Lánczi Tamás januárban „kezeit tördelve” beismerte, hogy Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek vezetésére felkérték, nem hatóság, nem fognak nyomozásokat végezni, szankciókat pedig nem alkalmazhatnak. Lánczi azt mondta, feladatuk alapvetően az elemzés és a feltárás lesz, legfontosabb eszközüknek pedig a nyilvánosságot tartja.

Ennek fényében….

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával vitatkozott a Tranzit fesztiválon, ahol Lánczi azt mondta, azért indult eljárás a Transparency ellen, mert úgy látják, miattuk nem kapta meg Magyarország az uniós forrásokat, írja a 444.hu. Lánczi arról beszélt, hogy probléma, ha egy civil szervezet korrupciókutatással foglalkozik. Azt mondta, a Transparency nem rendelkezik legitimációval, és azt tanácsolta nekik:

Ha valakinek a korrupcióval problémája van, akkor a legegyszerűbb, ha megpróbál közhatalmat szerezni. Elindul a választáson, kéri a magyar emberek bizalmát, képviselő lesz, többségbe kerül a parlamentben, kormányt alakít, és akkor fel tud lépni a vélt vagy valós korrupció ellen.

Kuncze Gábor: bízom Lánczi Tamásban, eddig mindenhol megbukott.....

Lánczi, a „független-objektív”

Ezután a lap szerint megvádolta Ligetit azzal, hogy külföldi pénzből végez politikai tevékenységet. A szervezet tevékenységét egyébként károsnak nevezte, és azt mondta, Magyarország rossz hírét keltik. Azért vizsgálják a Transparencyt, mert így akarják kideríteni, milyen szerepük volt az uniós források ügyében.

Ugyanis annak a jelentésnek az alapját, ami az Európai Bizottság döntéselőkészítő anyaga volt, azt ti csináltátok, a ti korrupciós indexetek képezte az alapját, ami egy rendkívül gyenge lábakon álló, manipulatív és végtelenül hamis képet sugárzó index.

Szerinte úgy tűnt, mintha egy

„független szakértői vélemény lenne, és ennek alapján jelenleg visszatartják az európai uniós forrásokat. Ez egy kézzelfogható kár”.

Lánczi Tamás "független-pártatlanként" 6 éven keresztül havi 5 millióért vezeti a Szuverenitásvédelmi Hatóságot

…és lőn….

Hétfőn kiadott jelentésében a Hivatal arról számol be, hogy a TIM magyar állami intézményeket

„stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységet véget, valamint egy globális lobbihálózat részeként szolgál nagyhatalmi érdekeket”.

A jelentés a TIM elleni átfogó vizsgálódás egészét foglalja össze, ennek lezárásaként megállapították:

„A TIM egy több mint harminc éve működő globális lobbihálózat részeként, a hálózat mögött meghúzódó nagyhatalmi érdekek mentén fejti ki politikai nyomásgyakorló tevékenységét.”

A Transparency International (TI) nevű hálózatot az Amerikai Egyesült Államok érdekeit képviselő Világbank hozta létre, hogy érvényesítse stratégiai célkitűzéseit, áll a jelentésben.

Lánczi Tamás, a szuverenitás-hivatalos: a játéknak mostantól vége

A hivatal egyik legfontosabb vádpontja a TIM ellen,

hogy külföldi állami finanszírozás bevonásával végzi tevékenységét. A külföldi finanszírozók között szerepel a Világbank, az Európai Bizottság és a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány is, írja a hivatal. Továbbá szerintük a TIM által vizsgált „átláthatóság” és „korrupcióellenesség” fogalmai nem a közélet tisztaságát, vagy a piaci résztvevők közötti kiegyenlített versenyt szolgálják, hanem valójában az amerikai gazdasági és politikai érdekek érvényesítésének fegyverei.

„A TIM mögött meghúzódó nemzetközi hálózat által tematizált átláthatóság, korrupcióellenesség fogalmai nem a közélet tisztaságát, a piaci résztvevők közötti kiegyenlített versenyt szolgálják, hanem az amerikai gazdasági és politikai érdekek érvényesítésének fegyverei.”

– írja a Szuverenitásvédelmi Hivatal, szerintük a TIM ezen témák kisajátításával fejti ki Magyarországra káros, Magyarországot és a magyar állami intézményeket stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységét.

Lánczi szerint aggályos….

A Lánczi Tamás által vezetett hivatal aggályosnak tartja a TIM működésében azt is, hogy „tudományosnak álcázott” felmérésekkel igyekszik Magyarországot és a magyar államigazgatási szerveket rossz színben feltüntetni. Szerintük az ilyen

„dezinformációt tartalmazó árnyékjelentéseivel valódi politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz Magyarországnak.”

A Szuverenitásvédelmi Hivatal idén februárban kezdte meg működését, ezt a 2023 novemberében elfogadott szuverenitásvédelmi törvény tette lehetővé. Az intézmény egyik első célpontja a korrupció elleni harccal és az átláthatósággal foglalkozó Transparency International Magyarország lett, idén augusztusban indított ellenük eljárást a hivatal. Nem sokkal ez után, a tihanyi Tranzit fesztiválon vitázott Lánczi Tamás, és Ligeti Miklós, a TIM jogi igazgatója. Hétfőn, a jelentés megjelenése után a Magyar Nemzet két cikket is szentelt a jelentés ismertetésének, amelyekben ismertették a Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapításait a TIM működésével kapcsolatban, és nem mulasztották el kifejteni azt sem, hogy a szervezet tevékenysége miként szolgálja Soros György érdekeit.

Forrás

Üzemi hőfokon a Lánczi-hivatal: a 2022-es választást külföldről befolyásoló hálózat ma is aktív - jelentik

Valóban sokkal többbet költünk külföldön a második negyedévben, mint tavaly, de a covid előtti időkhöz képest még kevesebben utaztak. Utasbiztosítást viszont többen kötnek, mint bármikor korábban – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Valóban külföldön fogyasztottak-e többet a magyarok a hazai boltok, éttermek és szállodák helyett a második negyedévben?

A Bank360.hu összegzése szerint ezt a kérdést is megválaszolják részben a KSH friss statisztikai adatai. Tavalyhoz képest nőtt a külföldi utak száma, a második negyedévben 3,5 millió egynapos és 2,16 millió több napos külföldi utazásra mentek el a magyarok, ami 2023-hoz képest 4, illetve 6,8 százalékos bővülés. A külföldi költésekben pedig ennek többszöröse volt a növekedés: az egynapos utakon 86,2 milliárd forintot hagytak ott a magyarok, ez 15 százalékkal több, mint 2023-ban. A többnapos utakon 336,1 milliárdot, ami csaknem 28 százalékos növekedés.

Nem garasoskodtak a külföldre utazók

Az adatokból az is kiderül, a magyarok szeretnek külföldön vásárolni.

Azok, akik egynapos utakra mentek vásárlási céllal, fejenként átlagosan 45,5 ezer forintot költöttek, több mint 20 százalékkal többet, mint tavaly, a többnapos vásárlós utakon fejenként 191 ezer forintot hagytak ott a magyarok, ami 33,3 százalékkal haladja meg a tavalyit.

Az, hogy pontosan mit vásároltak, csak részlegesen derül ki az adatokból, de a környező országok alacsonyabb forgalmi adójának köszönhetően számos termék miatt megérheti külföldre menni.

A többnapos vásárlásra utazók például több mint 4,2 milliárd forint értékű tartós és értékes fogyasztási cikket hoztak be az országba, 68 százalékkal többet, mint tavaly. Az egynapos utakon tartós fogyasztási cikkekre 11,8 milliárd forintot költöttek a magyarok, ami elmaradt a tavalyitól, de egyéb árucikkekre 31,8 milliárdot, ami több mint 25 százalékos növekedés.

Többnapos utaknál a legnagyobb tétel persze a szállás és vendéglátás, áprilistól június végéig 108,5 milliárd forintot költöttek erre a magyarok, 58 százalékkal többet, mint tavaly.

Még kevesebben utaznak, mint a covid előtt

Bármilyen impozáns is külföldi utazások és költések növekedése, a statisztika szerint még mindig jóval kevesebben engedhetik meg maguknak a külföldi utazásokat, mint a covid-járvány előtt. 2019 második negyedévében több mint 3,8 millió egynapos és csaknem 2,4 millió többnapos külföldi útra mentek a magyarok, ennél 2024-ben még 312 ezerrel kevesebb az egynapos és csaknem 240 ezerrel a többnapos utazások száma. Az is jól látszik az adatokból, hogy munkavégzés vagy üzleti célokat szolgáló utazások száma nem csappant meg, sőt növekedett, a tartósabb elmaradás a vásárlási és szabadidős célú utaknál, valamint a rokonolátogatásoknál következett be. Nem csak az utazások száma nem tért vissza még az öt évvel ezelőtti szintre, de a többnapos utak időtartama is rövidebb lett. Akkor átlagosan 6,4 napig tartott egy külföldi út, az idén már csak 5,7 napig.

Egyedül a szabadidős célú kiruccanások lettek valamivel hosszabbak, átlagosan kicsit több mint hatnaposak.

