A Nemzetbiztonsági Bizottság csütörtöki ülése után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról írt Facebook-oldalán, hogy kérte az ügy titkosításának feloldását, amit Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnöke is támogatott. Ennek jegyében a külföldi pártfinanszírozás ügyével foglalkozó titokgazda fel is oldotta a titkosítást, amit maga Sas Zoltán jelentett be közleményében.

„A Magyar Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának elnökeként 2022. november 21-én kerestem meg írásban, levelemben pedig azt kezdeményeztem, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság döntésének megfelelően vizsgálja meg, hogy mit lehet nyilvánosságra hozni azokból az információkból, amelyeket a testület tagjai előtt ismertetett. Ez most megtörtént, és ahogy ígértem, nyilvánosságra hozzuk a titkosítás alól feloldott információkat”

-áll Sas közleményében.

Titoktalanítás

A parlament honlapján közzétették Kovács Zoltán András dandártábornok, a Nemzeti Információs Központ főigazgatója által 2022. november 23-án megküldött átiratot, melyből többek között kiderül, hogy

„az elsődleges vizsgálatok megerősítették, hogy az Action for Democracy (AD) elnevezésű szervezet összesen 1 848 603 106 forint támogatást utalt a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) számlájára, nyolc alkalommal.

Ebből az összegből az MMM 2022. március-július között mintegy 1,4 milliárd forintot fizetett ki a DatAdat-csoportnak (Datadat GmbH: 1 411 millió forint, DatAdat Professional Kft.: 11,7 millió forint, Datapraxis OÜ: 1,4 millió forint.). Az AD a már ismert összegen és felhasználón felül további három magyarországi jogi személynek is utalt jelentősebb összegeket. Az

• Oraculum 2020 Kft. 1 milliárd forintot,
• a már említett DatAdat Professional Kft. 148 millió forintot,
• a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. 3,5 millió forintot

kapott az amerikai civil szervezettől.”

Amit eddig tudnak….

Az átiratban az is szerepel, hogy

„az eddig feltárt információk szerint az AD több mint 3 milliárd Ft összegű támogatást (az utalás napján számított árfolyamokkal: 3 014 643 717 forint) juttatott a magyarországi civil szervezetnek, illetve az említett vállalkozásoknak. Mivel a politikai pártoknak nyújtott, bárminemű külföldi támogatás mind Magyarországon, mind az EU vezető tagállamaiban tiltott, és költségvetésüket fokozottan ellenőrzik, tudatos lehetett a külföldi támogatás ezen csatornáinak használata, ami összetettebbé teszi az ügy nemzetbiztonsági vetületét”

– idézi az Index.

A dokumentumban arról is írnak, hogy

„tervszerű folyamatra utal az is, hogy amint az AD 2022. február 24-én megkezdte működését és deklarálta céljait, az első utalást már 2022. március 1-jén teljesítették az Oraculum 2020. Kft. Számára (aznap összesen 684 672 amerikai dollár összegben). Az Oraculum 2020 Kft. A számára juttatott összegekből 324 millió Ft-ot utalt át a DatAdat Professional Kft.-nek, amely így – a már említett közvetett és közvetlen támogatásokkal együtt – összesen 483,7 millió forint juttatásban részesült”.

Az átirat azzal zárul, hogy

„jelenleg folyamatban van az elemző-értékelő tevékenység a tekintetben, hogy az érintett magyar civil szervezet és cégek mire használták fel a külföldről kapott támogatást. A Nemzeti Információs Központ elvégezte az AD intézmény- és személyközpontú kapcsolati hálójának elemzését, amelyet a Bizottság 2022. november 17-i ülésén bemutatott. Az AD-ből levezethető kapcsolatrendszer alapvetően nyílt forrású kutatásokon alapul. Már az adatok ezen, kezdeti szintjén is egyértelmű kapcsolatok mutathatók ki az AD, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányzata és nemzetbiztonsági közössége különböző szereplői között”.

Kocsis Máté olvasata….

„Dollárbaloldal – első felvonás. Ma feloldották a baloldal külföldi finanszírozásáról szóló első vizsgálati jelentés 30 évre szóló titkosítását. Az anyagból számos érdekesség kiderül, de az ördög a részletekben rejlik. Elsőként pusztán arra hívom fel a figyelmet, hogy a dollárbaloldal a választások előtt elhallgatta a külföldi pénzt, sőt később még azt is tagadták, hogy külföldi finanszírozókkal lennének kapcsolatban. Miután kiderült, hogy mégis jött pénz külföldről, letagadták a felét.

Ha csak a választáson induló baloldali pártok számára juttatott külföldi finanszírozás összegét nézzük, az is nagyjából a négyszerese annak, amit a magyar költségvetés biztosít a pártok kampánykiadásaira. Önmagában ez a tény súlyosan sérti az ország szuverenitását.

Az ügyben persze boldog-boldogtalan megszólalt (az egyik épp tegnap beszélt zöldségeket), az érintettek ráadásul sokszor egymásnak ellentmondó állításokat tesznek és össze-vissza beszélnek, pedig ez csak a feltáró munka eleje. Mi lesz még veletek, guruló dollárok?”

