Meghalt egy magyar diplomata Temes megyében egy súlyos közúti balesetben. Az Agerpres román hírügynökség közlése szerint egy faszállító kamion rossz irányba haladt az autópályán, és két személygépkocsival ütközött, köztük egy magyarországi diplomáciai rendszámmal rendelkező autóval. Az áldozatról kiderült, hogy a 60 éves Vágó Ferenc, aki a bukaresti magyar konzul.

Legyen könnyű neki a föld!

Súlyos baleset történt csütörtökön az A1-es, Temesvár és Lugos közötti autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán. Egy rönköt szállító kamion kereke kilyukadhatott, ezért átszakította a szalagkorlátot, és két személyautóval ütközött

– írja a Transtelex.

Az egyik autó magyarországi diplomáciai rendszámmal rendelkezett, a benne ülő 60 éves diplomata pedig a helyszínen életét vesztette

– közölte a Temes megyei rendőrfőkapitányság szóvivője a román Agrepres hírügynökségnek A rendőrségi információk alapján a magyar konzulátus autója szabályosan közlekedett.

Vágó Ferenc, bukaresti magyar konzul az áldozat

A baleset miatt áll a forgalom az autópályán, a gépkocsiforgalmat elterelik. Diplomáciai források az erdélyi Krónikának megerősítették, hogy az áldozat Vágó Ferenc, a bukaresti magyar konzul. A bukaresti magyar nagykövetség honlapja szerint Vágó Ferenc tanácsosként, beosztott diplomataként, konzulként tevékenykedett a diplomáciai kirendeltségen. Zoriţa Mircov szóvivő közölte, hogy

a Temes megyei rendőr-főkapitányság gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával vizsgálatot indít.

Forrás

Friss híreink!

Ez a hétvége ünnep minden a két országban, ezért  jelentős a forgalom a román-magyar határon, szombaton délután több határátkelőnél hosszú gépkocsisorok alakultak ki, és meghaladja az egy órát is a várakozási idő.

A legrosszabb a helyzet, Pete-Csengersima és Csanálos-Vállaj határállomásain

A román határrendészet honlapján közölt online határinfó adatok szerint a leghosszabb sorok a Pete-Csengersima és Csanálos-Vállaj határátkelők romániai oldalán alakultak ki, ahol másfél óra a várakozási idő.
Nyolcvan perces a várakozási idő a nagylaki határátkelő román oldalán is, míg a Csanádpalota-Nagylak II. autópálya határátkelőnél 40 perces várakozás után lehet átjutni Magyarországra.
A Nagykereki-Bors II. határátkelőnél 50, a Bors-Ártánd határátkelőnél 30 perces a várakozási idő.

Nagyboldogasszony ünnepe

Az ünnep alkalmából hosszú hétvége van Romániában is. A határrendészet egész hétvégén jelentős forgalomnövekedésre számít, mert ebben az időszakban tömegesen utaznak Romániába, vagy térnek vissza a külföldön élő, de nyári szabadságuk idején hazalátogató román állampolgárok. Már az elmúlt hétvégén is több mint félmillió utas lépte át naponta Románia határait.
A román hatóságok azt tanácsolják az utasoknak, hogy mielőtt útra kelnének, a politiadefrontiera.ro/traficonline internetes oldalon tájékozódva válasszanak olyan határátkelőt, ahol kisebb a várakozási idő.

Kapcsolódó

Ha Szerbia felé venné útját a hosszú hétvégén, nem árt ha tudja, a határon már komoly a torlódás

A legnagyobb közösségi oldalon találtuk az alábbi szöveget, ami azt boncolgatja „ki hol tart” Mit hoz Magyaroroszág és Románia összevetése.

A fideszesekhez a hír nem jut el

Marcel Ciolacu, így látja: Magyarországot már megelőztük, most Lengyelország jöhet..

Nemsokára a bolgár miniszterelnök is ezt fogja mondani.
A fideszesekhez el sem jut ez a hír.
Pl Hargita megye kapott tőlünk egy jéghoki csarnokot. 250ezer magyar él hargita megyében. SzabolSzatmár megyében 550ezer ember él, nem kaptunk 2-3 csarnokot -kezdődkik a bejegyzés.
Ez csak egy példa hogy mi mindent megtettünk azért hogy ők jobban éljenek mint mi. Gyarapodtak a saját adójukból, meg még mi is nyomtuk őket.

Eddig rovásírás volt azt sem értették

Orbán elment abba a faluba, ahol „No Migration, No Gender, No War” feliratot raktak a falutáblára..
A falusiak értik mi van írva angolul a táblára?
Eddig rovásírás volt, azt sem értették.
Igaz ha magyarul lenne kiírva, akkor sem értenék.

Azért az a sok milliárd, amit mi hülye magyarok átutaltunk , sokat segített a román kormánynak. Csak így tovább, hajrá magyarok!
Csak így tovább kedves szavazók hisz mint tudjuk mindig az önmagába forduló múltba révedő konzervatív országoké a jövő  – áll a poszt egy későbbi részében.
Büszke lehet magára Orbán és a szavazóik is erre a teljesítményre. Még pár év és sikerül az utolsó helyet is elérni az Unióban.
De hát ezt Bözsike néni nem érti Felsőtótágason.

Csuhaj

Bözsike néni annyit lát, hogy a pénztárcája csuhaj üres de Orbán Viktor tesz majd bele csuhajja. Ironikus, hogy évtizedek óta minden évben a romániai Tusványoson osztják az észt a fideszes mesemondók, a románok meg ezalatt nagyon mélyről indulva simán elhúztak mellettünk.
Vannak, akik csak beszélnek és lopnak, vannak, akik inkább dolgoznak, meg is van az eredménye

-ér véget a bejegyzés és most döntse Ön el, hogy ki hol tart.

