A 60-as években volt utoljára olyan, hogy felsőfokú végzettség nélkül dolgozhatott óvónőként valaki Magyarországon. A mostanság meghirdetett „előre, nem hátra” jegyében, amúgy szittyamód megváltoztatta a regnáló kormány az előjelet: elég a technikumi bizonyítvány.

Követelmény a 8 elemi?

Óvodai nevelőnek a szakképző iskolákban, valamint az érettségit is adó technikumokban ötéves képzés keretében lehet majd tanulni, de kétéves oktatásra is lehet jelentkezni az új tervezet szerint.

A Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) nem egyeztettek … és Önnel?

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pénteken töltötte fel a kormány.hu-ra a tervezetet, amellyel módosítanák a szakképzési kormányrendeleteket. A társadalmi egyeztetésre egy hetet adott

– írta meg a Népszava. A tervezet alapján

öt- és kétéves úgynevezett óvodai nevelő képzést tervez indítani a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban. Óvodai nevelőnek a szakképző iskolákban, valamint az érettségit is adó technikumokban ötéves képzés keretében lehet majd tanulni, de kétéves oktatásra is jelentkezhetnek, akik csak a szakmai vizsgára szeretnének felkészülni (mert például már van érettségijük).

"Nem olimpikon akarok lenni, vagy testnevelő tanár, hanem óvónő!" - Mindenki a maga szemétdombján szemét.....

Gosztonyi Gábor, a PSZ szakképzésért felelős alelnöke szerint a szervezettel nem egyeztetett a minisztérium, a tervezet több kérdést is felvet. ilyen szakmai oktatás és munkakör eddig nem létezett, óvodapedagógusként csak felsőfokú diplomával lehet elhelyezkedni.

Még nem tudni, az óvodai nevelők pontosan milyen képzést kapnak majd, milyen feladatokat láthatnak majd el az intézményekben.

Gosztonyi szerint

a kormány a pedagógushiányra próbál félmegoldásokat találni, ez alól pedig nem kivétel az óvodai nevelés sem.

Hozzátette:

Az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza.

L. Ritók Nóra szerint….

Az Igazgyöngy alapítvány vezetője közösségi oldalán írta le véleményét:

„Vissza a hatvanas évekre… Ez így nem kerek…. A kommunikáció hurrá-optimista, az oktatásban minden rendben van, aki mást állít, az hazudik, hiszen minden tökéletesen működik. Ja, meg persze Brüsszel a hibás, meg a háborús helyzet, stb.. Közben persze világos, hogy nem ez a helyzet, ezért próbálják a kommunikációjukban meg sem említeni az ilyen fajta megoldáskeresést, programokat, amiben mindig a szakmaiság vész el….

Most úgy tűnik, az összeomlást a létszámmal akarják megakadályozni, csak ez a fontos, mert a rendszer így kommunikálható működőképesre, sikeresre. Ezt kell szajkózni, újra és újra, míg az emberek magukévá nem teszik, hogy rendben van minden…. hiszen így a jó.

De közben visszalépünk. Sokat. Mert a létszámmal betöltés nem azonos a megfelelően képzett szakemberrel. Eljutottunk egy jó szintre, amiben az óvodákban is és az iskolákban is megfelelő képesítésű szakemberek dolgoztak a gyerekekkel. Most ez romlik…vészesen.

És megint mondom: hol vannak ebben a problémakezelésben a gyerekek? Az irántuk érzett felelősség? Lassan már tényleg a felügyelet marad. A fejlesztések elmaradása miatti hiányokat meg rá lehet tolni a családokra. Mert a rendszer tökéletesen működik. A kommunikációban.

Két világ van. A rózsaszínre kommunikált, és a valóság. Ki, melyiknek hisz majd, ha a gyerekén érzi?”

Tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés, juttatásai az ösztöndíjak és a munkaszerződések rendszerén alapulnak majd, és módosul a szakképzésben oktatók jogállása – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

A technikusi vizsga emelt szintű érettséginek számít majd

Pölöskei Gáborné kifejtette, hogy a szakképző iskolákban az 1 éves ágazati alapozót 2 éves szakmai képzés követi majd, a technikumokban pedig a 2 éves ágazati alapozó végeztével az eddigi 1 évről 3 évre bővül a szakmai képzés, ami a duális együttműködésekben érintett cégek elvárásának is megfelel.

