Megfogadjuk-e az ismert rádiós műsorvezető javaslatát, ha egyre elkeseredettebben várakozunk oltásra? Heti lapzsemle arról, mit mondott pontosan a Klubrádióban Kun Zsuzsa.

Egy stúdióbeszélgetés

A rezsim által fojtogatott Klubrádió adománygyűjtő hetének egyik napján a Megbeszéljük című műsor stúdiójába ült Kun Zsuzsa (a Klubdélelőtt ismert műsorvezetője), hogy Bolgár Györggyel együtt fogadja a hallgatók telefonjait. Történt valami a több órás műsorban, amit érdemes pontosan idézni. Egy idős betelefonáló arról beszélt, hogy nagyon elkeseredett, mert nem átlátható számára az oltás rendje, nem tud érdemi információt szerezni arról, hogy mikor juthat védettséghez. Ugyanarról a káoszról számolt be, amit sokan mások is tapasztalunk.
Erre Kun Zsuzsa így válaszolt (a felvételen a 31. percnél):

„Van egy észrevételem, hogy nálunk a kerületben ez hogy működött. Például, amikor jött egy adag kínai vakcina, akkor felkerült a Facebookra, hogy ott állnak a vakcinák a háziorvosoknál, nincs idejük telefonálgatni. Tehát aki szeretne kínai vakcinát, az gyorsan hívja fel a háziorvosát és jelentkezzen, mert akkor van esélye, hogy megkapja a kínai vakcinát. Azt látom és hallom, hogy sok esetben ott ragad a kínai vakcina a háziorvosnál, és nincs kinek beadni. Tehát én javasolnám önnek, hogy gyakran telefonálgasson, mert hátha jókor telefonál, és azt mondja a háziorvos — mint ahogy nálunk volt ilyen a családban — hogy na most jöjjön gyorsan és már be is adom. (…) Normális az lenne, ha a háziorvos telefonálna, de ez most nem egy normális világ. Borzasztóan be vannak havazva a háziorvosok, semmire nincs idejük, őrület van…”

„Ez visszataszító gondolkodás”

Kun Zsuzsa szövege már-már elsikkadt, érdemi megjegyzés nélkül maradt, ám a műsor vége felé betelefonált egy úr, aki a következőket mondta el a nyilvánosságnak (a felvételen 1 óra 25 percnél található):

„Kun Zsuzsa hozzászólását több tízezren hallottuk, amikor tulajdonképpen arra biztatott minket, hogy telefonáljunk be a háziorvosunkhoz sokszor, mert könnyen lehet, hogy éppen akkor amikor betelefonálunk, a háziorvos jelzi is, hogy van itt éppen egy-két adag vakcina. Kun Zsuzsa említette az ismerőseit, rokonait is, hogy többen kaptak ezzel a módszerrel oltást. Hát én ezt végtelenül károsnak tartom, hogy több tízezer hallgató előtt az ön műsorvezető-társa ilyen tippeket ad, és szegény háziorvosokra a mostani nehézségeken túl még rászabadítja az embereket. Ez a katyvasznak a kiterjesztése és elfogadása, hogy így kell oltáshoz jutni Magyarországon. Én ezt tragédiának tartom, úgyhogy, ha ezentúl meghallom az éterben a hölgyet, arrébb fogok menni egy másik adásra.”

(Bolgár György megpróbálta mentegetni Kun Zsuzsát, hogy „mire gondolhatott” kollégája, mire a hallgató, nagyon helyesen, megismételte, hogy nem kell ezen elmélkedni, mert teljesen egyértelmű volt, hogy tömeges telefonálásra biztatott, saját környezete példáira utalva, hogy milyen jól működik… Ezután még így folytatta:)

„Megértem, hogy ön nem fogja ezt véleményezni, mert egy kollégáról van szó — remélem, hogy nem az ön egyik kiválasztott utódjáról, mert ez a gondolkodás számomra visszataszító. Azt szeretném, ha többségében szabálykövető magyar állampolgárok maradnánk, még akkor is, ha ez rendkívül hátrányos lehet sok esetben, és nem ezt az ügyeskedést támogatnánk.”

