A szerdai strasbourgi (h)arcoskodás sokat kiszívhatott Orbán Viktor miniszterelnökből, de mint „kemény politikus” csütörtökön már újra a vártán érezte magát, így bát(o)ran nem félt használni háborús retorikáját egy békés kiállításmegnyitón.

Belépő beragasztva a brigádnaplóba?

Orbán Viktor a Néprajzi Múzeum új állandó kiállításának megnyitóján (?) mondott beszédet, ami kevésbé szólt a tárlatról, mint újabb alkalommá silányult az ellenzék-csepülésre. (Mondjuk így érthető, hogy mit keresett ott a miniszterelnök.) Messziről kezdte mondandóját:

„egy folyamatosan, sőt, látványosan fejlődő, erősödő országhoz nem illik, hogy egy ilyen kopott és leharcolt nagy parkja legyen”

Felidézte, hogy

két és fél éve, 2022 májusában, amikor itt voltunk és megnyitottuk az új Néprajzi Múzeumot, kevesen gondoltuk, hogy másoknak is tetszeni fog, de azóta 12 nemzetközi díjban részesült, és még az USA-ban is elismerően írtak róla. (…) Akkor még  még a „nagy tervek megvalósításának” időszakát élte az ország, a koronavírus-járvány, a háborúk, a szankciók és az inflációk előtt. A nagy tervek végrehajtása azóta lelassult és azon igyekeztünk, hogyan evickéljünk ki a nagy bajokból. A 2025-2026-os év még a családok és a kkv-k rendbetételének éve lesz, de aztán ismét megindulhatunk a nagy dolgok felé.

Vasárnapi ciki: a "turisztikai Oscar" egy nevezéses verseny, amire 1.950 dollár ellenében lehet bejutni és részben a Google-on szavazni

Ezt is neki köszönhetjük….

A miniszterelnök emlékeztetett: a Néprajzi Múzeum létesítése része az egész Városliget megújítását célzó kormányzati erőfeszítéseknek, melyekre azért volt szükség, mert

„ez nemcsak egy közpark, hanem a magyar nemzeti kultúra egyik zarándokhelye is”.

Mint fogalmazott, húsz éve a liget botrányos állapotban volt, a főváros nem tudott vagy nem akart lépni az ügyben, ezért a kormány eldöntötte, hogy helyre teszi, ugyanis

„egy folyamatosan, sőt, látványosan fejlődő, erősödő országhoz nem illik, hogy egy ilyen kopott és leharcolt nagy parkja legyen”.

Ezért indították a Liget Budapest projektet, amely Európa egyik legnagyobb és legszínvonalasabb kulturális fejlesztése.

„A jó ügy végül győzött, ezzel egész Magyarország nyert”

– értékelt, megjegyezve, hogy politikai ellenszélben hajtották végre a beruházásokat.

Bevésésre: „az anya nő, az apa férfi”

„mi magyarok csak akkor maradhatunk meg, ha megéljük a kultúránkat és a hagyományainkat”.

Ugyanis a világ óriási változáson meg keresztül, a technológia, a migráció felforgatja az életünket, a szomszédunkban is véres háború dúl, minden változik. Ez a magyarokat is komoly feladat elé állítja: először is el kell dönteni, melyik változás jó nekünk és ezért támogatandó, és melyik rossz, aminek ellen kell állnunk.

„A mérlegeléshez szükséges egy stabil, archimédeszi pont, és a magyar jövő archimédeszi pontja a magyar kultúra, beleértve a tárgyi kultúrát is”.

A régi idők magyarjainak tárgyaira tekintve a kormányfő szerint

egy egészséges magyar világ tárgyait láthatjuk, ahol még természetes helyükön vannak a dolgok, „az anya nő, az apa férfi.”

Orbán Viktor szerint ha egy nemzet elveszíti népi kultúráját, elveszíti képességét, hogy megítélje, mi a jó és mi a rossz.

„És akkor jönnek a zavaros eszmék, a fonákjára fordított igazságok, abszurd okoskodások, hogy például a család nem egy férfi és egy nő életközössége, hanem ötletlszerű konfigurációk végtelen változata. Hogy a sokszínűség akkor is érték, ha bűnözést és terrort szül. Vagy hogy békében élehssünk, ezért folytatnunk kell egy reménytelen háborút. A héten volt szerencsém Strassbourgban vitázni, higgyék el, súlyos a helyzet. De nálunk még helyükön vannak a dolgok, működik a józan ész, és fennáll a rend, ami a népi kultúrából átszivárog a mai életünkbe. Ma ezt a magyarságot megtartó rendet erősítjük meg. Itt egy újabb őrhely, világszínvonalú múzeumban világszínvonalú kiállítást nyitottunk, köszönet érte”

– zárta a kiállításmegnyitón beszédét a miniszterelnök.

Alakul ez Béláim: fotósorozatot kordonoztak el, ezúttal a Néprajzi Múzeumban

Csak úgy….

Szentkirályi Alexandra: „turisztikai Oscar bezsebelve! A világ legjobb turisztikai fejlesztésének választották a Liget Budapest Projektet”. Nagyon jól hangzik, kár, hogy pár kattintás után kiderült, hogy ez is amolyan „fideszes olvasat”. Mire jó ez, közszolgák?

A világ legjobb turisztikai fejlesztésének választották a Liget Budapest Projektet az International Travel Awards díjátadóján

– ezzel a kétségkívül erősnek hangzó címmel jelent meg egy közlemény vasárnap hajnalban a magyar állami hírügynökség hírei között,

a díj súlya azonban ezúttal is sokkal kisebb, mint az első látásra tűnhet.

