, mint valami kandikamerás csapat.

Hogy a Kedves Vezető kedves népe végre egy kicsit szórakozhasson

Ezért az egészoldalas koszos – mondjuk már ki, retkes – páncéloslovag, meg az első világháborús őrület, borzongató, gyilkos szuronyrohamát idéző képek. Hátja! Kezdek aggódni, hogy alszunk még párat, és Káslerék rendeletet hoznak: írnánk már át mindent, mert Rózsa Sándor talpig páncélban ugratta lovát. pfff.

Hogy ezek örököltek, vagy nyertek, tudomisén találtak egy szekérderék lóvét, és nem elitták-utazták azt, hanem egyelőre megmagyarázhatatlan agyi folyamatok eredményeként megszületett ez az elképesztően hibbant hirdetéssorozat.

Végül is,

gondoltam, Simicska óta – akkor még illiberáliséknál nem szitokszó volt a név – mindenkinek joga hülyé…ostobának lenni. Ezzel nincs is bajom, legfeljebb azzal, hogy ezek az urak messze visszaélnek fenti jogukkal. Merthogy ez a szirupos múltbarévedés(?) köszönőviszonyban sincs se a történelmi tényekkel, se az igazsággal. Az első világháborút, mint állat elvesztettük, szétvertek minket, lovagok meg hol voltak itt, he? Zsellérek, baszki! Zsellérek, legfeljebb!
„Igazság, erő, felemelkedés”, mi? Meg, a személyes nagy kedvencem: „A NYUGATI CIVILIZÁCIÓ HALDOKLIK, EZ AZ EGY BIZTOS.” Aha!

Azért, bár nem kevés dolgot megéltünk már

az elmúlt tíz év alatt itt, a Kárpát-medence ölelésében, de kijelenthetjük, ezek a fiúk, amit mélységesen komoly arccal összehoztak, sanszosan dobogós, aranyesélyes produkció.
Elébb azt gondoltam, itt két eset lehetséges. Ez mégis egy vakvágányra futott össznépi szívatás, csak a nép, az istenadta, még nem készült fel az ennyire cizellált humorra, vagy a srácok menthetetlenül kuplungosak, az egészségügy meg olyan amilyen, és az ápolók most pont nem érnek rá.

Tévedtem!

DE TÉVEDTEM! Mert a mindez mára, a Kedves Vezető Magyar Nemzetben megjelent dolgozatát olvasva új értelmet – értelmet? – nyert.

Hallod? EZ AZ ÚJ, MAINSTREAM KORMÁNYZATI POLITIKA!

A plakátok, az egész Alapjogokért Központ őrült, szürreális üzenetei nem valami elszigetelt beteg elme szüleménye, ezek a Kedves Vezető gondolatai képekbe öntve.
Az ő fejében Soros, a libernyák – ez a liberalizmus új, mozgalmi neve, amit régen akár még szabadságvágynak is neveztünk – és a szivárványos propaganda kéz a kézben jár, ami a dolgozat írója szerint, maga az eredendő bűn, mivel az iskolai oktatás célja a liberálisok szerint nem lehet más, mint hogy elvezessük a gyermeket önmagához, képessé tegyük az önmegvalósításra, bevezessük az egyetemes politikai rend szépségeibe.

Értjük, nem?

Ez a Kedves Vezető szerint baj. Mármint, hogy a gyerekeket képessé tegyük az önmegvalósításra. Szerintem meg a Kedves Vezető a baj, ideje lenne valami jó orvost találni hozzá. Azon már meg sem lepődtem, hogy – ismét – döntő ütközetre készül sokat szenvedett kis hazánk vezénylő tábornoka, és csak jelzi, vissza kell térni a (választási) csatatérre.

„Itt az ideje szedelőzködni, hogy a megfelelő pillanatban kilovagolhassunk. Nagy ütközet vár ránk 2022-ben. Készüljetek.”

Készüljünk? Kilovagolunk? Ütközet? Megint? Ez vicc? Valami ostoba tréfa?

