Polgár Zsuzsát meglepte, hogy a Nemzetközi Sakk Szövetség (FIDE) fennállásának századik évfordulója alkalmából rendezett csütörtöki gálavacsorán a sportág történetének legjobb női edzőjének választották, ugyanakkor kiérdemeltnek nevezte az elismerést.

Polgár Zsuzsa kétszeres sakkolimpiai bajnok

„Sok a politika a sakk világában, ezért nem tudtam, hogy megkaphatom a díjat. De nagy büszkeséggel tölt el, az pedig különösen, hogy a családból Judit húgomat is díjazták”

– fogalmazott az MTI-nek az Egyesült Államokban élő Polgár Zsuzsa, aki a zsűri elnökeként tevékenykedik a budapesti sakkolimpián.

A magyar színekben kétszeres sakkolimpiai bajnok hangsúlyozta, a díjat nem a női játékosok felkészítéséért kapta, hanem nőként tartották a legjobb edzőnek, mivel többnyire férfi tanítványai voltak.

„A legtöbbre Wesley So vitte, aki most éppen az amerikai csapat második táblásaként a magyarokkal játszik. De a remekül szereplő vietnámi együttes éltáblás játékosát, Liem Le Quangot vagy éppen az amerikaiak most nem játszó ötödik emberét, Ray Robsont is felkészítettem, ahogy sok Amerikában tanuló magyart, így Gledura Benjamint vagy a B csapat nagyobb részét, Antal Gergelyt, Papp Gábort és Prohászka Pétert”

– mondta az 55 éves nagymester, aki elárulta, több mint harminc tanítványa szerepel a BOK csarnokban zajló sakkolimpián.

„Gledura Benjamin remek szereplésében remélem, kicsit az én részem is benne van, de persze előttem és utánam is több nagymester sok munkát tett bele. Az amerikai-magyar párharc számomra mindig érdekes, de azért ilyenkor kicsit mindig haza húz a szívem”.

Vezet India, a magyar csapat a harmadik helyen

A nyolc forduló után hét győzelemmel és a százszázalékosan éllovas indiaiaktól elszenvedett egyetlen vereséggel harmadik helyen álló magyar férfi válogatott legfiatalabb tagja immár két ízben hozta a csapatgyőzelmet, miután a másik három táblán döntetlennel zárult a küzdelem, azaz Gledurának elévülhetetlen érdemei vannak a jelenlegi kiemelkedő hazai szereplésben.

A magyar csapat eddigi teljesítményét jónak nevezte, de hozzátette, mindig az utolsó két-három forduló a döntő, akkor dőlnek el a dobogós helyezések. Mint fogalmazott, India első helye egyáltalán nem lepte meg, mert nagyon erős csapata van, talán a legerősebb, az a dominancia viszont igen, ami jellemzi a teljesítményét, ugyanis eddig a 32 partiból egyet sem vesztett el.

Polgár Zsuzsa visszatekint

A sakkozás legendás alakja kifejtette, számára nehezebb volt a játékos pályafutása, mert sokkal több kihívással kellett szembenéznie. Példaként említette, hogy bevonták az útlevelét vagy éppen nem engedték férfiakkal versenyezni. Polgár Zsuzsa hozzátette, számára könnyebb edzőnek lenni, ami részben annak köszönhető, hogy a húgait, a később vele egy csapatban olimpiai bajnok Zsófiát és valaha volt legjobb női játékosnak választott Juditot edzve nőtt fel.

„Sose gondoltam volna, hogy egyszer Magyarország lesz a sakkolimpia házigazdája. Sógoromnak, Judit férjének volt ez a nagy álma, nem hittem volna, hogy sikerül megvalósítani. Olyan reklámot ad Magyarországnak a rendezés, ami megéri. A játékosok egy életen keresztül fognak erről mesélni. A külföldiektől főként pozitív visszajelzést hallok, mert a feltételek jók, a város gyönyörű és szeretik a magyar konyhát”
– mondta Polgár Zsuzsa.

Polgár Zsuzsa négyszeres világbajnok, 15 éves korában vált a legmagasabban rangsorolt női sakkozóvá, majd 1991-ben ő volt a harmadik nő, aki elnyerte a FIDE-től a nagymesteri címet. Összesen 11 érmet nyert sakkolimpiákon. Edzőként, szakíróként és a sakk népszerűsítőjeként számos fiatalnak szervezett sakktornát szponzorál, egyben a Susan Polgar Institute for Chess Excellence (SPICE) vezetője is az Egyesült Államok Missouri államában működő Webster Universityn. 2008 és 2018 között a FIDE női sakkért felelős bizottságának vezetője volt.

Az 1924-ben alapított FIDE centenáriumának tiszteletére rendezett díjátadón a zsűri egyöntetű döntése alapján Polgár Judit lett a legjobb női játékos, míg a férfiaknál a jelenleg is világranglista-vezető Magnus Carlsen, aki beszédében úgy vélte, az orosz Garri Kaszparovot illette volna ez az elismerés.

(MTI)

Ezeket olvasta már?

Az ünnepen természetesen állami kitüntetéseket is átadtak. Én most nem azt vizslatom, ki kapta politikai okokból, ki a tudományos teljesítménye alapján a plecsnit, éppen ellenkezőleg, elfogadom, hogy mindenki – na jó majdnem mindenki – megérdemelte.

A Kásler-beszéd

Az ünnepségen a Magyar Érdemrend Lovagkereszt, a Magyar Érdemrend Tisztikereszt, a Magyar Érdemrend Középkereszt, valamint a Népművészet Mestere és a Népművészet Ifjú mestere elismeréseket adták át.

Kásler Miklós jobbján hű államtitkárával Rétvári Bencével ünnepi beszédében azt mondta, hogy:

„a kitüntetettek a természetet, az élővilágot, az embert, a gondolatokat, a művészeteket tanulmányozták és új utakat, megközelítéseket találtak a gondolatok birodalmában”, a tudományokban, valamint a kultúrában.„

Azt az apróságot most ne firtassuk, mit értett a miniszter azon, amikor arról beszélt, hogy:

„az államalapító Szent István király kijelölte a magyarság helyét Európában és a világban is.”

De azért ne fogadjuk el fenntartás nélkül, hogy István egy állandóan ágáló, a nyugattal és a haladással szembemenő országról álmodott.

A számok tükrében…

Most inkább nézzünk körül, hogy a 75 kitüntet közül hányan tartoznak valamilyen formában az éppen az ünnep előtt kiherélt MTA kötelékébe! A vizsgált csoport számaránya meglehetősen magas, 19 fő, ami azt jelenti, hogy a negyede az összes kitüntetettnek. Ez a szám persze jóval magasabb lenne, ha az összes kitüntetett közül csak a tudomány köréből érkezetteket vennénk alapul és a többieket, a művészeket, népművészeket, stb. figyelmen kívül hagynánk, de ne legyünk kicsinyesek, hiszen így is kiválik, mennyire hazug az a kormányzati állítás, hogy az MTA nem áll feladata magaslatán.

Persze tudom, hogy az ország legfőbb baja most nem éppen az, ami a tudósokkal történik, de azt is tudom, hogy aránylag rövid időn belül azzá válhat, mert a kormány éppen most intézte el, hogy a jövőben nem agyelszívásról kell majd beszélnünk, hanem agyemigrációról. Az egyik legfontosabb, legidőszerűbb kérdés tehát így szól:

milyen jövő  vár arra az az országra, amelyiknek szó szerint elmegy az esze?

Orbán új mederbe tereli az MTA-t, mint Sztálin elvtárs a makrancos folyókat