Kapcsolódó

Ezt kapd ki! - EU 20, Magyar Péter értékel

Lezárták Romániában azt a területet a Brăilai Nagyszigeten, ahol egy drón maradványait találták meg csütörtök este; az incidens kivizsgálása folyamatban van – nyilatkozta pénteken Marcel Ciolacu miniszterelnök, aki szerint emberélet nem forgott veszélyben.

Románia magyarázatot vár

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke szerint ugyanakkor az ország vezetőinek meg kell magyarázniuk az embereknek, miként lehetséges, hogy egy katonai eszköz észrevétlenül repült Románia légterében.

A Temesváron tartózkodó kormányfőt a drón eredetéről, illetve arról faggatták az újságírók, hogy mi történt volna, ha lakott területen csapódik be. Ciolacu azt mondta, várják a nyomozás eredményeit, de a becsapódás helyén keletkezett kráterből arra következtetnek, hogy robbanás nem történt, így a drón akkor sem okozott volna kárt, ha máshol zuhan le.

„Nem ez az első ilyen eset, de szeretném, ha az utolsó lenne. Emberélet nem forgott veszélyben” – fogalmazott a miniszterelnök.

– a Maszol.ro portálról.

(Kép, képernyőfotó pro.tv)

Mi lesz így?

Egyre több az orosz-ukrán háború peremvidékén élő országban okoznak gondot a háborúzó felek eltévedt drónjai, legutóbb  Zágrábban ért földet egy Ukrajnában indított és irányíthatatlanná vált személyzet nélküli repülő eszköz. Egyelőre még nem történt tragédia, de semiféle biztosítékunk sincs arra, hogy nem is fog.

Persze, ne csak a háborúzók…..

Kényszerleszállást végzett egy amerikai drón Lengyelországban

Megérkezett a romániai Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra a brit királyi légierő hat Eurofighter Typhoon típusú repülőgépe, amelyek NATO-parancsnokság alatt járőrszolgálatot teljesítenek majd a következő négy hónapban a keleti szárny légterében- írja a maszol.ro portál.

Az egység hétfőn landolt

A védelmi minisztérium Facebook-oldalán szerdán közzétett bejegyzés szerint a repülőgépek hétfőn érkeztek meg , az üzemeltetésüket ellátó mintegy 200 fős személyzettel együtt. A szaktárca szerint a brit királyi légierő gépei ötödször teljesítenek járőrszolgálatot Romániában, a 2017-es, a 2018-as, a 2021-es és a 2022-es küldetéseik után.

A 2024-ben NATO-parancsnokság alatt elindított megerősített járőrszolgálat célja a reakció- és elrettentő képesség növelése, illetve a román és a szövetségek légierők közötti együttműködés javítása – idézte az Agerpres a védelmi minisztériumot.

Ezeket olvasta már?

Bukarestben az Egészségügyi Szolidaritás (FSSR) nevű szakszervezeti szövetség hívására több ezer orvos és ápoló vonult utcára hétfőn inflációkövető reálbéremelést követelve.

Így kell ezt!

A szakmában dolgozók tüntetéssorozata már tavaly megkezdődött, és az ágazat nagyobbik, mintegy 120 ezer egészségügyi alkalmazottat tömörítő érdekvédelmi szövetsége, a – főleg a kisegítő személyzet, irodisták és felcserek érdekeit képviselő – Sanitas szakszervezet a bértárgyalások nyomán február elején megállapodásra jutott Marcel Ciolacu miniszterelnökkel. A kormány jóváhagyta mintegy tízezer (a költségvetési hiány csökkentése érdekében bevezetett általános létszámstop által érintett) egészségügyi állás betöltését a munkaerőhiány mérséklése érdekében, múlt héten pedig sürgősségi rendeletet fogadott el a kétlépcsős béremelésről. A jogszabály értelmében márciustól tíz, júniustól pedig további tíz százalékkal növelik a dolgozók alapbérét, ezzel azonban a kisebbik, mintegy 25 ezer orvos, mentő, ápoló érdekeit képviselő szakszervezeti szövetség, az Egészségügyi Szolidaritás elégedetlen, és folytatja a tiltakozó megmozdulásokat.

Mennyi az annyi?

A hétfői tüntetést szervező FSSR szerint az orvosok és ápolók reálbérei valójában csak 13,9 százalékkal nőnek, mert a veszélyességi és ügyeleti pótlékok a hat évvel ezelőtti szinten maradtak. Az Egészségügyi Szolidaritás az utóbbi két év inflációs veszteségeit fedező, 28 százalékos béremelést követel és a hétvégi, ünnepnapi, éjszakai munka méltányos bérezését sürgeti.

Vonuló tüntetés

A szakszervezet közlése szerint mintegy ötezer, az ország számos megyéjéből Bukarestbe érkezett tagja gyűlt össze hétfőn a kormány épülete előtt, majd a szakminisztériumot útba ejtve a parlament elé vonult. Az érdekképviselet vezetői kilátásba helyezték, hogy általános sztrájkot hirdetnek a romániai kórházakban, ha a kormány továbbra sem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni velük, és teljesíteni bérköveteléseiket.