A szövegből kiderül:

az International Travel Awards történetében először fordult elő, hogy egy fejlesztés 3 díjat is elnyert. A Liget Budapest Projekt két kategóriában is első helyet szerzett: a világ legjobb turisztikai fejlesztése és Európa legjobb családbarát fejlesztése lett, a Magyar Zene Háza pedig az Európa legvonzóbb turisztikai attrakciója elismerést kapta meg a Dubajban tartott díjkiosztón

– jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója. A közlemény hozzáteszi:

A megújuló Városliget fejlesztései több mint 120 ország népszerű idegenforgalmi projektjeivel mérettették meg magukat, és a zsűri, valamint a nyilvános közönség szavazatok alapján bizonyultak a legjobbnak. Az International Travel Awards a legrangosabb díj az utazás és a turizmus területén, “Turisztikai Oscar-díjnak” is nevezik és minden évben több ezer szereplő közül jutalmazza a legkiválóbbakat. 

…, de….

A szerénységről nyomokban sem árulkodó szöveg ezután még hosszan kanyarog, mesélve a dubaji díjátadóról, több ponton is egész bekezdésnyit idézve Gyorgyevics gondolataiból, illetve minden oldalról megpróbálva érvelni amellett, hogy a Ligetben jól megférnek egymás mellett az új intézmények, illetve a zöldterületek, van azonban néhány apró probléma, amit érdemes szem előtt tartani:

• az International Travel Awards a dubaji Golden Tree Events LLC saját szervezésű eseménye, díjat pedig bárki alapíthat, még akkor is, ha a nevébe helyezi az International, a World, vagy a Best kifejezéseket,

Képernyőkép

• a díjat sosem hívták turisztikai Oscar-díjnak, vagyis hát épp azok, és épp akkor, akik a tavalyi World Travel Awards-ra is ugyanezt mondták (a két indiai származású brit üzletemberhez fűződő díjról 2023 decemberében írt kimerítő cikket a 24.hu),

Dúró Dóra és Csák János személyében a regnáló magyar kormánypárt elérte a célját, 2023-ban beindult az öncenzúrahullám. Az ostoba para-effektus hatására lekordonozták Claudia Andujar félig magyar származású brazil fotóművész és aktivista homoszexuálisokról készített fotóit. Mentve a haza és a fiatalok lelki üdve!?

XXI. század dübörgő Magyarországa

A Néprajzi Múzeum minden jel szerint a Magyar Nemzeti Múzeum esetéből tanulva különítette el az Indiánok. Lelkek. Túlélők. című fotókiállítás egyik, az alkotóművész korai műveit bemutató részét.

„A kiállítás ezen része csak 18 év feletti személyek számára látogatható”

– magyar és angol nyelvű tábla figyelmezteti a látogatókat, hogy Claudia Andujar brazíliai fotóművész egyes képeit csak felnőttek nézhetik meg. Az elkerített részt külön teremőr felügyeli. A homoszexuálisok hétköznapjait bemutató, São Paulóban és Rio de Janeiróban 1967 júniusában készített fotósorozatot egyszer már cenzúrázták, 1967-ben, akkor a Realidade magazinban nem jelenhetett meg több kép.

MTI/Lakatos Péter

Azt nem tudni, hogy mikor szalagozták le a kiállítást. A WebArchive-ben visszakereshető előzmény szerint

október 26-án még nem szerepelt ez a szöveg az oldalon.

Érdekes -vagy nem is annyira!- egybeesés

Lássuk be, az nem elvárható sem Dúrótól, sem Csáktól, – a többiekről nem is beszélve- hogy rém fontos politikusi teendőik mellett egy évben több kiállítást is meglátogassanak, így volt, ami elkerülte óvó tekintetüket. de szerencsére az öncenzúra ez a problémát is megoldotta.

„Bár nyilván pont a következetességet felesleges lenne számon kérni Csák János miniszteren, de gondolom akkor most ott is tisztogatásba kezd”

– írta L. Simon kirúgása után Ungár Péter, az LMP társelnöke Facebookon, és azt a fotót osztotta meg a Néprajzi Múzeum kiállításáról, amit az elmúlt napokban kordonnal vettek körbe.

Dúró képviselőből kibújt a "belső én": L. Simon aberrációhoz vonzódik, Hannah Reyes Morales "nem magunkfajta" és még nem értünk a végére....

Emlékeztetőül…

Hungarikum! – mondhatjuk az elrettenés felhangjával azt, ami 2023-ban Magyarországon, Európa közepén, jelesül velünk megesik. Miután a kormány a könyvfóliázás-őrülete nem csapta ki a biztosítékot a közvéleményben, egy szűklátókörű KDNP-s képviselő kiállítást záratna be azért, mert a festmények nem férnek bele a világképébe.

„Totális botrány a Havannán!

„A dadaizmus győzelme elkerülhetetlen című, a Kondor Béla Közösségi Házban rendezett nagy sikerű kiállítás azonnali betiltását követeli a KDNP erkölcsi kérdésekre hivatkozva azon a napon, amikor lemondott a 18. kerületi fideszes képviselő, aki meg akarta kenni a Kétfarkú jelöltjét!”

-tudatta közösségi oldalán drMáriás festő, zenész, író.

„A kiállítás képei, a fizikai környezet és a politikai pillanat olyan mértékben erősíti fel az élményt, hogy nyugodtan kimondhatjuk:

ma a Havanna-lakótelep a világ közepe és a kiállítás a dadaizmus világraszóló legnagyobb szabású önműködő alkotása!

