Donald Trump elnök rendeletet írt alá kedden az Egyesült Államok részvételének megszüntetéséről az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, valamint tagságának megszüntetéséről az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetében (UNESCO) – adta hírül az MTI.
A Fehér Házból közvetített eseményen az elnök aláírta az Egyesült Államok kilépéséről szóló rendeletet az ENSZ palesztin menekülteket segélyező és munkaközvetítő ügynökségéből (UNRWA) is. A szervezet az elmúlt évben a figyelem középpontjába került, miután nyilvánosságra került, hogy egyes munkavállalói részt vettek a Hamász 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadásában. Donald Trump első elnökségének idején a mostanihoz hasonlóan megszüntette az amerikai részvételt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsban és az UNESCO-ban. A kulturális szervezetben 2023-ban újította meg az Egyesült Államok tagságát Joe Biden akkor amerikai elnök kormánya.
Donald Trump a rendeletek aláírását újságírók előtt azzal kommentálta, hogy
„az ENSZ-ben rengeteg lehetőség van, de nem él vele”, valamint hozzátette, hogy a világszervezetet „nem vezetik jól”.
Az elnök azt is kijelentette, hogy
az ENSZ működését jórészt az Egyesült Államok finanszírozza, így az amerikai részvételről hozott döntés következményei nagyon gyorsan érzékelhetők lesznek.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Az elnök ugyancsak rendeletet írt alá az Iránra gyakorolt nyomás legmagasabb szintre emeléséről. Ez utasítást tartalmaz az amerikai pénzügyminisztériumnak, hogy a legnagyobb gazdasági nyomást fejtse ki Iránra szankciók során keresztül, amelyek az iráni olajexportot veszik célba. Donald Trump megjegyezte, hogy nincs más választása, és reményét fejezte ki, hogy a rendelkezésre álló eszközöket csak kis mértékben kell majd igénybe venni.
„Erősnek és határozottnak kell lenni Iránnal szemben”
– mondta, de nem zárt ki egy megállapodást, és úgy vélte, az Egyesült Államok kialakíthat jó kapcsolatot is a teheráni vezetéssel, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Irán semmiképpen nem rendelkezhet nukleáris fegyverrel. Az amerikai elnök az Iránt érintő döntéseket nem sokkal azelőtt írta alá és jelentette be, hogy a Fehér Házban helyi idő szerint kedden délután fogadta volna Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Donald Trump január 20-i hivatalba lépése óta első külföldi vezetőként az izraeli kormányfővel találkozik hivatalában.
Donald Trump amerikai elnök a koronavírus-járvány pandémiává terebélyesedésének ötödik évfordulójára időzítve jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Az indok is a Covid-19-cel kapcsolatos, azóta ugyanis sokan kritizálták a WHO-t olyanok, akik szerint a világszervezet túllépett a szerepén, és korlátozta a nemzetállamokat és az embereket. A kilépési folyamat egy évig tart. Az Egyesült Államok a WHO legnagyobb kormányzati befizetője, a teljes költségvetés mintegy 18 százalékát biztosítja. A WHO közvetlenül az USA bejelentése után is elrendelt néhány költségcsökkentő intézkedést. Az Egészségügyi Világszervezetet részben a tagállamok által fizetett tagdíjból, másrészt önkéntes adományokból és beruházásokból finanszírozzák. Egyes programok költségvetésének kétharmadát mindössze öt donorország biztosítja.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kijelentette,
nem született olyan kormányzati döntés, hogy Magyarország kilépjen a WHO-ból.
Az Economx érdeklődésére a Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont annyiban árnyalta a képet, hogy szerinte a WHO elkövette azt a hibát, hogy a világjárvány után
világkormányzásra emlékeztető iratokat publikált, amitől minden normális, a szuverenitás valamelyest fontosnak tartó embert a hideg rázott ki. A fertőzések és járványok globálisak, ezért jó ha van egy olyan világszervezet, ami összehangolja a jó gyakorlatokat vagy például a vakcinabeszerzést
– tette hozzá. Azt is kihangsúlyozta, hogy szerinte
a kilépés annyiban jelent nehézséget, hogy a szervezet költségvetésnek 18 százalékát az Egyesült Államok fizette be,
de Gulyás Gergely most azt feltételezi, hogy
]]>ezt a feladatát a WHO valószínűleg amerikai tagság nélkül is el tudja látni.
