Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) 37 igen, és 19 ellenszavazattal elfogadta azt az indoklással ellátott javaslatot, amely az úgynevezett 7. cikkes eljárás elindítását javasolja Magyarország ellen a tagállamok kormányaiból álló Tanácsnak.

Szeptemberben szavaznak

A szakbizottsági jóváhagyást követően a jelentést el kell fogadnia az EP plenáris ülésének is, méghozzá kétharmados többséggel. A szavazásra várhatóan szeptemberben kerül sor.

Az Európai Parlament úgy véli, hogy az utóbbi évek magyarországi fejleményei rendszerszintű fenyegetést jelentenek az EU szerződésben foglalt közös értékeire, és emiatt fennáll ezek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. Ezért az EP az uniós szerződés 7. cikke 1. bekezdésének megfelelően

„felkéri a Tanácsot annak megállapítására, hogy fennáll-e az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében említett értékeket, továbbá felkéri a Tanácsot, hogy emiatt tegyen megfelelő ajánlásokat Magyarországnak”

— áll az elfogadott jelentésben. (Az eredeti szöveghez képest itt egy „-e” kérdőszócska került a mondatba, ami korábban úgy szólt, hogy az EP felkéri a Tanácsot annak megállapítására, hogy fennáll az egyértelmű veszélye az értékek megsértésének.)

Ez az első alkalom az EU történetében,

hogy az uniós képviselőtestület egyik szakbizottsága jelentésben tesz javaslatot szankciós eljárás megkezdésére egy tagállam ellen. Mint a szöveg rámutat, az úgynevezett 7. cikkes folyamat elindítása a megelőzést szolgálja, hogy az Európai Unió még időben megakadályozhassa a jogállami és demokratikus normák megszegését, és így ne kerülhessen sor büntetőintézkedésekre. Az Európai Bizottság magyarázó közleményére hivatkozva megerősíti azt is, hogy az EU a tagállami hatáskörbe tartozó területeken is vizsgálhatja, hogy fennáll-e a közös értékek megsértésének súlyos veszélye. Fideszes EP-képviselők a közösségnek ezt a jogát szóban és benyújtott módosító indítványaikban is kétségbe vonták.

Az állásfoglalás elfogadott szövege sokat változott az eredeti előterjesztéshez képest. A jelentéstevő Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő és a frakciók árnyék-jelentéstevői igyekeztek beépíteni a végleges változatba a legfrissebb magyarországi fejleményeket. Emellett átvették azokat a fideszes módosító javaslatokat, amelyek többhelyütt enyhítik a bírálatok élét, de a szerző végkövetkeztetésein nem változtatnak.

Uniós értékek hiánya 12 területen

A jelentés továbbra is 12 területen sorolja fel aggályait az uniós értékek teljes körű magyarországi tiszteletben tartásával kapcsolatban. Ezek: az alkotmányos rendszer működése, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a korrupció és az összeférhetetlenség, a magánélet védelme és az adatvédelem, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tudományos élet szabadsága, a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, a migránsok, a menedékkérők és menekültek alapvető jogai, valamint a gazdasági és szociális jogok.

Gyűlöletbeszéd

A módosítások nyomán a 12 pont kiegészült a választási rendszert, a bírák jogait és a roma, valamint a zsidó kisebbségek elleni gyűlöletteli megnyivánulásokat kifogásoló megjegyzésekkel. A képviselők mindenütt egy, de inkább több tekintélyes nemzetközi szervezet álláspontjával támasztják alá állításaikat.

Az elfogadott szöveg több ponton is bírálja az alkotmányozási folyamatot, felróva a tényleges konzultáció hiányát, a hatalmi ágak szétválasztásának veszélyeztetését. Említést tesz a hetedik alkotmánymódosításról, és arról, hogy az ENSZ különmegbízottja a nemzetközi emberi joggal összeegyeztethetetlennek minősítette a hajléktalanság kriminalizálását.

Jogkör-megnyírbálások az igazságügyi területen

A jelentés kifogásolja az alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálását, az igazságszolgáltatás függetlenségének korlátozására irányuló döntéseket és kísérleteket. Helyet kapott a friss szövegben az Országos Bírói Tanács azon döntése, amely törvényellenesnek minősítette az Országos Bírói Hivatal elnökének gyakorlatát.

Az állásfoglalás aggodalmakat fogalmaz meg a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó médiaszabályozással és gyakorlattal kapcsolatban. Az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselőjének bírálatára hivatkozva említi a Figyelő című hetilap listázását és a független újságírók kitiltását a parlament alakuló üléséről. Ismerteti a Közép-Európai Egyetem jogi vegzatúráját, és megjegyzi, hogy sorsa annak ellenére sem rendeződött, hogy az intézmény időben eleget tett minden kötelezettségének.