Márki-Zay kihívása

„Nyilvános a titkosszolgálatok jelentése- befuccsolt a Fidesz blöffje

A nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés is mind igazolja azt, amit az elmúlt hónapokban elmondtunk. A jelentés megerősíti, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom átláthatóan működött és működik most is, hiszen minden információt korábban nyilvánosságra hoztunk és a hozzánk érkező támogatásokkal pedig pontosan tételesen és átláthatóan elszámoltunk.
Fideszes politikusok az elmúlt hónapokban rengeteg váddal illettek engem és a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, amikre most a titkosszolgálati jelentés csattanós választ adott, hiszen abban szó sincs nemzetbiztonsági kockázatról, hazaárulásról vagy tiltott pártfinanszírozásról.

Éppen ezért, vitára hívom Kocsis Máté frakcióvezető urat, hogy feltehesse mindazon kérdéseit, amik még a jelentés után is benne maradtak. Javaslom, hogy a vitát a legszélesebb körben, a köztévé kamerái előtt folytassuk le.”

Sok bajunk van mostanában, ilyen-olyan veszélyhelyzetekben lubickolunk: a kormány számít minden eshetőségre… Közben nagy-nagy tűzijátékra készül, készítik föl Orbániát: közeledik a négynapos „vallásos muri”, ahogy Kübekháza polgármestere mondta. Pontosabban fogalmazva évek óta vallásos muriban élünk… a kormány és vazallusainak izzadt arcáról is nemzetileg szentelt víz csorog.

Ünnepel a kába ország

Most a muri évenkénti csúcsra járatására várunk, áhítatosan. Európa, sőt a világ(egyetem) legnagyobb augusztus 20-i tűzijátékával ünnepel a kába ország: akár akarja, akár nem. Mint ahogy vallásos muriba fojtják, fojtották már a társadalmat – azt a lakosságot, amely a csehek után a legkevésbé vallásos. Lesz itt minden: várnegye is, főispán is. A Keresztapa és fogadott családja, móriczi értelemben vett rokonsága földúlja, kifosztja az országot – teheti… Vannak ugyan tiltakozások, de gyengék: előre látható kifulladásuk.

Kihívó módon megemelték Orbán vazallusainak illetményét,

Az „ellenzék” pedig véget érni nem látszó lejtmenetben van. Naponként születnek rendeletek, határozatok, leginkább a „háborús veszélyhelyzetre” meg a migráncsokra hivatkozva – persze megy az intenzív sorosozó zsidózás, buzizás, brüsszelezés stb. is. Miközben egészségügyiek, oktatásban dolgozók béremelésére nincs pénz, kihívó módon megemelték Orbán vazallusainak illetményét, és sorozatosan jelennek meg rendeletek közmilliárdok célzott elajándékozásáról, a hatalom presztizsberuházásainak újabb és újabb támogatásáról. Ki győzi ezeket számontartani..? Beérnénk(?) egy-egy konkrét muri költségei, például Európa stb. legnagyobb tűzijátékára fordított közpénz körülbelüli nagyságának ismeretével. Ám orrunk tőle fokhagymás: 10 évre titkosították. Még 10 évre terveznek, legalább..! Bármikor bármit titkosítanak: hol „jogszabályra” hivatkozva, hol csak úgy. Aki akar, perelhet: néhány év múlva sikerrel is járhat – de kit érdekel a dolog már akkor..? Tulajdonképpen titkosított az egész ország.

Veszélyhelyzetekben élünk

Nincs idő a nyilvánosság azonnali tájékoztatására. Egyáltalán: bármilyen hiteles tájékoztatására… Leginkább csak a gyurcsányozó-sorosozó-buzizó stb. pártállami uszításra van idő. A titkosításhoz – ahogy máshoz, például a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánításhoz – nem kellenek valóságos és demokratikus törvényben meghatározott indokok: elég a hatalom akarata. Ha akarják, akár 40 centiméter magas kilátó építése is nemzetgazdasági jelentőségű lehet, s az ellopott közpénzek nagyságát akár 40 évre is titkosíthatják… Fékevesztetten dorbézol a kiterjedt rokonság – kihasználva a „veszélyhelyzetek” előnyeit. Vége lesz ennek, s talán hamarabb is, mint ahogy az föltételezhető. De mielőtt vége lehetne, letarolnak mindent.

Kapcsolódó

Friss!

• Pletykásnak tartanak? A horoszkópod megmutatja, hogy jól látják-e…
• Robert Francis Prevost -XIV. Leó- az új pápa
• Németh Szilárd színt vallott: elárulta, mivel tölti éjszakáit….
• Fekete-Győr a Tiszát segítené, de a Kétfarkú Kutyapártnak használ
• Hadházy Ákos: miféle háborúba vezető útra lépett az Orbán-kormány 2023-ban?