Ausztria környezetvédelmi minisztere a magyar kormányhoz fog fordulni, hogy a környezeti hatásvizsgálatokba vonják be az ausztriai hatóságokat is – írja az ORF burgenlandi állomásának hírportáljára hivatkozva a Mérce.
Leonore Gewessler – aki egyben az osztrák Zöldek politikusa – arra akarja felhívni Palkovics László innovációs és technológiai miniszter figyelmét, hogy a projektnek határokon átnyúló hatásai vannak. Emiatt Bécs elvárta volna, hogy bevonják egy környezeti hatásvizsgálati eljárásba. Most kétoldalú szakértői csoport felállítását szorgalmazza.
Regina Petrik, a Zöldek tartományi szóvivője arra szólította fel a burgenlandi tartományi kormányt, hogy bátrabban foglaljon állást a beruházással szemben, ugyanakkor Burgenland szociáldemokrata vezetése azt válaszolta neki, hogy
tartományi szinten már kifogytak a jogi és politikai lehetőségekből, amelyekkel garantálni tudnák, hogy a Fertő-projekttel is „világörökség-kompatibilis” marad a Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj.
Erwin Preiner, az SPÖ környezetvédelmi szóvivője azt állítja,
Burgenland többször is indítványozta, hogy induljon szövetségi szinten hatásvizsgálat, szerinte ezt a kormány korábban „nem találta szükségesnek”.
Fertőrákoson 30 milliárd forintból építenek szállodát, ökocentrumot, sportközpontot, kikötőt, vendégházakat, kempinget és készül egy 880 férőhelyes parkoló is.
A projektet a Miniszterelnökség alá tartozó Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. koordinálja. A szálloda a tervek szerint állami tulajdonú lesz, annak üzemeltetését pedig bérbe adják majd. Az építkezés már elkezdődött, a kivitelező Mészáros Lőrinc cége. Emiatt már az UNESCO is egy szokatlanul kemény hangvételű levélben kérte a kormányt, hogy hagyjon fel az építkezéssel. Tettek rá!
„Most mit mondjak? Hogy a pofám leszakad? Az már évek óta le van szakadva” – mondta a 444.hu magyar örökségvédelemben dolgozó forrása arról, hogy a kormány kezdeményezte a római birodalom határvonala, azaz a Limes világörökségi jelölésének visszavonását. „A legrosszabb az egészben, hogy ezzel nemcsak mi bukjuk a világörökségi címet, hanem a velünk együtt jelölő három partnerország, Németország, Ausztria és Szlovákia is. Nem lehet ezt szebben mondani, odasz*rtunk az asztalra.”
Az Egyesült Nemzetek Oktatási Tudományos és Kulturális Szervezete, azaz az UNESCO 1972-ben fogadta el az úgynevezett Világörökség-egyezményt, amelynek célja a világ kulturális és természeti örökségének megóvása.
Az UNESCO alatt működő Világörökség-bizottság és a Világörökség Központ listát vezet azokról a helyszínekről, melyek az emberiség egészének örökségét képezik, és folyamatosan figyelik is ezeket a helyszíneket, ajánlásokat tesznek a védelmük érdekében az állami hatóságoknak.
A világörökségi cím turisztikai reklámot is jelent, éppen ezért a legtöbb ország hajlandó vállalni a címért a helyszínek fokozott védelmét is. Magyarországon jelenleg 8 világörökségi helyszín van, a legutolsó, ami elnyerte a címet, a tokaji borvidék volt 2002-ben. Vannak világörökségi várományos helyszínek is, amiket Magyarország a saját javaslati listáján szerepeltet, azaz elvileg dolgozik azon, hogy ezeket is hivatalosan jelölni tudja, majd megkapják a világörökségi címet.
A Limes, azaz a Római Birodalom határa 2009 óta Magyarország legfontosabb világörökségi várományos helyszíne. Tulajdonképpen egy őrtornyokból, erődökből és katonai táborokból álló védelmi rendszer volt a birodalom határán, ahol a katonai építményeket árkok, sáncok, cölöp- és kőfalak kötötték össze.