Kapcsolódó

Egészségügyi kó(ö)rkép 2024, Magyarország

Mint azt jól tudjuk, Szijjártó Péter külügyminiszter a kormány többi prominensével Sopronbánfalván váltja meg a kerítésen belüli világot és két „sorsunkdöntő” kérdés meghányás-vetése közben nem csak futkosásra kell időt szánnia, hanem holmi diplomataútlevél-problémát is meg kell oldania.

Nem oda Buda…!

Idén január 7-én délután három órakor egy bukaresti rendszámú Bentley 162 kilométer per órás sebességgel repesztett az Arad megyei Nagylak közelében az autópályán – azon a szakaszon, ahol egyébként százas korlátozás volt érvényben.

Ez a vétség 3300 lejes (körülbelül 250 ezer forintos) büntetéssel és a sofőr jogosítványának 90 napos bevonásával járt

-írta meg a száraz tényeket a Magyar Hang.

A luxusjárművet Lénárd András, a Csíki Sör tulajdonosa vezette.

Váratlan bejelentés a kormány kedvenc sörgyárától

Nekem pezsegsz…?

A laphoz eljutott bizonyítékok szerint Lénárd nem nyugodott bele a büntetésbe és ügyvédjével fellebbezett, ebben pedig arra hivatkozik:

ő magyar állampolgár, aki diplomata-útlevéllel is rendelkezik, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megbízottja.

A Csíki Sört gyártó cég Fidesszel jó politikai kapcsolatokat ápoló székelyföldi vezetőjének 2019 óta volt magyar diplomata útlevele. Annak idején a külügyi tárca nem tagadta az erről szóló híreket, csak annyit közöltek, hogy ez

a törvényi előírásoknak megfelel.

Románia engedi a többes állampolgárságot, az viszont általános érvényű nemzetközi szabály mindenhol: ha egy adott ország állampolgárságával rendelkezik valaki, abban az országban nem hivatkozhat arra, hogy ő külföldi. Magyarán Lénárd András bárhol a világban lehet magyar diplomata, viszont Romániában nem – ott román állampolgár. A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2024/3. számában találja.

fotó: MTI

Szijjártó égtelen haragra gerjedt…..

Visszavonta Szijjártó Péter külügyminiszter a Csíki Sör tulajdonosának, Lénárd Andrásnak a diplomata-útlevelét, miután Vadai Ágnes a Demokratikus Koalíció képviselője kérdőre vonta a külügyminisztériumot, miért állítottak ki egyáltalán ilyet Lénárd nevére.

„Ő a kormány sördiplomatája esetleg?”

– fogalmazott írásbeli kérdésében a politikus.

Képernyőkép

Jut eszembe….

A diplomatákon, állami hivatalnokokon és parlamenti képviselőkön kívül, akiknek valóban szükségük van rá, tömegével kapnak diplomataútlevelet az aktuális hatalom olyan különféle rendű-rangú kegyeltjei is, akik csak az okmány presztízse miatt villognak vele szívesen. Ők több ezren lehetnek, és általában egy botrány kell, hogy kiderüljön, valakinek adtak. A diplomata útlevél elején magyar, angol és francia nyelven szerepel az alábbi szöveg:

Magyarország kormánya felhívja a belföldi hatóságokat, a külföldi hatóságokat pedig tisztelettel felkéri, hogy a jelen útlevél tulajdonosának mindenütt engedjenek szabad közlekedést, részesítsék őt a fennálló törvényekkel és rendeletekkel összeegyeztethető mindennemű könnyítésben, továbbá nyújtsanak neki segítséget és támogatást.

Ez alapján tehát a diplomata útlevél – amely a magánútlevéllel szemben hivatalos útlevélnek számít – tulajdonosa udvarias bánásmódra számíthat a hatóságoktól bel- és külföldön egyaránt. De ami sokkal fontosabb: a gyakorlat szerint általában diplomáciai mentességet élvez és számos egyéb kedvezmény is jár neki:

• vízummentes beutazást tesz lehetővé egyes vízumköteles országokba is (a teljes lista itt böngészhető)
• birtokosa utazáskor a diplomatasávot használhatja, és ezzel megússza a sorban állást,
• a nemzetközi jog alapján diplomáciai mentességet élvez,
• jogosult a diplomata rendszám használatára.

Szia, Uram…..

A törvényben van olyan gumiparagrafus, amely alapján a kormányzat gyakorlatilag annak ad, akinek akar – és akinek nem szégyell. Bárki belefér ugyanis a jogszabály szerinti „egyéb” kategóriába, mivel diplomata-útlevelet kaphat az a személy is,

aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel járó feladatot lát el, illetve akinek a diplomata-útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte.”

A tapasztalat az, hogy a külügyminiszterek – nemcsak Szijjártó Péter, de sok elődje is – ezeket a mai napig bőkezűen osztogatják: felkapott státusszimbólum lett a NER elmúlt lassan 14 évében.