De, könyörgöm, mondják, hogy komoly, mert tréfának azért nagyon durva lenne, még ettől a csókától is! Hát, eddig hol voltál bogaram? Nem a csatatéren? Harminc éve feszt ezt játszod, az ócska kis csatáidat! Te mindig kilovagolsz valahova, mindig hadban állsz, mindig le akarsz győzni mindent és mindenkit, mindig te akarsz lenni a koki-, és sallerkirály. Haver, te megőrültél! De vége! Hiába minden háborús retorika, uszítás, ostoba, hazug propaganda, a lopott milliárdok. Vége!

A végén, a komisz sírvaröhögős darab végén elbuksz

ELBUKSZ! Menthetetlenül és törvényszerűen, mert nem létezhet permanens háború, és nincs az az őrült Don Quijote, aki a végén legyűrheti az egyetemes igazságot. A józan ész a végén mindig diadalmaskodik. MINDIG! KÉSZÜLJ! ITT AZ IDEJE SZEDELŐZKÖDNÖD. KILOVAGOLSZ!

Orbán: ellenzék bedarálva, 2022 tavaszán választás, addig védekezés

Orbán nagyon megérintette őket, meg is kergültek ízibe!  - Lapzsemle

1849 és 1945 után ma 63 éve, hogy 1956. november 4-én harmadszor is bejöttek az oroszok, de korántsem azért, hogy felszabadítsanak és további 35 évig itt maradtak.

S megint itt vannak a spájzban,

egy olyan ember jóvoltából, aki folyamatos komcsizásból teremtette meg a hatalmát, holott korántsem határozták meg úgy az életét, mint nekünk, ez előtte lévő generációknak. Ám miközben a Zeneakadémián megint elmondta szokásos közhelyeit, végig csak az összezavarodott arcát néztem, amin látszott, hogy október 13-án, közel tíz év után végre először nyolcat számoltak rá. Ne feledjük el e tekintetet, mert a tíz több a nyolcnál és 2022-ben közel kerülhet hozzá. Addig is olvassák el ezt a képzelt belső monológot, ami egyúttal előzetes a szerdai Hócipőből, ahol további tíz képet láthatnak róla.

Gondolatok a hangtárban

De hisz fél ház sincs! Holott öt busz megtöltené! A Pancho Arénában többen vannak, ha a Paks vagy a Kisvárda jön! És ez az öreg karmester meg az trombitás is milyen rémülten néz, nem számítva a vonósokat! De hát én csak meg akarlak simogatni titeket! S a többiek is micsoda gyászhuszárok ott lenn a sötétben! Schmitt Pali, Makrai Kati, Kovács Zoli, Bencsik Andris, a nemokos Domokos, a kis Lomnici apja, olyan savanyú pofát vágnak, mintha a főtárgyalásomat látnák! Legalább Dörner, Nemcsák és a Szamóca mosolyogna, elvégre színészek! Nem kiadtuk, hogy győztünk? Hát legalább itt lássam!

Szijjártó Peti megmondta már a Bálnában,

hogy úgy látja, narancsba borult az ország. Illetve én látom úgy, márpedig amit én látok, azt ő is látja, miután közöltem vele. Ha a Borkai nem támad meg hátulról, most Te Deumot tarthatnánk! Mondtam, hogy jobban fújják fel azt a kispesti ügyet, már rágalmazni se tudunk? Akkor valóban vége a világnak.

Felköttetem a lord-majort, ha bosszant bármi nesz! Hogy én miket tudok. Illetve dehogy köttetem fel, szépen meglapogattam a Bálnában, s azt is el fogom mondani a rádiómban, hogy arcátlanság őt együtt kitüntetni Demszkyvel! Ez egy koszos, büdös, bűnözéssel telített város volt alatta, méltatlan rá, hogy az ország fővárosa legyen! A bűnös város egyszerűbb lenne, de még összetévesztenek Horthyval. Amúgy miért ne? Kár, hogy nem volt szobra a Kossuth-téren, most visszaállíthatnánk azt is.