Totális botrány a Havannán! Könyfóliázás után kiállításbetiltás - alakul ez kérem...!

Viszont amit „one zsinór” lehet….

Ha még nem került nyomdába a legújabb nemzeti konzultáció névre keresztelt agyleszívás, akkor mindenképpen érdemes megfontolni, hogy bekerülhessen a kérdés, hogy ha már kiállítást nem nézhet szabadon a fiatal és a könyvesboltokban sem bóklászhat kötöttség nélkül, akkor biztos-e, hogy Budaházy György terrorcselekményért elítélt, majd Novák Katalin által kegyelemben részesített szélsőséges „honfitárs” építse a „kisded” lelkét, méghozzá gimnáziumi keretek között, megtartott tanórán.

„Minél több a képzetlen, annál több a zsebnáci hülyeségekre fogékony…”

„Szégyen persze az is, hogy kiengedte őt Novák a börtönből és szégyen az is, hogy beengedik a gimibe „lelket építeni”. A legnagyobb szégyen azonban, hogy Bajáról jár át Szekszárdra egy nyugdíjas matektanár órát tartani, és még így sincs elég matektanár egy olyan iskolában, amelyik elvileg a megye egyik vezető oktatási intézménye. A két dolog között bőven van összefüggés.

Nemzeti és konzultációs kérdésjavaslat: akarja, hogy gyereke Budaházytól kapjon "léleképítő" iránymutatást?

…és egy szombati hír…

„Szeptembertől hat középiskolában, heti egy tanórában indul a honvédelem tantárgy próbaoktatása a 9. és 11. évfolyamokon” – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, de Rétvári Bence belügyi államtitkár egy írásbeli parlamenti válaszában úgy fogalmazott, hogy „120 iskolában fogják tanítani a 2023-2024-es tanévben a honvédelem tantárgyat”. A művészettörténet-oktatásról nem esett szó. Eddig…

Minek művtöri, csak megzavarja a gyereket….?

A Klubrádió Café Péntek című műsor november 10-i adásában egy neve elhallgatását kérő pedagógus azt mondta, a döntésről mindössze egy szűkszavú utasítást kaptak kézhez, az erről szóló indoklást viszont hiába vártak.

Nem lesz a jövőben művészettörténet tantárgy a magyar középiskolákban

– így tudják az oktatási érdekképviseletek.

Dübörgünk! Megszűnik a művészettörténet tantárgy a magyar gimnáziumokban, de no para, honvédelem órák lesznek dögivel

Országszerte mintegy 430 helyszínen több mint 2500 programmal – többek között kiállításokkal, tárlatvezetésekkel, koncertekkel, interaktív játékokkal és kézműves foglalkozásokkal – zajlik szombat délutántól vasárnap hajnalig a 20. Múzeumok éjszakája.

A Múzeumok éjszakája teljes, országos programja a www.muzej.hu linken elérhető

A rendezvénysorozat országos megnyitóján, a Néprajzi Múzeumban Csák János kulturális és innovációs miniszter emlékeztetett arra, hogy az intézmény nemrég költözhetett be világszínvonalú új otthonába. Ez a múzeum egyfelől tárgyak gyűjteménye, hiszen Magyarország és a világ kulturális örökségéhez tartozó műalkotásokat őriz, de ennél több: egyben szórakozási lehetőség és kreatív hely is – jegyezte meg.

Csák János az MTI-nek elmondta, a Múzeumok éjszakáján a látogatók együtt ünnepelhetik a kultúrát, csodálhatják meg a műalkotásokat és a technikai vívmányokat, továbbá a változatos programokon magukba szívhatják a régi korokkal való találkozás szellemiségét.

A Múzeumok éjszakája idén az Újragombolt hagyományok szlogen köré épül, ráirányítva a figyelmet arra, hogy a klasszikus kultúra olyan képviselői, mint a múzeumok is, fel tudják venni a versenyt a könnyebben fogyasztható szórakozási lehetőségekkel – közölte a miniszter.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója hangsúlyozta:

Ezen a napon több száz magyarországi múzeum kora délutántól késő éjszakáig színes eseményekkel várja az érdeklődőket

A Néprajzi Múzeum májusban megnyílt új otthona először szerepel a Múzeumok éjszakája helyszínei között. Az épületet és a tetőkertet a tervező vagy a főigazgató vezetésével is fel lehet fedezni, a tárlatokat pedig a kurátorok mellett Taraczky Dániel látványtervező is bemutatja.

Külön is bemutatkoznak a Kerámiatér amerikai és afrikai kerámiái, ugyanitt korhatáros tárlatvezetésen is részt vehetnek a „karikás tartalmak” iránt érdeklődők. Meglepetésprogrammal készül a Willany Leó improvizációs táncműhely, Sőregi Anna népdalénekes, Lajtha László fonográfos gyűjtéseinek feldolgozói, valamint a Mugunghwa táncegyüttes.

Ezen az éjszakán látogathatóvá válik a készülő állandó kiállítás látványos része, egy hatméteres adatszobor is

A gyerekeket már 15 órától várja a múzeum. A nekik szóló programok sorát dzsesszjátszótér nyitja Dés Andrással és zenekarával, majd lampionkészítés, vajangbábok, fényfestés, népi játékok, mesterségek, manganaptár-készítés, filmvetítés, emlékfotó, beszélgetések is lesznek.

A Múzeumok éjszakája idei kiemelt helyszíne Szolnok, ahol több mint harminc helyen készülnek különleges programokkal.

