Megható pillanat volt, amikor egymásra ismertek. Az nem derült ki, hogy merre járt, de szerencsére remek egészségnek örvend a 17 éves cica.
Gazdája, Janet Adamowicz mindent megtett, hogy megtalálja őt – írja a boredpanda. Nagy-britanniai otthonának környékét teleplakátolta az eltűnt kedvenc képével, és még újsághirdetést is feladott.
13 évvel később egy állatorvos azzal hívta fel: megkerült a macskája. Legnagyobb döbbenetére valóban az ő elveszett háziállata volt az állatorvosnál. Azonnal felismerték egymást, és szem nem maradt szárazon a rendelőben.
Az állatra nagyjából 60 kilométerre találtak rá egykori otthonától. Valószínűleg kóbor macskaként élt az elmúlt évtizedben. Korához képest jó állapotban van, csak kimerült és szomjas volt, mikor bevitték.
(Forrás: Népszava)
]]>
Az innovációt sok cég ingyenesen ajánlja fel alkalmazottainak, hogy megkönnyítse az épületbe a bejutást vagy a kiszolgálást a menzán. Több helyen már a vonatokon is lehet a mikrochip segítségével fizetni.
Svédországban 2015-ben végezték az első beültetéseket, azóta már több, mint háromezer embernek van a bőre alatt olyan mikrochip, amelyben személyes adataikat tárolják. A rizsszemnyi méretű chipet jelenleg elsősorban azonosításra és fizetésre használják. Több munkáltató például ingyenesen ajánlja fel alkalmazottainak a beültetést, így a munkahelyükre való bejutáshoz nincs szükségük semmiféle eszközre, elég a kezüket odaérinteni az érzékelőhöz. Vásárláskor ugyanaz a folyamat, kártya helyett a bőr alatti chippel fizetnek a kasszánál.
A szolgáltató szektor is felfedezte magának a technológiát: a Svéd Államvasútak (SJ) utazói közül 130-an foglaltak tavaly bőr alá ültetett mikrochippel, amely a fizetés után egyből el is menti a megvásárolt jegy adatait. Ezt később a kalauz egy okostelefonnal tudja ellenőrizni a vonaton.
A beültetés előnyei közé tartozik, hogy sosem kell attól tartani, hogy az ember otthon felejti a belépőkártyáját, elveszti a vonatjegyét vagy fizetéskor jön rá, hogy bankkártyája a kocsiban maradt. Ugyanúgy érhetik viszont kellemetlenségek is azokat, akik ehhez a módszerhez folyamodnak. Ben Libberton, a lundi MAX IV Laboratórium mikrobiológusa szerint az implantátumok jelenleg még csekély mennyiségű információt tartalmaznak ugyan, de a jövőben ez változhat. „Minél több információt tárolnak ugyanazon a helyen, annál nagyobb a veszély, hogy felhasználják azokat ellenünk” – mondta a szakértő az AFP-nek.
Az északi országban a felhasználóknak csak egy kis része aggódik személyes adatainak védelme miatt – talán azért, mert a svédek sokkal nyitottabbak, mint a legtöbb európai ország polgárai. Az adóhatóságtól például bárki lekérdezheti mások fizetését és a technológiai újdonságokat is előszeretettel használják. Hibák és biztonsági rések azonban itt is vannak. Amikor például tavaly júniusban elindították a vonatokon az új ellenőrzést, néhány esetben a kalauz okostelefonján nem a jegy, hanem az utas LinkedIn profilja jelent meg.
Farmosi Nóra
]]>