Ezzel az Adriával vigyázni kell,

az olajos Zsolti se nyaralhat ott, még letartóztatják, kedves szaúdi szomszédomat, Pharaon professzort is kilesték, amikor kikötött mellé a Lőrinc, hát nem tudtak máshol üzletelni? Ez meg nem veteti le az uniós pénzekkel kitömött prostijai szemüvegét, hogy ne tudják a belé rejtett kamerával felvenni az ügyvédje dákóját? Meg a lyukas zokniját? Miért nem vette le, mitől félt, hogy fölfázik? Miközben páros talajgyakorlatot mutat be? Meredten nézte velem együtt az összes hívem! Annyit lophattak, amennyit akartak, erre rám hozza ezt az arcátlan Karácsonyt?

S elbukik Pécs, Miskolc, Szombathely, Tatabánya, Dunaújváros, Hódmezővásárhely is? Ennyi végvárat utoljára a török alatt vesztettünk! De Eger még akkor is megmaradt! Nem elég, hogy ezzel az uniós bandával kell szavaznom kedves barátom, Erdogan ellen?

Sebaj, majd elnézést kérek tőle,

de ezt is milyen rosszul egyeztették, november hetedikén jön ide! Még jó, hogy Putyin nem negyedikén, egy fotóst sem engedünk be, már a miénken kívül! Oly titkosak lesznek a tárgyalások, hogy még én sem tudom majd, miről lesz szó, de a lobbistájuk, Bolla úr lelkére kötöttem, hogy 300 kémnél több nem jöhet a bankjukkal. A kipcsakokkal is kiröhögtek! Pedig az Árpi és a Tóni is azt mondta, hogy ez tuti bejön, imádni fogják! Nem kéne őket is elcsapnom? És a szépségversenyeket is odaadni a Rasinak, ha már nála van a pesti divat? Ezt a Lőrincet meg becsapta valami nigériai álbiztosító több mint egymilliárddal. Nem hallott sosem az ottani dollárfestőkről? Hát hülye ez? Lényegében igen, azért választottam őt.

Sajnos se atlétikai vébét, se kézilabda EB-t nem rendezhetünk, ha a főváros nem akarja, Róma polgármestere is egy perc alatt megfúrta az olimpiát. Akkor most bülbülszavakkal szólok továbbra is ehhez a nyikhaj felkapaszkodott kis politológushoz. Már nem a termetére gondolok. Hátha nem tudja, hogy mint Rodolfónak, nekem se a számat, hanem a kezemet figyeljék. Ezt persze nem mondtam a nagyköveteknek, mert igencsak félreértették volna, csak azt, hogy ne azt figyeljék, amit mondok, hanem amit csinálok.

De kitől idézzek ma?

Karácsony nácinak és kollaboránsnak nevezte Wass Albertet, akkor a végén majd tőle valamit: Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad! Amíg el nem adja az apám. És csak 56-ról fogok beszélni, abba nem köthetnek bele. Remélem, azért Dózsa László nem ül itt!

Azért ez mégis nagy ruha volt vasárnap, a horvátoktól nem kaptunk ki ilyen csúfosan, még mindig gyászos pofával figyelnek, ha egyszer elkezdenek kételkedni abban, hogy itthon verhetetlen vagyok, akkor vége a világnak, mert még valamelyik elkezd súgni az ellenzéknek, hogy mentse a bőrét.

Azért választottam csupa sáros alakot,

az egyik doktorit hamisított, a másik letelepedési kötvényekkel üzérkedett, a harmadik az anyja nevén tart disznókat, a negyedik dupla áron épít mindent, az ötödik az összes rokonát kitömte alapítványi suskával, a hatodik annyit lop, hogy nem merek vele kezet fogni, mert még azt is hazaviszi egy jövendő körmenetre! Már csak nyolcvanas IQ alatt bízok mindenkiben, azért van Kósa, Budai, Tállai, Németh Sziszi, Farkas Flóri, s ezért küldtem haza Lázárt. A rendszert pedig kétévente átnevezem, addig is elvannak, amíg megfejtik, hogy mi a polgári kormányzás, a NER, a centrális erőtér, az illiberalizmus meg a keresztény szabadság.