Törvényellenes nyomásgyakorlás

A képviselők aggasztónak találják a nem kormányzati szervezetek legitimitását megkérdőjelező nyilatkozatokat és a törvényellenes nyomásgyakorlást. Hosszan sorolják a nemzetközi szervezetek kritikáját az úgynevezett Stop Soros törvénycsomaggal kapcsolatban, megemlítve, hogy az indokolatlanul korlátozza a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát, szítja az idegengyűlöletet.

Jelentősen bővült a jelentésnek a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogairól szóló fejezete is, amely több nemzetközi szervezet magyarországi tapasztalatait idézi. Ezek bírálják a jogsértő gyakorlatokat, a menekültügyi eljárás hiányosságait és a tranzitzónákat.

Korrupciós ügyek sora – Orbán vejének projektjével

Hosszan idézi az állásfoglalás az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) legfrissebb jelentését, és felemlegeti a korrupciós ügyek sorát, benne „a magyar miniszterelnök vejének” közvilágítási projektjeit. A korábbinál nagyobb terjedelmet kapott az állásfoglalásban az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának nyilatkozata a 2018. április 8-i magyarországi választások lebonyolításáról. A képviselők ezzel kapcsolatban szóvá teszik a közmédia és a legtöbb kereskedelmi adó részrehajló hírszolgáltatását, valamint azt, hogy a nők aránya alacsony a politikai döntéshozatalban. Kritizálják egyúttal a nők gazdasági és szociális diszkriminációját, a nyugdíjminimum, a lakhatási támogatás és az álláskeresési támogatás elégtelenségét.

Antiszemitizmus, cigányellenesség

A tervezethez képest valamelyest enyhültek az állásfoglalásnak az antiszemitzmus és a cigányellenesség erősödésére vonatkozó megállapításai. A fideszes EP-képviselők javaslataira bekerültek a jelentésbe a magyar kormány intézkedései a zsinagógák és zsidó temetők felújításától a 2019-es Európai Maccabi Játékok budapesti megrendezésének elnyerésén át, a Holokauszt-tagadás jogi szankcionálásáig. A szöveg ugyanakkor említést tesz a magyar miniszterelnök idei március 15-i beszédéről, amely „nyilvánvaló antiszemita sztereotípiákat tartalmazó támadás volt Soros György ellen”. A szöveg méltatja a romák felzárkóztatását segítő kormányzati intézkedéseket, de továbbra is aggasztónak ítéli a roma gyerekek iskolai szegregációját.

Kedvezőtlenül befolyásolja az unióról kialakult képet a magyar helyzet

Rámutattak, hogy az uniós alapértékek megsértésének kockázata más tagországokra és az EU-n belüli kölcsönös bizalomra is kihatással van. A képviselők szerint „kedvezőtlen irányban befolyásolja az unióról kialakult képet a magyar helyzet, és világszerte hitelteleníti az alapjogok, az emberi jogok és a demokrácia melletti európai kiállást”.

Sargentini kijelentette:

„súlyos helyzettel állunk szemben, azonnal lépnünk kell. Az unióban kiállunk a magyar polgárok jogaiért és az uniós értékekért. Csak romlott a helyzet azóta, hogy időt adtunk a magyar kormánynak, ezért lép közbe a parlament.”

Hozzátette, az összeállítás során egyebek mellett az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság, az Európa Tanács, az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint nemzeti és nemzetközi bíróságok szakértői véleményeiből dolgoztak.

Gál Kinga szerint hazugság a jelentés

Gál Kinga fideszes képviselő a szavazást követő rövid sajtótájékoztatóján közölte, teljesen biztosak voltak benne, hogy a baloldali többségű bizottság el fogja fogadni a „ténybeli tévedéseket, csúsztatásokat, hazugságokat” tartalmazó szöveget. Ugyanakkor reménytelinek nevezte, hogy nem jött össze a kétharmados többség, amit kedvező jelként értékelt az őszi plenáris szavazásra nézve.

Ez a bosszú a Fidesz választási győzelme miatt

Elismételte emellett korábbi álláspontját, miszerint a jelentés egyértelmű bosszú a Fidesz választási győzelme miatt, valamint büntetés, amiért a kormány következetesen kiáll a jelenlegi migrációs politikája mellett. Sérelmezte emellett, hogy szerinte a „másik fél nem hallgattatott meg”, továbbá kettős mércét emlegetett.