Ő művelt és empatikus

Egy évtizedek óta ugyanazt a nagy hallgatottságú műsort vezető rádiós előbb-utóbb megszokott szereplőjévé válik a hallgatók életének. Egy ilyen szereplő szerencsétlen megnyilvánulásának bírálata természetesen kiváltja a rajongók haragját. A harag nem a hibára irányul persze, hanem arra, aki a hibára felhívta a figyelmet… A következő napokban lépten-nyomon találkozhattunk olyan hozzászólásokkal, amelyek mereven elutasították a Kun Zsuzsát ért bírálatot. (Például itt a 4. perctől, vagy itt a 14. perctől.) A hozzászólások jellemzője, hogy nem arra reagáltak, ami elhangzott. Visszautasították, hogy Kun Zsuzsa oltásellenes lenne, pedig ilyet senki nem állított. Azt bizonygatták, aminek a vita szempontjából nincs nagy jelentősége, hogy mennyire művelt műsorvezető. Szerencsére azt sem bizonygatták, hogy mennyire felkészült, mert aki rendszeresen hallgatja a Klubdélelőttöt, a hosszú évek alatt emlékezhet néhány kellemetlen percre, amelyek arról árulkodtak, hogy a rádiós éppen nem tudja pontosan, kivel ül egy stúdióban. Azt is erősítgették viszont, hogy Kun Zsuzsa mennyire, de mennyire „empatikus”.

illusztráció Városi Kurír

Empatikus? Álljunk meg itt egy szóra.

Kunetz Zsombor mentőorvos, egészségügyi szakértő éppen ezekben a napokban adott fontos nyilatkozatot a rádiónak. Szerinte érthető, ha valaki mostanában nem tudja elérni a háziorvosát, ugyanis nekik is csak egy szájuk, két fülük és két kezük van, bármennyire is azt várja a kormány, hogy növesszenek többet. Ők se tudnak napi 180-200 hívásnál többet fogadni, és már rég nem a munkaidőről beszélünk, azon bőven túl vannak. Említette háziorvos ismerősét, aki reggel 8-tól rendel, oltásokat ad be, oltóanyagokat szervez, a „kormányhivatal csicskáztatását” végrehajtja, és este negyed 9-kor még bent volt a rendelőben, mert próbálta összeszedni az oltásra várókat a következő napra. Hozzátette: az is előfordulhat, hogy betegek maradnak ellátatlanul, mert a rendszer abszolút túlterhelt és irracionálisan túlterhelt.

Nos, aki ilyen kaotikus helyzetben biztatja minél gyakoribb telefonálgatásra a pácienseket —  miközben a káoszról egyébként ő maga is tud, hiszen Kun Zsuzsa sopánkodott így, hogy „borzasztóan be vannak havazva a háziorvosok, semmire nincs idejük, őrület van…” —, arra éppen az empátia nem jellemző….

Egy rádió, ahol mindez elhangozhat

A Klubrádió egyik legfőbb erénye az interaktivitása, közösségi jellege, szabad véleménycserét biztosító szerkezete. Kun Zsuzsa véleménye természetesen elhangozhat, hiszen ő a rádió vezető munkatársa. De amint látjuk, ennek megvitatására is tér nyílik. Minden józanul gondolkodó hallgató számára ott a lehetőség, hogy mérlegelje, mit hallott, ez hogyan illeszkedik egyéb értesüléseihez. Ha nem emlékszünk pontosan, ellenőrizhetjük a nyitott archívumban.

Mindezt azért fontos megjegyezni, mert március 15-én, a sajtószabadság ünnepén kezdődött a Klubrádió idei adománygyűjtő kampánya. (Sajnos, teljes joggal nevezhetik túlélési gyakorlatnak.) A hallgatók máris bebizonyították, hogy szükségük van a Klubrádióra — és az adománygyűjtés folytatódik.

illusztráció: V.K.

Elhunyt 84 éves korában Kun Zsuzsa Kossuth-díjas balettművész, balettmester – tudatta hétfőn a Magyar Táncművészeti Egyetem.

A művészt hétfőn érte a halál.

Kun Zsuzsát a Magyar Táncművészeti Egyetem saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkedik – olvasható a közleményben.

Kun Zsuzsa 1934. december 9-én született Budapesten. Az operaház balettiskolájában Nádasi Ferenc növendéke volt 1943 és 1949 között, majd a dalszínház tagja lett. 1952 és 1977 között az operaház magántáncosa, később örökös tagja és mesterművésze volt.

Párhuzamosan 1972-től a Magyar Táncművészeti Egyetem jogelődje, az Állami Balett Intézet, majd a Magyar Táncművészeti Főiskola főiskolai tanára, balettmestere, később professor emeritája. 1972 és 1979-ben között az Állami Balett Intézet igazgatója volt. Kun Zsuzsát 2018 szeptemberében az egyetem szenátusa rector emerita címmel tüntette ki.

Nagyszerű klasszikus balerina volt

Kun Zsuzsa a repertoár összes főszerepét eltáncolta. Nagyszerű klasszikus balerina volt, aki drámai, lírai, sőt komikus szerepeiben egyaránt kimagasló alakításokat nyújtott, s külföldön is sok sikert aratott.

Művészi munkáját 1971-ben a kiváló művészi címmel tüntették ki. 2003-ban lett A Magyar Állami Operaház mesterművésze, 2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapta.

