Az Air Seychelles légitársaság HM22-es számú, Airbus 320-as gyártmányú, a Seychelle-szigetekről Izraelbe tartó járata elektromos meghibásodás miatt kényszerleszállást hajtott végre hétfőn a Dzsidda közelében található nemzetközi repülőtéren.

A földet érést követő három órát az utasok a gépen töltötték, de később elhagyták azt, és egy szállodába mehettek

A terminálban kifejezetten a számukra megnyitott úton közlekedtek, ahonnan a szállodához vitték őket, majd másnap a helyi személyzet segítségével közvetlenül a repülőgéphez.

Az értük küldött mentőjárattal kedden szerencsésen landoltak a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren.

 Izrael nem ápol hivatalos kapcsolatokat Szaúd-Arábiával, de a két ország az elmúlt években közelebb került egymáshoz, és lapértesülések szerint közeledni kezdtek az Egyesült Államok közvetítésével a diplomáciai kapcsolatok rendezéséhez.

Az Ynet izraeli hírportál az eset kapcsán felveti, hogy mi történik, történne, ha izraeli utasokkal a fedélzetén egy járatnak Iránban, vagy a tálibok uralta Afganisztánban kellene megszakítania a repülését.

2007-ben Benny Medvedev Phd geofizikai hallgató a Turkish Airlines Isztambulból Mumbaiba tartó járatára váltott jegyet. A gép hajtómű meghibásodás miatt Teheránban hajtott végre kényszerleszállást.

Medvedev rögtön jelezte a gép személyzetének, hogy ő nem léphet be Iránba. Az egyik török utaskísérő megnyugtatta és miközben az utasokért érkezett egy buszt Medvedevet megkérte, hogy üljön le az első sorba és várjon.

Hamarosan megérkezett a fedélzetre két iráni biztonsági tiszt, akik rögtön rákérdeztek: – Hol van az izraeli?

Medvedevet hat órán keresztül várakoztatták a Terminálon, majd őt is elszállásolták a többi utassal együtt.

A kényszerleszllás után 16 órával a gépük folytathatta útját, ám mindössze egy óra repülés után a másik hajtómű meghibásodása után ismét leszállni kényszerültek Teheránban.

Medvedev el sem akarta hinni a dolgot, ám másodszor már sokkal könnyebb volt a helyzete. Végül újabb hat óra elteltével ismét negedélyt kaptak a felszállásra.

Az egyik iráni biztonsági tiszt ajándékba adott egy tollal Medvedevnek, aki azzal köszönte meg, hogy reméli a jövőben beköszönt a béke és az izraeli tiszt ellátogathat majd Jeruzsálembe.

Félszegen megölelték egymást, majd Medvedev másodszor is elhagyhatta Teheránt, ahol a haja szála sem görbült meg.

Peking és Teherán Donald Trump amerikai elnök, Moszkva pedig Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje meggyengítését szeretné elérni – jelentette ki William Evanina, az amerikai Országos Elhárítási és Biztonságpolitikai Központ (NCSC) igazgatója egy péntek délután nyilvánosságra hozott közleményében.

Idegen kéz a „választási urnákon”?

Az elemzők által szokatlannak minősített közleményben az amerikai elhárítás csúcsvezetője arra figyelmeztetett: Kína, Irán és Oroszország megpróbálkozik majd azzal, hogy beavatkozzék az amerikai választási folyamatba, aláásva valamelyik elnökjelölt hitelességét, választási esélyeit.
William Evanina leszögezte: a három említett ország elsősorban interneten terjesztett félrevezető információkkal próbálja meg befolyásolni az amerikai választókat, igyekszik majd zavart kelteni, és megingatni a választók bizalmát a demokratikus folyamatokban. A beavatkozás módja lehet a szakember szerint a választási folyamat akadályozása, adatlopás, vagy a választási eredmények megkérdőjelezése.
Evanina mindazonáltal úgy vélekedett: „ellenfeleink nehezen tudnak majd széles körben beavatkozni, vagy manipulálni a választási eredményeket”.