Budapesten a programban részt vevő helyszíneket egyetlen karszalaggal lehet végiglátogatni, amely idén nem érvényes a tömegközlekedési eszközökön, csak a múzeumi körjáratokon.

Forrás: MTI

Orbán: az emberek megerősítettek minket abban, hogy jól tettük, hogy megcsináltuk, és úgy gondolják, hogy még, még, még

Friss híreink

• A miniszterelnöki Sancho Panza torkán megakadt a Sir Schiff András-kritika
• Szia, uram, balatoni ingatlan érdekel? – Kiárusít az agráregyetem
• Hogy mik vannak!? Donald! Téged megvezettek!
• Ha kedd, akkor az Erzsébet hídon tüntetnek Hadházyék – Élőben a Dunapartról….
• Orbán egy párhuzamos valóságból: az árak lementek, vettem négy nyulat…

Magyarnak lenni jó, a magyarság „egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy, letörölhetetlen” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének vasárnapi ünnepélyes átadóján, ahol arról is beszélt: a kormányoldal április 3-án megkapta a felhatalmazást, hogy teljes egészében megvalósítsa a Liget Budapest Projektet.

A kormányfő az új épületről azt mondta: „vagány. Szőcs Géza biztos örülne, ha látná”

Emlékeztetett arra: az ő fejéből pattant ki az a gondolat, hogy Magyarország, azon belül is Budapest méltó helyszín lenne egy példátlan múzeumi negyed számára.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány „a bizonytalan és átalakuló világ kellős közepén” döntött úgy, hogy kultúrára, kulturális terekre, múzeumokra és koncerttermekre, az épített környezet és Budapest legszebb parkjának a rendbetételére fordítja Magyarország forrásait.

„Miközben mindenki azt bizonygatta, hogy nem lehet, addig mi lépésről lépésre, épületről épületre haladunk, sőt április 3-án a magyar emberek megerősítettek minket abban, hogy jól tettük, hogy megcsináltuk, és úgy gondolják, hogy még, még, még, Európa legnagyobb kulturális beruházásának teljesen el kell készülnie. Úgy érzem, megkaptuk a felhatalmazást a teljes program megvalósítására” – jelentette ki.

Kiemelte: olyan épületet szerettek volna, ahol a magyar népi kultúra természetes szépsége a legteljesebben kibontakozhat. Úgy fogalmazott: ma azt ünnepeljük, hogy „kincseink méltó helyre kerültek” és egy feladatunk maradt: fel kell nőnünk ahhoz, hogy ne csak egy nap legyen az ünneplésé, hanem minden nap megtaláljuk örömünket a magyarságunkban. Szerinte ebben segít ez a figyelemre méltó épület, amelyet a „magyar lelemény és szépérzék” újabb kiemelkedő példájának nevezett.

A miniszterelnök beszédében úgy értékelt: egy nemzet kultúrája „szilárd útjelző”, megmutatja, hogy honnan jövünk és azt is kijelöli, hova kell megérkeznünk. De – figyelmeztetett – ha ezt elhanyagoljuk, akkor „menthetetlenül eltévedünk” és egy idő után már azt sem tudjuk, hogy miért harcolunk.

Meghatványozódik a kultúra fontossága, ha magyar népművészetről van szó, mert a népművészet megmutatja, hogy milyen magyarnak lenni és azt is, hogy milyen jó magyarnak lenni

„Ha néprajzi örökségünket látjuk, nemcsak szépnek látjuk, de eltölt bennünket a szabadság érzése is és önkéntelenül elmosolyodunk. Magyarnak lenni jó! Ezért érezzük előre és állunk ellen, ha korlátozni akarnak bennünket és ezért ismerjük fel idejekorán, ha baj van, ha a veszély fenyegeti a kultúránkat, a szokásainkat, az életmódunkat, az örökségünket” – fogalmazott.

Úgy vélte, a szépséghez és a magyarsághoz való ragaszkodás egy tőről fakad: „látjuk és értjük a szépet a magyar világban, a magyar lélek szép, a magyar élet tetszetős élet, a magyar világ gyönyörködteti a szemet és a lelket”.

Úgy vélte: az is kiderül ebben a múzeumban, hogy a magyarság „egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy, letörölhetetlen”, tovább öröklődik az elmúló évszázadokon keresztül.

Orbán Viktor arra figyelmeztetett, hogy a magyar kultúrának a megőrzésére rajtunk kívül senki más nem képes, ha eltűnnénk, velünk együtt valami pótolhatatlan tűnne el a világból.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének ünnepélyes átadásán. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A kormányfő arra is kitért: a Néprajzi Múzeum előző, Kossuth téri kúriai épülete – bár szép volt – formája nem illett a tartalomhoz, a most elkészült új épület viszont más, mert abban a tartalom és a forma találkozik. Ez az épület azt a meggyőződést tükrözi, hogy létezik szépség a világban, hogy a tizenkettő egy tucat kockaépületek és az ötlettelen irodakomplexumok világában is lehet egyedit alkotni, amely illik környezetéhez, megragadja a szemet és gyönyörködteti a lelket – mondta.

Orbán Viktor beszéde elején külön köszöntötte Csák Jánost, a kulturális és innovációs tárca várományosát és Tarlós István volt főpolgármestert is, aki nélkül – hangsúlyozta – bele sem vághattak volna ebbe a „nagyszerű kalandba”.

Megjegyezte azt is: üdvözölné a hivatalban lévő főpolgármestert, Karácsony Gergelyt is, de „őt kegyeleti okokból”, miután nem ment el az átadóra, inkább nem köszönti. A Liget Budapest projekt ellenzőinek a figyelmébe azt ajánlotta a „dakota néprajzi anyagból”:

„hogyha az ember észreveszi, hogy döglött lovon lovagol, akkor szálljon le róla.”

