A budapesti székhelyű Kína–Kelet-Közép-Európa Intézetről keveset tudni, de talán elég is annyi, hogy a kínai kormány által finanszírozott agytröszt az egész közép-európai régióban aktív, és aligha független a kínai hírszerzéstől.

Fudan, ugyan már! Budapest bevéve?

Több ezer eurót fizet a budapesti, Kína–Kelet-Közép-Európai Intézet (Kína–KKE) közép-európai akadémikusoknak, hogy tanulmányokat írjanak a saját országukban zajló politikai, gazdasági, társadalmi eseményekről, és ugyan ez önmagában még nem lenne érdekes, de a magyar fővárosban működő agytrösztöt a kínai kormány finanszírozza, és a kínai hírszerzéssel is lehet kapcsolata – áll a HVG hetilap csütörtökön megjelenő számában. Az intézetre egy, a cseh tudományos életben zajló, antiszemita színezetű botrány irányította rá a figyelmet, és több cseh Kína-szakértő is azt állítja, hogy a budapesti bázisú intézmény

nem más, mint egy tudományos műhelynek álcázott kémszervezet, a tanulmányok pedig, amiket a kutatóktól rendelnek, voltaképpen jelentések.

Szijjártó szerint dilis az, aki nem vesz fel kínai hitelt, hogy abból kínai vállalatokkal vasútat építsen kínai termékek szállítására?

A magyar fővárosban 2017-ben bejegyzett intézet alapítója a Kínai Társadalomtudományi Akadémia. A Kína–KKE-ről több, Kínával foglalkozó magyar kutatóval is beszélgettünk, és megnéztük, milyen magyar állami és intézményi kapcsolatai vannak a kínai intézménynek. Utánajártunk annak is, mi igaz abból, hogy az itt megszerzett információkat a kínai hírszerző ügynökségek az Európai Unió elleni műveletek megtervezésére használják fel.

További részletek az e heti HVG-ben és a hvg360-on.

Ha törik, ha szakad, 14.000 közmilliónak már annyi! - Ennyit adott a regnáló a Fudan-alapítványba

Háttér

Kína – Közép-Kelet-Európa Turisztikai Koordinációs Központ honlapján ez olvasható:

„A Központ működése által összefogott országok: Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia. A regionális turisztikai együttműködést Kína relációjában elsősorban a kínai piac sajátosságai teszik indokolttá, sőt egyben szükségessé is. A kínai turisták ugyanis, ha Európába utaznak, igen ritkán látogatnak meg csupán egy országot. Jellemzően 2-3, vagy akár 4-5 ország is felkerül a palettára egy út során. A cél tehát az, hogy minél több kínai turista érkezzen a KKE-régióba, hiszen a KKE-régión belüli körutazás a kínai utazóközönség számára már egy letisztult és vonzó lehetőség.

A Központ céljai és feladatai

Elsődleges cél, hogy az együttműködésben részt vevő 16 közép-kelet-európai országot egy turisztikai célterületként népszerűsítsék a világ legjelentősebb turisztikai piacán, a Kínai Népköztársaságban. Az együttműködés három szinten – államigazgatás, nemzeti turisztikai szervezetek és kínai utaztatásban érdekelt üzleti vállalkozások – valósul meg. A kínai fél az együttműködés fő területeinek a turistaforgalom növelése mellett a következőket jelölte meg: vízumkérdések könnyítése, légi járatok fejlesztése, a Selyemút turisztikai fejlesztése, regionális oktatási kapcsolatok elmélyítése. A központ legfontosabb feladata a Kína és a KKE régió turisztikai befektetésekben érdekelt vállalkozásai, turisztikai szolgáltatói közötti közvetlen kapcsolatok ösztönzése.

A 2014-ben Budapesten megnyitott Központ tevékenységének eredményeként az államigazgatási és turisztikai szervezetek szintjén elindult a szakmai munka. 2015-ben a Központ a kínai utaztatásban érdekelt üzleti vállalkozók bevonására, támogatására kínai üzleti kapcsolataik bővítésében, valamint az európai szintű együttműködés ösztönzésére helyezte a fő hangsúlyt.

A Központ tevékenysége

A Központ 2014 és 2015 után, 2016 novemberében, már harmadszor képviselte a régiót a legnagyobb kínai turisztikai eseményén, a Sanghajban tartott Kínai Nemzetközi Turisztikai Vásáron (China International Travel Mart, CITM). Míg 2015 márciusában nagyszabású turisztikai rendezvényre került sor Budapesten, elindult a központ website-ja és az összegyűlt kínai és közép-kelet-európai résztvevők egy szakmai fórum keretében ismerték meg a kínai turizmus legújabb trendjeit.