Azért én is öregszem, Graz is egyre messzebb van,

s nemhogy nem focizok, már a lábfejemet se látom évek óta, ha lenézek, szerencsére a korlátlan hatalom iránti örök sóvárgás konzervál, azért tudott olyan sokáig maradni Franco, Tito, Mao, Kim, Fidel és Mugabe is. Nem beszélve Ho apóról! Leszek én is a nemzet apója? Amilyen ostobák, ezek engedik, mind a társaim, mind az ellenzék. A legrosszabb formámban is zsebre vágom őket. Elvégre üres, minden a szomszédnál van. Csak Poltnak ne essék semmi baja! Hogy is mondta Napóleon a nagy piramis előtt? Katonák, négyezer év tekint le rátok! Peti nélkül ránk is legalább annyi.

Forrás

Farkasházy Tivadar, Magyarország polgára: Tisztelt Miniszterelnök Honfitársam!

„Venezuelát ma Kína és Oroszország finanszírozza, ez utóbbi ideológiai és geopolitikai, az előbbi szigorúan piaci alapon. Ma már a hadsereg sem teljesen megbízható, nem is beszélve a titkosszolgálatról, mely Kubából volt kénytelen ügynököket importálni. A jelek szerint a virágzó illiberalizmus délibábja után a chávezi rendszer feladni kényszerül nacionalista vágyálmát is, minekutána külföldiekkel kell önmagát megvédenie saját – népével szemben.”

A legszívósabb Hugo Chávez populista szocializmusa volt

Pink Tide-nak nevezi az angol nyelvű sajtó azt a balos hullámot, ami – némi időbeni eltérésekkel – végigsöpört Dél-Amerikán. Nem volt ez szokatlan vagy páratlan, bár a szubkontinensre inkább a jobboldali diktatúrák voltak jellemzőek. Ha nem számítjuk ide Kubát, a legszívósabbnak és hosszabb életűnek a Hugo Chávez nevéhez fűződő populista szocializmus mutatkozott, melynek elég anyagi erőforrás állt a birtokában, hogy elpazarolva azt talpon tudjon maradni. Végvonaglása ezekben a napokban folyik.

A venezuelai társadalom végzetes megosztottsága nem újkeletű fejlemény

Viszont új benne, hogy Chávez 1999-es hatalomra jutását követően a dinamikus és gátlástalan elnök megpróbálta a maga képére formálni azok nagy táborát, akik addig mindig a történelem és a történések vesztesei voltak. Tisztán baloldali vállalkozás volt ez, ami az alsó, iskolázatlan milliókat próbálta felhozni arra a szintre, amelyen addig a felső osztályok és a politikai elit – no meg a mindig mindent meghatározó tiszti kaszt – élhetett. Egyrészt elmondható, hogy 2010-re – vagyis egyharmad emberöltő alatt – Venezuela vált a legkevésbé egyenlőtlen társadalmává Dél-Amerikának, ám nem úgy, ahogy azt Chávezék remélték. Cserébe azért, hogy a rendszer kicsit javított az alsóbb osztályok helyzetén, nagyon sokat rontott a felső, tulajdonosi osztályokén, s ezzel megfosztotta a vállalkozásokat és befektetéseket a nélkülözhetetlen dinamikától.