A technikusi vizsga emelt szintű érettséginek számít majd, javul a vizsgák tervezhetősége, csökken a tanulók túlterheltsége, a megszerzett tudás az elhelyezkedést és az egyetemi tanulmányokat egyaránt megkönnyíti – tette hozzá.

A tanulóknak először csak ágazatot kell választaniuk. A szakirány választása később esedékes, és – mint fogalmazott – a vizsgarendszer szemlélete is megújul, hiszen fogalmak megtanulása helyett elsősorban a szakmák elsajátítását kérik számon. A vizsgakövetelmények kidolgozása jövő tavasszal zárul, ezt követheti majd az iskolák felkészítése.

A szakképzési ösztöndíjrendszer a tanulmányi teljesítménytől függ.

A szakképzési ösztöndíj a szakképző iskolák 9. évfolyamában egységesen 14 ezer forint, majd a teljesítménytől függően 10 ezer és 50 ezer forint közötti azoknak, akik nem vesznek részt duális képzésben.

A technikumokban a 9. és 10. évfolyamosok havi 7 ezer forintot kapnak egységesen, és további juttatásokra is jogosultak. Ösztöndíjat a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet.

A helyettes államtitkár szerint 2021-ben már csaknem 110,5 ezren kaphatnak szakképzési ösztöndíjat. A tanulók vizsgaeredménytől függően 150 ezer és 300 ezer forint közötti összeget egyszerre, a sikeres szakmai vizsgát követően kapnak meg. A teljesítményhez kötött juttatások minőségi ösztönzők, ám a rendszernek a felzárkóztatáshoz is hozzá kell járulnia – indokolta az ösztöndíjrendszer bevezetését Pölöskei Gáborné.

Apáczai-ösztöndíjprogram

Hozzátette, hogy a tehetséges, de rászoruló tanulókat az Apáczai-ösztöndíjprogram keretében további 30 ezer forinttal támogatnák havonta.

A helyettes államtitkár közölte, hogy az általános iskolák utolsó évfolyamában pályaorientációs mérést vezetnek be, hogy felmérjék a tanulók erősségeit, és ezek alapján továbbtanulási ajánlást készítsenek nekik. A kormány – mint mondta – azt szeretné, hogy ne csak a gimnáziumok, hanem a szakképzésben részt vevő intézmények is vonzó lehetőséget jelentsenek a fiatalok számára.

További újítás az orientációs osztályok indítása a kompetenciateszteken rosszul teljesítő tanulóknak, hogy a képességeikben megerősödve mehessenek tovább a szakképzésbe. Akik nem tudják elvégezni az általános iskolát, részszakmákat tanulhatnak. A Híd program helyett egy új felzárkóztatást segítő program indul Dobbantó néven – tette hozzá.

Jelentősen átalakul az oktatói életpálya is

a szakképzésben, hiszen a követelmények jelentősen eltérnek a közneveléshez képest – emelte ki Pölöskei Gáborné. A szakképzésben a tanárok a törvény alapján oktatóknak minősülnek, foglalkoztatásuk a Munka törvénykönyvének hatálya alá kerül. A helyettes államtitkár szerint ennek indoka, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak versenyképes fizetéssel lehet a tanári pályán tartani, és a tapasztalt szakemberek részvétele is csak így biztosítható a szakképzésben.

Az összes oktatói bértömeg a szakképzésben 123,6 milliárd forintról 158,6 milliárdra nő. Az oktatók munkáltatói döntés alapján korlát nélkül részesülhetnek egyéb juttatásokban, megmarad a jogosultságuk a jubileumi jutalomra, a pedagógusigazolványra, és a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai lehetnek – hangsúlyozta. A technológiai fejlődésnek megfelelve, ugyanakkor részt kell venniük továbbképzéseken vállalati környezetben.

Pölöskei Gáborné közölte, hogy a szakképzési törvény részletes vitája kedden kezdődik, és folyamatban van a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet is.

(Forrás: MTI)

A Pedagógusok Szakszervezete nem engedi, hogy a dolgozók még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerüljenek