Tovább nőhet a sertéshús és a belőle készülő készítmények ára az elkövetkező hónapokban, mivel a sertések felvásárlási ára szárnyal az afrikai sertéspestis miatt – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.

Az ár folyamatosan emelkedik

A NAK a drágulást az afrikai sertéspestis (asp) elterjedésének következményeivel indokolta, amely Kínában és Európában jelentős károkat és kiesést okoz a sertéstermelőknek, valamint a felvásárlási árak jelentős emelkedését eredményezte.

A vágott sertések európai árszintje jelenleg meghaladja kilogrammonként az 1,8 eurót, és egyes előrejelzések szerint a harmadik negyedévben elérheti a 2 eurót kilogrammonként. Magyarországon is 35 százalékkal emelkedett az első fél évben a sertés felvásárlási ára, ugyanakkor a nagy-, illetve kiskereskedelmi ára nem követi ezt. A kiskereskedelem csak jelentősen késve, minimálisan emelte árait, a húskészítményeknél pedig gyakorlatilag nem történt elmozdulás – jegyezte meg a NAK.

A NAK szerint a fogyasztóknak éves szinten „csak” pár ezer forint plusz kiadás

A testület szerint az élelmiszeriparnak és az állattartóknak létfontosságú az önköltség-emelkedés érvényesíthetősége az árakban, ugyanakkor a fogyasztók számára alig lesz érezhető, éves szinten is csupán pár ezer forintot jelent majd fejenként.

Közölték azt is, hogy az asp távol-keleti elterjedése miatt jelentősen átrendeződött a világ sertéspiaca, ami Magyarországon is gondot jelent. Az utóbbi hónapokban Kínában és a vele szomszédos országokban is erősen megnőtt a kereslet az európai sertéshús iránt. Kínában óvatos becslések szerint is a sertéspestis miatt a sertéshús-előállítás 30-40 százalékkal csökken, ami a világ sertés-előállításának 15-20 százalékát jelenti. A kínai kereskedők Európából – elsősorban Németországból és Spanyolországból –, valamint az Egyesült Államokból érkező szállítmányokkal igyekeznek kielégíteni a náluk megnövekedett keresletet.

A felvásárlási és a fogyasztó ár nincs összhangban a költségekkel

Hozzátették: mindez a felvásárlási árak komoly emelkedését hozta az irányadó külföldi piacokon és így Magyarországon is, ahol a hús felvásárlási és fogyasztói ára nem emelkedett olyan mértékben, amely a növekvő bekerülési költségeket – élősertés, munkaerő, energia – fedezné. Amennyiben a tendencia nem változik, sok vágóhíd és a velük kapcsolatban álló termelői kör nehéz helyzetbe kerül.

Ennek elkerülése érdekében a NAK kezdeményezésére megbeszélést tartottak július 10-én Dunaharasztiban a magyar kiskereskedelmi áruházláncok, a vágóhidak, a sertéshús-feldolgozók és a tenyésztők képviselőinek részvételével.

(Forrás: MTI)

Enni vagy nem enni – ez itt a kérdés

Hiába csökkentette egyes élelmiszerek és szolgáltatások áfaterheit a kormány, az emberek ebből mit sem éreztek, csak a kedvezményezett ágazatok szereplőinek jövedelme nőtt.

Az éttermi étkezés az elmúlt egy évben átlag 5 százalékkal drágult

Nem vitatja a kormány – pontosabban a nemzeti konvergencia-program elemzése egyértelműen beismeri –, hogy az áfacsökkentés nem nyomja le az árakat. A nemzetgazdasági minisztérium például nem vitatja, hogy hiába mérsékelte a kabinet a vendéglátósok terheit, az éttermek egyre drágulnak: a szektor szereplőinek jövedelme nőtt, a fogyasztók nem nyertek vele semmit, írja az mfor.hu.  A KSH adatai szerint a nem előfizetéses éttermi étkezés az elmúlt egy évben havi szinten átlagosan 5 százalék körüli mértékben drágult, de a korább időszakban is 3 százalékos volt az áremelkedés.

De nem csak a vendéglátásban történt áfacsökkentés az elmúlt években. Több húsféle – sertés, baromfi, hal – adója is kisebb lett, valamint az egyéb élelmiszerek közül a tojás, a szolgáltatások közül pedig az internet adója csökkent (utóbbi két lépésben).

Sertéshús, tojás, tej

A szaktárca szerint a húsféléknél az adóváltozás szinte teljesen átgyűrűzött a fogyasztói árakba. Hogy ebből egy idő után a fogyasztó mégsem érzékelt sokat? Erre az a magyarázat a sertés esetében, hogy a 2016 második felében tapasztalt árnövekedés régiónk más országaiban is megfigyelhető volt, ami mögött „valószínűleg egy szélesebb körű piaci sokk” állhatott. Így ez az NGM szerint nem befolyásolja az áfacsökkentés árhatására adott becslésüket. Magyarul: bár a valóság más képet mutat, a modell szerint amikor ideje volt, érvényesült az árhatás, de aztán jött a piaci sokk.

A tojás esetében az áfacsökkentésnek nagyságrendileg fele jelent meg. A kormányban sem látnak tisztán, hogy mi volt ennek az oka – derül ki a jelentésből. Arra gyanakodnak, hogy az adócsökkentés részben „a termelési lánc valamelyik szegmensében csapódhatott le, talán összefüggésben a piac tisztulásával”.

Valamelyest sötétben tapogatóznak a friss tejnél is – azt írják, az árhatást vizsgáló modell illeszkedése nem tökéletes –, de biztosan állítható, hogy itt is csak részben jelent meg az árcsökkentő hatás. Ennek okát abban látják, hogy az áfaváltozás a tej piacának csak egy kisebb részét érintette.

(Forrás: Népszava)