Január 19-től hétfőnként és péntekenként ritkábban járnak egyes BKK-járatok. Ezt a cég azzal indokolta, hogy a koronavírus-járvány után, az otthoni munkavégzés és a rugalmas munkakezdés általános elterjedésével átalakultak az utazási szokások, ami azt eredményezte, hogy az utasforgalom pénteken és hétfőn is kisebb, mint 2019-ben volt.

Az új menetrend szerint

• hétfőnként 0,5-1 perccel ritkábban követik egymást csúcsidőben az 5-ös, a 7E, a 9-es, a 11-es, a 20E, a 67-es, 95-ös, a 99-es, a 133E, a 139-es, a 142E, a 148-as, a 151-es, a 161E, a 282E, 284E buszjáratok;
• péntekenként 1-1,5 perccel ritkábban követik egymást csúcsidőben az 5-ös, a 7E, a 8E, a 9-es, a 11-es, a 20E, a 29-es, a 30-as, a 30A, a 35-ös, a 36-os, a 67-es, a 85-ös, a 85E, a 95-ös, a 99-es, a 110-es, a 112-es, a 122E, a 123A, a 133E, a 139-es, a 142E, a 148-as, a 151-es, a 159-es, a 161E, a 168E, a 176E, a 182-es, a 182A, a 184-es, a 196-os, a 196A, a 220-as, a 224-es, a 224E, a 276E, a 282E és a 284E buszjáratok.

Fontos változás! Minden BKK buszon és trolin elsőajtós felszállás lesz este nyolc után

Konok Péternek olvasata

„1935. augusztus 31-én a harmincéves Alekszej Grigorjevics Sztahanov donyecki vájár büszkén felrikoltva a norma 1400 százalékát teljesítette. Ivan G. Jefromov, a Pravda véletlenül éppen jelen lévő tudósítója lelkes cikkben tudósította a nagy eseményről a szovjet proletariátust. Másnap országszerte megemelték a normákat.
Sztahanov és a sztahanovisták ideális körülmények között dolgoztak, előtte-utána sokat pihentek, kivételes szórakozási lehetőségeket kaptak. Munkájuk közben képzett segédmunkások hada vette körül őket, és – csodák csodája! – sosem kellett nyersanyaghiánnyal, meghibásodásokkal, bármiféle gondokkal megküzdeniük.
Aztán feltornázták a normát a többieknek, a valódi munkásoknak. Aki pedig az új normákat nem teljesítette, megnézhette magát.

Hasonló logika szerint működik a BKK forgalomtervezése is

Nem azt nézik, hogy milyen a valós helyzet csúcsforgalom idején a pesti tömegközlekedésen (a döntnökök aligha közlekednek tömeg, legfeljebb ha éppen átadnak egy szép új buszt vagy buszmegállót), hogy hogyan is néz ki az esti, vagy reggeli csúcs (akár pénteken, akár – horribile dictu! – hétfőnként). Megnéznek valami forgalomszámlálási statisztikát, számolnak, méricskélnek: aztán csökkentik a járatok sűrűségét, hétfőn, csúcsidőben (meg pénteken, akkor már úgyis szinte hétvége van). A proliknak úgyse jó semmi, aki számít, az meg mehet taxival.

Költséghatékonyság, ugye. Csak hát egy város tömegközlekedése – főként, ha annak vezetése „zöldként”, netán „baloldaliként”, vagy – feltéve, de meg nem engedve – „zöldként és baloldaliként” határozza meg magát, nem feltétlenül a színjózan neoliberális számmisztikához kellene csak, hogy igazodjon.

Hanem például ahhoz, hogy a tömegközlekedés afféle közszolgálatás, ahol nem feltétlenül elsődleges szempont a Szent Költséghatékonyság. Hogy azok is számítanak, akik önhibájukon kívül tömegközlekednek, és hogy nekik aligha az jut eszükbe, mikor a csúcsforgalomban heringülnek, hogy

„Ajaj, remélem nem jelentek túl nagy terhet a városvezetésnek”.

Persze, vannak erre vonatkozó konkrét számítások,

még Tarlós mondta egyszer, hogy egy négyzetméteren öt utas, az még nem tömeg. Már ugye, ha az ember nincs köztük.

Szóval, minden szubjektív, ugye. A Városházáról, vagy a buszsávban suhanó szolgálati (sic!) autókból nézve nincs is tömeg. Lehet ritkítani a járatokat. Ahogy Szathmári írja a Kazohiniában: „A lakás kiszorítja az embert”. Ha meg mégis túl nagy lenne a tömeg, akkor lehet tovább növelni a jegyárakat. Az tutira működni fog.”