Elégedetlen a regnáló - Ahelyett, hogy agyvesztve vásárolnánk, fogunkhoz verjük a garast

Egyre többen kötnek utasbiztosítás, de olcsóbban

A külföldi utazások számánál nagyobb mértékben nőtt a megkötött utasbiztosítások száma. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ilyen biztosításból 18 320 folyamatos díjas szerződést kötöttek a második negyedévben, ami több mint az ötszöröse a tavalyinak. Ezek vélhetően valamilyen bankkártyához kapcsolódó szolgáltatások lehettek.

A hagyományos, utazás előtt kötött egyszeri díjas utasbiztosítások száma megközelítette a 291 ezret, ami 14,5 százalékos növekedés 2023-hoz képest, és történelmi rekordnak számít a covid előtti időket nézve is.

Az egyszeri díjas biztosítások díjbevétele főleg a külföldön töltött napok számán múlik, hiszen ezek alapján állapítják meg a díjakat. A külföldi utazások és az összesen kint töltött napok száma viszont a KSH adatai szerint nem nőtt olyan mértékben, mint az utasbiztosítási szerződéseké. A Bank360.hu szerint a szolgáltatók között nagy a verseny, hiszen az utazást tervezők már könnyen össze tudják hasonlítani az egyes konstrukciókat és ez alapján rögtön meg tudják kötni a szerződéseket az utasbiztosítás kalkulátor oldalak segítségével. Ennek is köszönhetően hiába emelkedett a szerződések száma kiugróan, az egyszeri díjas utasbiztosítások díjbevétele ennél kisebb mértékben, 7,6 százalékkal növekedett, és ezzel a negyedévben megközelítette a 4,4 milliárd forintot.

Ausztria és Szlovákia volt a legnépszerűbb

A második negyedévben a két legnépszerűbb külföldi úticél Ausztria és Szlovákia volt, előbbi országba 1,85 millió utazás történt, az utóbbiba 1,14 millió. A többi ország messze lemaradva követi ezt a két szomszédos államot, Románia a harmadik 361 ezer, Németország a negyedik 323 ezer úttal.

Az persze szintén kiderül az adatokból, hogy míg Ausztriába, Szlovákiába, Szlovéniába jellemzően alig több mint egy napra látogatnak ki a magyarok, a népszerű nyaralóhelyekre, Spanyolországba, Görögországba, Franciaországba, Olaszországba vagy az Egyesült Királyságba inkább egy hétre mennek. A kint töltött éjszakák számában ennek ellenére Ausztria vezetett a második negyedévben Németország és Szlovákia előtt.

A legtöbb pénzt

• Németországban költötték el a magyarok, 77,5 milliárd forintot,
• a második helyen Ausztria végzett 66,3 milliárddal,
• Olaszország lett a harmadik ezen a listán, ott 27,1 milliárd forintot hagytak a magyarok.
• Egy átlagos magyar turista akkor költ a legtöbbet, ha az Egyesült Államokba utazik, 484 ezer forint körül volt a fejenkénti átlag.
• Az Afrikába utazók 300 ezer,
• az Ázsiába tartók 294 ezer forintot költöttek el az utazásuk során.

Európán belül a három dobogós ország

• Hollandia (252 ezer forint),
• Németország (240 ezer forint) és
• Franciaország (206 ezer forint) lett.

Legyen törzsutas és 9.99 Euroért -4.000.- forint- utazhat a Wizz Air-rel bármikor bárhová

Egy, ahogy írja jó hírrel indítja a hetet Magyar Péter, majd bejegyzése végén fontos utóiratot is közöl, amelyben először szólítja meg hivatalos formában a külföldön élő magyarok százezreit.

A jó hír!

Reggeli jó hír: jogerős lett a TISZA Párt regisztrációja a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választásra. A tavaszt és a változást nem lehet megállítani

írja Magyar Péter, majd az előbbi bejegyzéshez hozzáfűz egy sokkal hosszabb úgynevezett utóiratot is:

Frissítve! Magyar Péter rendkívüli bejelentése (szó szerint)

A címben szerepkő állítás nem légből kapott, ezt egyik kormánymegszólaló sem tagadja, csak azt „felejtik el” az orrunkra kötni, hogy ezért egyedül a regnálók, élükön Orbán Viktorral a felelősek. Nézzünk bele, miért drágább csomó magyar élelmiszer csakúgy, mint az importált itthon, mint a környező országokban?

Egyértelmű!

Megannyi tényező közrejátszik, de mind közül kiemelkedik a 27%-os, világbajnok magyar Áfa. A makrogazdasági fejtegetések helyett jellemzően konkrét példákon keresztül mutatta b a penzcentrum.hu a regionális és nemzetközi különbségeket, hogy így a bonyolult gazdasági- és gazdaságpolitikai folyamatok is érthetőbbek legyenek. Az elmúlt időszakban ilyen kézzel fogható példa volt, többek között a

Londonban olcsóbb Gyermelyi tészta, a számos országban is elérhető Pick téliszalámi, illetve a máshol fillérekért árult Barilla tészták és Barilla szószok, vagy épp a fiatalok nagy favoritja, az amerikai Prime üdítőital, illetve a Doritos chips.

ÁFA és társai…

Mint azt tényfeltáró írása elején a Portfolioban Braunmüller Lajos, a Portfolio Csoporthoz tartozó Agrárszektor főszerkesztője sommázta:

a magyar élelmiszertermékek hazai értékesítése jelentősen drágább, mint Németországban vagy más európai országokban, ezért több országban is olcsóbban kaphatók még magyar márkák is, mint Magyarországon.

A szerző hozzátette:

e jelenség hátterében elsősorban a hazai gazdasági és szabályozási környezet áll. A magasabb árak mögött többek között az eltérő Áfa, a csomagolóanyagok utáni díjak és a kiskereskedelmi terhek állnak

– fogalmazott Braunmüller Lajos, aki szerint

a helyzetet csak súlyosbítja, ha figyelembe vesszük az EU-ban uralkodó jobb jövedelmi viszonyokat.

Uram-bátyámság helyett szakértelem….

A cikk tételesen kifejti, a sok szakértő szerint talán leginkább árfelhajtó tényezőket is. Ezek

• a világbajnok, 27%-os magyar Áfa:

Az általános forgalmi adó (Áfa) országonként eltérő mértékű alkalmazása szintén hozzájárul az árkülönbségekhez. Magyarországon az Áfa mértéke jelentős terhet ró a termékekre, amelyet a fogyasztókkal fizettetnek meg.

• a szektort sújtó különadók:

A kiskereskedelmi szektort sújtó terhek, mint például a kiskereskedelmi különadó, tovább növelik a termék végfelhasználói árát. Ezeket a költségeket gyakran teljes egészében áthárítják a fogyasztóra.

• a piaci bizonytalanságok és szabályozások:

A piaci bizonytalanságok és szabályozások – mint például az ársapkák vagy kötelező akciók – szintén befolyásolják az árakat. Az exportot érintő tényezők között pedig meg kell említeni a szállítási költségeket és az árfolyam-ingadozásokat is.

Mától a pofátlanság mértékegysége: 1 Lázár János, aki felszólította a külföldi építőipari cégeket, hogy adják el érdekeltségeiket és húzzanak az országból

Vagyis….

Összességében tehát egy itthon gyártott termék külföldön történő olcsóbb értékesítése nem feltétlenül meglepő, tekintettel a hazai gazdaság sajátosságaira és adottságaira. Az elemzés rámutat arra is, hogy hasonló tendenciák fordított irányú import esetén is megfigyelhetőek lennének, ami tovább erősíti azt a feltételezést, hogy strukturális okok állnak az eltérő árazás mögött – összegezték az elemzésben.

Kapcsolódó

Szűcs R. Gábor: "Hány országban ilyen iszonyúan buta és primitív a gazdasági-poltikai elit?"- Van még kérdés?

Többször utaztunk és sokkal több napot töltöttünk július-szeptemberben külföldi utazásokon, mint tavaly ilyenkor. Az egy évvel korábbinál folyó áron 50 százalékkal többet, 610 milliárd forintot költöttünk külföldön szállásra, szolgáltatásokra, üzemanyagra és étkezésre. Az idei kilenc havi, rekord összegű, 1200 milliárdos költés már jóval meghaladja a tavalyi egész évest – írja a friss adatokat elemző Bank360.hu.

6,3 millió határlépés

Az idei harmadik negyedévben a magyar állampolgárok több mint 6,3 millió alkalommal utaztak külföldre, 15 százalékkal többször, mint egy évvel korábban. Az egynapos utazások száma 18 százalékkal, a többnaposoké 11 százalékkal bővült – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett adataiból. Zömmel európai országokba utaztunk (6,2 milliószor). A legtöbb időt

• Görögországban (3,4 millió napot),
• Horvátországban és Ausztriában (2,6-2,6 millió napot),
• Németországban (2,1 millió napot),
• Olaszországban (1,4 millió napot) és
• Romániában (közel 1,1 millió) töltöttük.

Nagyot nőtt a kint tartózkodási idő

A többnapos utazás keretében külföldön töltött napok száma jelentősen, 29 százalékkal nőtt egy év alatt: 16,2 millióról 20,9 millió napra. Az egynapos utak 18 százalékkal, 3,7 millióra emelkedtek.