Demeter Márta a Kaleta-ügy kapcsán: A titkosszolgálatoknak a politikai megrendelések helyett inkább dolgoznia kellene. Az ellenzék szerint hibáztak a szakszolgálatok a Kaleta-ügyben.

Kemény szavak egy kemény ügyben

Az LMP úgy véli: politikai megrendelések helyett dolgoznia kellene a titkosszolgálatoknak. Mindezt annak kapcsán fejtették ki, hogy Gulyás Gergely közölte: kivizsgálják az illetékes szervnél, történt-e a mulasztás a volt perui nagykövet pedofil-botrányában. Az ügy titkosítása a Külügyminisztériumhoz kötődik, a tárcavezető szerint azonban nincs titkolnivalójuk.

Hihetetlen, talán mert az is

Hiába a többszörös átvilágítás, sem az Alkotmányvédelmi, sem pedig az Információs Hivatal nem szűrte ki a gyermekpornográfiába keveredett Kaleta Gábort. Hogy mi állhat a mulasztás hátterében, arra a későbbi vizsgálatok adhatnak magyarázatot.

„Az illetékes szakszolgálat ilyenkor hivatalból vizsgálja, hogy történt-e bármilyen mulasztás, erre pedig ebben az esetben is sor kerül. De miután a szolgálatoknak a tevékenysége jobb időkben sem a nyilvánosság előtt zajlik, ezért úgy gondolom, hogy ez alól a vizsgálat sem lesz kivétel” – magyarázta Gulyás, hozzátéve: „a büntetőeljárás az egy más kérdés, az a nyilvánosság előtt zajlik.”

Alaptalan titkosítás

Az ellenzék továbbra a kormányt bírálja, és azt követeli: oldják fel a Kaleta-ügy titkosítását. Az Indexnek adott interjújában Németh Zsolt, a Külügyi bizottság fideszes elnöke azt mondta: „a titokgazda nem a külügyi bizottság, hanem a Külügyminisztérium. Ebben a konkrét esetben a Külügyminisztérium volt a titokgazda, ők minősítették”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden azt mondta, a törvény adta kereteken belül mindent nyilvánosságra hoznak, mivel nincs titkolnivaló az ügyben.

Korábban Demeter Márta több levélben is a titkosítás feloldását kérte. Az ATV híradójának az LMP-s képviselő azt mondta: dolgozniuk kellene végre az adófizetői pénzeken fenntartott titkosszolgálatoknak

Szerinte teljesen világos, hogy a magyar állami szervek nagyon sok esetben ahelyett, hogy ellátnák azt a feladatot, amiért a magyar adófizetők fizetik ezeket a cégeket, ahelyett politikai megrendeléseket hajtanak végre.

„Azt gondolom, hogy ez teljes mértékben elfogadhatatlan” – tette hozzá.A

Kaleta-ügy több részletét is homály fedi

A külügyi bizottság szocialista alelnöke szerint nem kérdés, hogy az Alkotmányvédelmi és Információs Hivatal is hibázott. Mesterházy Attila szerint a Kaleta-ügy több részletét is homály fedi. A jogszabályok szigorításával kapcsolatban pedig nem érti, miért kell velük őszig várni. Szerinte a tegnapi parlamenti ülésen is meg lehetett volna tárgyalni valamilyen fajta intézkedést az üggyel kapcsolatban, ha mást nem, az ő országgyűlési határozati javaslatunkat – fejtette ki az ATV híradójának.

Kocsi Máté belengette, a változtatás lehetőségét is

Kocsis Máté a titkosítással kapcsolatban az ATV Start című műsorában megjegyezte: szerinte a külügyi bizottság ülésén semmi olyan nem hangzott el, ami a sajtóban ne jelent volna meg. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: az sem kizárt, hogy változtatnak a nemzetbiztonsági átvilágításon.

Forrás: atv.hu

Kende Péter tízmillióért sem vállalta egy pedofil védelmét - Deák Dániel és Kocsis Máté is letette voksát Kaleta-ügyben

Richard Grenell, az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) leköszönő ügyvezető igazgatója kedden egy sor újabb, Oroszországgal kapcsolatos vizsgálatokról készült dokumentum titkosítását oldotta fel.

Lecke az utódnak

Grenell az utódjára, a kedden a hivatali esküt letett John Ratcliffe-re bízta, hogy nyilvánosságra hozza-e ezeket az iratokat.
Az immár nem titkos dokumentumok között szerepelnek a többi között a Trump-kormányzat első nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn és a 2016-ban és 2017-ben Washingtonban akkreditált orosz nagykövet, Szergej Kiszljak lehallgatott telefonbeszélgetéseinek leiratai is.
A republikánusokhoz közel álló Fox televízió egy neve elhallgatását kérő hírszerzési tisztségviselőre hivatkozva azt közölte: feloldották a titkosságát egy sor olyan dokumentumnak is, amely igazolni látszik republikánus politikusok feltevését, miszerint a hírszerzés 2016-tól manipulált, mert így akarta alátámasztani azt az állítást, amely szerint Donald Trump munkatársainak közük lett volna a választási beavatkozáshoz.