(Forrás: MTI)

2017 őszén már lámpással kell keresni azokat az Orbántól független szerkesztőségeket, amelyek hajlandók betartani a Jobbik vezetőit távol tartó higiéniai szabályokat. De nem fraternizálnak Vonáékkal.

Fideszes, Jobbikos szarkupacok között lépegetünk

A Klubrádió még mindig ilyen sziget – nagyon helyesen. Ők tudatosan, deklaráltan elutasítják, hogy náluk mikrofont kapjon jobbikos politikus. A szélsőséges rasszista párt tevékenységéről hírekben, elemzésekben természetesen beszámolnak, ez egy poltikai-közéleti médiumnak kötelessége.

A „higiénia „egyéb szabályaival azonban a Klubrádiónak is van gondja. Ennek magyarázata lehet természetesen az elkeserítő és szégyenletes magyar helyzet: a hazai – Fidesz- uralom alatt nyögő – jobboldal és az oda köthető személyiségek általános leromlása. Ma már az a kivételes, ha egy fideszes politikust vagy az Orbán-rezsimhez kötődő értelmiségit öklendezés nélkül vállalhat tisztességes demokrata.

Nehéz itt már a higiéniára ügyelni, hiszen mindenfelé fideszes-jobbikos szarkupacok között kell lépegetnünk.

Ákos a dalnok különlegesen jó példa erre a súlyos problémára. Nagy rajongótábora van, kétségtelenül tehetséges művész (volt), és talán manapság is az. Csakhogy miután lenullázta magát, normális közegben csak befogott orral lehetne őt említeni.

Hetek óta sérti a fülem, hogy a Klubrádióban rendszeresen sugározzák egy versfesztivál néhány másodperces reklámját, amelyben kiemelkedő fénypontként emlegetik Kovács Ákos versmondó estjét. Nagyon nem tetszett ez nekem, de nem írnám meg posztomat, ha november 18-án-án nem csapott volna arcba a népszerű Klubdélelőtt magazinban egy beszélgetés az említett versfesztivál szervezőjével, Lutter Imrével.

Természetesen szóba került Ákos estje, és a szervező örömmel újságolta, hogy Ákos estjére azonnal elkeltek a jegyek – bizonyára úgy gondolta, hogy na ugye, egymillió veréb biztosan nem téved, ha ennyien rajonganak Ákosért, akkor nincs vele baj…

A klubrádiós műsorvezető, Kun Zsuzsa megpróbált újságíróként viselkedni, felvetette, hogy „nem zavarja-e” Luttert Kovács Ákos nyílt, látványos Fidesz-kapcsolata, az általános fideszes osztogatásból neki juttatott nagy summák. Lutter ezt könynedén visszaverte, szerinte a fesztiválon kizárólag az irodalom, a vers szeretete számít, nemérdekes, kinek milyen a politikai nézete. A november 18-i műsorban ennyiben maradtak.

Csakhogy Kun Zsuzsa – sajnos nem először – rosszul készült fel erre a vitára.

Ákos nyílt fideszes elkötelezettsége és az érte besöpört jutalom valóban nem perdöntő ügy. Ízlés dolga, ki hogyan viszonyul hozzá. Ha demokráciában élnénk, egyáltalán nem számítana, az Orbán-rezsim lábszagú világában persze a dörgökőző Ákos is szaglik, de a többség orra nem kényes.

Van azonban valami más,

ami miatt Ákost már régóta nem tekintheti partnernek, aki az európai civilizáció, a tisztesség, a demokrácia értékeit vallja.

Ez az ember a hírhedt gyűlölet-dalszöveg, „A bosszú népe szerzője” (lásd erről részletesen itt: http://tamastibijegyzet.blogspot.hu/2015/12/botrany-kossuth-dij-akosnak-bosszu-nepe_22.html )

Idézet a linken található bejegyzésből:

„Kovács Ákosnak hosszú éveken át elegendő alkalma nyílt arra, hogy magyarázatot adjon és bocsánatot kérjen ezért. Ehelyett minden alkalommal azt állította, hogy ő nem is érti, miért kérdezi mindenki, vajon „a zsidókról” szól-e a nótája. Kovács Ákos a mellébeszélést választotta: azzal oldotta meg a dolgot, hogy ez a dal a – közelebbről meg nem határozott – „bosszúálló gyűlölködőkről” szól, és slussz. Ákos ezzel a  hazugságnak azt az antiszemita körökben szellemesnek vélt formáját műveli, hogy ha nem mondja ki a „zsidó” szót, de úgy fogalmaz, hogy a hasonszőrűekkel „értsék egymást”, akkor minden rendben.”

Hát, természetesen nincs ez rendben egyáltalán. És emiatt nincs helye olyan médiumokban, amelyek a 20. század véres bűneivel való leszámolást vallják, és a szabadság eszméjét próbálják őrizni.