A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó domboldalt megidéző új épület – a Liget Budapest projekt legújabb fejlesztése – hétfőn nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.

Forrás: MTI

Grand Opening: ingyenes koncertek országszerte

Magyarnak lenni jó! – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének vasárnapi ünnepélyes átadóján, ahol bejelentette, hogy a 2/3-os győzelme azt súgja neki, hogy a teljes Városliget-projektet be kell fejeznie. Azt már elfelejtette, hogy azt ígérte a budapestieknek, hogy csak az épül meg, a városi parkban, amit ők akarnak.

Mire nem jó a 2/3?

A kormányfő hangsúlyozta: a kormány

„a bizonytalan és átalakuló világ kellős közepén” döntött úgy, hogy kultúrára, kulturális terekre, múzeumokra és koncerttermekre, az épített környezet és Budapest legszebb parkjának a rendbetételére fordítja Magyarország forrásait.

Házról házra, mint a katonák anno….

„Miközben mindenki azt bizonygatta, hogy nem lehet, addig mi lépésről lépésre, épületről épületre haladunk, sőt április 3-án a magyar emberek megerősítettek minket abban, hogy jól tettük, hogy megcsináltuk, és úgy gondolják, hogy még, még, még, Európa legnagyobb kulturális beruházásának teljesen el kell készülnie. Úgy érzem, megkaptuk a felhatalmazást a teljes program megvalósítására”

– jelentette ki.

A miniszterelnök úrnál elég hamar kezd jelentkezni az időskori memóriazavar - Budapestiként emlékeztetném, velünk abban állapodott meg, itt nem épül semmi, amit mi nem akarunk

„…a magyar lelemény és szépérzék újabb kiemelkedő példája…”

Kiemelte: olyan épületet szerettek volna, ahol a magyar népi kultúra természetes szépsége a legteljesebben kibontakozhat. Úgy fogalmazott: ma azt ünnepeljük, hogy „kincseink méltó helyre kerültek” és egy feladatunk maradt: fel kell nőnünk ahhoz, hogy ne csak egy nap legyen az ünneplésé, hanem minden nap megtaláljuk örömünket a magyarságunkban. Ebben segít nekünk ez a figyelemre méltó épület, amely a magyar lelemény és szépérzék újabb kiemelkedő példája – idézi az MTI.

Deák Dániel kommentje:

„Hiába akadékoskodik a balek Karácsony Gergely, a Liget projekt elkészül! Hajrá, magyarok!”

…és a többi rajongó….

„Mennyit küzdöttek ellene a libsik, de megint győzött a fejlődés”

„Rajzolni se lehet szebbet a Miniszterelnök úrnál”

„Istenunk segitse a Miniszterelnok urnak minden mozdulatat ! AMEN”

„Drága Miniszter ur az istenem áldja meg önt és kedves családját! Nagyon boldogok vagyunk hogy ismét önt választottuk! Egy igaz őszinte ember! Áldja meg az isten kedves családjával együtt, őszinte szívvel kivánjuk”

„Minden épület különleges , lenyűgöző , gyönyörű! Sőt mélygarázson csak ámultunk , hatalmas játszótér öröm a gyerekeknek és sorolhatnám! Csak gratuláció azoknak kik ezekben a létesítésekben részt vettek !”

„köszönöm ,h megvalÓsulhatott – megmaradhat a kultÚránk .- ne féljetek …. és mindenkire Isten áldása, aki akár csak egy téglát is tett hozzá. -”

Egyikükben sem vetődött fel, hogy mi lesz az ára az orbáni „visszavágónak”, és az sem ütött szöget a rajongó-fejekben, hogy mindezt az Ő kontójukra is teszi imádatuk tárgya.

Semjén "salátája" eltörölné városligeti változtatási tilalmat

Orbán Viktor 2019 októberében

Tordai Bence azt vetette Orbán szemére, hogy „elképesztő luxusberuházásokra költik a budapestiek pénzét, anélkül, hogy megkérdeznék őket erről.” Ezek után jöttek a váratlan mondatok a miniszterelnöktől:

„Magyarország kormánya nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak. Várjuk, sőt kérjük is, hogy a közgyűlés hozzon egyenként döntéseket, és mondják azt, hogy ez kell, ez nem kell. Ha azt mondják, hogy nem kell a Liget-beruházás, akkor nem lesz Liget-beruházás. És ha a Fővárosi Közgyűlés azt mondja, hogy nem akar atlétikai világbajnokságot, akkor nem lesz atlétikai világbajnokság és nem lesz atlétikai stadion. És ha önök azt mondják, illetve a Fővárosi Közgyűlés azt kéri, hogy ne legyen Budapesten Európa-bajnokság, kézilabda-döntő és ne építsünk ezért egy húszezres csarnokot, akkor nem fogunk építeni és nem lesz Budapesten európai bajnoki döntő. Ez a közgyűlés döntésétől függ. Mi csak arra kérjük, sőt ha lehet akkor nógatnánk is a Fővárosi Közgyűlést, hogy minél hamarabb tisztázza, írja le, mi az amit kér, mi az, amit nem kér, és mik azok a nemzetközi szerződések, amiket fel kell mondani – a kormány erre készen áll – azért, mert az új városvezetés bizonyos dolgokat nem vállal. Ezt tudomásul vesszük, csak világos, egyenes beszédet várunk.”