Az idei harmadik negyedéves adatok már megközelítik a 2019-es turisztikai rekordév azonos időszakának számait: a külföldön tartózkodási idő 24,6 millió nap volt, ami csak 4 százalékkal kevesebb a négy évvel korábbinál.

Rekord összeget költöttünk el külföldön

A Bank360.hu elemzéséből kiderül, hogy amíg a külföldön töltött napokban még csak utolérték a járvány előtti szintet a magyarok, a külföldi pénzköltésben viszont már rekordot döntöttek. Ennek oka az utazásszám és a kint tartózkodási idő növekedése mellett a külföldi szolgáltatások árának emelkedése lehetett. A forint árfolyama is befolyásolhatta az adatot, bár inkább csak a 2019-es adathoz képest, hiszen az idei árfolyam nem volt rosszabb, mint a háború után kialakult tavalyi. A magyarok minden eddiginél többet, 610 milliárd forintot költöttek el a nyári fő- és utószezonban a külföldi utazásaikon, ez folyó áron számolva 50 százalékkal több az egy évvel korábbi és 76 százalékkal a 2019-es turisztikai rekordév azonos időszaki költésének.

Az idei első háromnegyed éves költés (összesen 1200 milliárd forint), már jóval meghaladja a tavalyi egész évest (1075 milliárd forint).

Kaja-pia-szállás

A magyar turisták július-szeptemberben

• a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra fordították a legtöbb pénzt az egy- és többnapos utazásaikon, 188 milliárd forintot.
• Kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatásokra közel 65 milliárd,
• élelmiszerre és italra 35 milliárd,
• üzemanyagra 27 milliárd,
• tartós és értékes fogyasztási cikkekre 24 milliárd,
• egyéb árucikkek vásárlására pedig 109 milliárd forint ment el.

Európa – Amerika- Ázsia

A 610 milliárd forint több mint 90 százalékát, 563 milliárdot Európában költötték el a kiutazók, továbbá 26 milliárdot az Amerikai Egyesült Államokban és 14,5 milliárdot Ázsiában a KSH előzetes adatai szerint. Európán belül

• 95,5 milliárdot Görögországban,
• közel 69 milliárdot Ausztriában,
• 59 milliárdot Németországban,
• több mint 53 milliárdot Horvátországban és
• 40,4 milliárd forintot Olaszországban költöttük el.

A Bank360.hu-nak nyilatkozó turisztikai szakemberek is kiugró forgalmú évre, a hazai utazási irodák rekord bevételre számítanak. A magyarok külföldi utazási kedve ugyanis a koronavírus-járványt követően nem lankadt, aki megteheti vagy akár spórolni is hajlandó ezért, az infláció és a megélhetési költségek emelkedése ellenére is utazik. A nyári tengerparti utazások után a síutak és “a télből nyárba” egzotikus utak is népszerűek.

Miközben a belföldi turizmus csökken, a magyarok nyári külföldi utazásaiban nyoma sincs a visszaesésnek: az utak száma ötödével, a kint tartózkodási idő 26 százalékkal emelkedett az első félévben. A külföldön elköltött pénz pedig még ennél is jobban nőtt: egy év alatt 45 százalékkal, 590 milliárd forintra – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Ugrott a Balaton….

A belföldi turisztikai vendégforgalomban visszaesésről adott számot 2023 első félévében és az első hét hónapjában is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az erről szóló közlésben nem szerepelt, de az azóta frissített adatokból már látszik, hogy miközben az előző év azonos időszakához képest a belföldi turisták vendégéjszakáinak száma 8 százalékkal csökkent, addig a magyarok külföldi utazásaiban szó sincs visszaesésről, minden tekintetben nagy a bővülés. A Bank360.hu összesítése szerint

az idei első hat hónapban a magyar állampolgárok összesen 9,8 millió alkalommal utaztak külföldre, ami mintegy 20 százalékkal meghaladja a 2022 első félévi utazásszámot (de még elmarad a járvány előtti, 2019-es rekordévben regisztrált 11,7 milliótól). A kint tartózkodási idő is nőtt: 21,2 millióról 26,8 millió napra, ami 26 százalékos növekedés.

Ha már költünk….

A külföldi utazásokon elköltött összeg még ennél is jobban megugrott: az egy évvel korábbinál folyó áron számolva 45 százalékkal, 590 milliárd forintra.

Ennek túlnyomó részét, 522 milliárd forintot európai országokban hagyták a magyarok, a fennmaradót pedig amerikai és ázsiai államokban.

A külföldön elköltött összegben a magyarok már jócskán lekörözték a 2019-es csúcsév első hat hónapját is. Az akkori 406 milliárd azonban még egy sokkal erősebb forint idején vándorolt külföldre.

Van a kormány-duma és van a valóság

Ahogy a korábbi években, úgy az idei első félévben is Ausztriába utaztak legtöbbször a magyarok (3,5 millió alkalommal), és a legtöbb időt is itt töltötték el (5,7 millió napot), és összesen 116,8 milliárd forintot költöttek el (míg egy évvel korábban 84 milliárd forintot).

Ausztria messze a legnépszerűbb utazási célpont télen és tavasszal a síelni és kirándulni vágyó magyarok körében.

A Bank360.hu utasbiztosítás kalkulátorával kötött szerződések adatai szerint nyáron (június-augusztusban) három tengerparti ország (Horvátország, Olaszország és Görögország) tudta csak megelőzni nyugati szomszédunkat.

"Több szerénység és kisebb hajó" - jegyében Szijjártó így szeli a habokat

Egy napra vásárolni, több napra pihenni megyünk

Az idei első hat hónapban külföldre tett 9,8 millió utazásból 6,1 millió egynapos út volt, amelyek több mint harmadában vásárolni keltek útra a magyarok. Csaknem minden ötödik utazás célja külföldi munkavégzés volt, amit a rokon- vagy baráti látogatás, illetve a szórakozás-szabadidő-egészségmegőrzés úti cél követett 15-15 százalékos részesedéssel.

A közel 3,7 millió többnapos utazás többségének (43 százalék) szórakozás, szabadidős tevékenység vagy egészségmegőrzés volt a célja, negyedének pedig rokon, barát meglátogatása. Majd a munkavégzés (18 százalék), valamint az üzleti és konferencia út (9 százalék) következett.

Orbán frottír türcsiben battyog ki a "habokból" - Ilyen volt a miniszterelnöki nyaralás

A legtöbb pénz szállásra és éttermekre ment el

Az első félévben elköltött 590 milliárd forintból 455 milliárd többnapos utakra, 135 milliárd pedig egynapos utakra ment el.

• A legtöbbet a szállásra és vendéglátóipari szolgáltatásokra költötték a kiutazók (az idei első félévben 137 milliárd forintot, míg tavaly „csak” 90 milliárdot)
• üzemanyagra 56 milliárdot,
• élelmiszerre és italra pedig 50 milliárdot fordítottak (míg ezekre tavaly 36 milliárdot, illetve 40 milliárdot költöttek el a külföldre utazók).

Orbán pechjére a magyarok minden kilométerkőnél ott vannak! - Pénteken Firenzében, szombaton Velencében kapták lencsevégre

Tiboldi Mária, magánénekes, Jászai-díjas, a Budapesti Operettszínház Örökös Tagja, a Halhatatlanok Társulatának tagja, Robert Stolz aranyérmes és Kálmán Imre emlékplakettel díjazott színművész, Velence város díszpolgára, Szolnok város arany érdemrenddel kitüntetett művésze életének 85. esztendejében a mai napon délután csendesen elhunyt. 

Gyermekkora óta Kálmán Imre zenéjének bűvöletében élt

A Színművészeti Főiskola elvégzése után a Szegedi Nemzeti Színházhoz került, ahol rögtön a Cirkuszhercegnő főszerepébe ugorhatott be, majd eljátszhatta a Csárdáskirálynőben Vereczki Szilvia szerepét. A Fővárosi Operettszínház következett, majd Kálmán Imre szerepeivel bejárta az egész világot, Moszkvától Izraelig, Bécstől Amsterdamig, Berlintől Tokióig.

Állandó repertoárján volt a Csárdáskirálynő, a Cirkuszhercegnő és persze a Marica grófnő is.

Ezeket az operetteket szerte a világban három nyelven énekelte egészen 2001-ig. Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmából a német, az osztrák és a magyar televízió koprodukciójában készült Kálmán Show énekes-műsorvezetőjeként is közreműködött.

Született primadonna, varázsa, megjelenése, személyisége fejlett ének- és játékkultúrával párosul. Sokat vendégszerepelt külföldi színpadokon, tévéjátékokban, gálaesteken, show-műsorokban, játszott és énekelt németül. Vendégművészként itthon, a Veszprémi Petőfi Színházban eljátszhatta Mária szerepét A régi nyár című zenés játékban, melyet Rátonyi Róbert rendezett, de fellépett a Ruttkai Éva Színházban is, ahol Arankát alakította a Hyppolit, a lakáj című darabban. Abonyi Beáta: Marica címmel könyvet írt róla. Műsorvezetőként többször láthatták a nézők, rendezőként és darabok átírójaként is olvashatjuk nevét stáblistákon. 1986-ban Jászai Mari-díjas lett, és 1996-tól a Budapesti Operettszínház örökös tagja volt.