Adam Schiff interjúinak leiratai

Grenell a hónap elején már hatezer oldalnyi irat titkosságát oldotta fel, és azután nyilvánosságra is hozta e dokumentumokat. Köztük voltak a képviselőház hírszerzési bizottságának demokrata párti elnöke, Adam Schiff interjúinak leiratai. Ezekből az is kiderült: a Barack Obama vezette, előző amerikai kormányzat tisztségviselői tisztában voltak azzal, hogy „nincs gyakorlati bizonyíték” a Trump-kampánytörzs és Moszkva közötti feltételezett összejátszásra a 2016-os választási kampányban.
Grenell nyilvánosságra hozta az Obama-kormányzat azon tisztségviselőinek névsorát is, akik kérték, hogy leplezzék le a hatalomátadás időszakában az orosz nagykövettel többször is megbeszélést folytató Flynnt. A névsorban – mások mellett – szerepelt Joe Biden akkori alelnök – a demokraták várható mostani elnökjelöltje -, James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) akkori igazgatója, John Brennan, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) akkori igazgatója, továbbá James Clapper, az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) akkori igazgatója is.

A 2016-os orosz beavatkozásról

Richard Grenell feloldotta a titkosságát annak az e-mailnek is, amelyet Susan Rice, Obama elnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója küldött önmagának Trump elnöki beiktatásának a napján. Az elektronikus levélben Susan Rice azt a megbeszélést dokumentálta, amelyet 2017. január 5-én a Fehér Ház Ovális Irodájában tartott Barack Obamával és más kormányzati tisztségviselőkkel, s amely találkozón Obama arról adott iránymutatást, hogyan kell a 2016-os orosz beavatkozást kivizsgálni.
Az eddig nyilvánosságra került dokumentumok nagy vitát kavartak az amerikai politikai életben, főleg azért, mert novemberben ismét elnökválasztások lesznek. Elemzők szerint Trump még a választási kampányban szeretné elérni az Oroszországgal kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozó, eddig titkosított dokumentumok nyilvánosságra hozatalát.
Kedden letette a hivatali esküt a DNI új igazgatója, John Ratcliffe, korábbi republikánus képviselő, akit Trump feltétlen híveként tartanak számon Washingtonban. Richard Grenell, aki ügyvezető igazgatói megbízatása mellett megtartotta németországi nagyköveti posztját is, bejelentette: nem tér vissza berlini állomáshelyére.

Donald Trump most a WHO-t zsarolta meg

Titkosította a minisztérium a fóti Károlyi István Gyermekközpont felszámolására vonatkozó adatokat. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő ezért bírósági úton szerezné meg őket.

Tíz évre titkosítva

Hiába próbált közérdekű adatigényléssel konkrétumokat megtudni a fóti Károlyi István Gyermekközpont tervezett megszüntetéséről Szél Bernadett, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elutasította az adatok kiadását – azokat ugyanis tíz évre titkosították.

A független országgyűlési képviselő szombaton Facebook-posztban számolt be erről. A minisztérium magyarázata az volt, hogy a kért adatok „döntés megalapozását szolgáló adatnak” minősülnek, ezért titkosak. A politikus jelezte: pert indít az Emmi ellen. Az Emmi több mint két éve nem hajlandó részletes szakmai tervvel előállni a gyermekközpont – ismertebb nevén Gyermekváros – felszámolásával kapcsolatban – kérdés, létezik-e egyáltalán ilyen kidolgozott koncepció.

Eddig azt lehet tudni, hogy a Fóton élő állami gondozott speciális és különleges igényű gyerekeket budapesti, kalocsai, zalaegerszegi intézményekbe költöztetnék át, a gyermekközpontban ellátott kísérő nélküli menekült gyerekeket pedig az Aszódi Javítóintézet területén helyeznék el május 31-ét követően. A Gyermekváros bezárása része annak a kitagolási folyamatnak, amellyel minden olyan „tömegszerű” szociális intézményt megszüntetnének, ahol a gondozottak a társadalomtól elzárva élnek.

Az állami gondozottak nem a kastélyban élnek

Csakhogy a fóti gyermekközpont nem ilyen: noha az otthon a fóti Károlyi-kastély területén helyezkedik el, a kastélyban nem élnek állami gondozottak. Számukra a kastély 60 hektáros, ősfás parkjában alakítottak ki családias lakóotthonokat már évekkel ezelőtt – több milliós uniós forrásból. A park pedig nem zárt, hanem mindenki számára nyitva áll, a gyerekek is szinte minden városi rendezvényen részt vesznek – gyakran épp a Gyermekváros ad otthont különböző kulturális eseményeknek. Az Emmihez nemrég la Népszava is közérdekű adatigényléssel fordult a Fóton ellátott menekült gyerekekkel kapcsolatban: pontos számukra és a gyermekközpont bezárását követő elhelyezésük körülményeire voltak kíváncsiak.