A hvg.hu összegyűjtötte az elmúlt 20-25 év legnagyobb visszhangot kiváltó ilyen eseteit:

• Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar jelenleg korrupciós vádakkal bíróság előtt álló volt elnökének is volt zöld útlevele, amelyet a büntetőper másik vádlottja, Völner Pál korábbi igazságügyi miniszterhelyettes kérésére adott meg Szijjártó Péter, de Schadl letartóztatása után visszavonták. Schadl egy vallomásában azt állította: azért kapott ilyen okmányt, hogy a koronavírus-világjárvány idején is szabadon utazhasson nemzetközi konferenciákra.
• Jutott ilyen papír Habony Árpád magyar kendóbajnok restaurátorból lett koronagondnokból lett üzletember-tanácsadónak is, noha hivatalos minőségben soha nem volt a miniszterelnök vagy a kormány tanácsadója, mégis mindig felbukkant Orbán Viktor környezetében. Legújabban már nem is kerüli a nyilvánosságot: ott volt tavaly a miniszterelnök eskütételén a Parlamentben, valamint külföldi vállalkozása után ismét alapított itthon is cégeket és beszállt a kaszinóbizniszbe is.
• Sokakat meglepett, amikor 2020-ban kiderült, hogy a Szijjártó Péterrel baráti viszonyban lévő focista, Dzsudzsák Balázs is rendelkezik diplomata útlevéllel, amit akkor Magyar Levente külügyi államtitkár azzal magyarázott, hogy „Dzsudzsák Balázs a magyar nemzeti labdarúgó-válogatott csapatkapitánya, és igen, ezáltal méltó és érdemes a diplomata útlevélre” – amúgy a sportoló azután is megtarthatta az okmányát, hogy az NB II.-be igazolt, és kikerült a válogatottból.
• Ilyen útlevéllel utazgat Matolcsy Ádám, a jegybankelnök Matolcsy György fia is – ez tavaly derült ki, és a külügyi tárca meg is erősítette, hogy van ilyen papírja, bár azt már nem tették hozzá, hogy milyen jogcímen jutott hozzá.
• Volt zöld színű útlevele korábban a Quaestor-vezér Tarsoly Csabának is, aki később büntetőper vádlottja lett a Quaestor bedőlése miatt. Szijjártó Péter szerint azért kapott ilyet, mert a moszkvai vízumközpont és az isztambuli kereskedőház társtulajdonosakét sokat kellett külföldön tárgyalnia. Később visszavonták tőle.
• Véletlenül derült ki 2020-ban, hogy Legény Zsoltnak is van diplomata útlevele. Az MSZP-s politikust ugyanis azzal együtt kapták el az ukrán–magyar határátkelőnél, csomagtartójában több száz doboz zárjel nélküli ukrán cigarettával. A politikus az esetet követően a pártjából is kilépett, az útlevelét visszavonták, később pedig az ukrán bíróság felmentette a csempészés vádja alól.
• Az SZDSZ egykori elnöke, Kóka János is zöld útlevelet – már a NER-időkben, az Orbán-kormánytól. Méghozzá Szijjártó Péter közbenjárására, mert „Kóka János Magyarország – külgazdasági területen ma is aktív – korábbi gazdasági minisztere”. Kóka saját bevallása szerint az okmány nagy segítség „az üzletembereknek, akik gyakran utaznak olyan országokba, ahol nagyon nehézkes és hosszadalmas a vízum beszerzése”.
• Még az első Orbán-kormány idején jutott diplomata útlevélhez Jakab János. Ő szintén nem diplomata, sose volt az, viszont mostanában a felcsúti Puskás Akadémia alapítványának felügyelőbizottsági elnöke. 2010 után a miniszterelnök fizetett tanácsadója volt, de kapcsolatuk régebbi, ugyanis Orbán Viktor egyik első edzője volt az Erdért csapatánál a 80-as években, később személyi edzőként dolgozott mellette, de azt sokáig találgatták, milyen indokkal kaphatott később zöld útlevelet.

Szijjártó Dzsudzsák haverja diplomata útleveléről: "majd ha visszavonul, visszakérem tőle"

Romániában a többi parlamenti párt által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és egy másik, újonnan alakult nacionalista párt, az SOS Romania is képviselőket juttatna az Európai Parlamentbe egy szerdán ismertetett friss felmérés szerint, ha most tartanák az EP-választásokat.

PNL a voksok 20 százalékával szerezne brüsszeli képviseletet

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendelésére a The Center for International Research and Analyses (CIRA) által decemberben, ezer személy megkérdezésével készített felmérés adatait a Hotnews hírportál ismertette.
Ha Romániában most vasárnap tartanák az európai parlamenti választásokat, a közvélemény-kutatás szerint a Marcel Ciolacu kormányfő vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) kapná a legtöbb voksot, a szavazatok 30 százalékát. Koalíciós partnere, a Nicolae Ciuca által irányított PNL a voksok 20 százalékával szerezne brüsszeli képviseletet.
A PNL-t a George Simion által vezetett AUR követi a sorban két pont különbséggel, a bukaresti parlamenti képviselethez 2020-ban jutott párt a szavazatok 18 százalékával jutna be az Európai Parlamentbe.
Az AUR támogatottsága annak ellenére ekkora, hogy a felmérés szerint a román parlamentben rendszeresen botrányt keltő Diana Sosoaca szenátor új pártja, az SOS Romania is képviselőket küldhetne Brüsszelbe, mivel a voksok 6 százalékát szerezné meg.

Mire számíthat az RMDSZ

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a voksok 5 százalékát kapná a felmérés szerint.
A hagyományos pártokkal szemben kritikus, szabadelvű Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) 14 százalékos támogatottságot élvez.
Több kisebb párt 2 százalék körüli támogatottsággal nem jutna be az EP-be.

A többség biztosan szavazna

A közvélemény-kutató a választók politikai irányultságára is rákérdezett. Az adatsor szerint több mint 40 százalékuk vallotta azt, hogy a politikai palettán jobbra, illetve középre helyezné magát (14 százalékuk jobbra, 29 százalékuk középre). A megkérdezettek 13 százaléka baloldalinak nevezte magát, 44 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.
A felmérésben részt vevők 53 százaléka biztosra ígérte részvételét az európai parlamenti választásokon.
Romániában 2024-ben négy választást – európai parlamenti, önkormányzati, parlamenti és elnökválasztást – rendeznek. Egyelőre csak az EP-választások időpontja ismert, azt Európa-szerte június 9-én tartják.

