Micsoda embertelenül zseniális húzás! Nem kell rendbe hozni az egészségügyet, ha találnak bűnbakot, akikre rálehet tolni a várólisták hosszát, az elavult, vagy hiányzó gépparkot, az orvos- és nővérhiányt.

… és találtak!

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) embertelennek, a szolidaritás sárba tiprásának tartja a társadalombiztosítási (tb) ellátásról szóló, előző héten elfogadott új törvényt és ezért annak visszavonását követeli – közölte a szervezet vasárnap az MTI-vel.

A MASZSZ szerint kormány az új jogszabállyal csaknem félmillió embertől készül megvonni az orvosi ellátást.

Ez a törvény beteget az orvos ellen, munkavállalót a munkáltató ellen, egészséges embert a beteg ellen fordítja

– fogalmaznak, hozzátéve, Áder János köztársasági elnököt is felszólítják, ne írja alá törvényt.

Szerintük az új tb-törvény miatt

„minden magyar ember szégyenkezhet”,

annak üzenete ugyanis, hogy

„akinek nincs pénze a gyógyulásra, az haljon meg”.

Ellenőrizze!

A szakszervezeti szövetség kitér arra is, a jövőben mindenkinek ajánlott meggyőződni arról, a munkáltatója vajon befizeti-e utána a tb-járulékot. A törvény szerint ugyanis, ha valakinek háromhavi járuléknak megfelelő – 23 ezer forint – hátraléka mutatkozik a számláján, akkor elesik az ingyenes ellátástól, s a máskor rutin vizsgálatért több tízezret, komolyabb beavatkozásért pedig több százezret, vagy akár egymillió forintnál is többet kell fizetnie.

A MASZSZ szerint

„képtelen helyzetbe”

kerülhetnek az orvosok is azzal, hogy a nem fizetőktől meg kell tagadniuk az ellátást, hiszen a gyógyításra esküdtek fel.

„A szolidaritás elve szerint ma nekem, holnap neked lesz szükséged segítségre, a kormány azonban éppen most tapossa sárba a szolidaritás alapelveit”

– idézik a közleményben Kordás Lászlót, a szervezet elnökét. Szerinte nem véletlen, hogy a törvény előkészítésekor a

„szakszervezeteknek sem volt alkalmuk tiltakozni és megpróbálni megállítani ezt az ámokfutást”,

hiszen a kormány

„szinte a szavazásig hét lakat alatt őrizte” a szándékait.

Ujhelyi: alapvető emberi jog a tisztességes egészségügyi ellátás!

Kásler az egészségügyről: nem tapasztalom, hogy „égne a ház", legfeljebb „csőtörésről”, vagy „dugulásokról” lehet szó

Újratárgyalná a kormánnyal a tavaly megkötött kétéves bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség, mert ha minden így marad, a magyar minimálbér lesz a legalacsonyabb az egész EU-ban. Szlovákia, Lengyel-, Cseh- és Horvátország már megelőz minket, jövőre Románia is elénk kerülhet – írja a dkp.hu-n Dobrev Klára, a DK uniós képviselője, az Európai Parlament alelnöke. 

Dobrev Klára hangsúlyozza:

a Demokratikus Koalíció egyetért a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel: azonnal legalább 10 százalékkal kell emelni a minimálbért, ha nem akarjuk, hogy a Fidesz egy-két év múlva már Románia utoléréséről költsön hagymázas meséket. De ez csak tűzoltásra elég: a DK szerint az egyetlen hosszútávú megoldás az európai minimálbér bevezetése lehet.

Nem vagyunk egyedül

– teszi hozzá az alelnök –, az európai minimálbér terve napról napra egyre több támogatót szerez az EU-ban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke arról tájékoztatott, hogy az első 100 napjában konkrét javaslatot fog benyújtani az európai minimálbérre vonatkozóan. Azért dolgozom, amire az EP-választáson felhatalmazást kaptunk: el fogjuk érni, hogy a mi munkánk is érjen annyit, mint bármely más európai emberé; nekünk, magyaroknak is járnak az európai bérek!