Magyarországon értelemszerűen ez Pannónia provincia határát, azaz a Dunát jelentette, a folyó partján több helyen láthatók a római kori erődítések maradványai, ezek ma fontos régészeti lelőhelyek.
A portál információja szerint a magyar kormány június 8-án levélben fordult a német, az osztrák és a szlovák kormányhoz, és kezdeményezték a teljes pályázat visszavonását. Mindezt úgy, hogy erről még a hazai örökségvédelmi szakmával, a jelölésen dolgozókkal sem egyeztettek. Márpedig, ha a 4 jelölő ország közül az egyik kormánya nem támogatja tovább a jelölést,
az egész jelölés bukik, azaz a projektbe tett munka nagy része nemcsak itthon, de Németországban, Ausztriában és Szlovákiában is elvész.
A magyar kormány egyébként már 2019-ben húzni kezdte a száját a jelölésen: az év májusában hirtelen úgy döntöttek, kiveszik a Hajógyári-szigeten lévő helytartói palotát a jelölésből.
Erről a lépésről nem egyeztetett sem nemzetközi partnereivel, sem a magyar örökségvédelmi szakmával, és komoly felháborodáshoz is vezetett a dolog, hiszen a jelöléssel egyébként minden rendben volt, ha Orbánék nem nyúlnak bele, már 2019 júliusában, a Világörökség Bizottság bakui ülésén megkaphatták volna a pályázatban szereplő helyszínek a világörökségi címet.
Visy Zsolt a jelölés nemzetközi koordinátora, a Limes világörökségi jelölésének miniszteri biztosa a maga nevében bocsánatot is kért a július 6-án tartott bakui ülésen a másik három jelölő tagállamtól és a Világörökség Bizottságtól a történtekért. Nem sokkal később,
július 12-én megjelent egy miniszteri utasítás, amiben Gulyás Gergely visszamenőlegesen, július 5-től visszavonta Visy Zsolt miniszteri biztosi megbízatását.
A kormány érdemben meg sem indokolta lépését, csak néhány hónapja, idén derült ki, hogy a Hajógyári déli részét (benne a helytartói palotával) a kormány átadja a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, hogy ott Demeter Szilárd miniszteri biztos vezetésével egy 23 milliárd forintos beruházás keretében „könnyűzenei és popkulturális központot” létesítsenek.
További részletekért kattintson a 444.hu oldalra, érdemes!
„Marcus Aurelius, a római filozófus-császár fontosnak tartotta a „jogegyenlőségre felépített állam” eszményét, „amelyet az egyenlő elbánás és a szólásszabadság elve alapján kormányoznak”, s azt az uralmat tartotta szem előtt, „amely az alattvalók szabadságát mindenek fölé helyezi” (Elmélkedések, I/14). Aztán azt is tanította, hogy „együttműködésre születtünk, mint a lábak, a kezek, a szempillák, vagy mint a felső és az alsó fogsor. Egymással ellenségeskedni természetellenes” (Uo. II/1).
Marcus Aurelius élete nagy részét a Római Birodalmat körülvevő limesen, a Birodalom határán töltötte: itt nevelkedett, itt vívta harcait a germánok, a markomannok, a kvádok, a szarmaták és a jazigok ellen. Fontosnak tartotta Pannonia védelmét, s tervezte, hogy a limes mentén, a Dunától, Pannoniától és Noricum provinciákon túl, Pannóniától Dacia provinciáig (a Duna–Tisza közén és a Tiszántúl egy részén) új provinciákat létesít.
ha ma arról értesülünk, hogy az Orbán-kormány sunyin, a partnereit, a németeket, az osztrákokat és a szlovákokat a tőle megszokott, ócska módon átverve, azokat nem értesítve, az utolsó pillanatban visszavonta a Limes világörökségi jelölését, amellyel a németek, az osztrákok és a szlovákok, no meg a magyar szakemberek évtizedes munkáját tette tönkre.
Orbán valószínűleg a hunokkal és a türkökkel tervezi a további világörökségi együttműködést.
