Csütörtökön a közszolgálati dolgozók és a velük szolidaritást vállaló tanárok is sztrájkolnak. A szolidaritási tanársztrájkot a PDSZ szervezi, ami 8-tól 10 óráig tart, a közszolgálati dolgozók az MKKSZ szervezésében a Parlamenthez vonulnak 11 órakor.

A közszolgálati dolgozók a bérek rendezése és a növekvő túlórák miatt lépnek sztrájkba

A közszolgálatban dolgozókat képviselő szakszervezetek szerint katasztrofális helyzetben van a közszolgálat, ezért azonnali általános béremelésre van szükség.

Hatalmas létszámhiány

A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) közös keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Boros Péterné, a SZEF alelnöke, az MKKSZ elnöke azt mondta: a minden ágazatban eluralkodó létszámhiány óriási nehézségeket okoz az állampolgároknak és a közszolgálatban dolgozóknak. A helyettesítések miatt növekszik a munkaidő, a munkateher.

Mindezek miatt azonnali általános közszolgálati keresetnövelés kell

– jelentette ki.

5485 állásajánlat

Boros Péterné felhívta a figyelmet arra is, hogy a Belügyminisztérium adatbázisa szerint kedden a humán közszolgálatban 5485 állásajánlat van, viszont a jelentkezők nem tolonganak. A közszférában alacsonyak a keresetek, nagy a leterheltség – mondta ennek okaként, kitérve arra is, hogy a közszférában kiemelten fontos lenne a családbarát munkahelyek megteremtése, ugyanis az állások 80 százalékát nők töltik be.

Közös megoldást kell találni

A humán közszolgáltatásban csak akkor áll meg az elvándorlás és lesz szakképzett jelentkező, ha megfelelő lesz a kereseti lehetőség, nagyobb lesz az erkölcsi megbecsülés és a kiszámíthatóság – közölte.

Hangsúlyozta: közös megoldást kell keresni a húszféle közszolgálati bérrendszer közös rendezőelvének megteremtésére, a közszolgálat stabil és hosszú távú finanszírozására és a közszolgálati foglalkozások presztízsének megerősítésére.

A teljes közszolgálat kereseti rendszerét új alapra kell helyezni

Nemcsak a tíz éve rendezetlen helyzetű 160 ezer dolgozó keresetét kell végre emelni, hanem a teljes közszolgálat kereseti rendszerét új alapra kell helyezni – mondta Boros Péterné.

Kifejtette, azt kívánják elérni, hogy a közszolgálati bérek kiindulópontját minden ágazatban a minimálbér jelentse és minden közszolgálati bértarifa meghatározó tétele a szakmunkás bérminimum legyen. Továbbá javaslatuk szerint a közszolgálatra érvényes módon meg kell teremteni a diplomás bérminimum intézményét is.

A jövő évi költségvetési tervezetben nem láttak keresetnövelési garanciát

Arra van szükség, hogy a keresetek garantálják a kiegyensúlyozott közszolgálati feladatellátás személyi feltételeit, az állampolgárok megelégedettségét és a gazdaság versenyképességét – jelentette ki Boros Péterné.

Közölte, a parlamentnek benyújtandó jövő évi költségvetési tervezetben nem látták „a közszféra dolgozói számára megnyugtató keresetnövelési garanciákat”.

A közszolgálat katasztrofális helyzetben van

Földiák András, a SZEF elnöke közölte: a közszolgálat katasztrofális helyzetben van, ma már nem tudja minden szempontból megfelelően ellátni a feladatát. A két legfontosabb problémaként a minősíthetetlenül alacsony bérszínvonalat és az ágazati bérrendezések „szétziláltságát” jelölte meg.

Mindezek miatt a SZEF és az MKKSZ kezdeményezi a közszolgálati jogállások kinevezési, képzési, minősítési és javadalmazási szabályainak egységes elvű rendezését – tette hozzá.

(MTI)

112 hivatalban 7312 munkavállaló tart munkabeszüntetést – közölte a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az ügyfelek minden halaszthatatlan ügyet el tudnak intézni

Boros Péterné elmondta, a sztrájk törvényesen zajlik; mindenki, aki a sztrájkban részt vesz, megjelent a munkahelyén, de a munkát nem vette fel.