Lázár-szonda: minden bérlettípust megszüntetünk a vármegye és az országbérleten kívül

Itt volt az ideje megoldani, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek ne kelljen mindenféle kétes utazásokon részt vennie ahhoz, hogy hódolni tudjon felvállalt szenvedélyének. Most már csak azt kell megoldani, hogy a fogára való vad itthon is őshonos legyen, vagy legalább valamelyik falusi udvarban tenyésszék, hogy oda mehessen háziállatra lövöldözni a nagy Va-Va-Va-Vadász!

Kerítésen belül nem jelentgetik majd fel….

A Magyar Közlönyben megjelentek a vadgazdálkodási tájegységek vadgazdálkodási terveiről szóló rendeletek. Ezek alapján elkezdődhet a Dél-dunántúli, a Duna–Tisza közi, az Észak-dunántúli, a Tiszántúli és az Északi hegy- és dombvidéki Vadgazdálkodási Táj vadászati hasznosítása.

Ugye emlékeznek még

hősünk tavaly kiderült, finoman szólva is kétes vadászataira? Egy helyen az nyilatkozta, hogy

„Az egész politikát addig csinálom, amíg az ember normális lehet”

Ugyanis szerinte ehhez hozzátartozik, hogy van magánélete. Mivel a barátainak nagy része vadászbarát, úgy érzi, hogy a normalitást vesztené el, ha a

„bulvársajtó hülyeségei miatt”

megváltoztatná a magánéletét. Ezért esze ágában sincsen abbahagyni a vadászatot. Ahhoz, hogy a politikai munkáját el tudja végezni, kell egy családi háttér és kell egy normalitás, aminek nála része a vadászat is.

Még 2013-ban az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium az Országos Vadgazdálkodási Adattárat bízta meg az állománycsökkentési javaslatok kidolgozásával, és Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének bevonásával elkészült a tízéves nagyvadlétszám-apasztási program, amely elsősorban a legnagyobb problémát okozó vadfajokra (a vaddisznó, a gímszarvasra és lokálisan a dámszarvasra) fókuszál. Ez lefordítva azt jelenti, hogy

mintegy 40-50 százalékos létszámapasztás javasolt.

Hogy pontosan melyik fajból mennyi egyed maradhat az adott körzetben, azt tájegységenkénti bontásban itt találja meg az érdeklődő.

Visszatekintés a közelmúltba – Az átváltozóművész

„A miniszterelnök-helyettes 2017-ben kétszer is vadászott Kanadában bölényre, farkasra és szarvasokra, és ezeket az utakat valószínűleg ugyanúgy ajándékba kapta, mint a svédországi túrákat, mert a több milliós kiadások ellenére még növelte is a megtakarításait.

Semjén először tavaly januárban bölényre és farkasra váltott egy nyolcnapos engedélyt, szeptember elején pedig jávorszarvasra, vapitire és rénszarvasra fizetett be tíz napra.

Az engedélyekből kiderül, hogy Semjén mindkétszer egy olyan magyar kísérővel vágott neki a vadonnak, akinek a cége 8000 amerikai dollárért (~2,2 millió forint)  kínál hasonló bölényvadászatokat British Columbiába, de ennyiből még nem lehet megúszni: külön fizetni kell a kilövési engedélyekért, a természetvédelmi területek használatáért és az utazásért is.

Tavaly augusztusban a háromfajta szarvas vadászati engedélyéért Semjénék 955 kanadai dollárt fizettek. De ezek még csak az előzetes engedélyek, ha a KDNP elnöke lelő egy állatot, azért külön fizetnie kell. A külföldi vadászoknak még külön 200 dolláros díjat (royaltyt) is kell fizetniük és ott van az állami adó is.

És ha nem lóháton akarja megközelíteni a vadont, azért is külön kell fizetni 1100 dollárt, hogy repülővel bevigyék a vadászterületre. Ha pedig a trófeát is haza akarja vinni, még jobban megugranak a költségek.

A miniszterelnök-helyettes  szerint az ajándékutak nem befolyásolják a törvényhozói munkáját

Semjén szerint a milliós ajándékutak nem befolyásolják a törvényhozói munkáját, mert amikor ezekre rábólint, egyből magánemberré változik.”

(forrás: agrarszektor.hu)

Semjén bedilizne, ha nem vadászhatna! – még romolhat a helyzet….

Új dokumentum keverheti bajba Semjén Zsolt szarvasvadászt

Egy közpénzből támogatott szállodás fizette Semjén svédországi luxusvadászatait