Amúgy pedig innen is látható, hogy Marcus Aureliusnak mennyire igaza volt. Arról nem is beszélve, hogy a magyar uralkodóval szemben Marcus Aurelius nem üldözte, hanem „Megbecsülte az igazi filozófusokat” (Uo. I/16).”
Az UNESCO az ICOMOS véleménye alapján a Fertő tavi beruházás azonnali felfüggesztését sürgeti, ellenkező esetben veszélybe kerülhet a terület Kiemelkedő Egyetemes Érték besorolása – áll abban a Greenpeace-hez is eljuttatott levélben, amelyet az UNESCO igazgatója írt az UNESCO magyarországi nagykövetének – jelent mega Greenpeace honlapján.
a tervet töröljék, a megkezdett beruházást azonnal állítsák le és a terület eredeti állapotát állítsák vissza.
Magyarország közös természeti értékeit, a Fertő tó élővilágát veszélyezteti a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. beruházása, amely a Fertő tó partján, a Fertő-Hanság Nemzeti Park és Fertő-táj UNESCO Világörökségi terület magterületén, Natura 2000 területen, mintegy 60 hektáron tervez egy megaberuházást. Az állam által finanszírozandó, és Mészáros Lőrinchez köthető beruházás tartalmaz:
A beruházás gazdái így mintegy 60 hektárnyi területet vennének el a Fertő tó nádasából, partjából és medréből, nagyrészt olyan beépítésekkel, amelyek a parttól néhány kilométerrel távolabb is megvalósíthatóak lennének. Ez súlyosan károsítaná a Fertő tó különleges élővilágát.
A Greenpeace és a Nagy Tavak Koalíció a beruházás ellen már több ízben tiltakozott és kérte az illetékes szerveket a beruházás felfüggesztésére. A mostani UNESCO levél, amely a tó védeleme mellé áll, alighanem komoly fejtörést jelenthet a kormánynak és hű csatlósának mészáros Lőrincnek.
A fejlesztések élére pedig az a Magyar Turisztikai Ügynökség állt, amelynél jelentős befolyással bír a kormányfő lánya. Orbán Ráhel a helyi híradások szerint többször is feltűnt a térségben. Februárban a Kurier című bécsi napilap, majd júliusban a tulajdonában lévő, kelet-ausztriai ügyekkel foglalkozó SchauTV már egyenesen úgy tálalta, hogy a Fertő tavi beruházásban az Orbán család is érdekelt.
-írta meg az osztrák sajtóra hivatkozva a hvg, már 2019 nyarán.
Friss! A Beruházást bejelentette az európai Bizottságnál a Párbeszéd párt.
]]>Fél évet kapott a magyar kormány, hogy rendet tegyen a budapesti világörökségi helyszínek területén. Ha ez nem sikerül, és az UNESCO nem találja kielégítőnek a jövő februárig leadandó beszámolót, akkor a budapesti helyszín a veszélyeztetett örökségi listára kerül.
A kormány régóta nem teljesíti a nemzetközi szervezet által eljuttatott ajánlásokban foglaltakat a Városliget és a Budai Vár építkezései, illetve az egész országban gyakorolt műemlékvédelem kapcsán.
Az UNESCO Világörökség Központ főbb kifogásai között szerepel, hogy a budapesti világörökségi helyszín történelmi zsidónegyedként ismert védőzónájában épületbontások és nem megfelelő fejlesztések zajlanak, illetve nem tartják kielégítőnek a világörökségi helyszínen lévő lakóépületek megőrzését sem.
A kormány ugyan egyes problémákon javított, a veszélyeztetettség nem szűnt meg teljesen, így javasolják a budapesti világörökségi helyszín veszélyeztetettségi listára tételét.
(Forrás: 24.hu)
]]>És lőn, megszületett a Minden Idők Legbénább Kormánykamuja (rövidítve: MILK), ami olyan ciki, hogy inkább fülbe súgják, mivel már a félhangos szótól is potyogni kezd a szerkesztőségi vakolat.
