Világszerte egyre több nagyváros válik szinte élhetetlenné a helyiek számára a rájuk zúduló  turistaözön miatt. Elsőként néhány éve Velence igyekezett belépőjegy fizettetésével korlátozni a látogatók számát, tegyük hozzá, sikertelenül, majd következtek egyes spanyol városok és most Róma. 

Egy eurós látogatói jegy

A látogatók számát előzetes helyfoglalás és egy eurós belépődíj bevezetésével akarják korlátozni az olasz fővárosban a Trevi-kútnál – jelentette be Alessandro Onorato, a római főpolgármesteri hivatal idegenforgalomért felelős tanácsosa a Corriere della Sera napilapban szerdán. A szakember arról beszélt, hogy az intézkedéssel a tömegturizmussal szemben kívánják megvédeni az egyik leglátogatottabb római látványosságot. Szabályozni akarják azok számát, akik nap mint nap felkeresik a Trevi-kutat: a tervek szerint az előzetes helyfoglalást a jövő évtől vezetnék be, és ezzel egy időben jelképes értékű belépőjegyet is kellene vásárolniuk a látogatóknak, fejenként egy euróért. A rómaiak számára ingyenes lenne.

A helyzet a 2025-ös szentévre „fokozódik”

A kút előtti szűk téren szinte folyamatosan több ezren szoronganak, ami “nem méltó a történelmi-művészeti örökséghez tartozó helyszínhez” – hangoztatta Alessandro Onorato, aki a 2025-ös jubileumi szent év rendkívüli eseménysorozatért is felelős, amelyekre mintegy harminc millió olasz és külföldi látogató érkezését várják a fővárosba.

Szigorítások sora

A Corriere della Sera római kiadásának Alessandro Onorato elmondta, korlátozná azt is, hogy a gyönyörű Trevi-kútnál a turisták a lépcsőkön vagy a teret ellepő presszók és éttermek teraszain ülve egyenek, igyanak. A Trevi-kúthoz vándorló turistatömeget 2019-ben az akkori polgármesteri hivatal kerítéssel akarta visszaszorítani, ahogyan már az is felmerült, hogy szintén kerítéssel vennék körbe a Spanyol-lépcsőt is.

Legutóbb, 2023 júliusában a Pantheonba való belépést tették fizetőssé, fejenként öt euróért.

(MTI)

Budapest

Bár a magyar fővárosra zúduló látogatók száma meg sem közelíti Rómáét, már itt is érezhető az őslakosok mozgolódása, elég csak a bulinegyedben történtekre gondolnunk, vagy a legutóbbi Terézvárosban kiírt ügydöntő népszavazásra, amely után betiltanák a kerületben az Airbnb rövidtávú lakáskiadást.

Áldás vagy átok az Airbnb? Tiltsuk be vagy hagyjuk békén? - Ügydöntő népszavazást tartanak Terézvárosban

Kitört a vihar a római városvezetés és az egyház között a Trevi-kútba dobált aprópénzek felhasználása miatt.A BBC News hétfői beszámolója szerint évente másfél millió eurónyi (420 millió forintnyi), turisták által bedobott pénzérmét halásznak ki a kút vizéből.

A pénzt hagyományosan a római katolikus egyház kapja,

amely az összeget a szegények megsegítésére fordítja. A római polgármester, Virginia Raggi azonban bejelentette, hogy változtatni akar ezen a szokáson, mivel a pénz a város egyre romló infrastruktúrájának fejlesztéséhez szükséges. Az egyház válasza szerint viszont ezzel a lépéssel a polgármester a szegényeket sújtja.

„Nem sejtettük, hogy ez megtörténik, továbbra is reméljük, hogy nem ez az utolsó szó az ügyben”

– mondta el Benoni Ambarus, a Caritas segélyszervezet igazgatója az olasz püspöki konferencia lapjának, az Avvenirének.

A lap szombati kiadásában éles hangú cikk jelent meg

„A legszegényebbektől veszik el a pénzt”

címmel. Az Avvenire szerint a Trevi-kútból kihalászott a pénz az egyházi jótékonysági szervezet költségvetésének 15 százalékát biztosította.

A római városvezetés már elfogadta a változtatást,

és az áprilisban hatályba lép. Az ANSA olasz hírügynökség jelentése szerint azonban sok olasz a közösségi médián keresztül arra szólította fel a városi tanácsot, hogy vegye ismét fontolóra a döntést.

Raggi, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) támogatásával 2016-ban lett Róma polgármestere. A mozgalom alakított tavaly koalíciós kormányt Olaszországban.

A polgármester népszerűsége megválasztása óta visszaesett,

mivel nem tudta kezelni az eladósodott város problémáit. Tavaly októberben sok ezren tüntettek a római városházánál Raggi lemondását követelve, többek között a szemét elszállításának akadozása és az utak leromlott állapota miatt.

A csaknem 300 éves Trevi-kutat évente turisták milliói keresik fel.

A pénzbedobós hagyomány Frank Sinatra 1954-ben forgatott romantikus filmje, a Három pénzdarab a szökőkútban nyomán vált világhírűvé. A szökőkút az 1960-ban bemutatott Édes élet című filmben is fontos szerephez jutott, amikor Anita Ekberg megmártózott a vizében.