Peking, Teherán, Moszkva

A szakember kifejtette: Kína és Irán azt szeretné, ha Donald Trumpot nem választanák újra. Peking „kiszámíthatatlannak” tartja Trumpot, ezért szeretné, hogy ne válasszák újra, és a személyét érintő bírálatokra összpontosít. Míg Teherán nemcsak Trumpot bírálja, hanem – Evanina megfogalmazásában – „az amerikai demokratikus intézmények meggyengítésével és az ország választások előtti megosztásával próbálkozik”. Oroszország pedig – a hírszerzői elemzések szerint – „már meg is próbált beavatkozni, Joe Biden lejáratásával”.

Trükk, trükk hátán

„A Kremlhez kapcsolható szereplők Donald Trump jelöltségét próbálják támogatni különböző közösségi platformokon és az orosz televízióban” – jegyezte meg Evanina. Felhozta egy oroszbarát ukrán politikus, Andrij Derkacs példáját is. Derkacs, aki független parlamenti képviselő Kijevben, Evanina szerint „azzal próbálja meg lejáratni Biden és a Demokrata Párt kampányát, hogy „korrupcióról szóló hazugságokat terjeszt” Bidenről.
Derkacs az idén májusban egy sor olyan hangfelvételt mutatott be, amelyek állítása szerint Biden és Petro Porosenko korábbi ukrán elnök beszélgetéseiről készültek 2016-ban. Biden, aki akkor az Obama-kormányzat alelnöke volt, ukrán belpolitikai kérdéseket vitatott meg Porosenkóval, azt a benyomást keltve, hogy a Porosenko-kormányzatot külföldről vezérlik. Derkacs hangfelvételeitől függetlenül is, republikánus szenátorok vizsgálatot is indítottak az ukrán gázipari cégben igazgatósági tagságot vállaló Hunter Biden – Joe Biden fia – ügyében.

A nyilvánosság a legjobb módszer

A közlemény nyilvánosságra hozatalát a szenátus hírszerzési bizottságának vezető politikusai dicsérő szavakkal fogadták. A nyilvánosság a legjobb módszer a külföldi beavatkozások elleni küzdelemhez – fogalmazott Marco Rubio republikánus és Mark Warner demokrata párti szenátor újságíróknak. Ugyanakkor mindketten azt javasolták a felelős politikusoknak, hogy a hírszerzési információkat ne használják politikai fegyverként, mert „ez csak politikai ellenfeleink malmára hajtaná a vizet”.

Előzmény

Moszkva Trump mellett - Adatok az USA hírszerzésétől

Iránban két rakétát lőttek ki az ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó repülőgépére – jelentette kedden a The New York Times című amerikai lap egy biztonsági kamerák által rögzített, újonnan előkerült videofelvételekre hivatkozva

Biztosra mentek…?

A lap szerint a felvétel hiteles, és arról tanúskodik, hogy a két rakétát 30 másodperces különbséggel lőtték ki a repülőgéptől mintegy 10-12 kilométernyire lévő iráni katonai támaszpontról.

A videót a Bid Kaneh iráni rakétabázishoz közeli egyik épület tetején lévő biztonsági kamera rögzítette, és kedden egy iráni felhasználó tette fel a YouTube videomegosztó csatornára. A férfit kedden – az iráni félhivatalos hírügynökség jelentése szerint – őrizetbe vették.

Az újonnan előkerült felvétel magyarázatot ad

arra, hogy a gép transzpondere, válasz-jeladója miért állt le másodpercekkel a második rakéta becsapódása előtt. Az eddigi információk egyetlen rakétáról, feltételezhetően a másodikról szóltak.

A The New York Times emlékeztetett rá, hogy egyik korábbi elemzése már alátámasztotta azt, amit Teherán később be is ismert: hogy iráni rakétatámadás érte az ukrán gépet. A lap akkor közölte azt is, hogy a transzponder leállt azelőtt, hogy a rakéta becsapódott.

Az újonnan előkerült videofelvétel azonban igazolja a feltevést, miszerint az első csapásmérés tönkretette a radart, mielőtt – 23 másodpercre rá – becsapódott a gépbe a második rakéta is.

A lap elemzése szerint a repülőgép egyik rakéta után sem zuhant le azonnal

Az új videó azt mutatja, hogy az első rakétatámadás után a gép kigyulladt, de megfordult és a teheráni repülőtér felé vette útját. Percekkel később robbant fel és zuhant le.

