Gödöllő díszpolgára, Magyarország egyik közkedvelt színésze 80 éves korában távozott az élők sorából. Városa saját halottjának tekinti.

Pécsi Ildikó a Hajdú-Bihar megyei Tiszapolgáron született. Apja dohányjövedéki tiszt volt, ezért a család sokszor költözött. Már kislányként is egyedül a színi pálya vonzotta, háromévesen döntötte el, hogy a világot jelentő deszka lesz az élete. A Nyíregyházán letett érettségi után azonnal jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahová első nekifutásra felvették.

Már harmadévesen főszerepeket játszott, 1962-ben friss diplomával a zsebében Pécsre szerződött

Két év múlva Várkonyi Zoltán hívta a budapesti Vígszínházba, ahol kezdetben elkényeztették, aztán elfeledkeztek róla, egyre kevesebb szerepet kapott. A Szent István körúti intézménynek négy év elteltével búcsút mondott és a Komlós János vezette Mikroszkóp Színház tagja lett. Ezután vándorévek következtek: játszott Kecskeméten, a budapesti József Attila Színházban, a Józsefvárosi Kamaraszínházban, a Radnóti Színpadon, majd Miskolcon, Debrecenben és Egerben.

Pályája kezdetén naivaszerepeket kapott, később erős jellemábrázoló képességének és kiváló humorának köszönhetően elsőrangú karakterszínész lett belőle

A sokoldalú színésznő nemcsak a világirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott kiváló alakítást (O’Neill: Amerikai Elektra, Szophoklész: Antigoné, G. B. Shaw: Warrenné mestersége, O’Neill: Boldogtalan hold), hanem vígjátékokban és zenés darabokban is remekelt (Neil Simon: Furcsa pár, Achard: A bolond lány, Brefford: Irma, te édes, Brecht: Koldusopera).

Az Indul a bakterházban

Száznál több filmben, tévéjátékban és sorozatban játszott

A Tenkes kapitánya, Az aranyember, Hattyúdal, Veri az ördög a feleségét, Indul a bakterház, Te rongyos élet, Linda, Montecarlo!, Ketten Párizs ellen

A színészi munka mellett rendezett, sőt írt is színdarabokat, rendezésében tíz évig minden évben bemutattak egy klasszikus görög darabot Tác-Gorsiumban. Négy könyvet jelentetett meg, 2008-ban gyerekeknek szóló lemezt adott ki, több hangoskönyvet rögzített, valamint önálló estjeivel (mások mellett Blaha Lujzáról, Melina Mercouriról) is fellépett.

Egy korábbi interjúja szerint kevés szerepálmát nem tudta megvalósítani, boldogan eljátszotta volna Az ember tragédiája Éváját és Brecht Kurázsi mamáját

Színházi és filmes elfoglaltságai mellett egyéb tevékenységekre is jutott ideje. 1994 és 1998 között a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselője volt, jelentős szerepet vállalt a színészek korkedvezményes nyugdíjának és az 1990 előtt kitüntetett művészek életjáradékának kiharcolásában.

Több mint fél évszázada boldog házasságban él férjével, az olimpiai bajnok, egykor világválogatott labdarúgó Szűcs Lajossal, aki a legenda szerint akkor szeretett bele, amikor meglátta Az aranyember című filmben.

Művészi munkáját 1976-ban Jászai Mari-díjjal, 1980-ban érdemes művészi címmel, 1987-ben kiváló művészi címmel ismerték el. 2006-ban átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, a Kossuth-díjat 2007-ben kapta meg több évtizedes, nagy népszerűségnek örvendő, sokoldalú művészi munkásságáért, előadóművészi tevékenységéért. 2009-ben lett a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Polgár és lakóhelye, Gödöllő díszpolgára.

A 2010-es díszpolgári kitüntetése átvételekor, mint mondta, mindössze 9 éves volt, amikor először látogatott el

Gödöllő máriabesnyői részén letelepedett keresztszüleihez, és azonnal beleszeretett a településbe

1960-ban vásárolták meg azt a máriabesnyői telket, ahol 1971-ben férjével, Szűcs Lajossal felépítették otthonukat. 1994 óta volt állandó lakója városunknak, amit ő maga egyszerűen csak „Gödöllőkének” nevezett.

„Ebben a városban mindig szeretet és nyugalom volt. Köszönöm mindenkinek, hogy ez a város ilyen, és itt élhetek. Bízom benne, hogy továbbra is ilyen marad” – mondta a díj átvétele után.

Forrás: Gödöllő / Színház Online

Meghalt Pécsi Ildikó

December 5-én, gödöllői otthonában elhunyt Pécsi Ildikó Kossuth- és Jászai-díjas színésznő, Gödöllő város díszpolgára, közölték Gödöllő város Facebook-oldalán. Mint írták: Pécsi Ildikót Gödöllő Város Önkormányzata saját halottjának tekinti.

Legyen könnyű neki a föld!

A színésznő 80 éves volt.

A posztban emlékeztetnek: Pécsi Ildikó a Színművészeti Főiskolát 1962-ben végezte el. Az évek során tagja volt a Pécsi Nemzeti Színház (1962-66), a Vígszínház (1966-70), a Mikroszkóp Színpad (1970-73), a kecskeméti Katona József Színház (1973-76), a Radnóti Színház (1976-85), a Népszínház (1985-90) és 1990 után évekig a József Attila Színház társulatának. 1994 és 1998 között országgyűlési képviselő is volt.

Nem régen hunyt el a férje  Szűcs Lajos

Elhunyt Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgó

Négy színművész, Béres Ilona, Cserhalmi György, Eperjes Károly és Pécsi Ildikó vehette át a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíját pénteken este a Pesti Vigadóban, a Magyar Filmdíj 2020 – Magyar Mozgókép Szemle keretében.

A Magyar Filmakadémia Egyesület másodszor adott át életműdíjakat.

A színművészek mellett Szabó István Oscar- és Kossuth-díjas rendezőt, a nemzet művészét is életműdíjjal tüntették volna ki rendezői pályafutása elismeréseként, az alkotó azonban úgy döntött, nem veszi át az elismerést.

Szabó István nem veszi át az életműdíjat a Magyar Filmakadémia Egyesülettől

Az elismerést,

a hat darab nyolcágú csillag által alkotott szobrot Novák Emil, az egyesület elnöke adta át a művészeknek a laudálókkal közösen.

Béres Ilonáról Keleti Éva fotográfus kiemelte:

klasszikus magyar filmek nőalakjaiban tündökölt tehetségével és szépségével.

„Szenvedélyes volt és szerelmes, bántó és humoros, tragikus és tragikomikus a filmvásznon és a színdarabokban egyaránt. Bennem él az Esős vasárnap egyetemi hallgatója ugyanúgy, mint a Hattyúdal fiatal lánya”

A Kossuth-díjas Béres Ilonát 2014-ben elsők között választották be a nemzet művészei közé. Még főiskolás volt, amikor 1962-ben az Esős vasárnap című film egyik főszereplőjeként meghódította a moziközönséget. A hazai filmgyártás csillaga lett, játszott mások mellett Az aranyember (1962), a Nappali sötétség (1963), a Hattyúdal (1963), a Kőszívű ember fiai (1964), az Álmodozások kora (1965) és az Igen (1965) című filmben. Szerepelt a 2001-ben bemutatott Moszkva térben, alakításáért elnyerte a kritikusok díját.

Nem nyugszanak a kedélyek a Pécsi – Pártos páros között, Pécsi Ildikó radikális lépésre szánta magát. Érdemes megmérgezni a mindennapokat egy évtizede húzódó sérelem miatt? Mindenki döntsön maga….

Mehet az unoka, amerre lát….

Kilakoltatná volt menyét és unokáját Pécsi Ildikó abból a budai sorházi lakásból, amely miatt évek óta pereskedtek. A színésznő a Blikknek azt mondta, a hat év alatt kétszer adott neki igazat a bíróság, érvényes kilakoltatási végzése van, így Pártos Csillának és fiának el kell hagynia a budai lakást.

A művésznő azt is elmondta, hogy öt éve a volt menyének tettek egy ajánlatot, amely szerint az unoka –Csaba – érettségi vizsgájáig maradhatnak a lakásban. Ennek csak az lett volna a feltétele, hogy fizessék a rezsit, emellett nyitnának egy olyan számlát, amelyhez csak Pécsi Ildikó és Pártos Csilla fér hozzá, és oda mindkét nő havonta berakna 600-600 ezer forintot, amit majd az érettségi után Csaba kapna.

Hogy miből gondolták, hogy ekkora összeget havonta ki lehet gazdálkodni, azt nem kötötte az orrunkra a művésznő. A lényeg, hogy Pártos szerint, amíg nem zárul le a vagyonmegosztási per, addig nem kívánnak kiköltözni megszokott lakhelyükről. A kérdés, hogy Pécsi Ildikó ráküldi-e a rendőröket a menyre és unokájára.