„A Gyermekközpontban elhelyezett gyermekek létszáma az engedély nélküli eltávozások és a befogadások miatt napi szinten változik, ezért havi létszámadatokat az adott hónapra vonatkozóan a jelen lévő kísérő nélküli kiskorúak legalacsonyabb illetve legmagasabb napi létszámának megadásával tudunk szolgáltatni.”

– írták.

Tájékoztatásuk szerint idén februárban a „legalacsonyabb napi létszám” hat főt, a legmagasabb tíz főt tett ki. A jövőbeni elhelyezésükre vonatkozó kérdésre annyit válaszoltak:

„a Károlyi István Gyermekközpontban biztosított ellátásokat a jövőben az ország más területén működő gyermekotthonokban fogják biztosítani”.

Pusztán figyelemfelhívás, nem konkrét program

Mivel az utóbbi időben Fülöp Attila szociális államtitkár gyakran hangoztatta, cél az állami gondozott gyerekek nevelőszülőknél történő elhelyezése is, megkérdezték, a fóti gyerekek bármelyikét sikerülhet-e nevelőszülőknél elhelyezni, illetve milyen tapasztalatokról lehet beszámolni a nemrégiben útjára indított Befogadlak nevelőszülői programmal kapcsolatban. Az Emmi szűkszavúan csak annyit írt: „a programot azért indítottuk el, hogy felhívjuk arra a figyelmet, hogy a gyermekek a családoknál vannak a legjobb helyen”. Ebből az olvasható ki, hogy pusztán figyelemfelhívó, nem konkrét gyermek-elhelyezési programról van szó.

A gyermekek jövője mellett az is kérdés, mi lesz az otthon jelenlegi és egykori, ma már nyugdíjas dolgozóinak sorsa – utóbbiak ugyanis, korábbi szerződésük alapján életük végéig használhatnák szolgálati lakásukat. Ezzel kapcsolatban az Emmi csak annyit közölt: „az érintett gyermekek és munkatársak helyzete személyre szabottan lesz megvizsgálva”.

Nemrég ugyancsak Szél Bernadett nyomozta ki, hogy a Gyermekváros területéből több ingatlant is a szomszédos Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat lovasterápiás központjának adna át az állam – az egyik területen pedig a volt dolgozók lakásai találhatóak. Az ezt firtató kérdésre az Emmi az MNV Zrt-hez irányította a lapot. Egyelőre nem kaptak tájékoztatást.

Keresték Edvi Pétert, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület ügyvezetőjét is, ám csak az egyesület sajtóreferensét sikerült elérniük. Mint kiderült, Edvi Péter hetek óta külföldön van, amíg vissza nem tér, addig nem tudnak tájékoztatást adni. Érdekesség, hogy Edvi a Fóti Hírnök tavaly februári számában úgy nyilatkozott: az elmúlt években a minisztérium többször felkérte őket, hogy vegyék át a Gyermekvárost, de nem kívántak élni a lehetőséggel. „Most is köszönjük egyesek javaslatát, de köszönjük, nem kérjük” – írta.

Petíció a Gyermekváros megmentéséért

Aláírásgyűjtést indított a fóti Károlyi István Gyermekközpont bezárása ellen az aHang Platform. A platform korábban az otthonápolási díj emelésért küzdő civilek hangját erősítette fel, több tízezer aláírással ellátott petíciót küldve a döntéshozóknak. Most azt írják: „a jelek szerint az otthon bezárása, lakóinak elköltöztetése nem a gyermekekért történik, hanem az intézménynek otthont adó területet, benne pedig a kastélyt szeretné hasznosítani a kormány. Nem engedhetjük, hogy ez megtörténjen! Semmilyen gazdasági érdek nem lehet fontosabb az államra bízott gyermekek sorsánál! Ne veszélyeztessék a fóti Károlyi István Gyermekközpont kis lakóinak életét!” A petíciót a terjed.ahang.hu oldalon lehet aláírni. 

(Forrás: Népszava)

Kapcsolódó

Szél Bernadett: Három fideszes hazugság a Fóti Gyermekközpontról

Képzeljük el, mekkora fölháborodást keltene, ha egy szokásos pénteki interjújában Orbán Viktor férfias bátorsággal kijelentené: „Az adódat befizetted. Semmi közöd hozzá, mire költjük.” (Majd a többieket otthagyva beszállna páncélozott gépkocsijába, és távozna.) Mondani nem meri, de nap mint nap ezt teszi. Lassan megszokjuk, hogy a hatalmon lévők mindent titkosítanak, és már föl sem vetődik bennünk, hogy ennél nagyobb aljasságot egy kormány nem követhet el.