Épül a NER Patyomkin múzeuma - fékezett habzású Néprajzi Múzeum

Emlékeztetőül…

Csütörtökön az Országgyűlés gazdasági bizottsága meghallgatta Lázár Jánost, aki a vadonatúj építési és beruházási tárca miniszterjelöltje, akit azóta megválasztottak miniszternek.

Az országépítést ésszel és szívvel kell csinálni,

mondta Lázár, a magyar építész- és mérnöktársadalom szerinte ebben jó partner lehet, a minisztériumában a velük való folyamatos együttműködés a cél.

„Azon fogok dolgozni, hogy az országban mindent magyar építészek tervezzenek, és mindent magyar építőipari cégek építsenek, mert engem Orbán Viktor egy magyar világ építésére kért fel”

– mondta, hozzátéve, hogy ez nem azt jelenti, hogy a versenynélküliséget kínálja, hanem az előrelépés lehetőségét. Szerinte a sajtó képviselői korábban mindent elkövettek, hogy őt patás ördögként tüntessék fel a budapestiek szemében, azt a látszatot keltették, hogy ő jönni fog egy kamionnal, felszedi a köveket az Andrássy úton, és elviszi egy csongrádi faluba. Közölte, hogy

ezzel szemben ő Budapestnek nagy híve, „nem a főváros fog kevesebbet kapni, hanem a vidék az eddigieknél többet” a működése alatt.

Azt mondta, ő mindenkivel együtt tud működni, a minisztérium ajtaja mindenki számára nyitott lesz,

„bárkit szívesen lát egy kávéra bármikor”.

De azért marad vidéki, neki az az első, a vidékben látja az ország aranytartalékát. Ezért szeretné, ha a vidék felzárkózna mindenben, pl. várható élettartamban Budapesthez.

Kapcsolódó

Bár a Városliget Zrt. váltig állítja, hogy a liget szélén található Néprajzi Múzeum kivitelezése az ütemtervnek megfelelően halad és jövő év tavaszán megnyitja kapuit a nagyközönség előtt, a kivitelezői szerződés műszaki tartalmát októberben módosították, pontosabban visszavették- írtuk meg „Épül a NER Patyomkin múzeuma – fékezett habzású Néprajzi Múzeum” című cikkünkben alig két héttel ez elött.

Ezzel szemben a miniszteri biztos ma:

Világszínvonalú épületben kap új otthont a Liget Budapest projekt keretében a Néprajzi Múzeum, amely 2022 márciusában nyílik meg a nagyközönség számára az 56-osok terén – mondta el az MTI-nek szerdán a projekt miniszteri biztosa.

Baán László emlékeztetett: a Néprajzi Múzeumnak 1872-es alapítása óta soha nem volt eleve múzeum célra készült épülete, folyamatosan különböző, eredetileg más célt szolgáló helyszíneken helyezték el a gyűjteményt.
A Városligethez azonban erősen kötődik a gyűjtemény – tette hozzá, hiszen az a millenniumi kiállítás Néprajzi falujában mutatkozott be először a nagyközönség számára, majd a szintén városligeti nagy Iparcsarnokban kapott otthont. A Néprajzi Múzeum székhelye az elmúlt évtizedekben a Kossuth téri Igazságügyi Palota volt, amely azonban kimondottan alkalmatlannak bizonyult múzeumi célokra – jegyezte meg.

„Történetében először, alapításának 150. évfordulójára az egyik legfontosabb nemzeti közgyűjteményünk végre olyan épületet kap, amelyet saját igényei szerint terveztek és valósítottak meg”

– hangsúlyozta.

Összesen 7000 m2-es kiállítási alapterület áll majd rendelkezésre

Az egykor itt található sétányrendszert az 1950-es évek elején felszámolták, és 50 ezer négyzetméternyi terület lebetonozásával kialakították a Felvonulási teret, amely 1990 után parkolóhelyül szolgált. Ezt a környezetterhelő funkciót a Liget Budapest projekt egy – a Néprajzi Múzeumot is kiszolgáló – mélygarázzsal helyettesítette, amely fölött ismét parkosított promenád létesült.
Baán László hozzátette, az új Néprajzi Múzeumban az intézmény korábbi, Kossuth téri épületéhez képest több mint háromszor nagyobb, összesen 7000 m2-es kiállítási alapterület áll majd rendelkezésre.
Az épület tavasszal több látványos kiállítással nyílik meg. A Megérkeztünk című tárlat a gyűjtemény 150 válogatott főművét mutatja majd be, több mint 1000 m2-en. Ekkor nyílik meg a látványos ZOOM tér is, amely egészen egyedi perspektívából, új összefüggéseket teremtve ismerteti meg a gyűjtemény több száz tárgyát, köztük a Néprajzi Múzeum legrégebbi, 1673-as székelykapuját, a múzeum fogadóterének pedig központi látványeleme lesz a több ezer tárgyat bemutató Kerámiatér – számolt be a miniszteri biztos..
Baán László emlékeztetett arra is, hogy még a Néprajzi Múzeum megnyitása előtt, 2022 januárjában átadják a közönségnek a Liget Budapest projekt másik emblematikus épületét, a Magyar Zene Házát, a környező, mintegy 10000 m2-nyi megújított parkfelülettel együtt.

„Ez a két, kiemelkedő minőségű épület is nagyszerűen fogja bizonyítani, hogy a 10 évvel ezelőtt indult Liget Budapest projekt az egykori Felvonulás téri parkoló, illetve a Hungexpo-irodaházak helyén világszínvonalú kortárs intézményekkel gazdagította a fővárost és az országot”

Sajnos a már említett cikkünkben megfogalmazott gondokat nem oszlatta el a miniszteri biztos, ennek ellenér, továbbra is fenntartva, hogy nem ott kellene állniuk, ahol most vannak, de ez egy másik történet,  szorítunk a két múzeumnak, hogy valóban sikeres évek évtizedek álljanak elfőttük és előttünk.

Bár a Városliget Zrt. váltig állítja, hogy a liget szélén található Néprajzi Múzeum kivitelezése az ütemtervnek megfelelően halad és jövő év tavaszán megnyitja kapuit a nagyközönség előtt, a kivitelezői szerződés műszaki tartalmát októberben módosították, pontosabban visszavették.

Csalódott muzeológusok

A Néprajzi Múzeum nyáron még azzal számolt, hogy jövő tavasszal egy, a múzeum hazatérését bemutató látványos időszaki kiállítással nyitnak és ezt követően megnyílik a három részből álló állandó tárlat. Ennek egyik eleme a páratlan gyűjteményi anyagból felépülő Kerámiatér, ahol több ezer kerámia tárgyat mutatnak be. Különálló térben kap majd helyet a „Zoom”, ami egészen más perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre. Itt az értelmezés helyett elsősorban a látvány kap hangsúlyos szerepet, ennek keretében állítják ki a Néprajzi Múzeumban őrzött legrégebbi megmaradt 1673-as székelykaput és az egy egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres bödönhajót is. Az ifjúsági kiállítás a játékos és élményszerű tanulás színtere lesz.

A Népszava információi szerint mindebből a megnyitás után jó ideig csak a kerámiák lesznek láthatóak. A többi kiállítás megnyitójának idejét még megjósolni se lehet. Minderről természetesen a Néprajzi Múzeumot is megkérdeztük, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

A szerződés módosítását egyébként a műszaki tartalom változtatásával indokolták októberben, amely a megrendelő Városliget Zrt. tájékoztatása szerint az ifjúsági tárlat törlése ellenére többlet tervezési feladatokat jelent. A munka ellenértéke ezért nettó 76,5 millió forinttal nőtt, amellyel együtt immáron 617,4 millió forint a végső ár.

Na és a Magyar Zene Háza?

Bár a Magyar Zene Háza építése a „tervezett ütemben zajlik”, az épület átadását csak jövő év elejére ígéri a Városliget Zrt, holott Gyorgyevics Benedek, a Liget Zrt. vezérigazgatója március elején még azt mondta, hogy a 2018 óta épülő Magyar Zene Háza 2021 végén megnyitja kapuit. Vélhetőleg üresen, hiszen az épületben nyíló kiállítás berendezését előzetesen cirka 11 hónapra becsülték. A Szabolcs utcai raktározási központot is úgy adta át Orbán Viktor miniszterelnök az önkormányzati választások előtt, hogy még hónapokig nem lehetett használni -derül ki ugyanebből a cikkből.

Előzmény

Karácsony „kapitális baromságnak” tartja az új épületek felépítését a Városligetben

A Néprajzi Múzeum két mozgóképes alkotása is díjat nyert a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) által szervezett FAIMP 2.0 fesztiválon. A díjátadót szerdán rendezik Sanghajban, amelyen részt vesznek a filmek készítői, Csorba Judit és Koltay Erika.

Tojásgyűjtemény és templomdíszítés

A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa audio-vizuális szekciója, az AVICOM, évente megszervezi a FAIMP 2.0 fesztivált, amely a múzeumok és kulturális intézmények audiovizuális produkcióinak, innovatív multimédiás fejlesztéseinek és interaktív kiállítási installációinak seregszemléje. Ezen a nemzetközi szakmai megmérettetésen nyert díjat a Néprajzi Múzeum két alkotása.

A múzeum Tojásgyűjteményének költözés előkészítési munkálatait bemutató, rövidfilm kategóriában díjazott „Fragile” fényt derít a több ezer darabot számláló kényes kollekció érdekességeire, szakmai műhelytitkaira – olvasható a múzeum hétfői közleményében.

A dokumentumfilm kategóriában versenyző „Ribbons and Branches” Maglód pünkösdi templomdíszítési szokásait mutatja be. A templomok májusfákkal történő pünkösdi díszítése középkori eredetű népszokás, amely a 19. század végére már csak néhány evangélikus településen maradt fenn.

Együttműködés a Kínai Nemzeti Néprajzi Múzeummal

A díjazott alkotók egyúttal a Pekingi Magyar Kulturális Intézet szervezésében megvalósuló konferencián is előadnak.

A közleményben felidézik, hogy a Néprajzi Múzeum még 2017-ben együttműködési megállapodást kötött a Kínai Nemzeti Néprajzi Múzeummal, majd 2018-ban Pekingben egy nemzetközi konferencián Kemecsi Lajos főigazgató tartott a budapesti Néprajzi Múzeum kínai gyűjteményét bemutató és elemző előadást. A múzeumi gyűjtemény értékeit és jellemzőit a kínai és magyar partner intézmények által közösen indított néprajzi/antropológiai szakfolyóirat (Studies on Cultures Along the Silk Road) első számában megjelenő tanulmány is feltárta. Mint írják, a kibontakozó együttműködés a jövőben a két múzeum közötti kiállításcseréket, közös kutatási és publikációs projekteket eredményezhet.

Költözés, csomagolás

Beszámolnak arról is, hogy bár a Néprajzi Múzeum jelenleg zárt ajtók mögött készül a költözésére, az intézmény Etnotube nevű YouTube csatornáján futó kisfilmek a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszik a költözés fázisait, az egyes gyűjteményeket, aktuális kihívásokat, izgalmas felfedezéseket.