A kormánysajtó „kormányzati forrásokból” ugyanis megtudta, hogy Orbán Viktor miért kegyeskedett múlt pénteken egy tollvonással megvonni a világörökségi címre jelölést a hajógyári-szigeti helytartói palota ma még földben rejtőző romjaitól. Tette mindezt azután, hogy a téma szakértői másfél évtizeden át küzdöttek a sziget világörökségi címéért és pár éve maga a kormány is határozatban döntött a sziget világörökségi jelölése mellett, miniszteri biztost nevezett ki a feladatra, koncepciók, tervek születtek arról, hogyan mutassák be a népnek a nevezetes romokat. (Mert nem akármilyen falak vannak a Hajógyári-szigeten egy golfpálya alatt mélyen eltemetve. A helytartói palota de facto a császári trón előszobája volt, egy jó tucat római császár kezdte az akkori világbirodalom trónjára vezető (és többnyire orgyilkosságban végződő) pályafutását itt, a Danuvius partján, köszönhetően annak, hogy trónviszályok idején rendszerint az itteni légiók írták a történelemkönyvet).
Erre hopp, hetekkel a sorsdöntő UNESCO-szavazás előtt felhorkant a felcsúti Jupiter, majd azt mennydörögte a Magyar Közlönyből a plebsnek, hogy ja, mégsem kell az a világörökség. Oszt jó napot, visszaült meccset nézni. Mivel az újabb pálfordulásról terelni kell a figyelmet, a kommunikációs illetékesek itt kezdték el csurgatni a MILK-et az arra fogékonyak fülébe.
Szóval természetesen azért döntött így a kormányfő, hogy – mint sok egyéb mást – ezt is megvédhessék. Ezúttal a világörökségi címről döntő UNESCO-tól, aminek már a neve is egy sértés a magyarságra. A világörökségi cím pedig „akadályozta volna azt, hogy korhű módon rekonstruálhassák az helytartói palotát”. Mert a senki által, különösen a magyar nép által nem választott internacionalista, migránspárti UNESCO már csak ilyen, nem nyughat, ha valaki kreativitásától vezéreltetve korhű restaurációba fog, például helyreállítaná Hortobágyon a tradicionális kivitermesztést.
Túlzás? A NER eddigi kulturális teljesítményei alapján azért képzeljük csak el, hogy milyen lesz majd a műemlékvédelmi beruházások ismert kivitelezője, a Mészáros és Mészáros Kft. által késő római Makovecz-stílusban újjáépített helytartói palota. Szaktanácsadónak leszerződtethetik a hazánkban ideiglenesen állomásozó Nikola Gruevszkit, aki odahaza – sok egyéb más mellett – a hellén múltat is megpróbálta lenyúlni magának, így hatalmas, kamuantik szobrot állíttatott Nagy Sándornak Szkopjéban.
Igaz, magyar szemmel nézve nincs ebben semmi különös, elvégre a nagy hódító pont olyan gyakran járt Szkopjéban, mint mondjuk Puskás Öcsi Felcsúton. Schmidt Mária rendezhet majd tematikus kiállítást, a „Népvándorlást meg kell állítani!” címmel, a bejáratnál praetoriánus gúnyába öltöztetett Valton-biztonsági őrök posztolhatnak, lesz Ákos-koncert aquincumi víziorgonával kísérve, Orbánt pedig lefotózhatják, ahogy az egyik helyreállított őrtoronyból távcsővel figyeli a vízen túli, leigázandó barbarikumot, ami momentán a baloldali vezetésű Angyalföld, de ezt most hagyjuk.
A lényeg, hogy a szuverén Orbán-kabinet az UNESCO-nál sokkal jobban tudja, hogy mi itt a korhű, népi esztétikum. Az mindenekelőtt egy stadion meg a színes kalocsai asztalterítőn gőzölgő velős pacal kovászos uborkával és nyenyerezenével. Meg majd a romokra ráépített új, korhű helytartói palota. Ja, igen, és esetleg köré néhány szálloda, elvégre valahol pihenni is kell a látogatóknak, mélygarázs, hogy leparkolhassanak, meg az alagsorban néhány kaszinó, hiszen az már igazán nem zavarja a látképet, a vejkónak viszont jól jön. Hogy ezt nem mondtuk? Bocsi.
(Az eredeti cikk: Népszava Batka Zoltán)
]]>