Művészbejáró című életrajzi könyve 2018-ban jelent meg

„Van valami, ami Maricának sajátja, ez pedig a sugárzó, szeretetreméltó lénye. Jó vele együtt lenni, partnernek, és a közönségnek egyaránt. És ez nagyon nagy dolog, mert gyönyörű a hangja, de nagyon sok gyönyörű hanggal találkozunk. Remek színész, de a világ tele van remek színészekkel. Ám a szeretetre méltó, jó ember, egyre ritkább.

Eszembe jut József Attila: „de mi, férfiak férfiak maradjunk / és nők a nők – szabadok, kedvesek / – s mind ember, mert az egyre kevesebb…”

Marica kedves, szabad és nagyon is ember. Átütő sikerének talán ez a legfontosabb magyarázata, hogy bármit játszik, bármit is ír, abból sugárzik az emberség, a szeretet.

Szinetár Miklós”

Na, végre! Eddig sokan attól tartottunk, hogy kaput, finitó, nekünk végképp meszeltek. Merthogy, ha a menetrendszerű buszból a teljesen lüke – tán sosem volt normális – sofőr kilopja a motort, a kanyarban kiköti a féket, odaláncolja magát a kormányhoz és a szakadékban zuhantunkba azt üvöltözi rengő tokával, hogy mindezt értünk teszi, és dőljünk hátra nyugodtan, mert ez nem más, mint romantikus út a csillagokba, az az álmoskönyv szerint kínos véget tud csak érni.

Abban – ebben – a sztoriban nincs „B” opció

Bármit is fuvolázik a puttóra gyúrt, mára kissé viseltes messiásunk, ott szigorúan a beton következik. Kanyarban előztünk, ahogy szoktunk, míg a horvátok – szegények – elpepecseltek az euróval, addig nálunk a karmelitában élesítették a csodafegyvert és végre kikerültek a vármegye táblák. Mindenhova. Ezt hozta a mi jézuskánk.

Kövesse híreinket a Google-n!

Szép ajándék. Megérte az elmúlt 12 év

Hajdú-Bihar VÁRMEGYE! Nebazmán! Itt döglünk meg, a gázt a másik baromtól HÚSSZOROS ÁRON veszi a félkegyelmű, a benzin nálunk a legdrágább, húst már csak peep-showban látnak a népek, mert amúgy megfizethetetlen, a Debreceni Egyetemet életben tartó fizetős külföldi diákok fogvacogva jelentkeznek át a világ normális felére, mert – joggal – nem hajlandóak vagyonokat kifizetni azért, hogy fűtetlen előadókban fagyjanak keményre, sokan már tehéntartáson gondolkoznak, mert az istállóban úgy fűt, mint egy radiátor, a szárított tehénsz@r meg kitűnően ég, ha pedig az orbáni kemény forintunkat megmutatjuk, hát külföldön kiröhögnek, idehaza meg sírva fakadnak a népek, erre ez meg vármegye táblákkal szórakozik!

De, no problem!

A diliházban festés volt, végre kikerültek a vármegye táblák. Megmenekültünk. Aki mást mond, az nemzetáruló…vagy egyszerűen csak normális, ami Orbán szép új világában, a beton felé közeledve maga a nemzetárulás.

Forrás

Friss híreink!

Mi lesz így az ezeréves történelmi hagyományainkkal? - Hogyan mondják angolul, németül, franciául, hogy "vármegye"?

“Amíg lesz, aki ezt támogatja – az állam, egy önkormányzat, egy közösség, cégek, magánszemélyek –, mi addig leszünk nyitva. Ha már nem lesz ilyen, bezárunk” – írta az Átrium színház közösségi oldalán jelezve, hogy nem kicsi a baj, támogatásra van szükségük a túléléshez. A színház- és demokráciaszerető közönség -véletlenül sem a kormány!- gyűjtést indított, aminek eredménye eddig több, mint 50 millió forint.

Origo „kultúrában jártas” rovata, ja, nem, olyan nincs neki…..

„Újabb rettenetes leleplezés! A kormány nullpontról elnevezett hírportálparódiája egészen odáig tudott elmenni, hogy azzal a szörnyű váddal illetett bennünket, hogy közepes bulvárdarabokat játszunk!!! Hát ez aztán betalált! Hogy egy ilyen kifinomult műértő, mint ennek a valaminek a szerkesztősége, úgy gondolja, közepes darabokat játszik egy színház! Meg hogy BULVÁRT!!! Micsoda dolog! Pfejj, köpni kell.

Nos, őszintén bevalljuk, hogy a sok vízi-, lovas és egyéb színház meg cirkuszsátor meg milliárdos állami támogatással bíró országjáró Központi Ekhósszekér esztétikailag kifinomult magasművészete valóban nem érintett meg bennünket. Bunkók vagyunk, igen.

De megpendítik ezen kívül azt is,

hogy külföldről ad valaki sok-sok pénzt, mert kizárt, hogy „ellenőrizhetetlen mikroadományokból” gyűlne össze ennyi pénz. ?

Igazatok van, olyan átláthatóan és transzparensen kéne csinálni, mint a CÖF, de nekünk az nem megy, meg hát nekünk a Szerencsejáték Zrt. sem ad százmilliót egy-egy előadásra, szóval ezzel is lebuktunk.

Mondjuk, ha lenne valami külföldi szponzorunk, akkor nem értjük, miért kéne pénzt gyűjteni, meg vészharangot kongatni, olyan jól ellennénk ebből a zséből a töküres nézőterünk előtt, de nyilván mi nem látjuk át a kristálytiszta és pengeéles logikát. Meg hát a jegybevétel alapján mégse töküres a nézőtér, de

biztos a jegyet is a titkos külföldi tőzsdecápák vásárolják, akik nyilván megbolondultak, hogy erre költenek. A sokezer ember pedig, aki a saját számlájáról utalt, kávézott, fasírtozott, jegyet vásárolt, valójában fikció! Nem is léteznek!

Elismerjük töredelmesen azt is,

hogy valóban jöttek külföldi adományok, tényleg: Bécsből, Londonból, New Yorkból, Brüsszelből (!!!!!!!!) de még Svájcból és Ausztráliából, sőt Močából is!! (Ezt annyira le kellett leplezni, hogy mi magunk írtuk ki napról napra.) Csak sajnos azok a befizetők elírták a helyiértékeket! (Hogy a szerző is értse: sokkal kevesebb nullát írtak rá az utalásra, mint kellett volna.) Hiába, ennyire tehetségtelen az a Soros nevű, hogy még egy rendes csekket se tud jól kitölteni. ? De most majd biztos elolvassa, és rájön a tévedésre! ? Amellett, hogy a színház fotóit bármilyen engedély nélkül használták fel újra, megsértve a szerzői jogi törvényeket, és elszomorító magyartalansággal van megírva a poszt, tulajdonképpen örülünk, hogy hírét viszik ennek az egésznek, még ha a saját mulattató műfajukban is, mert még ennek az olvasói is kíváncsiak lesznek, végül is mi az a sötét és veszélyes, ismeretlen dolog, amit mi itt csinálunk.

„Hogy pontosan mit takarnak érzékenyítő előadásaik, amelyeket iskoláknak szerveznek, azt nem lehet pontosan tudni”

– írja a körmeit félelmében tövig rágó fogalmazó, pedig nyugodtan el lehet olvasni ám kritikákat vagy rezüméket, amelyek tartalmazzák Háy János A bogyósgyümölcskertész fia, Totth Benedek Holtverseny című művének vagy a mélyszegénység körülményeit átélhetővé tevő Szociopoly című interaktív színházi társasjátékunk tartalmát.

De ennyi energiát nem tettek bele, végtére is paródiáról van szó, de bizony a jó paródiától sokkal biztosabb kezű stílust, gyakorlottabb fogalmazást vár el az ember, mert hát Karinthy Frigyessel szólva humorban nem ismerünk tréfát.

(Az álszent prüdéria már annyira olcsó, srácok, hogy azon nem fog felháborodni senki, hogy valaki leírja a 2022-ben a „kurva” szót, szóval ezt tényleg csak azért írjátok, hogy meglegyen a karakterszám.) És ha már ennyire nem írtátok bele, hadd tegyük még ide

a Fekete Péter 12 milliárdos kiürített kasszáját, amit persze az utolsó fillérig bulvármentes magaskultúrára költött. Na puszi, kisrigók!”

2022. július 10-e vasárnapi állás:

Kapcsolódó

Fotó: Átrium közösségi oldala

Júliusban a tervek szerint a a luganói ukrán konferenciára utazna. A svájci Blick értesülései szerint, idén júliusban a svájci Luganóba érkezhet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akit egy Ukrajnával kapcsolatos konferenciára várnak. Ez lesz az elnök első külföldi útja a háború alatt.

A háború kitörése óta először készül külföldre Zelenszkij

Csütörtök: 12-05 A kiszivárgott információk szerint az eseményen Ignazio Cassis, a Svájci Államszövetség elnöke is részt venne. A konferencia szervezése még a háború előtt kezdődött, a fegyveres konfliktus kitörése óta azonban mindenki azt gondolta, hogy az ukrán elnök nem fog megjelenni az eseményen. A svájci lap azonban most arról értesült, hogy a biztonsági szervek Zelenszkij fogadására készülnek.
A konferencia megnyitójára várják Zelenszkijt akinek ez lenne az első külföldi útja, mióta Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát.

Az eseményt július 4-én és 5-én szervezik meg, az újság szerint a konferencia megnyitójára várják Zelenszkijt és Cassist is.

A Blick kitért arra is, hogy rajtuk kívül Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök érkezésére is számítanak a szervezők. A lap által megkérdezett szakértők azt mondták, hogy Zelenszkij az előkészületek ellenére bármelyik pillanatban lemondhatja a részvételt.

Egyelőre hivatalosan semmilyen információt nem erősítettek meg, mindössze annyit tudni, hogy Zelenszkij múlt szombaton a Twitteren számolt be arról, telefonon egyeztetett Cassis-szal, a megbeszélés egyik fő témája pedig a luganói ukrán konferencia volt.

Végre egy bíztató hír

Csütörtök: 10-05 Az ukrán vezetésben vita zajlik arról, hogy könnyítsenek-e a hadköteles korban lévő férfiak külföldi utazási tilalmán, írja a rupor.info. A hadiállapot elrendelésével megtiltották a hadköteles korú ukrán férfiaknak, hogy elhagyják az országot. Olekszij Aresztovics az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója kijelentette, hogy fontolgatják a tilalmi szigor enyhítését. A vita arról zajlik, hogy egyes kategóriába tartozók számára engedélyezzék a rövid időtartamra szóló külföldi utazást. Az önkéntes segítők különben is utazgatnak. Ők a kötelező visszatérésre tett ígérettel léphetik át az államhatárt. Ám rajtuk kívül az üzletemberek, a tudományos élet munkatársai és más férfiak számára is szükséges volna külföldre utazni. Aresztovics szerint ez akkor sem lenne egyszerű, ha az elnöki hivatal engedélyt adna a tilalmi szigor enyhítésére. Ehhez módosítani kell a törvényt és a parlamentnek is rá kell majd bólintani. Mindez eltarthat egy jó ideig, mondta a politikus.

Az ukrán külügy bízik abban, hogy a magyar vezetés végre Ukrajna mellé áll

Dán diplomatákat utasított ki Moszkva

Csütörtök: 08-10 Oroszország válaszintézkedésként csütörtökön nemkívánatos személynek nyilvánította Dánia moszkvai nagykövetségének hét munkatársát, egy további diplomatától pedig megtagadta a vízum kiadását. Az orosz külügyminisztérium kedden kérette be a moszkvai dán diplomáciai képviselet vezetőjét, akinél határozott tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Koppenhága április 5-én „alaptalanul” nemkívánatos személynek nyilvánította a dániai orosz nagykövetség és kereskedelmi képviselet 15 alkalmazottját, valamint hogy a dán hatóságok katonai segítséget nyújtottak Kijevnek.
Orosz részről megjegyezték, hogy a Dán Királyság nyíltan oroszellenes politikája komoly károkat okoz a kétoldalú kapcsolatoknak. Moszkva jelezte: fenntartja a jogot, hogy további lépéseket tegyen válaszul Koppenhága barátságtalan lépéseire, amelyekről később tájékoztatják majd Dániát. A kiutasított diplomatáknak két héten belül el kell hagyniuk Oroszországot.

Minden a háborúról!

Most még nem tudjuk teljes körűen és pontosan felmérni, kiszámítani és prognosztizálni a vasárnapi választás rövid és hosszú távú hatásait, következményeit. Két dolgot azonban már ma is bizton tudhatunk – fejtette ki véleményét Békesi László volt pénzügyminiszter közösségi oldalán.

1./ Növekedni és gyorsulni fog a teljesítőképes, tettre kész és mobil honfitársaink tartós, vagy végleges távozása az országból

Ez azt jelenti, hogy egyre fogyó, elöregedő és mélységesen megosztott népességnek kellene egyre nagyobb teljesítményt nyújtania és egyre súlyosabb terheket cipelnie, elviselnie. Ez lelki, fizikai és gazdasági értelemben egyaránt lehetetlen.

Ezért a vasárnapi választással nemcsak nyugodt és biztonságos jelenünket, hanem reményteljes, belátható idejű jövőnket is elveszítettük.

2./ A vasárnapi választással az ország súlyos morális vereséget, belátható időn belül pótolhatatlan erkölcsi veszteséget szenvedett

A választók többségének döntése miatt a világ jobbik felén megvetéssel fognak elfordulni Magyarországtól.

Sok országban nem fogják tolerálni és tudomásul venni azt a többségi döntést. amely újabb, lényegében teljhatalomhoz juttatta azt a rezsimet, amely az elmúlt 12 évben szisztematikusan megszállta és leépítette a jogállam intézményeit, megtagadta értékeit, gyengítette az EU kohézióját, fékezte az integráció elmélyítését, élősködött anyagi támogatásain, intézményesítette a kormányzati szintű korrupciót, az állami segédlettel végrehajtott szabad rablást, propaganda gépezetté züllesztette a média nagyobb részét, az agresszor Putyin utolsó csatlósaként gátolta és fékezte az Oroszország elleni gazdasági, politikai és katonai szankciókat. Ez a politika az országot elszigeteli, páriává teszi, a világ jobbik részén megvetéssel sújtja.

A nemzetközi elszigeteltség nemcsak értékelésekben, politikai minősítésekben jut kifejezésre, hanem a hírközlő szervek révén széles körben terjed világszerte.

Ezt a megbélyegzést nemcsak a hatalmat gyakorló kormánynak és politikai elitnek, hanem az ország minden állampolgárának – még ha sokszor méltánytalanul is – el kell szenvednie.

Aki a jövőben külföldre utazik,

számos országban fog találkozni jobb esetben értetlenséggel, rosszabb esetben megvetéssel, gúnnyal, kirekesztéssel. Kockázatos lesz megszólalni magyarul, vagy magyar rendszámú autóval utazni sok országban. (Ezt már ma is megtapasztalhatja sok honfitársunk, aki Ausztriában autózik és a magyar rendszám láttán megvetéssel beintenek nekik.)

Mindez azt jelenti, hogy a jogos nemzeti büszkeség és a megbecsülés által kiváltott jó érzés helyett sok helyen szégyen lesz magyarnak lenni. Valóban ezt akarta elérni vasárnapi döntésével a győztes többség?!

Forrás

Oszkó Péter: most csak Brüsszel állíthatja meg Orbán Viktort!

Kapcsolódó

Miközben szinte valamennyi szomszédunk ilyen, olyan intézkedésekkel igyekszik felvenni a harcot a járvány negyedik hullámával Orbán Viktor és kormánya  görcsösen ragaszkodik, már megint, egy orbitális hazugsághoz, miszerint semmi szükség megszorításokra. 

Majd a vadászati dzsembori után?

Egyenlőre az a mondás, hogy a vírustól semmi más nem véd csak az oltás, és annak „felvétele” is az egyén felelőségge. A kormány szinte teljesen leállt a védekezés propagandájával, de még az oltópontokat is megtizedelte, így még az a pár ezer, na jó tízezer ember is nehezített pályát kell, hogy befusson aki saját maga és közössége érdekében is felelősen akar eljárni, tehát beolttatná magát.

Szemmellátható, hogy a nyári semmittevés után a kormány most direkt nem mozdul, sőt ha tesz is valamit az is a járvány újabb hullámát erősíti, lásd, a döntést, hogy bárki minden féle megkötés nélkül mehet a vadászat nagyon drága pénz égető (tévedés ne essék a mi pénzünket) giccs fesztiváljára.

Csak néhány példa a környékről

 Bécs

A rendelkezés értelmében október elsejétől az éjszakai szórakozóhelyeket és az 500 főnél nagyobb létszámú rendezvényeket – függetlenül attól, hogy beltéri vagy kültéri – a fővárosban már csak a beoltottak és a gyógyultak látogathatják. A kereskedelmi egységekben, hivatalokban, gyógyszertárakban, tömegközlekedésben mindenütt és mindenkinek kötelező lesz a nagyobb biztonságot nyújtó FFP2-es maszk viselése. Az éttermek, edzőtermek, sport- és kulturális létesítmények – a védettségi igazoláson túlmenően – már csak negatív PCR-tesztet fogadhatnak majd el, tehát az antigén gyorstesztek októbertől nem jogosítanak belépésre.

Szlovénia

A negatív tesz nem lesz elég, az alkalmazottaknak szeptember végéig fel kell venniük a koronavírus elleni védőoltás első dózisát, a másodikat pedig legkésőbb november 1-jéig. A kormány döntését ismertetve elmondta: nem kényszeroltásról van szó. „A kormány nem hatóságként viselkedik, hanem felelősségteljes munkaadóként” – fogalmazott. Az oltás alól csak azok kaphatnak felmentést, akiknek orvosi igazolásuk van arról, hogy nem vehetik fel a vakcinát. Azok, akik elutasítják az oltást, amennyiben a munkakörük megengedi, otthonról dolgozhatnak, de nem léphetnek be a hivatalokba.

Gyors tallózás innen, onnan

Nagy-Britanniába például a fertőzöttek száma az előző hullám felfutása során az év legvégén volt hasonlóan magas, ám míg akkor 500 fölött volt az elhunytak számának 7 napos mozgóátlaga, most 53 fő. Spanyolországban január közepével érdemes összehasonlítani a járványadatokat, akkor 170-180 körül volt az elhunytak száma, jelenleg átlagosan napi 17 fő. Hollandiában október végén és december közepén voltak hasonlóak a vírus terjedésére utaló adatok, mindkét időszakban 60 körül volt a halálos áldozatok száma, jelenleg napi 2 fő.

Temesvár

Temesváron, ahol a fertőzési ráta a lakosság 4,5 ezrelékére emelkedett, hétvégi éjszakai kijárási tilalom bevezetéséről döntött szerdán a járványügyi operatív törzs. Ennek értelmében pénteken, szombaton és vasárnap 20 óra után csak indokolt esetben és erre vonatkozó igazolással szabad az utcákon közlekedni, az üzleteknek pedig legkésőbb 18 órakor be kell zárniuk.

Kapcsolódó

Újra jön a kötelező maszkviselés - Nyakunkon a járvány negyedik hulláma!

Az ember már csak ilyen, foggal-körömmel képes ragaszkodni a a megszokott életformájához. Éppen ebbe, az emberiség életformájába rondított bele a Covid-19. Egy évig fohászkodtunk, hogy legalább a „teraszozást” kapjuk vissza, ahogy az megtörtént, tovább harcoltunk az edzőtermekért, a színházakért, mozikért és most, hogy már karnyújtásnyira a nyár, naná, hogy a külföldi nyaralás a cél. Persze, persze de mi legyen az oltatlan gyerekekkel?

Ki milyen igazolással utazhat?

A szülők akár kártyával is, a gyerekek viszont csak PCR-teszttel mehetnek külföldre. Jelenleg ugyan már nyolc országban elfogadják a magyar védettségi igazolványt, azonban a családok kiskorú tagjai egyelőre csak három országba mehetnek teszt nélkül.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium  az ATV kérdésére úgy fogalmazott,

„a többi ország esetében is dolgoznak azon, hogy a megállapodást teljes mértékben kiterjesszék a fiatalokra is.”

„Hurrá nyaralunk!”

A prágai Károly-híd, az isztambuli Hagia Sophia, a bledi-tó vagy Isztria strandjai. Néhány hely, amelyeket a világjárvány ellenére, a magyar védettségi igazolvánnyal már lehetséges látogatni. Ugyanakkor például a horvátországi nyaralás esetében kiderült: a védettségi igazolvány mellett be kell mutatni az oltást igazoló papírt is. Jelenleg Bahreinbe, Csehországba, Észak-Macedóniába, Horvátországba, Montenegróba, Szerbiába, Szlovéniába és Törökországba is lehet utazni a magyar védettségi igazolvánnyal. Görögországba az okirat hiteles fordítása is szükséges a belépéshez.

Ausztria sem fogadja el a keleti vakcinákat

A gyerekekkel mi legyen?

Az viszont kérdéses, hogy az oltással még nem rendelkező gyerekek, hogyan tudnak a szüleikkel együtt utazni az említett országokba. A Konzuli Szolgálat országonként közöl információkat a belépés körülményeiről. Eszerint

Csehországba, Szlovéniába és Bahreinbe kell friss PCR-teszt a 18 éven alattiaknak is a belépéskor. Észak-Macedóniába, Szerbiába valamint Törökországba szülői kíséret esetén nem szükséges a teszt a fiataloknál, a montenegrói utazáskor pedig 5 éves kor alatt szabad az út.

Az utazási szakember szerint egyébként csak a nyár végén lehet majd nyüzsgő turistahelyeket viszontlátni. A szakújságíró úgy látja, a következő nyaralási  időszakban a várhatóan megemelkedő repülőjegyárak miatt az autós turizmus válhat elsődlegessé az utazók körében- fejeződik be az atv.hu cikke.

Kapcsolódó

Világraszóló bejelentés a Biontech-től! - Már az őszi iskolakezdés előtt indulhat a gyerekek oltása

Csak ritkán beszélünk arról, hogy a külföldre távozott (kényszerült) magyarok összességében milyen gigászi pénzzel támogatják itthonmaradott hozzátartozóikat és ezzel akarva, akaratlanul a magyar gazdaságot is. 

„Mindig magasabbra”

2019-ben több mint 158 milliárd forintot utaltak haza a külföldön dolgozó magyar munkavállalók. A legtöbbet, mintegy 65 milliárd forintot Németországból utalták Magyarországra- kezdi cikkét a Növekedés.hu, majd így folytatja:

„1995 óta egyre több pénzt utalnak haza a külföldön élő és dolgozó magyarok – tudtuk meg a Központi Statisztikai Hivataltól. A tendencia a 2008-as globális pénzügyi válság óta gyorsult fel.”

Míg 2008-ban 10,3 milliárd forintot utaltak haza az országhatárainkon kívül dolgozó magyar munkavállalók, addig 2019-re ez az összeg 158,3 milliárd forintra hízott.

Külföldről kapott munkavállalói hazautalás, milliárd forint

Forrás: KSH, növekedés.hu

Ország-sorrend

Az egyes országok közül toronymagasan Németországból utalták haza a legtöbb pénzt a magyarok: a hazautalások összege 2019-ben megközelítette a 65 milliárd forintot.

A sorban Ausztria volt második, míg az Egyesült Királyság végzett a harmadik helyen. A Németországból hazautalt nagyobb összegek többek között a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés jelentősebb súlyával magyarázható.

Forrás: KSH, növekedés.hu

Külföldön dolgozó magyarok száma

A legtöbb magyar a szomszédos Ausztriában dolgozik, számuk tavaly meghaladta az 50 ezret. Németországban több mint 26 ezer, az Egyesült Királyságban pedig nagyságrendileg 5 ezer magyarnak volt állása. 2020-ban összesen közel 100 ezer magyar állampolgár vállalt külföldön munkát. Számuk 2019-hez képest 16 ezer fővel csökkent, ami alapvetően a koronavírus-járványra és annak negatív gazdasági, egészségügyi hatásaira vezethető vissza.

Kik a kedvezményezettek?

A témával évekkel ezelőtt fogalakozott a Portfólió egy elemző cikke is:

Évek óta ellentétes adatok jelennek meg azzal kapcsolatban, mekkora összeget utalnak haza évente a külföldön dolgozó magyarok. Az MNB statisztikája a fizetési mérlegben 3 milliárd euró körüli külföldön szerzett jövedelmet regisztrál, az azonban a teljes bruttó fizetés, amiből érdemes levonni az adókat, járulékokat, a külföldi magyarok megélhetési költségeit és az ottani megtakarításokat. Vagyis a folyó fizetési mérlegben kimutatott összegnek valójában semmi köze a ténylegesen hazautalt pénzhez, arról pedig, hogy ténylegesen mennyi a hazautalás, sokáig csak sejtéseink lehettek.

Tavaly a Hitelintézeti Szemlében megjelent Kajdi László tanulmánya, amiben további információkat publikált a hazautalás folyamatáról. Egy jegybanki tanulmány szerint

a hazautalás a magyar háztartások mintegy 1,6 százalékát érinti, vagyis a több mint háromezres mintát felsúlyozva több mint 67 500 háztartás kaphat ilyen jellegű támogatást külföldről.

Miért fontos a hazautalt jövedelem?

A Statisztikai Szemle 97. évfolyamának 8. számában egy újabb tanulmányban elemzik a hazautalás kérdését a szakemberek. A Kajdi László, Ligeti Anna Sára, Nagy-Jamalia Natalie, Schwartz Antónia Éva által írt, „A külföldi hazautalásokat fogadó magyar háztartások jellemzői” című tanulmány kiemeli, hogy a külföldről érkező jövedelmeknek elsősorban a fogyasztás szempontjából van jelentősége, hiszen a fogadó háztartás itthon elkölthető jövedelme is emelkedik.

A további előnye írják, ezeknek a pénzáramoknak, hogy időben stabil forrást jelentenek, azaz a fogadó országnak gazdasági visszaesése idején is akár változatkanul rendelkezésre állnak csökkentve ezzel a fogadó háztartások kitettségét,mivel ezen jövedelmek egy másik ország – a külföldi mukavállalás helyéhez – gazdaságához kötődnek- jegyzik meg a kutatók.

A tanulmány szerzői három különböző adatbázist fésültek össze, hogy további információt kapjanak a hazautalások jellegzetességeiről:

• A KSH 2016-ban készített Mikrocenzusát, ami egy mini népszámlálásként is felfogható, hiszen a megkérdezett 440 ezer magyar háztartás a teljes lakosság tizedét képezte le. Az ehhez kapcsolódó önkéntes kérdőívet 41 ezer háztartás töltötte ki többek között a kivándorlással kapcsolatban.
• 2017-ben szintén a KSH készítette a HKÉF-felmérést (Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel), melybe bekerült egy kérdés a külföldről kapott támogatásokról, azonban ebben nem kellett beszámolni az érintetteknek a támogatás összegéről.
• Szintén 2017-ben az MNB és a KSH közösen készített egy „Családi segítségnyújtás” című lakossági adatfelvételt, melyben kifejezetten a hazautalásokkal kapcsolatban. Ebben eredetileg 3000 háztartást kerestek meg, végül 1325 esetben sikerült interjút rögzíteni.

Mind két idézett cikk alapján megalapozottnak tűnik, hogy a rossz helyzetben lévő háztartások kapnak ilyen segítséget, de az is, hogy ezeknek a támogatásoknak az összege ott nagyobb ahol nem a napi megélhetés érdekében kell felhasználni azokat.

A Magyar Utazási Irodák Szövetsége a Telex idén nyári túrizmust  firtató  kérdésére, hangsúlyozta, hogy a beutazási szabályok és az egészségügyi helyzet nagyban meghatározza, hogy az adott időszakban népszerű országok közül melyek keresettebbek, és mindezt jelentősen fogja befolyásolni az adott ország lakosságának és a turisztikai helyszíneken dolgozók átoltottsága is.

Néhány különösen kedvel magyarok körében népszerű nyári célország

Mit lehet tudni, hogy készülnek ott turizmusra! Ehhez természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy valószínűleg nyárra fog az is kikristályosodni, hogyan befolyásolhatja az utazást a tervezett európai védettségi igazolvány is,  az is elképzelhető, hogy valamilyen fix, közös szabályrendszert alakítanak ki majd az Unió tagállamaiban a turisták fogadására.

Horvátország – májusban már oltják a turizmusban dolgozókat

Horvátországban márciusban döntöttek arról, hogy a turisztikai dolgozók is bekerülnek az elsőbbséggel oltandók közé, és bejelentette a turisztikai miniszter, hogy májusban kezdődhet meg a turizmusban dolgozók koronavírus elleni oltása. Nikolina Brnjac elmondta, a tervek szerint először a pincéreket, szakácsokat és recepciósokat oltják be, összesen 70 ezer embert egy hónap alatt.  Az oltópontokat azokban a szállodákban alakítják ki, amelyeket már az influenza elleni oltások beadásánál is bevontak.

Horvátországban a turizmusból származó bevételek a GDP 20-25 százalékát teszik ki, a helyi turisztikai szakemberek pedig bizakodók: úgy hiszik, az idén május 23-ra eső pünkösd után beindulhat az előszezon, amelyet egy erős július és augusztus követhet, és talán a tavalyinál valamivel jobb utószezon.

A horvát idegenforgalmi minisztérium részben fedezné a koronavírustesztek árát azon turisták esetében, akiknek hazatéréskor negatív tesztet kell felmutatniuk a határon.  Nikolina Brnjac tárcavezető friss interjúja alapján.  A tesztek finanszírozása mellett arra is nagy figyelmet fordítanak, hogy a turisták biztonságban érezzék magukat az országban, ezért az idei év jelmondata a Safe stay in Croatia (Biztonságos tartózkodás Horvátországban). Az országban az optimista tervek szerint június végéig beoltanák a felnőtt lakosság felét.

Görögország – várják a már beoltott uniós turistákat

A görög hatóságok máris engedélyezik az európai uniós és izraeli állampolgároknak, hogy Görögországba utazzanak, ha már megkapták a koronavírus elleni oltást. A görög kormány új határozata szerint az oltási igazolvány birtokában nincs szükség karanténra, és negatív koronavírustesztet sem szükséges felmutatni a beutazás előtt. Görögország már előre bejelentette, hogy elfogadja a „keleti” vakcinákat is az országba való beutazáskor.  Az országnak különösen életbevágó, hogy a haldokló turizmussal kezdjenek valamit, a görög GDP 20-21%-a származik ebből a szektorból békeidőben. Görögországban, ahol a járvány szintén ezekben a napokban van csúcson, idén hivatalosan május 14-től kezdődik az idegenforgalmi szezon. Korábban Harisz Theoharisz idegenforgalmi miniszter azt mondta, Görögország várhatóan már április közepétől megnyitja határait az Európai Unióból érkező turisták előtt.

Olaszország – közös szabályrendszert sürgetnek

Az olasz miniszterelnök arról beszélt, hogy április végéig nem nagyon tervezik a szigorú korlátozások feloldását az országban. De ami a turizmust illeti, Mario Draghi már februárban rögzítette, hogy a turizmus nyitni fog, a turizmusba befektetni egészen biztosan megtérülő dolog lesz. Nem véletlen, hogy erről beszélt: Olaszországban a bevételek körülbelül 13-14%-a származik a turizmusból, és a szektor – miközben a járvány előtti években rekordokat döntött – a koronavírus miatt szinte teljesen összeomlott. Az új kormány külön idegenforgalmi minisztériumot hozott létre. Az ország turisztikai minisztere jelezte, az ország kifejezetten nyitott a nyári turistaszezon beindítására, amint a járvány számai ezt lehetővé teszik, pláne a tavalyi tapasztalatok miatt, amikor is a szezon gyakorlatilag két hónapra szűkült. Massimo Garavaglia idegenforgalomért felelős olasz miniszter április elején arról beszélt, a nyár közeledtével a tagállamokban közös szabályrendszerre van szükség a turisták fogadására. Az Európai Unió tagállamainak, ahelyett hogy versenyeznének egymással, közös szabályokat kell kidolgozniuk a biztonságos turizmus és az egyenlő fogadási feltételek biztosítására, idézi az MTI a minisztert.

A miniszter szerint egyébként az úgynevezett oltási útlevél helyett egy szabad közlekedést biztosító igazolásra lenne szükség, ami nem lenne kizárólagosan az oltáshoz kötve. Hozzátette, hogy többek között Szardínia, Szicília, Capri és Ischia szigete is teszteléshez köti a látogatók belépését. Azt is hangsúlyozta a miniszter, minél hamarabb konkrét nyitási dátumra van szükség, különben a turisták elbizonytalanodnak, és elkezdenek máshová foglalni, tervezni. Massimo Garavaglia június 2-t jelölte meg az idegenforgalmi szezon újranyitásának időpontjaként, írta az MTI. Mario Draghi azt mondta, ha lehetséges, már június előtt is várják a turistákat:

„Minél előbb be kell jelentenünk, hogy készen állunk az oltási igazolással bíró turisták fogadására”

– hangoztatta az olasz miniszterelnök.

A G20-as csoport soros elnökeként Olaszország vezeti a kulturális és idegenforgalmi miniszterek május 4-én esedékes online megbeszélését, melynek egyik kiemelt témája a nemzetközi turizmus újraindítása lesz, valamint az utazáshoz szükséges igazolások egyeztetése.

Spanyolország – az ötezer fős koncerten már túl vagyunk

Március végén  ötezer fős, maszkviselős koncertet tartottak Barcelonában egy kísérlet részeként. A szervezők azt akarták ezzel bizonyítani a járványügyi hatóságoknak, hogy kellő odafigyeléssel biztonságos körülmények között lehet tömegrendezvényeket tartani. Minden résztvevőnek antigéntesztet kellett végeznie, ami ingyenes volt. Az ötezer vizsgálatból egyébként mindössze 6 lett pozitív. Spanyolországban tavaly gyakorlatilag összeomlott a turizmus: 2019-hez képest több mint hetven százalékkal esett vissza a turisták száma, miközben korábban a világ második leglátogatottabb országa volt, több mint 80 millió külföldi látogatóval. 2021 elejére pedig több mint 90%-kal esett vissza az ország turizmusból származó bevétele. A turizmusért felelős miniszter így aztán arról beszélt a Reutersnek, hogy nagyon bíznak a vakcinaútlevél rendszerében, amellyel újraindulhat a turizmus. A rendszer indulását májusra teszik. Tavaly nyár közepén nyitott az ország a turisták előtt. A spanyol miniszterelnök április hatodikán arról beszélt, egy hónapon belül eléri az ötmilliót azok száma Spanyolországban, akik teljes körű oltással lesznek védettek a koronavírus ellen. Az oltási terveik szerint a június 14-én kezdődő héten 15 millió, a július 19-i héten már 25 millió lehet az átoltottság. Augusztus végére a spanyol lakosság 70 százalékát szeretnék beoltani. Az országban május 9-ig szükségállapot van érvényben, és nagyon nem szeretnék, ha meg kellene hosszabbítani.

Bulgária – a teraszok már nyitva

Bulgária április elsején lazított az országon belüli járványügyi korlátozásokon, miközben egyébként ezzel párhuzamosan továbbra is durván növekszik a koronavírus-fertőzések száma. Egy héttel korábban éppen ezért bezáratták az éttermeket, színházakat, mozikat, múzeumokat, edzőtermeket és a sportlétesítményeket is, írta az MTI. Az április elsejei lazítás értelmében jelenleg az éttermek ismét fogadhatnak vendégeket, igaz, csak a teraszokon. Ezenkívül a kulturális intézmények és a sportlétesítmények a nézőtér legfeljebb 30 százalékos telítettségével működhetnek, engedélyezték a képtárak, könyvtárak és cirkuszi előadások látogatását is szigorú szabályok mellett.

Az ország egészségügyi minisztere arról beszélt, hogy azzal számolnak, az oltási kampányt fel tudják pörgetni. Hivatalosan az országban április végéig rendkívüli járványügyi helyzet van érvényben.