Az EU minden munkavállalója kapjon igazságos minimálbért – Ezt javasolja Ursula von Leyen

Egyeztetést sürget a közszférában tervezett leépítésekről a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A szövetség szerdai közleménye szerint elfogadhatatlan, hogy az érintetteket képviselő szakszervezetekkel tartott érdemi egyeztetés, illetve bármilyen hatásvizsgálat nélkül jelent be a kormány 15-20 százalékos leépítést.

Számháború

Álláspontjuk szerint először a feladatok áttekintésére lenne szükség, és ahhoz kellene hozzárendelni a szükséges létszámot, de amíg ez nem történik meg, csak „felesleges számháború folyik” – írták, hozzátéve: egyetértenek azzal, hogy minderről az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban mielőbb egyeztetést kell folytatni.

Nem tudni, kiket érint a leépítés

Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ami most történik, az a „lehető legrosszabb”, mert nem tudni, kiket érinthet a leépítés és emiatt sokakban keltenek felesleges félelmet. Emellett a szövetség szerint a bejelentés időzítése is „szerencsétlen”, mert a közelmúltban jelentették be, hogy emelkedik a parlamenti képviselők és a miniszterek fizetése.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter keddi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy óvatos becslés szerint 15-20 százalékos létszámcsökkentés lehet a központi közigazgatásban, a cél, hogy ez január 1-jére megvalósuljon.

(Forrás: MTI)

A SZEF visszautasítja a közszféra létszámleépítését

Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága csütörtöki ülésén a kormánypártok nem járultak hozzá, hogy az MSZP által meghívott Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondhassa véleményét a cafetéria – amelynek eltörlése ellen küzdenek a szocialisták – megszüntetéséről. Megkerestük az elnököt és megkérdeztük, mit mondott volna, ha szót kap.

Kicsit szagos napirend

– Elnök úr, nem érzi úgy, hogy egy hatalmi játszma része lett? Miért hitte el, hogy a kormánypárti többség megszavazza, hogy felszólalhasson a bizottságban?

– Egyáltalán nem, hiszen volt már, hogy meghívott egy bizottság, például a Gazdasági Bizottság és elmondhattuk a véleményünket. Ami viszont valóban feltűnő volt, hogy egyáltalán, még a képviselők sem vitatkoztak az adócsomagról, ami jött és átment, mintha nem is érdekelte volna őket. Tehát nem csak én nem kaptam szót, de maguk a képviselők sem kértek. Különös volt a napirend felépítése is. Első pontként a cafeteria volt megjelölve. Ez az, ami a munkavállalóknak komoly gondot jelent majd. Ezt követte a képviselői fizetések emelése, végül pedig a gyülekezési törvény szigorítása következett. Tehát a munkavállalók terheit képviselőjük meghallgatása és vita nélkül növelik, ahogy a saját fizetésüket is, majd szigorítják a gyülekezési jogot.

– Így keretes a történet. De félre a viccel, mit mondott volna, ha hagyják?

Fotó: Kovács Tamás / MTI

– Mindenképpen tájékoztatni akartam a képviselőket az eddigi tárgyalásainkról, amelyeket a kormánnyal folytattunk. Ezek két csatornán zajlottak: az egyik a Versenyszféra Konzultációs Fóruma, a másik az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács. Ma Magyarországon hat szakszervezeti konföderáció működik és ezek közös javaslatot tettek le a kormány asztalára arról, hogy mit kellene csinálni a cafeteria változtatása során. Ezt a javaslatot a Versenyszféra Konzultációs Fórumán a munkaadói oldal is támogatta. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban pedig az önkormányzati oldal állt mellénk. Ez az a javaslat, amit megküldtünk a PM-nek és tegnap Varga Mihály még megfontolandónak tartott.

A képviselők sem vitatkoztak – és ez az igazi baj

– Mit javasoltak pontosan?