A lap idézte Amir Ali Hadzsizadeh parancsnokot, az iráni Forradalmi Gárda légierejének egyik vezetőjét, aki szerint a rakétákat a

Bid Kanehnél lévő rakétabázisról lőtték ki.

Az ukrán gép fedélzetén 176 ember volt. A tragédiát senki sem élte túl.

Hivatalos: iráni rakéta találta el az ukrán gépet

Teherán levélben tett panaszt szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsánál (BT) és a világszervezet főtitkáránál, António Guterresnél, az iráni belügyekbe történt beavatkozással vádolva az Egyesült Államokat.

Golamali Kosru, az iráni ENSZ-misszió vezetője a levélében arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelmúltban az Egyesült Államok „széles körben beavatkozott Irán belügyeibe”, s hangsúlyozta, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció „áthágott minden határt, figyelmen kívül hagyva a civilizált nemzetközi kapcsolatokban irányadó nemzetközi jog elveit és szabályait”.

A diplomata ismertette Teherán álláspontját, miszerint az amerikai kormányzat a napokban „groteszk közbenjárással” megnövelte beavatkozását az iráni belügyekbe, „ürügyként” támogatást nyújtva a „szórványos” iráni tüntetéseknek.

Kosru emlékeztetett rá, hogy Irán alkotmánya biztosítja a tüntetés jogát.

A levélre adott esetleges válaszokról egyelőre nincs információ. António Guterres ENSZ-főtitkár szerdán másodszor fejezte ki aggodalmait az iráni történések miatt. A portugál diplomata közleményében a számos halálos áldozatot okozó erőszak leállítására szólított fel minden felet.

Donald Trump és Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet többször is támogatásáról biztosította az Iránban tüntetőket. Kedden az amerikai kormányzat arra szólította fel Teheránt, hogy engedélyezze a közösségi oldalakhoz történő hozzáférést, Haley nagykövet pedig az ENSZ BT és az Emberi Jogi Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte.

Iránban egy hete kezdődtek utcai megmozdulások. A tüntetők eleinte az áremelések ellen tiltakoztak, majd az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forradalom óta irányító vallási elit ellen fordultak. A tüntetők és a biztonsági erők közötti összecsapásokban eddig több mint húszan vesztették életüket, s a hatóságok százakat vettek őrizetbe. Az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, Mohammad Ali Dzsafari tábornok mindazonáltal szerdán nyilatkozatban biztosított mindenkit arról, hogy módjában áll bejelenteni „a lázadás végét”.

(Forrás: MTI)

A Külgazdasági és Külügyminisztérium zöld zászlót kapott a kormánytól, hogy egy minden igényüket kielégítő, reprezentációs célra is megfelelő épületet vásároljon Teheránban.

Essen le az álluk!

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat közli az épület címét (19448-63611 Teherán-Darrous, Saleh Hoseini utca 28. szám alatt), amelyet a földterülettel együtt kell megvásárolni.

Arról nem szól a fáma, hogy jelenleg ki tulajdonolja az eladásra szánt épületet, vagyis kinek fizetjük ki a summát.

Keretet is szabtak a tulajdonszerzésnek, nem ám úgy van, hogy költekezhetnek nyakra-főre. Bár ezt feltehetően nem is tennék, hiszen nemzeti kormánytag és tisztviselői ilyenre még csak nem is gondolnak!

A büdzsé tartalmazza a renoválás költségeit is, ami magában foglalja a  tranzakcióhoz szükséges szakértők díjazását és az elengedhetetlen bútorok vásárlását is. A végösszeg a 4 milliárd 668 millió forintot nem haladhatja meg.

A nemzetgazdasági miniszternek a következő ütemezésben kell biztosítania a forrást a vásárláshoz:

• az idei költségvetésből 3 milliárd 495 millió forintot,
• a jövő éviből 1 milliárd 161 millió forintot,
• míg a 2019-es költségvetésre jut a maradék 11 millió forint.

Pá-pá újabb rengeteg nullával bíró közpénz!

(Forrás: napi.hu)