Albánia – tömeges oltókampány a turistaszezon miatt

Albánia március végén indított tömeges oltókampányt, hogy felkészüljön a turistaszezonra. A 2,8 millió lakosú balkáni országba korábban 192 ezer adag érkezett a Sinovac Biotech kínai gyógyszergyártó CoronaVac nevű koronavírus elleni vakcinájából. További félmillió dózis a következő két hónapban várható, írta március végén az MTI.

Életbevágó! A kínaiak elismerték, hogy vakcináik „hatékonysági foka nem túl magas”!

A kormány arról beszélt, folyamatosan újabb adag vakcinák beszerzésén dolgoznak, mert a cél, hogy 2022 elejéig a teljes lakosságot immunizálják. Az ország vezetése azonban már a nyáron megnyitná az országot a turisták előtt.

A turizmus ugyanis a balkáni állam gazdaságának jelentős iparágává nőtte ki magát.

„Úgy vélem, hogy ez a turisztikai szezon jóval lazább lesz, köszönhetően a fertőzési láncolatok elleni fellépésnek”

– mondta Edi Rama miniszterelnök.

Az Albániába érkező turistáknak nem kell majd felmutatniuk oltásukat igazoló iratokat. Albániában a járvány kitörése óta több mint 123 ezer fertőzöttet regisztráltak, akik közül 2204-en haltak meg a vírus okozta Covid–19 betegségben.

Törökország – tömeges oltás a turizmusban dolgozóknál

A 83,6 millió lakosú Törökországban meghaladta a tízmilliót az egyszer beoltottak száma, de a második oltást is megkapták már 7 millióan. Az országban jelenleg emelkedőben a fertőzést elkapók száma, ahogy a napi halálesetek száma is.

Törökországban a turizmusban dolgozók tömeges oltásával kezdenek el felkészülni a turisták fogadására, és a terveik szerint az egész szektort beoltják nyárig. Egy járványbiztonsági minősítést is kidolgoztak a szálláshelyeknél, és egy bizonyos méret fölött kötelező is megszerezni azt. Az ilyen módon minősített szálláshelyeken koronavírus-tesztelés lehetőségét is biztosítaniuk kell a hazainduló turistáknak.

Törökország kulturális és turisztikai minisztere március közepén arról beszélt, nem fognak vakcinaútlevelet kérni az érkező brit turistáktól, sőt, az is elképzelhető, náluk a kötelező negatív tesztet is eltörölnék április 15-e után, ha olyanok a számok; békeidőben két és fél millió brit turista érkezik az országba. A miniszter arról is beszélt, hogy vélhetően április 15-e után minden országnál azt nézik, hogyan állnak a járvánnyal kapcsolatos számok, és attól teszik függővé, hogy mik az adott országból érkezők beutazási kötelezettségei. Mindenesetre egyelőre nem túl jók a napi adatok Törökországban, ami a szezon beindulásának sem tesz jót, ami egyébként áprilisban kezdődik általában.

Ha részletesebben kíváncsi a téma kifejtésére, olvassa el a teljes cikket a telex.hu-n!

Valószínűleg két negatív teszt kell a húsvétra hazatérő szerbiai vendégmunkásoknak. Idén április első hétvégéjére esik a katolikus húsvét, ilyenkor nagyon sok vendégmunkás tér haza Szerbiába. A  járvány miatt azonban most nem lesz egyszerű az utazás – írja a Szabad Magyar Szó.

A második tesztről a jövő héten döntenek

 Arról számolnak be, hogy azoknak akik Szerbiába érkeznek, akár két negatív PCR-teszttel is rendelkezniük kell. Egyet még indulás előtt kell készíttetniük, a másikat pedig a szerb határon. Ana Brnabić kormányfő szerint a határon végzett tesztelésről a jövő héten dönt a szerb kormány.

illusztráció: V.K.

Branislav Tiodorović epidemiológis, a köztársasági válságstáb tagja elmondta, hogy a stáb orvosai azt a javaslatot tették, hogy a külföldön elvégeztetett PCR-teszt mellé a határállomásokon végezzenek el minden belépő személynél egy gyorstesztet.

„Erről majd a jövő hétfőn döntünk, valószínűleg ezúttal is sokan szeretnének hazatérni a katolikus húsvétra, amely április 4-re esik. Ezzel az a gond, hogy azok akik hazajönnek, általában elengedik magukat, hiszen szabadnapjaikat töltik Szerbiában. Nem úgy viselkednek, mint mondjuk teszik ezt Ausztriában, Németországban, vagy Svájcban. A határállomásokon mindenképpen lesznek tesztek, de azoknak, akik hazatérnek ettől függetlenül felelősségteljesen kell viselkedniük”

Az iskolák viszont hétfőtől továbbra is nyitva állnak a szerbiai  alsós korosztály előtt, míg a felsősök és középiskolások továbbra is távoktatásban maradnak. Végleges döntést a kormány tagjaival való megbeszélést követően hoznak, még a pénteki nap folyamán.

Szijjártó: sokkal jobb jóban lenni a szomszédokkal -főleg Szerbiával- mint rosszban

illusztráció: V.K.

Éjszakába nyúló egyeztetésen van túl Orbán Viktor Brüsszelben. „Egész Európában nehéz a helyzet, még Németországban is többen halnak meg (?), mint Magyarországon. A magyar egészségügy európai összevetésben egyelőre jól állja a sarat” – mondta a miniszterelnök.

Mivel a járvány továbbra is felszálló ágban van, ezért

„nehéz ősz, és talán még nehezebb tél elé nézünk. Közeleg a síszezon, mindenki tervezi a téli vakációját. Részletesen megismerve az európai helyzetet, azt javaslom, ne tervezzenek a síszezonban külföldi utazásokat”

– mondta Orbán rövid Facebook-bejelentkezésében.

Magyarországon péntekre 1293 újabb magyarnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést,

ezzel 43 025-re nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 33 krónikus beteg, így a halottak száma 1085-re emelkedett, ezzel ismét meghaladta a napi új halálos áldozatok száma az eddigi legmagasabb értéket (29).

1642 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 171-en vannak lélegeztetőgépen. 13 134-en már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 28 806.

A mohácsi kórház lehet a Dél-Dunántúli koronavírus fertőzés gócpontja? - orvosok, ápolók és betegek fertőződtek meg

Máshol sincs ez másként….

Franciaországban csütörtökön 30 621 új fertőzöttet regisztráltak, amennyit még sosem a koronavírus év eleji megjelenése óta. A 66 milliós ország ezzel a világon a harmadik helyen áll az új fertőzöttek számában a jóval nagyobb lakosságú, 328 milliós USA és a csúcstartó, 1,3 milliárd lakosú India után. Hasonló rekordok dőltek meg Olaszországban, Németországban, Lengyelországban és Hollandiában is.

Kiderült, hány pedagógus halhatott meg eddig koronavírusban!

Az indiai Andamán-szigetek egy kihalófélben lévő törzsének tíz tagját fertőzte meg az új koronavírus – számolt be róla a BBC hírportálja.

Csak egy kis párhuzam

Cortez volt az a spanyol konkvisztádor, aki miköben megdöntötte az Azték Birodalmat, létrehozta a mai Mexikó elődjének számító Új-Spanyolország gyarmatot, és közben katonáival akaratlanul, de ismeretlen betegségekkel fertőzte- és tizedelte meg az amerikai kontinens őslakosait.

Vissza a mába!

Úgy tudni, a  nagy andamán nevű törzs alig több mint 50 tagot számlál, akik többnyire a szigetcsoport 37 szigetének valamelyikén élnek. A nagyjából 400 ezer lakosú Andamán- és Nikobár-szigeteken a június eleji első eset óta 2985 koronavírus fertőzöttet regisztráltak, 41-en haltak meg.
A Strait-szigeten, Port Blair város közelében élő veszélyeztetett nagy andamánok törzsében a múlt héten észlelt kornavírus esetek után mind az 53 tagot tesztelték – mondta el Avidzsit Roj, az egészségügyi hatóság vezetője. A négy fertőzött közül ketten kórházban, ketten karanténban vannak.

Hírhullám>>>>>>>>>>>

A törzs hat tagja, akik hosszabb ideje élnek a városban, a múlt hónapban kapták el a betegséget, már meggyógyultak. Roj szerint a legfontosabb, hogy megállítsák a járvány terjedését a szigetcsoport veszélyeztetett törzsei körében.
Andamán- és Nikobár-szigeteken a nagy andamánokon kívül négy veszélyeztetett törzs él: a dzsaravák, az észak-szentinelézek, az ongék és a sompenek. A dzsaravák és az észak-szentinelézek nem nagyon integrálódtak, az utóbbiak senkit sem engednek a szigetükre. Tavaly egy John Allen Chau nevű amerikait nyilakkal öltek meg, amikor megpróbálta meglátogatni őket.
A londoni központú Survival International nevű törzsi jogvédő szervezet szerint a nagy andamánok több mint ötezren voltak, amikor az 1850-es években a brit birodalom gyarmatosította a szigeteket.

Minden, amit az első hazai fejlesztésű Covid-tesztről tudni lehet