– Három csomagba foglaltuk össze azokat a cafeteria elemeket, amelyeket mindenképpen meg kellene őrizni: ilyen az öngondoskodás elvének támogatása – arról most nem is beszélek, mennyit emlegeti ezt, mint célt a kormány, hiszen mindenki tudja, hogy a nyugdíjrendszerrel bajok lesznek. Most viszont meg akarják szüntetni a munkaadók kedvezményes hozzájárulási lehetőségét a munkavállalók önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításához. Ki érti ezt? A csomagunk második eleme a munkaerő-mobilitás támogatásával foglalkozik, hiszen tudjuk, mekkora gondot jelent, hogy a magyar munkaerő nem mobilis. Fontos lenne tehát a munkaerő határon belüli mozgásának elősegítéséhez megőrizni a támogatásokat, olyanokat, mint például a lakhatási- étkezési- utazási támogatás. Javaslatcsomagunk harmadik eleme a családtámogatásokról szól. Nem értjük például, hogy miért vették el az iskolakezdési támogatást, vagy miért nem vállalhatja át adómentesen a munkáltató a diákhitel visszafizetését. Úgy gondoljuk, hogy javaslataink nem csak a munkavállalóknak, de a fiatalok itthon tartása érdekében is fontosak.

Mint kés a vajon

Amikor odamentem, bíztam benne, hogy ha meghallgatnak, módosítókkal még jó irányba is terelhetik az adótörvényt a képviselők. Igazán nem is az volt a gondom, hogy nem hallgattak meg, hanem az, hogy még ők sem vitatkoztak. Mint kés a vajon ment át egy olyan adócsomag, ami kétmillió ember életét befolyásolja, hiszen több mint húszezer cég él a cafeteria lehetőségével. Puff, átment és kész. Igazából ez a bosszantó.

Előzmény

Évi 89 ezer forintot vesz el a kormány a dolgozóktól

Elutasítja a cafeteria-rendszer módosítását a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és egyeztetést sürget a tervezetről a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának összehívásával.  

A MASZSZ közleménye szerint a szakszervezetek a cafeteria keretében nyújtható juttatások adómentességének megszüntetése mellett elutasítják azt is, hogy az egyetlen kedvezményesen adózó elem a SZÉP-kártya marad.

A változással az érintett juttatásokra szánt összegeket a munkaadók beépíthetik a fizetésekbe,

vagyis adóköteles jövedelemmé válnak, a munkavállalók így a korábbi összegnek alig több mint a feléhez juthatnak hozzá – írták. Hozzátették, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése eddig is a cafetéria mérséklésére ösztönözte a munkaadókat.

A MASZSZ sürgeti a jövedelmeket terhelő adók és járulékok mérséklését, hogy – mint írták – a munkavállalók ne kerülhessenek a tervezet miatt kedvezőtlenebb helyzetbe.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Csak a Szép-kártya ússza meg – 2019-től az összes többi cafetéria megszűnik

A Magyar Szakszervezeti Szövetség egyetért az önkormányzati dolgozók követeléseivel, ezért szolidaritását fejezi ki a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete által meghirdetett önkormányzati sztrájkkal kapcsolatban.

A MASZSZ támogatja, hogy egységes közszolgálati életpályamodellt vezessenek be, mert elfogadhatatlan, hogy az önkormányzatoknál, illetve a központi államigazgatási szerveknél foglalkoztatottak jelentős része tíz éve nem részesült fizetésemelésben. Ez azért is felháborító, mert a bruttó minimálbér 2008-ban 69 ezer forint volt, mára azonban 138 ezer forintra emelkedett.

A reálkeresetek ugyanezen időszak alatt több mint negyven százalékkal nőttek, ezzel szemben a közszférában sokan évek óta ugyanannyi fizetésért dolgoznak. Emiatt a szakképzett alkalmazottak egy része másutt akar boldogulni, ami már a polgármesteri hivatalok működőképességét veszélyezteti.

Egyetért ezért a MASZSZ azzal, hogy a közszolgálati tisztviselők tíz éve változatlanul alig több 38 és fél ezer forintos illetményalapját emeljék fel hatvanezer forintra, mert nettó 100-120 ezer forintért egyre inkább lehetetlen megfelelő szakembereket találni az önkormányzati hivatalokba. Ugyanakkor egységes, a helyhatóságok által foglalkoztatott köztisztviselőkre is érvényes szabályokat kell megállapítani, s az önkormányzatok számára, ha az indokolt – mert a helyi bevételekből nem fedezhető –, a központi költségvetésből kell biztosítani a magasabb illetmények kifizetéséhez szükséges forrásokat.

Magyar Szakszervezeti Szövetség