Chávez ügyes húzással lecserélte a hadsereg elitjét

Ráadásul néhány, Venezuela számára kulcságazatban működő nagy vállalkozást államosítottak, bár az olajvállalatok már 1976 óta állami kézbe kerültek, de leromlásuk – a kelet-európai szocializmusok történetéből jól ismert folyamatnak megfelelően – Chávez elnöksége alatt vált drámaivá. A PDVSA nevű nagy olajtröszt teljesen képtelenné vált nemhogy a modernizációra, de a műszaki szinten tartásra is.
A hadsereget, mely oly gyakran avatkozott be a politikai krízisek feloldásába Chávez egyrészt azzal pacifikálta, hogy a kulcspozíciókat az alsóbb néprétegekből kiemelt és taníttatott tisztekkel töltötte be, s vigyázott arra, hogy a romló gazdasági körülmények dacára, a katonák életnívója ne süllyedjen túl mélyre. Vagyis nem csak azt érte el, hogy az alsóbb néprétegek életnívója a rendszer felívelő első felében, vagyis 1999-2010 között kicsit javuljon, hanem sikerrel kicserélte annak az elitnek – a hadseregnek – a tiszti állományát, mely addig következetesen a felső, elsősorban jobboldali rétegek érdekeit védte.

A „sikerek” mögött az oktatási reform állt

Miként érhette ezt el? Azzal, hogy meghirdette az oktatás reformját, ami nem állt egyébből, mint egy sajátos állami iskolarendszer létrehozásából, gyerekek és felnőttek számára egyaránt. Az iskoláskorúak számára alapított tanhálózat (Escuelas Bolivarianas) egésznapos oktatást jelentett; nem csak hagyományos formában, hanem a társadalmi viselkedésformákra kiterjedően. Természetesen ingyenes volt és a diákok teljes élelmezését is magára vállalta a hálózat, amely elsősorban a szegénynegyedek környékén működött. A felnőttek számára hasonló hálózatot alapítottak (Misiones Educativas), melyeknek elsőrendű célja volt az analfabetizmus felszámolása, de szakmai oktatás is zajlott az intézményekben.

A folytatásban: Lefelé igazodj!

A miniszterelnök úr gyönyörű beszédet mondott. majdnem megkönnyeztem, főleg akkor, amikor azt mondta, 2030-ig kíván maradni. (Azt hallottam, ha a vendégünk az istennek sem akar távozni, udvariasan csak annyit illik mondani: Jöjjön inkább máskor, amikor nem ér rá ilyen sokáig!).

Persze örülnöm kellene,

mert azt is elmondta, hogy mostantól engem akar szolgálni. Mármint nem egyedül engem, hanem minden állampolgárt. Plusz a kereszténydemokráciát. Az illiberalizmus már le van sajnálva, volt, nincs, még a díszpáholyba sem ülhetett be, ott Tiborcz és Pharaon másik két üzletfele foglalta el a helyeket, Utóbbi kettő irigykedhetett is, mert őket nem szolgálja, nem lévén magyar állampolgárok.

Az egyik, a jordán Naffa, szeretett volna, de sajnálatos módon nemzetbiztonsági kockázatnak minősült. Azért bejöhetett, úgy látszik, a parlamentet szabad kockáztatnunk.

Két ok miatt muszáj szegény miniszterelnöknek még 12 évig maradnia.

Az egyik, hogy mint elhangzott, az Unió 5 legversenyképesebb országa közé fogunk emelkedni. Ehhez tényleg idő kell, mert most az utolsó 5-ben vagyunk.

A másik, hogy a kormányfő sportember. (Pedig gyűjthetne ehelyett bélyeget vagy szalvétát, festhetne csendéleteket, dehát ez a mi formánk, peches nép vagyunk.) Előadása szerint eddig 16 évig volt ellenzékben, a ciklus végére 16 évig lesz kormányon, ez eddig csak döntetlen. Ahogy mondta,

„sportemberek vagyunk, nem érjük be döntetlennel”.

Értem.

Eszerint az egész ország egy nagy focipálya, a sportember miniszterelnök játssza rajta végeérhetetlen meccseit..Csakhogy mi itt lakunk a pályán. Valaki szólhatna neki, hogy ne rugdosson annyit….

Ciklusa végére Orbán pont annyit volt miniszterelnök, mint nem – „..de nem érem be a döntetlennel..”