(Forrás: MTI)

Díjat nyert Szabó Réka dokumentumfilmje a Szarajevói Filmfesztiválon

Baán László ígér, vagy fenyeget? – „Most akkor boldognak kellene lennünk?"

Ma körbetekertem a Ligetet. A látvány – s a lehetséges jövő – eléggé lehangoló, ami – s akikkel – ott készül, az hűen mutatja azt, mi az igazi motivációja annak, hogy ezer tonnákat fognak beleönteni a maradék zöldterületekbe – vagy éppen azok alá. Összesen kb. 400 milliárd forint értékben, kizárólag közpénzből, uniós támogatás nélkül. Ilyen ma a Városliget színe és fonákja.

Nézzük a szomorú részleteket:

1. A legnagyobbat eddig Garancsi István Market Építő Zrt.-je szakította a tortából, az Állatkert megbízásából 32,7 milliárdból fogja megépíteni az ún. Biodomot vagy más néven Pannon Parkot. Ez nagyságrendileg akkora összeg, amennyibe eredetileg a tavaly átadott úszó VB helyszíne került. Eredetileg, mert aztán folyamatosan emelkedtek a költségek. Borítékolható, hogy a Biodommal is ez fog történni.

2. Az Új Néprajzi Múzeum

alapozásának előkészítése (földkiemelés, közműkiváltás) folyik a Dózsa György úton potom 2,5 milliárd forintból. Ezt a munkát is a Market Építő Zrt. végzi, a BOHN Kft.-vel közösen.

3. A Market Zrt. előbbi munkagödre mellett a West Hungária Bau Kft. (WHB) serénykedik egy csili-vili mélygarázs építésén, az induló összeg 6 milliárd forint. A kerítésen belül azonban láthatóak a mindenkori magyar kormányok kedvenc építőipari multijának, a STRABAG-nak az eszközei is.

A WHB Kft. vezetője Paár Attila annak a triumvirátusnak a tagja (Paár, Garancsi, Mészáros), akik ezen a területen a legközelebb állnak Orbán szívéhez – na és persze a „nem létező” trezorjához.

Paár Attila azért lehet az egyik legfőbb kedvezményezettje a magyarországi magasépítési iparnak, mert ő mentorálta egy darabig a Tiborcz-fiút, s ő egyengeti az útját a Mészáros-gyerekek robbanásszerűen fejlődő építőipari bizniszének (Fejér B.Á.L. Zrt.). Egyáltalán nem lennék meglepve, ha a Ligetbe tervezett monstrumok egyikét is a WHB Kft. – Fejér B.Á.L. Zrt. párosa építhetné majd meg.

4. Az Olof Palme Ház

rekonstrukcióját az ÉPKAR Zrt. vállalta el 3 milliárd forintból, több mint 500 millió forinttal nagyobb összegből az eredetileg becsült értékhez képest. Az Épkar Zrt. a Közszolgálati Egyetem megalomán beruházásainak az egyik nagy nyertese volt, de dolgozik az Új Népstadion építésén is, itt is és más nagy volumenű középítkezéseken is általában állandó üzlettársával, vagyis a WHB Kft.-vel együtt. Várhatóan az ÉPKAR Zrt. sem csak ezt az egy beruházást fogja megvalósítani a Ligetben.

5. A Dózsa György úti építkezések

további közmű kiváltásokat és építéseket generálnak, ezeken már egy jó ideje a Colas Alterra Zrt. nevű multi szöszmötöl, a jelenlegi állás szerint majd’ 3,5 milliárdnál járnak a költségek. Itt is jelentős drágulások következtek már be, de hát mit tegyünk, nem vagyunk egy költségtervezési nagyhatalom.

6. Ezekre az építkezésekre a mostani rezsim őrző-védő magánhadserege a Valton-Sec Kft. vigyáz, egyelőre
465 millió forintból. Feladata a közvagyon (!) védelme, a munkafolyamatok zavartalanságának a biztosítása (erről a Ligetvédők tudnának borzasztó dolgokat mesélni) és a látogatók nyugalmának biztosítása – jelentsen is ez bármit.

A tervezett – egyenként is ezer tonnákat befogadó – betonszarkofágok a következők:

Magyar Zene Háza, Nemzeti Galéria, Új Néprajzi Múzeum, Városligeti Színház, Közlekedési Múzeum, ezek a térszín alatt is elég nagy galibát fognak majd okozni.

Colas legyen a talpán, aki majd ezt kezelni tudja. S ezek az építmények az igazán nagy dobások, ezeknek az építési tendereire várnak már nagyon a fentiekben megnevezett cégek, kiegészülve a Népstadion építését hammarosan befejező ZÁÉV Zrt.-vel és a Magyar Építő Zrt.-vel.

Az persze erősen valószínű, hogy a nyertesek már most megvannak, úgy, hogy még csak a Néprajzi Múzeumra írták ki a tendert. Egyelőre sajnos senki és semmi nem állhat az útjukba.

S kezeljük mindezt a választások után felpörgő kegyetlen kilakoltatások vagy éppen a minibálbérért dolgozó – kistelepülési és kisvárosi – közszolgálák tükrében. Mert valakinek mindezért fizetnie kell. S a NER-ben mindig mi álljuk a számlát – Helyettük.

Építeni szeretünk – hirdeti a Market Zrt. logója.

Mi pedig egy élhető országot szeretnénk. Nem egy oligarchikumot.