2016 januárjában a Kína – KKE turisztikai központ turisztikai útvonal- és termékfejlesztő workshop-sorozatot indított a balkáni, V4-es és a balti régióban a China Outbound Travel Research Institute (COTRI) Kína-kutató Intézet vezetésével és a 16 együttműködő ország szakmai képviselőinek bevonásával. A workshopok eredményét a COTRI szakmai összefoglalója tartalmazza, amely tanácsot ad a három kisrégió pozicionálásával kapcsolatban, az útvonalak megvalósítását szolgáló kommunikációs csatornák, a branding és a marketing-tevékenységek tekintetében. A termékfejlesztés eredményeiről a kutatóintézet professzora, Dr. Wolfgang Arlt a márciusi Utazás Kiállításhoz kapcsolódó Kína Információs Konferencián számolt be a nemzetközi szakmai közönségnek.

A Kína – KKE turisztikai együttműködés kiemelt eseménye volt a 2016. március 3-6. között megrendezett budapesti Utazás 2016 kiállításhoz kapcsolódó komplex szakmai eseménysorozat. Az újrapozícionált Utazás kiállítás szakmai díszvendége a Kínai Népköztársaság volt, az eseménysorozat részeként megnyitották a Kínai Nemzeti Turisztikai Hivatal (China National Tourism Administration, CNTA) budapesti regionális irodáját, amely a KKE régióból kiutazó turisták vízum- és egyéb ügyeinek intézésében fog segítséget nyújtani. A TCC megrendezte a 2. Kína Információs szakmai konferenciát valamint a kínai és kelet-közép-európai tour operátorok kapcsolatfelvételét szolgáló B2B workshopokat. A TCC meghívására 15 együttműködő kelet- közép-európai-ország volt jelen nemzeti standdal az Utazás kiállításon, ami minden eddiginél nagyobbra növelte a rendezvényen kiállító országok számát.

A Magyar Turizmus Ügynökség Zrt. Szerepe

2016. május 1-én, a kormány döntésének megfelelően létrejött a Magyar Turizmus Ügynökség Zrt. (MTÜ), amelyet elődjével, a Magyar Turizmus Zrt.-vel szemben már kormánybiztos felügyel. Az új szervezetben a szakmai felelősséget, a nemzetgazdasági miniszterről, a nemzeti fejlesztési miniszterre ruházta a kormányhatározat. A kormánybiztosság intézményi-infrastrukturális hátterét az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) adja. Az ügynökség vezérigazgatója Dr. Guller Zoltán, míg a kormánybiztosi feladatokat Dr. Bienerth Gusztáv látja el.

A MTÜ segítségével a fentiekben ismertetett regionális központ első kézből értesülhet a Magyarországra, a közép-kelet-európai régióra, illetve akár egész Európára és a világra vonatkozó aktuális turisztikai trendekről a kínai piac vonatkozásában, aminek rendkívül fontos szerepe van a megfelelő stratégia kialakításában.

A Központ magyar vezetőinek kiemelt célja, hogy az intézmény részrehajlásmentesen, minden esetben és minden projekt során, mind a 16 országot képviselje. A MTÜ kínai külképviseletének segítségével biztosítható a napi szintű kapcsolat fenntartása a Kínai Turisztikai Hivatallal, a 16 KKE ország kijelölt nemzeti koordinátoraival pedig a budapesti központ tartja a kapcsolatot.

Hosszú távú cél, hogy a regionális központ egy olyan bázissá fejlődjön, amelyben valamennyi szereplő megbízik, és amelyhez bizalommal és automatikusan fordul bármilyen, a két relációt érintő turisztikai témában, mert tudja, hogy itt hatékony és kézzelfogható segítséget kap. Nagyon fontos cél természetesen a másik irányba történő közvetítés is, azaz Kína és a kínai turisztikai termékek és szakma megismertetése a közép-kelet-európai régió országaival, tekintettel arra, hogy hosszú távú bizalomra épülő turisztikai és üzleti kapcsolatokat csak egymás kölcsönös megismerésével lehet megalapozni.”

A Nagytesó tudja hol, kivel éjszakázott és mit fogyasztott - június elsejével indul a turisztikai megfigyelőrendszer

A Turisztikai Ügynökségnek azért kellenek a szállodák adatai, hogy Ráhel és férje tudják, melyiket kell megvenni? - Hadházy képviselő konferencián járt.....

Kapcsolódó

加油紫色 = Hajrá lilák! - Nemsokára így kell drukkolni az Újpestnek? - Ha a Fudan-cucc nem is, ez hátha kiveri a biztosítékot!

Kína raktárbázissal támad - 56 ezer négyzetméteren építkezik a kínai CECZ cégcsoport

Kunetz doktor olvas a sorok között: Magyarország lehet Kína, eddig uniós engedéllyel nem rendelkező egészségügyi termékeinek beléptetőkapuja is az Európai Unióba