Komáromi csatornázási munkákon az egykori Brigetio területén római pincét tártak fel a régészek, melyben egy épen maradt, női arcot ábrázoló falfestmény részletét találták – mondta el az MTI-nek az ELTE ókori régészeti tanszékének vezetője.
Bartus Dávid tájékoztatása szerint az előzetesen a Kr. u. 2-3. századra keltezhető pince felett az ókorban valószínűleg nem állt építmény, viszont közvetlenül mellette díszes falfestményekkel és stukkókkal díszített épület húzódott.
A pince teteje még az ókorban beszakadt és a mellette álló épület vályogtégla falainak egy része a pincébe dőlt bele
Az ásatás egyik legszebb lelete egy különlegesen épen maradt, női arcot ábrázoló falfestmény részlete.
Az épület tetejének maradványai alatt több kerámia tárolóedényt is találtak. A födém alól előkerült a helyiség ajtajának vas zárszerkezete, valamint a vakolatban megfigyelhetők a polcok felfüggesztéshez tartozó nyílások és födémhez tartozó gerendafészkek nyomai.
Számadó Emese, a Komáromi Klapka György Múzeum igazgatója egy római kori épület stukkótöredékét tisztítja meg, amit egy római kori pince feltárásán találtak Komáromban, az egykori Brigetio területén. Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatója elmondta, hogy a most megtalált pince már a negyedik hasonló föld alatti építmény az ókori Brigetióból.
A helyszínt az ásatás után visszatemetik, a csatorna átvezetésénél megóvják az ókori falakat
A római határ, a limes mentén fekvő Brigetio Komárom keleti városrésze, Szőny alatt található. A Kr. u. 100 körül felépített állandó kőtáborban állomásozott a Római Birodalom határait védő 30 légió egyike, a Legio I. Adiutrix.
Az erődítmény vonzáskörzetében először katonaváros alakult ki, majd ettől 2-3 kilométerre a polgárváros létesült
A régészek szerint Brigetio felépítését, szerkezetét, történetét Magyarországon Aquincuméval lehet összehasonlítani. Brigetio a Severusok alatt élte virágkorát a 2. század végén, a 3. század elején municípiumi rangot kapott, később már coloniaként említik.
Két római kori sírkődarabot illesztettek össze Kékkúton
Egy, a közelmúltban Dörgicse közelében talált, és egy, a kékkúti templomból származó római kori sírkő töredéket illesztettek össze Kékkúton a Kőfeszt részeként.
Győrffy-Villám Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze az MTI-nek elmondta: Dörgicse határában, a Becce-dűlőn kollégája, Törő Balázs talált rá a sírkődarabra egy 19. századi romos pincébe építve.
A leletet nyáron a helyi közösséget bevonva emelték ki
A sírkőtöredék a felső részen két delfinalak látható, melyek a római túlvilágra utalnak, az alatta levő képmezőben pedig egy tipikus kelta viseletű nőalak rajzolódik ki, valamint néhány betűtöredék is olvasható.
A veszprémi múzeum régésze a sírkő másik részét meglepően gyorsan, mindössze pár napos kutatást követően megtalálta a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményében. Ezt még Rómer Flóris fedezte fel a kékkúti templom küszöbébe építve.
Hangsúlyozta: ebben a térségben ritkaságnak számít, hogy egy római kori lelet két részét 150 év különbséggel, egymástól 60 kilométerre találjanak meg.
Magyarországon inkább a Duna mentén vagy nagyobb feltárásokon szoktak találni ilyen összeillő kőtöredékeket
A Kékkúton összeillesztett kő alsó része a keszthelyi Balatoni Múzeum, a felső rész pedig a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményének része. Győrffy-Villám Zsombor elmondta: valószínűleg nem az eredeti darabokat egyesítik, hanem egész másolatokat készítenek belőle, melyeket több helyen is kiállíthatnak.
(MTI)
]]>