Kiemelte, a sztrájk ellenére, az ügyfelek minden halaszthatatlan ügyet el tudnak intézni a hivatalokban.

Az MKKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy ez a sztrájk érdekvédelmi akció, a sztrájkolóknak nincs politikai követelésük és a sztrájknak nincs politikai célja.

Elmondta, a sztrájkot a több mint 18 ezer önkormányzati köztisztviselő érdekében hirdették, akiknek tíz éve nem emelkedett a keresetük, a kormány pedig nem ül velük tárgyalóasztalhoz. Azt szeretnék elérni, hogy a jelenlegi 38 ezer 500 forintos illetményalap 60 ezer forintra emelkedjen.

200 ezer közszolgálati dolgozó tíz éve nem részesült bérfejlesztésben

A közalkalmazotti bértábla szerinti bért kapnak a közalkalmazottak, a kormánytisztviselők, a közszolgálati jogviszonyban állók, a fegyveres és rendvédelmi dolgozók, az egészségügyben műszaki-gazdasági területen vagy a felsőoktatásban dolgozók, és sokan 122 ezer forint nettót keresnek.

Boros Péterné véleménye szerint a „kialakult helyzetért a kormány a felelős”, amely nem ül tárgyalóasztalhoz a szakszervezettel. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a kormány megsérti a sztrájktörvényt azzal, hogy nem hajlandó tárgyalópartnert kijelölni a sztrájktörvényben foglalt kötelező egyeztetésre.

A sztrájk három munkanapot érint – csütörtök, péntek, hétfő –, de a közbeeső hétvégi napokkal ötnaposnak számítják.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, az ötnapos sztrájk után ismét kezdeményezni fogják a kormányfőnél, hogy jelölje ki azt a személyt, aki tárgyalóasztalhoz ül majd az érdekképviselettel.

Mint mondta, az MKKSZ meghozta a döntést a folytatásról, azonban ellenálltak annak, hogy bojkottálják a választás napját.

A szakszervezeti konföderációk szolidárisak

A sajtótájékoztatón Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szolidaritásáról biztosította az MKKSZ-t, továbbá közölte, hogy mind az öt szakszervezeti konföderáció – Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Magyar Szakszervezeti Szövetség, Munkástanácsok Országos Szövetsége és a SZEF – szolidáris az MKKSZ-sztrájkkal.

Mint mondta, támogatják az önkormányzati munkavállalók bérrendezési követeléseit, mert e követelések a helyhatósági szolgáltatások magas színvonalának biztosítását is szolgálják és a megfelelő munkakörülmények megteremtéséhez szükségesek.

(Forrás: MTI)

A Magyar Szakszervezeti Szövetség egyetért az önkormányzati dolgozók követeléseivel, ezért szolidaritását fejezi ki a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete által meghirdetett önkormányzati sztrájkkal kapcsolatban.

A MASZSZ támogatja, hogy egységes közszolgálati életpályamodellt vezessenek be, mert elfogadhatatlan, hogy az önkormányzatoknál, illetve a központi államigazgatási szerveknél foglalkoztatottak jelentős része tíz éve nem részesült fizetésemelésben. Ez azért is felháborító, mert a bruttó minimálbér 2008-ban 69 ezer forint volt, mára azonban 138 ezer forintra emelkedett.

A reálkeresetek ugyanezen időszak alatt több mint negyven százalékkal nőttek, ezzel szemben a közszférában sokan évek óta ugyanannyi fizetésért dolgoznak. Emiatt a szakképzett alkalmazottak egy része másutt akar boldogulni, ami már a polgármesteri hivatalok működőképességét veszélyezteti.

Egyetért ezért a MASZSZ azzal, hogy a közszolgálati tisztviselők tíz éve változatlanul alig több 38 és fél ezer forintos illetményalapját emeljék fel hatvanezer forintra, mert nettó 100-120 ezer forintért egyre inkább lehetetlen megfelelő szakembereket találni az önkormányzati hivatalokba. Ugyanakkor egységes, a helyhatóságok által foglalkoztatott köztisztviselőkre is érvényes szabályokat kell megállapítani, s az önkormányzatok számára, ha az indokolt – mert a helyi bevételekből nem fedezhető –, a központi költségvetésből kell biztosítani a magasabb illetmények kifizetéséhez szükséges forrásokat.

Magyar Szakszervezeti Szövetség