Ezeket olvasta már?

Hollandia 18 F-16-os vadászgépet szállít Ukrajnának, hogy segítse a harcot Oroszország inváziója ellen – közölte a holland kormány pénteken.

Mit szól ehhez Orbán?

„Tájékoztattam Volodomir Zelenszkij elnököt kormányunk döntésünkről, miszerint 18 F-16-os vadászgépet bocsátunk Ukrajna rendelkezésére. A gépek leszállítása az egyik legfontosabb eleme az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásról kötött megállapodásnak”

– írta Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök a X közösségi médiaplatformon.
A vadászgépek szállítása még függ a holland külügyminisztérium kiviteli engedélyétől és a személyzetre, valamint az ukrajnai infrastruktúrára vonatkozó kritériumok teljesítésétől – tette hozzá Rutte.

Romániai kiképzőtábor

Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter kifejtette, hogy a külügyminisztériumnak még meg kell győződnie arról, hogy a repülőgépek Ukrajnának való átadása megfelel-e az Európai Unió fegyverexportra vonatkozó követelményeinek.
Hága már augusztusban megerősítette, hogy szállítana Ukrajnának repülőgépeket, miután megkapta az engedélyt az Egyesült Államoktól, ahol a harci gépeket gyártják.
Hollandia korábban támogatta, hogy Romániában kiképzőközpontot hozzanak létre ukrán vadászpilóták számára, és öt harci gépet bocsátott a létesítmény rendelkezésére.

Kapcsolódó

Úgy látszik, Németh Szilárd Fidesz-alelnöknek annyira megtetszett a bálványosi nyári szabadegyetem alatt a romániai lét, hogy a magyar kormány rezsibiztosa, a HM államtitkára, alighanem román állampolgárságért folyamadott, legalábbis erre utal legutóbbi Facebook posztja.

A haza, az haza!

Idehaza ma este 8-kor (magyaridő szerint 7-kor) a Kazah Aktobe FK-t kell legyőznünk az Európai Konferencia Ligában. HARÁ SEPSI'”

-posztolta ki közösségi oldalán az egyébként 1964-ben Budapest született politikus. Abban, hogy a rezsibiztos ilyen otthonosan érzi magát a Sepsi arénában,  biztosan nagy szerepet játszik, hogy eszmetársa, Mészáros Lőrinc cége építette.

Teljesen össze lettünk zavarva!

Most akkor tessék mondani, hol van otthon a „rezsibiztos„, melyik országot vallja hazájának és egyébként is, mikor ábrándult ennyire ki Magyaroroszágból és „ábrándult ennyire bele” Romániába. Mert, hogy itten egy nagy adag félrecsúszott nemzeti öntudatnak címkézett revizionizmusról azért szó sem lehet, ugye?

Kapcsolódó

Vagy eszel, vagy csavarogsz és eszel! Bejött az élet! – kommentelték Németh Szilárd tusványosi vendégszereplését | Városi Kurír

Miközben Orbán Viktor lassan egész European priává válik Putyint támogató politikájáért, az orosz elnök egyre veszélyesebben viselkedik. Nem csoda, hogy Klaus Iohannis a román elnök sem bírta tovább és odaszólt az orosz medvének.

Klaus Iohannis kikéri maguknak

A román elnök szerint elfogadhatatlanok a Duna-parti (ukrán) civil infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadások Románia közvetlen szomszédságában. Az államfő a korábban Twitterként ismert, X közösségi oldalon reagált szerdán arra, hogy hajnalban újabb orosz dróntámadás célpontja volt az ukrán gabonaexport jelentős részét lebonyolító Izmail kikötő, amely 15 kilométernyire található a romániai Tulceától.
  

  „Ezek háborús bűnök, amelyek abban korlátozzák Ukrajnát, hogy az élelmiszereket eljuttassa a világ más országaiba, ahol szükség van rájuk”

– írta közösségi oldalán a román elnök.

Dróntámadás a Duna partján

 Az Agerpres román hírügynökség a dél-ukrajnai katonai parancsnokság közleményét idézve azt írta, hogy Oroszország az éjszaka három órán keresztül iráni gyártású Sahid-136-os drónokkal támadta a Duna partján található Izmail kikötői infrastruktúráját, a távirányítású repülőgépek közül négy elérte célját.
    A román média felidézte: ez a második orosz dróntámadás, amely Románia és a NATO határától néhány száz méterre lévő ukrán Duna-parti kikötői célpontok ellen irányult, miután múlt hétfőn Izmail, és a romániai Galac városától 13 kilométernyire lévő Reni kikötője ellen intézett dróntámadást az orosz hadsereg.

Ezeket olvasta már?

Miközben Orbán Viktor mindenkit, minden nemzetet és kormányt kivéve Kínát alázó Romániai beszédének nemzetközi felháborodási hulláma még tart, a magyar kormányfő által leginkább kifigurázott, lenézett román kormány csendben dolgozik a menekültkérdés megoldásán.

Hablaty helyett munka

Orbán évek óta ostoroz mindenkit aki igyekszik a maga módján, de valamilyen megoldást találni a menekült és nem „migránsválságra”, de ő maga a számára alighanem oly kedves iskolai orosznyelvórákon megtanult erős, embertelen NYET-en kívül nem tud mit mondani, csak összevissza hablatyol.

