Közgyűlést tartott szombaton a Magyar Olimpiai Bizottság, ahol a résztvevők arról döntöttek, hogy Magyarország pályázik a 2036-os olimpia megrendezésére – állítja az Index értesüléseire hivatkozva.

Cél: 2036, vagy valamikor….., de egyszer biztosan

Az Index arról értesült, hogy Gyulay Zsolt, a MOB megválasztott elnöke is e forgatókönyvvel számol, egyúttal elmondta, hogy

Magyarország erkölcsi kötelessége, hogy erre beadja a pályázatát.

A szombati évi rendes közgyűlésen 40 igen, egy nem szavazat és egy tartózkodás mellett módosították a szervezet alapszabályát is. Gyulay Zsolt elmondta, hogy az

alapszabály-módosítás fő célja a tagság körének bővítése, valamint a delegálási rendszer visszaállítása.

A lap arra emlékeztet: a 2024-es ötkarikás játékoknak Párizs, a 2028-asnak Los Angeles, a 2032-es játékoknak pedig az ausztráliai Brisbane ad otthont.

Vagyis a 2036-os olimpiát ismét egy európai ország rendezheti meg, így információik szerint Magyarország erre nyújtja majd be pályázatát.

Szabó Tünde sportért felelős volt államtitkár a közgyűlés elején bejelentette, hogy

a jövőben kormánybiztosként és országgyűlési képviselőként folytatja munkáját, az államtitkári teendőket pedig Schmidt Ádám veszi át, aki külföldi útja miatt nem volt ott a közgyűlésen.

Trombitás Kristófnak "még jobban fáj, még jobban sajog" - Hogy mi? Hát, hogy nem vertünk el cirka 7.000.000.000.000, azaz hétezer milliárd forintot!

Az MTI tudósítása szerint MOB-életműdíjat vehetett át a nemzet sportolói közül Kamuti Jenő és Schmitt Pál

Magyarország korábban a 2024-es olimpia megrendezésére pályázott volna, ám miután a Momentum Mozgalom és a hozzá csatlakozó ellenzéki pártok sikeres aláírásgyűjtést indítottak azért, hogy népszavazás döntsön arról, szeretnének-e a magyarok olimpiát, a kormány kifarolt, és népszavazás helyett inkább visszalépett rendezési szándékától 2017 februárjában.

A népszavazás kiírása érdekében egyébként 266 ezer aláírást szedett össze a mozgalom

– jegyezte meg a Magyar Hang.

Ne múljon el péntek Orbán nélkül! - Olimpiai "mélyen szántás" amúgy karmelitásan

Kapcsolódó

Túlvagyunk az első megrázkódtatáson, amit Novák Katalin köztársasági elnök Kossuth téri beiktatási haknija okozott. Megszülettek az első elemzések a beszédről is, pedig nem lehet könnyű egy nem létező köztársaság elnökének nem létező beszédét elemezni.  Le a kalappal azok előtt, akiknek ez sikerült.

Ne foglalkozzunk az istentisztelettel

Hagyjuk is az indítást: az istentiszteletet, ami egy református elnök esetében eléggé furcsa, hiszen ők nem szokták (jobb helyeken) összemosni puritán vallásukat a hatalommal, de ami azután a Kossuth téren történt, az viszont „megér egy misét”.

Az általam nagyra tartott pszichológus hölgy összesen ennyit ír a dologról:

„A nap szava: gyűrött”

és ezzel az operett-rendezvény nagyasszonyának a délelőtt „Csárdáskirálynőjének” ruhájáról írtak jelzik, hogy mennyire fontos és izgalmas eseménynek lehettek tanúi a téren aszalódó meghívottak, akik közül egy néhány éves kisfiút szemmel láthatóan az ájulás környékezett a melegtől. Szegény édesapja (akibe nem szorult annyi tök, hogy kivigye kisfiát a térről) ásványvízzel locsolgatta gyereke tarkóját, amig a színpadon zajlott az országos falunapi hakni.

Az egész némi iróniával indult és úgy is folytatódott

Miközben Novák Katalin és családja az Országház főlépcsőjét maguk után hagyva igyekeztek méltósággal elfoglalni helyeiket, a köztársasági elnökasszony véletlenül kilépett az alighanem lábdagadásra vásárolt, egy számmal nagyobb cipőjéből, ám ezt még rutinosan megoldotta, szinte senki nem is vette észre.

Ezt követte az ország házmestere Kövér László, aki szemrebbenés nélkül nevezte választásnak azt, ami a legmagasabb polcra ültette Novák Katalint, ámbár mégiscsak igaza lehetett, hiszen a hölgyre eset Orbán Viktor választása.

Történt még ez, meg az, ám végül elérkezett a várva várt pillanat, amikor a mikrofonhoz sietett a köztársasági elnök a valóban kissé gyűrött koktélruhájában, amit nem tudni miért adtak rá az ilyenkor szokásos kosztüm helyett, mondott valamit, ami beszédnek csak nagyon komoly engedmények árán nevezhető.

Hova jutottunk?

A több száz éves hagyományos lengyel-magyar barátság már oda jutott, hogy Novák Katalin meghatottan mondott köszönetet lengyel kollégájának, hogy fogadja őt. Elhangzott a téren „Novák 10 pontja”, a semmitmondás nyilatkozata is. Majd felsorolódott minden téma, amit elvártak: elítélte az oroszokat, -Putyint persze nem említve- valami szörnyű képzavart is gagyogott arról, hogy fül, meg száj, meg mi minden szeretne lenni, meg persze szó került a családok ügyéről is.

Novák Katalin beszéde során több alkalommal is saját hatása alá került, arról már ne is beszéljünk, hogy Adyt igyekezett szavalni, igen talán a legelnézőbb meghatározás az igyekezett.

Egy a kiváló képzavarok sorából, találomra:

Úgy gondolja, hogy elődeinktől kaptuk örökül az önbecsülés, a tűrés, a túlélés és küzdés képességét, de őseink arra nem tanítottak meg minket, hogy hiába jó a portéka, el is kell tudni adni a piacon, „a jó bornak is kell a cégér”. Megtisztelőnek tartja, ha ennek a jó bornak -Magyarországnak- az egyik cégére lehet, „ezt a bort még én is szeretem”.

Vasárnap délután a közösségi oldalán jelent meg:

„Én azt tapasztaltam, érdemes azt is megnézni, hogy a falon van-e ajtó. Ha csukott az ajtó, érdemes lenyomni a kilincset. Ha nem nyílik, jó, ha megnézzük, van-e kulcs a zárban. Ha nincs, nem árt, ha szétnézünk, hogy ismerünk-e valakit, aki hajlandó kinyitni nekünk az ajtót… Bízom benne, hogy ajtónyitogatásban és kulcskeresésben Magyarország hasznára lehetek!”

Cégér, cégéres? Hm!

(Emlékeznek még Schmidt Pálra, a mai elnök egykori elődjére, ő toll akart lenni és lett is, mindent aláírt egyetlen törvényt sem küldött vissza.)

Az ország főterén tartott falunap után a rendezvény délután a köztársasági elnöki palotában folytatódott.

Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok! Előre és nem hátra!

Kapcsolódó

A beavatatlanok számára meglepően hangzott a szerdai Orbán-bejelentés, mely szerint a Fidesz (értsd: Orbán Viktor) Novák Katalint jelöli köztársasági elnöknek a hamarosan leköszönő -mert lejárt a második mandátuma is- Áder János helyére.