Kiderülne, hogy nem az ország érdekeit nézik, hanem a saját zsebüket

Itt van a legújabb, az atomerőmű építése körüli titkolózás. 15 évig nem lehet megismerni a paksi bővítésről szóló döntést megalapozó adatokat, nem lehet megtudni, kikkel fognak szerződést kötni, kik végzik majd az atomerőmű munkálatait. Csak az új blokkok üzembe helyezésekor fogjuk megtudni, hogy az óriási hitel visszafizetése mekkora terheket jelent majd nekünk, egyszerű adófizetőknek. Az emberben óhatatlanul fölmerül a kérdés: miért ez a nagy titkolózás? A Paksról december 9-én rendezett konferencián fogalmazta meg Perger András, az Energiaklub szakértője azt a választ, ami mindenkinek rögtön eszébe jut: „mert ami kiderülne, az kellemetlen számukra.”

Mondjuk, kiderülne,

hogy ki lopja el azt az 500 milliárd forintot, amely a Corruption Research Center tanulmánya szerint egy ekkora beruházásnál kalkulálható korrupciós költség. Mondjuk, kiderülne, hogy nem az ország érdekeit nézték, csak a sajátjukat, és a zsebükbe tervezett 500 milliárd forintért rendkívül előnytelen üzletet kötöttek, ami soha nem térül meg (csak nekik), ám terheit évtizedeken keresztül nyögni fogjuk, amikor ők már hetedhét határon túl fognak járni a pénzzel. Mert ócska kifogás az, hogy az atomerőmű veszélyes üzem, és ezért kell titkolózni. Egy atomerőművet nem titkolni kell (elég nagy ahhoz, hogy bárki észrevegye), hanem őrizni. Akkor is őrizni kell majd, ha soha nem tudjuk meg, ki és mennyiért építette valójában.

Parádézó Grippenek

A maffia már-már mániákusan megpróbál mindent eltitkolni. Minthogy többen firtatták, mennyit költöttek az adónkból arra, hogy az FTC-stadion ünnepélyes avatásakor Grippeneket röptettek a pálya fölött, a hadügyminiszter hadgyakorlatnak minősítette a revüt, és adatait 30 évre titkosította. Csak nem lenne kellemetlen, ha kiderülne!?

A mi adóforintjainkból fönntartott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átvilágításáról a mi pénzünkért készült jelentés számtalan hibát tárt föl. Hát ez bizony kellemetlen, hopp, tíz évre titkosították.

A  kormány a mi adónkból megvett egy pozsonyi ingatlant,

de hogy miért és mennyiért vették, ki és mennyiért fogja átépíteni, kitől és mennyiért fogják vásárolni a berendezést, azt titkosították. Biztos kellemetlen lenne számukra, ha kiderülne, hogy nem is annyiért, amennyiért, és már megint a haverok.

A kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a hozzátartozó Campus építésére 24 milliárd forintot akar költeni a mi adónkból. Rögtön arról is döntöttek, hogy nem a szokásos közbeszerzési eljárással terveztetik és építtetik meg, ezért aztán titkosították az egész beruházást. Csak nem lenne kellemetlen, ha bármelyik állampolgár ellenőrizni tudná, hogy tényleg annyiból épült-e meg?

Naná! Titkosítani kell a kifosztásunkat!

Ha azt hisszük, hogy a maffia titkosítási mániája csak a 2010 utáni fejlett közrabszolgatartó társadalomban kezdődött, akkor tévedünk. Már az első Orbán-kormány idején divatba hozták a titkolózást. Gondoljunk csak arra, hogy megszüntették azt a bevett gyakorlatot, amely szerint a kormányülésekről jegyzőkönyv készül. Nehogy utólag kiszivároghasson valami a maffia haditanácsáról. De volt igazi titkosítás is: 2001-ben Sepsey Tamás, a KEHI elnöke szolgálati titoknak minősítette az állami vezetők külföldi útjainak költségeit és hatékonyságát vizsgáló jelentést (Magyar Hírlap, 2001.01.03.). Már akkor tudták, hogy kellemetlen lenne, ha kiderülne, hogy az adóforintjainkból hol és mennyiért szálltak meg?

Már a Grippenek vételekor titkosították

(aztán 2011-ben újabb tíz évre meghosszabbították) azt a nemzetbiztonsági kabinetülésen készült jegyzőkönyvet, amelyből kiderülne, hogy miért is  svéd vadászgépeket vettek az adónkból. Még mindig kellemetlen lenne, ha kiderülne az, amit a svéd ügyész tud?

Amikor 2012-ben eladták mindössze 3,1 millió forintért a tokkal-vonóval (díszlet-, jelmez-, kellék- és bútorkészlet, hangosítási, fény, irodai eszközök és játszási jogok) együtt az 50-100 milliót érő Játékszínt, úgy, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. még pályázatot sem írt ki az eladásra, akkor az ügylet utáni érdeklődést azzal szerelték le, hogy 10 évre titkosították az adatokat. Csak nem volt valami suskus a dologban?

Amikor az Alkotmánybíróság 2013-ban meghallgatta Handó Tündét arról az ellene beterjesztett kifogásról, hogy jogorvoslati jog biztosítása nélkül döntött a BKV-per Budapestről való áthelyezéséről, és a Népszava megpróbálta közérdekű adatigénylés formájában kikérni a testülettől a felvételt, 10 évre titkosították.

Ne érdekeljen, hogyan üzletelnek a pénzedből!

Amikor 2012-ben Hoffmann Rózsa egy közpénzből végzett kutatás alapján kijelentette, hogy a  Nemzeti Alaptantervet a válaszolók 90 százaléka támogatja, és Horn Dániel oktatáskutató szerette volna megnézni a vizsgálat anyagát, 10 évre titkosították. Valószínűleg kellemetlen lett volna, ha kiderül, hogy melyik cég csinálta, és hogy a kérdések nem feleltek meg a közvélemény-kutatás módszertani követelményeinek.

Amikor 2008-ban a fideszes vezetésű Kecskeméten pályázatot írtak ki a Katona József színház igazgatói posztjára, még azt is titkosították, hogy ki pályázott.

Amikor Orbán megvette az E.On gáznagykereskedő és gáztároló céget, 10 évre titkosították az Orbán-Teyssen szándéknyilatkozatot. Csak nem lett volna kellemetlen, ha beigazolódik a szakértők gyanúja, miszerint irreálisan sokat adott érte a mi pénzünkből? Ne adj’ isten, még az a kérdés is felvetődött volna a jámbor állampolgárban, hogy hova lett a reális piaci ár fölötti többlet.

2013-ban Orbán Viktor nemzetbiztonsági okokra

hivatkozva kormányrendeletben írta elő, hogy az elektronikus útdíj tendert a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni. Nem lehet tudni, hogy melyik cég építi és milyen föltételekkel. Csak nem attól kellett félni, hogy nehezen megmagyarázható dolgok derülnek ki?

Amikor a Magyar Nemzeti Bank december elején bezáratta a Széchenyi Bankot, néhány jól értesült ügyfél még kimenekíthette a pénzét. Ki szólhatott nekik? – tehető föl a költői kérdés. Az MNB nem árulja el, hogy mennyi pénzt és hány ügyfélnek fizettek ki az utolsó két napon, azt meg pláne nem, hogy kinek. Csak nem lenne kellemetlen, ha a közvélemény találkozna néhány ismert névvel?

És a titkok egyre csak szaporodnak.

Tíz évre titkosították a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatát a Hortobágyi Nemzeti Park által lebonyolított állami földbérlet-pályázatról. Titkosították a Takarékbank privatizációját körülvevő ügylet dokumentumait. Először titkolni akarták a futballakadémiák vizsgálatáról szóló belga jelentést, de aztán meggondolták magukat. (Valószínűleg kellemetlen lehetett, hogy a Felcsúti Akadémia leszerepelt.)

 De nem csak a pénz jár titkos utakon, hanem a bűnüldözés is. (Bár közvetett módon ez is a pénzről szól.) Az olajügyet 85 évre titkosították, és ennek feloldása eddig egyetlen belügyminiszternek sem jutott eszébe. Micsoda képtelenség, hogy egy bűnügyben a mi életünkben már nem lehet megtudni az igazságot! Csak nem lenne kellemetlen mindegyik eddig regnáló pártnak, ha elkezdenének jönni a nevek?

A koncepciós per új eszköze: titkosítás

A titkosítás nem csak arra jó, hogy a bűnözőket védjék. A kreatív Fidesz azt is kitalálta, hogyan lehet titkosítással koncepciós pereket gyártani. A recept: emelj vádat úgy, hogy rögtön nemzetbiztonsági ügynek nyilvánítod, és titkosítsd 2089-ig. Így aztán se a vádat nem kell aprólékosan kidolgozni és bizonyítani a nyilvánosság előtt, se a vádlottak nem tudnak védekezni a közvélemény előtt, mert titkot sértenének. És ha még ez lenne az egyetlen!

Váradi Csaba alezredes, az Nemzeti Nyomozó Iroda pécsi, regionális vezetője 2007-ben a honi kriminalisztika történetében példa nélküli bűncselekmény-sorozatot leplezett le. 2011 januárjában fölfüggesztették, júniusban már gyanúsítottként hallgatták ki. Több tucat bűnnel gyanúsították. Furcsa mód szabadlábon védekezhetett, de az ügy aktáit 40 évre titkosították. Az újságíró kérdésére csak annyit válaszolt, hogy nem követett el semmit. Többet – a titkosítás miatt – nem mondhatott. Mi mindent tudhatnánk meg, ha nyíltan beszélhetne?

A rendszer még nem tökéletes, itt-ott ereszt.

Ha időnként hazugsággal próbálják is leplezni (mint tette nemrégiben Czunyiné dr. Bertalan Judit államtitkár), a költségvetésből még megtudhatjuk, mire költi a pénzünket a maffia. Persze még bízhatnak abban, hogy nem csak költségvetést, hanem újságot is kevesen olvasnak, ezért aztán propagandájuk hatásos lehet. Ideig-óráig. Eddig tüntetni is kevesen tüntettek, de ahogy egyre többen tüntetnek, lehet, hogy költségvetést és újságot is egyre többen fognak olvasni. Úgyhogy még egy nagy feladat vár rájuk: a költségvetést is titkosítani kell.

Andor Mihály

(Galamus, 2014. december 12.)

Nem titkosak, mégsem ismerhetőek meg a paksi bővítés három megvalósítási megállapodásának részletei: a kormány feloldotta ugyan a legtöbb dokumentum minősítését, a betekintést azonban nem engedélyezi. Beszédes ugyanakkor, hogy azt titkolja: hogyan és milyen feltételekkel lehet kihátrálni a szerződésekből, mekkora anyagi veszteséggel jár a kontraktus felmondása. 

Mint emlékezetes, a tervezett paksi bővítésről 2014 januárjában Moszkvában titokban állapodott meg Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. A paktumot a még a 60-as években, a kommunista érában megkötött szovjet-magyar nukleáris együttműködési megállapodás meghosszabbításába csomagolták, a részleteket pedig az azonnal, teljes körűen titkosított három megvalósítási megállapodásban rögzítették. A dokumentumok minősítése miatt az LMP-s Szél Bernadett és a Párbeszéd EP-képviselője, Jávor Benedek is a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, kérve, hogy Péterfalvi Attila, a hivatal elnöke vizsgálja meg, indokolt-e a titkolózás.

Még az eljárások alatt a kormány a legtöbb anyag minősítését megszüntette, amit Péterfalvi a vizsgálat lefolytatásáról Szél Bernadettnek írt levelében helyes lépésnek nevezett. Néhány részlet esetében azonban az Orbán-kabinet fenntartotta a titkosítást, aminek indoklását a NAIH is elfogadta.

A kormány a leginkább az EPC (kivitelezési) szerződés 36. fejezetét félti a nyilvánosságtól, amely az ún. speciális megszűnési mechanizmusokat tartalmazza – vagyis azt, hogy hogyan és milyen feltételekkel lehet kihátrálni a szerződésekből, mekkora anyagi veszteséggel jár a kontraktus felmondása. Árulkodó, hogy ezzel kapcsolatban a Putyin-Orbán-paktumban az szerepel: magát a nukleáris együttműködési megállapodást bármikor fel lehet mondani, ami azonban a megvalósítási megállapodások érvényességét nem befolyásolja.

(Forrás: Népszava)

Kapcsolódó:

https://varosikurir.hu/nagyon-draga-az-orosz-hitel-paksra-igy-piaci-hitelekbol-elotorleszt-a-kormany/

https://varosikurir.hu/paks-es-az-engedelyezo-hatosag-osszefonodasa/

A fejlesztési minisztérium válaszaiból az derül ki, hogy a kínaiak semmiféle garanciát nem adtak arra, hogy használni is fogják a horribilis pénzért nekik felújított vasutat.

Tíz év múlva tudhatjuk csak meg, hogy valóban 2400 év alatt térül-e meg az a vasútfejlesztés, amivel a kínaiak kedvébe akart járni Orbán Viktor. A kormány ugyanis titkosította a megvalósíthatósági tanulmányt, mert az „döntést megalapozó adatnak minősül”.

Mesterházy Attila (MSZP) kérdezett rá írásban a fejlesztési minisztériumnál azokra a dolgokra, amíg erősen kétségessé teszik, hogy miért is kezd bele a kormány horribilis áron a Belgrád-Budapest vasútvonal magyarországi szakaszának felújításába. A 160 kilométeres vonal felújítása és egy második vágány kiépítése kamatostul 949 milliárd forintba kerül majd. A kínaiak számára fontos beruházásra a kínaiak adnak pénzt, és kínai cégek végezhetik majd el a munkát. A terv az, hogy a Pireuszba hajóval szállított kínai árut a Balkánon keresztül, Magyarországon át vasúttal szállítják minél gyorsabban tovább. Ez lenne a kínai áruk egyik útvonala.

„A kérdéseiben szereplő számok és az ön által felvetett megtérülési idő legfeljebb találgatásnak minősíthető, a sajtóban megjelent becslések minden alapot nélkülöznek” – válaszolta Fónagy János államtitkár. De akkor mi az igazság? Ez az, amit nem árul el a minisztérium nevében válaszoló államtitkár, ugyanis a kormány a megvalósíthatósági tanulmányt titkosította tíz évre.

Orbán szerint nem fontos, hogy megtérül-e a beruházás

Orbán Viktor a közrádióban azt mondta a megtérülésről: „hogy ez forintba hogyan térül meg, azt másodlagosnak tartom”.

A vasútfejlesztéssel járó egyetlen biztos bevétel a rajtunk keresztül átszállított vám lenne (magyarországi összeszerelőüzemek építéséről ugyanis nincs szó, pedig az valóban munkahelyteremtést jelentene). Ennek mértéke messze nem ellensúlyozza a beruházás gigantikus költségeit, ráadásul a kínaiak már az EU-tag Görögországban is levámolhatják az oda behajózott árukat.

Persze Mészáros Lőrincék most alapítottak egy vasutas céget.

(Forrás: 444)