Ezen közben…

Az agerpres román hírügynökség közel az Orbán beszéd idején arról adott ki hír, hogy:

„Az elmúlt 24 órában egyetlen ukrán állampolgár sem kért menedékjogot Romániától. Az ukrajnai háború kezdetétől 4423 ukrán állampolgár fordult menedékkérelemmel a román hatóságokhoz, és 138.630 tartózkodási engedélyt adtak ki a háború elől menekülő, átmeneti védelemben részesülő, úgynevezett menedékesként elismert ukrán állampolgároknak, ebből 25-öt az elmúlt 24 órában. A bevándorlási főfelügyelőség (IGI) menekültszállásainak telítettsége jelenleg 34,6 százalékos – közölte még a belügy.”

Nem mellesleg a fenti számok azt is megmutatják mennyire igazak a többmilliós menekül áradatról, amely „Európa kapuit döngeti” , deliráló Orbán.-Szijjártó tandem nyilatkozatai.

Beszéd egy párhuzamos valóságból!

Orbán Viktor a tusványosi párhuzamos valóságból üzent | Városi Kurír

A magyar válogatott fináléba jutott a junior női kézilabda Európa-bajnokságon, miután a pénteki elődöntőben 34-26-ra legyőzte a házigazda Romániát.

Szilágyi Zoltán szövetségi edző csapata eddigi öt találkozóját megnyerte a kontinensviadalon

A négy között a románok elleni összecsapás szorosan indult, 21-21-ig egyik fél sem tudott ellépni, ezt követően azonban a magyar csapat egyre nagyobb előnyre tett szert és végül nyolc találattal kerekedett felül – az európai szövetség eredményközlő oldala alapján. 

Csíkos Luca és Simon Petra Anna egyaránt tíz lövésből ért el hét találatot.

A mérkőzés legeredményesebbje Alisia Lorena Boiciuc lett kilenc góllal.

A magyar női junior válogatott 2002, 2009, 2013, 2019 és 2021 után jutott ismét döntőbe a magyar szövetség közösségi oldalának beszámolója alapján. 

A másik elődöntőben a dánok hosszabbítást követően 38-35-re kerekedtek a portugálok fölé.

A finálét vasárnap 18.45-től játsszák, ebben a korosztályban a legutóbbi két kontinenstornát Magyarország nyerte.

A középdöntőben a magyar válogatott 41-23-ra győzte le Dániát.

Női junior kézilabda Európa-bajnokság

Elődöntő:

Magyarország-Románia 34-26 (18-16)
Magyarország: Imre, Zaj (kapusok), Csernyánszki 3 (2), Csíkos 7, Farkas 6, Gém 2, Kostyó 1, Kovalcsik 1, Kövér, Makó, Panyi, Papp 1, Simon 7 (1), Szabó Anna 3, Szabó L. 1, Varga 1. 
Románia: Andrei, Cristea, Neagu (kapusok), Boiciuc 9 (5), Borcan, Brindusa, Danciu 1, Florea, Geamanu, Grigore 3, Lixandroiu 5 (2), Maxim, Mihai 5, Mohamed 3, Pavel, Romaniuc.

Portugália–Dánia 35-38 (19-16, 31-31) – hosszabbítás után

Július 16., vasárnap

A 3. helyért: 

16:30, Portugália–Románia

Döntő: 

18:45, Dánia–Magyarország 

Forrás: MKSZ / MTI

Magyarország visszalép a 2024-es női kézilabda Európa-bajnokság megrendezésétől

Balesetet szenvedett a Google utca térképező autója Romániában, a sofőrt kórházba kellett szállítani. A rendőrség tájékoztatása szerint az 51 éves sofőr nem vette figyelembe a fénysorompó tilos jelzését, és az érkező vonat ellenére – ismeretlen okból – behajtott a vasúti átjáróba.

Az autó közel harminc métert repült

Miután a sínekre hajtott, a szerelvény oldalról telibe találta a Google autóját. Román sajtóhírek szerint az ütközés hatására a kocsi közel harminc métert repült az átjárótól, és a mezőn landolt. A Bukarestbe tartó járatnak háromszáz méterre a baleset helyszínétől sikerült lefékeznie.

A beszámolók szerint a szemtanúk nem akartak hinni a szemüknek, amikor a járművezető segítség nélkül ki tudott mászni a roncsból. A rendőrség már vizsgálja a baleset körülményeit-rta me az Index.

Ezekről írtunk ma!

Ugye arról nem látott közmilliókból nyomtatott óriásplakátot, hogy a brutál-nagy árrés miatt átlagosan 76 forinttal olcsóbb egy liter benzin Romániában, Szlovéniában 70, Horvátországban pedig 31 forinttal kedvezőbb az áltagár, mint Magyarországon? Érdekes, azt sem rágják Rogán-tacepaok szájba, hogy mindez az ÁFA-kulcs, az ársapka és a különadók miatt van! Ja, meg persze azt sem, hogy ezt a regnáló kormánynak köszönhetjük….. ha tankol, ezt ne feledje!

Amiról nem hangoskodik az Orbán-kormány

A nagy árrés miatt drágább az üzemanyag Magyarországon, mint a környező országokban – a jegybank friss elemzése szerint. Februárban 70 százalékkal nagyobb felárral tankolták a magyarok a benzint a régió többi országában élőkhöz képest.

A kutasok azt mondják, kénytelenek az autósokra hárítani a megemelt különadókat és az árstop miatti veszteségeiket.

