A populista osztrák kormánykoalíció törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, amely lehetővé tenné, hogy 2019 januárjától „önkéntes alapon” napi 12 órát dolgozhassanak a munkavállalók. Az országban jelenleg 10 óra a napi munkaidő felső határa, vagyis egy héten legfeljebb 50 órát lehet dolgozni. Napi 12 óránál ez heti 60 órára emelkedne.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tervezete nem talált kedvező visszhangra. Az elképzelés bírálói figyelmeztetnek arra, hogy a munkavállalók így nem tudnak majd túlórát tejesíteni.

Megfoszthatják a munkásokat a túlórapénztől

A kormány azt állítja, a javaslattal „rugalmasabbá”, „kevésbé bürokratikussá” teszik a munkaerőre vonatkozó szabályozást, és a munkavállalók – a javaslat készítői szerint – jobban be tudják osztani szabadidejüket. A valóságban azonban szó sincs rugalmasságról. Martin Risak, a bécsi egyetem munkajogásza rámutat ugyanis, hogy bár a törvény beterjesztői szerint a napi 12 óra munka vállalása önkéntes, a munkaadó valójában így akár elő is írhatja dolgozója számára a többletmunkát, és megfoszthatja a túlórapénztől.

Ausztriában 1889-ben született első ízben megállapodás a napi nyolcórás munkaidőről, ezt aztán 1918-ban a szociáldemokrata Ferdinand Hanusch, a munkáskamarák alapítójának kezdeményezésére törvényerőre is emelték. A nyugati társadalmak túlnyomó többségében nyolcórás munkaidőt határoznak meg. Franciaországban ugyanakkor 2000-ben 35 órás munkahetet vezettek be.

A 8,7 millió lakosú Ausztriában 3,4 millió a foglalkoztatottak száma, ebből 721 ezer külföldi. A legtöbben, 101 ezren németek, utánuk a magyarok következnek.

(Forrás: Népszava)

Kapcsolódó:

Az osztrák kormány csökkentette a magyar migránsok családi pótlékát

A rendőrség szerint 10 ezren, a szervezők szerint mintegy 80 ezren tüntettek Bécsben az új osztrák kormány ellen szombaton. A békésen vonuló tömeg arra szólította fel Európát, hogy bojkottálja az új Kurz-kabinet szélsőjobbos, szabadságpárti minisztereit.

A plakátfeliratok azt hirdették: „nem szabad megengedni a náciknak, hogy kormányozzák az országot.”

Ez az idősebb hölgy arról beszél, hogy azok a „jobboldali szélsőséges kormánytagok, mint Kickl belügy-, vagy Hofer közlekedési miniszter, egy olyan párthoz (FPO) tartoznak, melynek gyökerei a náci pártig (NSDAP) nyúlnak vissza.”

A Sebastian Kurz kancellár vezette, decemberben megalakult osztrák kormányban a konzervatív Néppárt koalíciós partnere a szélsőjobboldalinak, zsidóellenesnek és rasszistának tartott Szabadságpárt.

(Forrás: Euronews)

Beiktatják ma hivatalába az új osztrák kormányt. A konzervatív-szélsőjobb koalíció több népszavazást is tervez, de az uniós tagságot nem kérdőjelezik meg.

Beiktatja hivatalába az új kormányt az államfő hétfőn Ausztriában. Az előrehozott választásokon győztes konzervatívok a szélsőjobboldallal lépnek koalícióra, amire nincs példa az Európai Unióban.

Az osztrák Néppárt és az Osztrák Szabadságpárt közös programjának fontos része, hogy erősödjenek Ausztriában a közvetlen demokrácia fórumai, így a civil petíció és a népszavazás is. Úgyhogy a jövőben, ha egy kérdésben összegyűlik 900 ezer aláírás, és a parlament nem támogatja az adott kezdeményezést, kötelező lesz ügydöntő népszavazásra bocsátania a kérdést – magyarázta a leendő kancellár, az Osztrák Néppárt elnöke, korábbi külügyminiszter, Sebastian Kurz, aki 31 évével a világ legfiatalabb kormányfője lesz.

Azt ő és az alkancellár-jelölt, a szabadságpárti Heinz-Christian Strache is kizárta, hogy Ausztria uniós tagságát népszavazásra bocsátanák.

A belügy- és a külügyminiszter is szélsőjobbos lesz

A szélsőjobb legutóbb az ezredfordulón jutott kormányzati pozícióhoz Ausztriában, és erre akkor szankciókkal válaszolt a nemzetközi közösség.

Most ők adják majd a belügyminisztert, a védelmi minisztert és a diplomácia vezetőjét is, de az uniós ügyvitel egy része átkerül a kancellár felügyelete alá.

(Forrás: Euronews)