Allgemeine Zeitung

A tekintélyes német lap arról ír, hogy Novák Katalin személye korosztályváltást jelent, hiszen ő az első komoly pozícióba kerülő, aki nem Orbán generációját képviseli. Azt a német lap is kiemeli, ami a közös nevező minden megszólaló esetében, hogy a jelölt személyében egy Orbánhoz minden körülmények között a végtelenségig hűséges személy kerül pozícióba.

Márki-Zay Péter így reagált a bejelentésre:

„Orbán ráérzett arra az elvárásra, hogy a társadalom örömmel látna több női vezetőt a közéletben. De Novák Katalin nem az a személy. Ő még Áder Jánosnál is alkalmatlanabb arra, hogy ellent tartson Orbán Viktornak. Az államfői tisztség esetén a jelölttel szemben alkotmányos követelmény, hogy pártok felett álló, a nemzet egységét kifejező, köztiszteletben álló személy legyen.”

Gyurcsány Ferenc is „keményet” szólt  

Török Gábor politológus szerint

Nyolcvanadik születésnapja alkalmából hétfőn köszöntötték Varga János olimpiai, világ- és Európa-bajnok birkózót, a Nemzet Sportolóját a Hadtörténeti Múzeumban.

Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tiszteletbeli elnöke

az eseményen úgy fogalmazott, “folyamatos készülődés, folyamatos küzdelem, folyamatos tanulás” jellemezte az ünnepelt versenyzői, majd edzői pályafutását is, hiszen állandóan képezte magát.

A kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó hozzátette, nem szeretett volna Varga ellenfele lenni, mert “szinte szétrázta” a riválisokat, és amikor már levegőt is alig kaptak, akkor hajtott végre rajtuk egy olyan akciót, vagy mutatott be egy olyan pörgetést, amire az ellenfeleknek nem volt ellenszere.

“Büszkék vagyunk rád, ott a helyed a Nemzet Sportolói között! Akinek ilyen családja van, annak semmi oka a panaszra”

– mondta Schmitt, aki arra is utalt, hogy Varga felesége válogatott atléta, lánya pedig tőrvívó Európa-bajnok volt.

Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke

kijelentette, a korábbi kiváló birkózó hosszú utat tett meg a mostani kerek évfordulóig. Megemlítette, hogy téglagyári munkásként kezdett sportolni, de rendkívüli teljesítményének köszönhetően olimpiai bajnoki címig jutott, majd mesteredző lett, ezzel a kettős életpályamodell korabeli megtestesítője volt. Kulcsár hangsúlyozta, hogy Varga a mai napig rendkívül aktív az olimpiai mozgalomban, így a MOB Hagyományőrző Bizottságában és az Olimpiai Bajnokok Klubjában is.

Bacsa Péter, a Magyar Birkózó Szövetség ügyvezető alelnöke

kijelentette, nemcsak egy családtagot köszöntenek a birkózók, hanem a családfőt, egy igazi legendát, aki eddig 65 évet szentelt az életéből a sportágnak, és az 1963-as világbajnokságot például törött bordával nyerte meg.

Kunszt Gábor, a Budapesti Honvéd SE örökös tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy az ünnepelt szerezte a klub 27. olimpiai aranyérmét, most pedig már 66-nál tartanak.

Az abonyi születésű Varga 1959-ben lett a Budapesti Honvéd sportolója, itt bontakozott ki rendkívüli tehetsége, és lett 14-szeres egyéni országos bajnok. Kivételes technikai képzettsége révén szabad- és kötöttfogásban is nemzetközi klasszis volt, de legjelentősebb eredményeit kötöttfogásban érte el.

Pályafutása legnagyobb sikerét az 1968-as, mexikóvárosi olimpián aratta: a kötöttfogásúak 57 kilogrammos súlycsoportjában győzött. A világbajnokságokon arany-, ezüst- és bronzéremből is kettőt nyert, az Európa-bajnokságokról két első és egy második helyezéssel büszkélkedhet.

A pályafutását 1973-ban fejezte be, később edzőként és nemzetközi bíróként is tevékenykedett.

(MTI)