Majdnem 600 forintot kérnek egy liter üzemanyagért egy békéscsabai kúton, annyit, mint két hete. Egyelőre nem látszik a kútoszlopon, hogy

5 nap alatt 13 százalékkal, 15 havi mélypontra zuhant az olaj világpiaci ára.

Jelenleg átlagosan 76 forinttal olcsóbb egy liter benzin Romániában, mint Magyarországon. Szlovéniában 70, Horvátországban pedig 31 forinttal kedvezőbb az áltagár.

A kormány "sánta kutya utolérés"-esete a benzin-ársapka elengedése kapcsán

ÁFA-kulcs

Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója szerint január és február hónapban akár Ausztriában és Szlovákiában is olcsóbban lehetett tankolni, mint nálunk. Az egyik ok: az áfakulcs nálunk a legnagyobb, jövedéki adóból viszont az uniós minimumnál is kevesebbet tartalmaz az üzemanyagok ára Magyarországon – a jegybank friss elemzése szerint. Azt írják, az árrés magasabb nálunk, mint máshol. Úgy számolnak, februárban literenként 170 forint volt a benzin estében, miközben a régió több országában átlag 102 forintra rúgott – tehát 70 százalékkal nagyobb. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára hozzátette:

a cégeknek itthon olyan különadókat kell megfizetnie, amelyek óhatatlanul is meg kell, hogy jelenjenek az üzemanyagárban. A nagy kútláncokat képviselő szövetségnél azt mondják új, illetve meglévő és megemelt különadókat hárítanak az autósokra.

Benzinmatek: egy tank benzinen több mint 9 ezer forintot keres az állam, a kutas bruttó 25,2 forintot - Van még kérdés?

Hatósági ár

Azzal is érvelnek, hogy a költségeik nagyobbat emelkedtek Magyarországon, mint máshol: a hatósági ár kivezetése után a piacnak újra kellett építenie az importcsatornákat, ennek óhatatlanul is költségei, többletköltségei vannak. A kisbenzinkutasok szervezetnél azt mondják, a bérköltségük és a rezsiszámlájuk tavalyi emelkedését is idén fizettetik meg az autósokkal, a majdnem 13 hónapig tartó üzemanyagárstop megszüntetése után.

A jegybank szerint „az üzemanyagár-sapka versenycsökkentő hatása is hozzájárulhatott” a magas felárhoz.

Az RTL megkérdezte a kormányt, hogyan értékelik az állami beavatkozás hatásait. Azt írták,

„az orosz-ukrán háború” miatt döntöttek „2021 novemberében az üzemanyagok árának rögzítéséről”. Csakhogy Oroszország hónapokkal később, 2022 februárjában támadta meg Ukrajnát.

Ezen a ponton mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy hisz, vagy gondolkodik!

Békesi László: a kormány és a jegybank hitelessége nálunk zéró, (...) az inflációs várakozások önbeteljesítő számításokká válnak

A magyar kormány és benne Szijjártó Péter miniszter lassan felébred: „a háború okozta európai energiaellátási válság feloldása akkor lehetséges, ha új energiaforrásokat irányítunk a kontinensre.”

A tenger alatt

A háború miatt Európában energiaellátási válság van, amelynek feloldása csak úgy lehetséges, ha „új energiaforrásokat tudunk Európába irányítani”- írta szombat reggel Facebook-oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette:

ez azonban mindaddig csak álom marad, amíg a megfelelő szállítási útvonalak létre nem jönnek. A miniszter jelezte, hogy a nap folyamán Bukarestben megállapodást írnak alá Azerbajdzsán, Georgia, Románia és Magyarország vezetői egy, a világon egyedülálló infrastrukturális beruházásról.

A Fekete-tenger alatt létrejövő több mint 1000 kilométeres víz alatti vezeték a Kaszpi-térségben, vagyis az Azerbajdzsánban és Georgiában előállított zöld áramot fogja Közép-Európába, így Romániába és Magyarországra szállítani.

„Az energiabiztonság fizikai és nem politikai kérdés, politikai nyilatkozatok helyett valódi építkezésre van szükség. Ma Bukarestben egy fontos lépést teszünk ebbe az irányba”

– zárul Szijjártó Péter bejegyzése.

Nem tudni mi történhetett, de hosszú idő óta először nincs szó a bejegyzésben az Eu. „elhibázott káros szankciós politizálásáról”. Mint afféle karmelitológus, arra is gondolhatunk, hogy esetleg valamiféle változás van készülőben a kormányzati  kommunikáció terén, bár lehet, hogy most is Hofi Gézának lesz igaza:

„ha ébren vagy, ne álmodj!

Ez is Szijjártó!

Nemzetközi hadgyakorlatot tartottak NATO-szövetségesek a romániai légvédelmi és rakétavédelmi rendszer tesztelésére szerdán, miután egy héttel korábban egy lengyel területen lezuhant eltévedt rakéta rávilágított az észak-atlanti szövetség rakétapajzsának hiányosságaira – közölte a román Agerpres hírügynökség.

A ramsteini szövetséges légi parancsnokság tájékoztatása szerint a Romániába telepített francia légvédelmi rendszer sikeresen hatástalanította a szövetséges repülőgépek által szimulált támadást

A hadgyakorlaton török F-16-os, spanyol Eurofighters harci repülőgépek, amerikai, elektronikai hadviselésre kialakított Growler repülőgépek, és a Charles de Gaulle repülőgép-hordozóról felszállt Rafale repülőgépek vettek részt. 

„Válaszképpen Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára tovább erősítjük védelmi és elrettentő képességünket a NATO keleti szányán”

– idézte az Agerpres Oana Lungescu NATO-szóvivőt.

Lungescu elmondta: a szövetség növelte a légtérvédelmi járőrözésben részt vevő harci gépek számát, és további szárazföldi, illetve hadihajókon elhelyezett légvédelmi rendszereket telepített a térségbe.

„Az ehhez hasonló gyakorlatok garantálják, hogy a NATO-erők képesek együttműködni, és készek elhárítani bármilyen fenyegetést bármely irányból”

– mutatott rá a szóvivő.

Franciaország májusban telepített Romániába SAMP/T típusú légvédelmi rendszert, amelyet úgy alakítottak ki, hogy képes legyen megvédeni a robotrepülőgépek, taktikai ballisztikus rakéták, drónok és repülőgépek támadásától a harci alakulatokat, repülőtereket, kikötőket és más fontos objektumokat.

Számos más szövetséges ország is telepített hasonló fegyvereket a NATO keleti szárnyára az ukrajnai orosz inváziót követően: Szlovákia rakétavédelmét német, Lengyelországét pedig amerikai Patriot elhárító rendszerek segítik, de az ukrán légvédelem egy eltévedt rakétájának lengyelországi becsapódása egyértelművé tette, hogy a NATO-nak ki kell küszöbölnie légvédelme hiányosságait – írta a román állami hírügynökség.

Magyarország a világ egyik legmodernebb radarrendszerét vásárolja Izraeltől

A világ egyik legmodernebb radarrendszerét vásárolja Magyarország Izraeltől – mondta a honvédelmi miniszter a Hír TV Napi aktuális című műsorában szerda este.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf közölte, hogy ez a radarrendszer az izraeli Vaskupola összeállításában is szerepel. Az eszközök folyamatosan érkeznek majd Magyarországra a jövő évtől kezdve.

A radarokhoz egy rakétarendszer is kapcsolódik, a rakéták norvég-amerikai gyártmányúak – ismertette a tárcavezető.

A működési elv az, hogy a radarok figyelik, milyen tárgyak érkeznek a védendő terület felé. Össze vannak kötve a rakétarendszerrel, amely részben automatizált, részben emberi döntés után csapást mér a berepülő eszközre, megsemmisítve azt.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a modern technológiának köszönhetően a folyamat nagyon gyors.

Az a cél, hogy a légvédelmi rendszer Magyarország egész területét lefedje – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Hangsúlyozta, hogy már 2016-2017 táján megkezdték a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, ami a mostani orosz-ukrán háború fényében jó döntésnek bizonyult. Részben a szárazföldi csapatokat, részben a légvédelmet erősítő eszközöket szereznek be – mondta.

A tárcavezető ugyanakkor kiemelte, hogy felkészült katonákra is szükség van, akik kezelni tudják a tankokat, drónokat. A kormány a jövőben még inkább figyel majd a hivatásos és a tartalékos állomány kiképzésére – jelentette ki.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, hogy az orosz-ukrán háború miatt fontos a higgadtság. A kormány felkészülten figyeli a fejleményeket – tette hozzá.

(MTI)

Magában az is nevetséges, hogy az Amerikából induló „Black Friday” -fekete péntek-, az évente egy napra, a hálaadás utáni péntekre korlátozott, viszont akkor tetemes engedményt ígérő nap „kerítésen belül” rendre hetekig tart mérsékelt, olykor egy számjegyű árengedménnyel. Az kevésbé mosolyfakasztó, hogy egy felmérés szerint hazánkban a harmadát-hatodát szándékozunk elkölteni, ami messze nem az ár-érték arány tiszteletét, inkább a mélységes pénzszűkét jelenti.

Trendváltozás

Egy friss felmérés alapján előző évhez képest nőtt azoknak a száma, akik vásárolni szeretnének a Black Fridayen.

Idén bruttó 30 ezer és 60 ezer forint közötti összeget tervez elkölteni a Black Fridayen a válaszadók legnagyobb hányada (25,3 százalék), míg 24 százalékuk jelölte meg a 15 ezer és 30 ezer forint közötti értékhatárt. Összességében a válaszadók csaknem fele (49,3 százalék) 15 ezer és 60 ezer forint közötti költést tervez, míg 60 ezer és 100 ezer forint közötti összegért 17 százalékuk vásárolni a fekete pénteken.

Nyerésben az online vásárlás

Idén is egyértelmű az online kiskereskedelem fölénye a fekete pénteki akciókban: a válaszadók 83,4 százaléka a fekete pénteki vásárlást elsősorban online áruházban tervezi elvégezni, 55 százalékuk pedig a hagyományos, offline boltokban gondolkodik a fekete péntekkel kapcsolatban.

Romániában….

A Romániában élő vásárlók idén több mint 200 ezer forintnak megfelelő összeget szánnak arra, hogy kihasználják a fekete péntek címén futó akciókat, amire valóban nem egy napjuk, hanem több hetük lesz.

A válaszadók egyharmadának egy új televízióra fáj a foga, 22,6 százalékuk okostelefont, 22,4 százalékuk ruhaneműt, 20,7 százalékuk hűtőszekrényt vásárolna akciós áron. A felmérés szerint az emberek több pénzt szánnak vásárlásra, mint a korábbi években, átlagosan 2500 lejt (205 ezer forint). Az infláció éves értéke immár közel 16 százalék, ha tehát az eladások értéke valóban 5 százalék körüli mértékben nő, akkor az azt jelentené, hogy az emberek kevesebb terméket vásároltak, mint 2021-ben.

Forrás