A Fidesz csak ürügyet keres az unióból való kilépésre

Ujhelyi István szocialista politikus azon meggyőződésének adott hangot, hogy a Fidesz csak keresi az ürügyet, hogy kiléptethesse az országot az EU-ból, s amint lehetősége lesz rá, meg is fogja tenni, nem törődve a súlyos következményekkel.

„Nem arról van szó, hogy az EU valamiféle bosszút állna a Fidesz menekültellenes politikája miatt, hanem arról, hogy nem lehet egyszerre élvezni az európai közösség nyújtotta előnyöket és megszegni annak írott és íratlan szabályait”

– írta.

Udo Bullmann, az EP szociáldemokrata frakciójának vezetője pedig ismét felszólította az Európai Néppártot, hogy álljanak ki végre az unió értékei mellett és lépjenek fel a magyar kormány ellen.

Orbán: a dokumentum Soros-jelentés

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a nyomásgyakorlás a célja annak a jelentésnek, amelyet az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) hétfőn szavazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetéről.

A miniszterelnök a szavazást követően Budapesten nyilatkozott újságíróknak. Kijelentette: nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, hogy változtassa meg az álláspontját a bevándorlás kérdésében.

„De miután a magyar választók ezt a kérdést eldöntötték, ezért erről nincs mit beszélni” – tette hozzá.

A kormányfő az úgynevezett Sargentini-jelentést Soros-jelentésnek nevezte, hozzátéve: az azt készítő Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő Soros György embere.

(Forrás: Népszava, MTI)

A Liberálisok ügyvivője az uniós tagság melletti elkötelezettség megerősítésére kéri a parlamentet.

Jogállami normák, demokratikus intézményrendszer

Bősz Anett – aki a Párbeszéd frakciójának tagja – csütörtökön nyújtotta be a Háznak az erről szóló politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslatát, ezt megelőző sajtótájékoztatóján pedig arról beszélt: célja, hogy a képviselők hitet tegyenek az európai értékek mellett.

A jogállami normák és a demokratikus intézményrendszer mellett érvelt. Értékelése szerint az elmúlt nyolc évben nemcsak ezek sérültek, hanem azok a struktúrák is, amelyek a jövő generáció számára teremthetnek stabil társadalmi létet. Ezek közé sorolta az oktatást, az egészségügyet és a szociális szférát.

Legyen kint a Parlamenten az uniós zászló

Az ellenzéki politikus egyúttal azt kérte a kormánytól, hogy tűzze ki az uniós zászlót a Parlament épületére, szimbolikusan is hitet téve az EU-hoz tartozás mellett.

Bősz Anett úgy vélte: ha Magyarország most kérné felvételét az unióba, akkor megtagadnák tőle a belépést.

A szivárványfrakció

Faggatták a Párbeszéd parlamenti munkájáról is. Egyfajta „mini szivárványfrakcióként” jellemezte a képviselőcsoportot, amelyet három párt képviselői alkotnak. Megállapodásuk szerint a Liberálisok képviseletében nem vonatkozik rá a frakciófegyelem, s rögzítették azt is, hogy egyéni képviselői indítványok formájában képviseli a Liberálisok álláspontját – ismertette.

(MTI)

Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása – áll az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő magyar különjelentés csütörtökön Brüsszelben bemutatott tervezetében.

Miként bánik a magyar állam a polgáraival?

Az ülésen több képviselő is élesen bírálta a magyarországi helyzetet. Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő a tervezetet bemutatva hangsúlyozta: mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, s ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni. Elmondta, munkája során megpróbált széles körben tájékozódni a helyzetről, a pártpolitikát háttérbe szorítva, s többek között az Európa Tanács, az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) véleményére, illetve nemzetközi bíróságok ítéleteire támaszkodott.

Roberta Metsola néppárti árnyékelőadó egyebek mellett a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó magyar törvényről beszélt, mely szerinte aránytalanul súlyosan érinti az NGO-k működését és ellentétes az unió értékeivel, majd érintette a felsőoktatási törvényt, mondván, az veszélyezteti a tudományos élet szabadságát.

Josef Weidenholzer szociáldemokrata „árnyékelőadó” aláhúzta, hogy a magyar jogállamisági helyzet nagyon régóta napirenden van, márpedig ezen problémákat nem lehet tovább halogatni, ugyanis nem fognak megoldódni maguktól. Leszögezte, hogy Magyarországon a liberális demokráciamodell súlyos veszélynek van kitéve, a liberális elvek nélkül azonban „kiürül, tartalom nélkülivé válik” a demokrácia.

Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció képviselője arról számolt be, hogy olyan ügyekben állítják pellengérre a magyar kormányt, amelyek sok más tagállamban is problémát jelentenek. Példaként a kisebbségi jogokat hozta fel, miközben szerinte Magyarországon többet tettek a romák helyzetének javítására, mint számos más európai országban.

A tekintélyelvű rezsim folyamatosan áldozatként állítja be magát

A liberális Nathalie Griesbeck kiemelte: a rendkívül kiegyensúlyozott tervezettel nem a magyarokat támadják, a választás legitimitását sem vonja senki kétségbe.

Sophia in ‘t Veld liberális képviselő azt mondta, az ülés klasszikus példája volt annak, hogy egy „tekintélyelvű rezsim összeesküvésekre hivatkozva folyamatosan áldozatként állítja be magát”.

A képviselők május közepéig nyújthatnak be módosító javaslatokat a tervezethez, amelyhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét.

A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.

A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi EU-tag egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Szijjártó ismét csoda „diplomatikus” volt

MTI Fotó: Kkm

„Minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte a Magyarországról szóló különjelentés tervezetét Szijjártó Péter, és kijelentette, hogy annak összeállításakor nem vették figyelembe a tényeket és a valóságot.

Felszólalásában a külgazdasági és külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a tervezet „egy koncepciós eljárás dokumentumának is elmenne”.

Kijelentette: azért bírálják Magyarországot, mert az ország útjában áll „a szélsőséges bevándorláspárti terveknek”.

A magyar miniszter szerint ez koncepciós eljárás

Várhatóan a jövőben is fenn fog maradni a vita a magyar kormány és az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) között – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, miután részt vett a testület brüsszeli ülésén.

A tárcavezető a készülő magyar különjelentés tervezetéről szóló vitát követő nemzetközi sajtóértekezletén kiemelte, hogy a LIBE „hosszú ideje koncepciós eljárást folytat Magyarországgal szemben”.

Mint mondta, a bemutatott dokumentum „minősített hazugságokat és aljas vádakat” tartalmaz, ezért összeállították annak a tételes cáfolatát, és eljuttatták minden képviselőnek.

Hozzátette, a magyar kormány nem fogja elhagyni a Soros-terv végrehajtását, és ez nyilvánvalóan kényelmetlen a szakbizottságban ülő képviselők „szélsőségesen bevándorláspárti” részének.

Szijjártó ennek kapcsán arról beszélt, hogy a LIBE időbeli és létszámbeli korlátok nélküli, kötelező jellegű kvótamechanizmus létrehozását akarja elérni, illetve az elmúlt napokban olyan javaslatokat fogadott el, amelyek veszélybe sodornák a szigorú magyar határőrizeti intézkedéseket.

Erről azonban a magyar emberek világos véleményt mondtak, és nem engedjük, hogy bárki is megkérdőjelezze a népakaratot. „Nem fogjuk eltűrni, hogy itt Brüsszelben vagy akárhol máshol a világban sértegessék a magyar embereket azért, mert a saját biztonságukat tartják a legfontosabb szempontnak” – fogalmazott.

„A magyar emberek döntése világos feladatokat szab és komoly felelősséget jelent a jelenlegi kormány számára, de az egyértelmű népakarat megkettőzi az erőnket” – közölte.

Ujhelyi: a Fidesz illiberális kekeckedői lejáratják hazánkat

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő végtelenül szomorúnak nevezte, hogy „Magyarország képviseletében a Fidesz-kormánynak folyamatosan magyarázkodnia kell a demokratikus jogállamiságot lebontó és az európai közös vállalásokkal szembemenő politikája miatt, ezzel pedig ismételten lejáratják hazánkat”.

„Az pedig végtelenül szánalmas, hogy a bűnös magyar kormánytól és EP-képviselőitől érvelés helyett megint csak üres propaganda-blablára futotta, miközben gyáva módon a teljes magyar nemzetet pajzsként tartották maguk előtt” – közölte Ujhelyi, hozzátéve, hogy „Magyarország nem lehet Európa ellenzékében, a magyar érdekek sikeres képviseletéhez pedig illiberális kekeckedők helyett európai hazafiakra van szükség”.

Fidesz-KDNP: Brüsszel és a Soros-hálózat továbbra is ránk kényszerítené a migránsokat

Ezt mondta a KDNP-s Hollik István csütörtökön a közmédiának. A kereszténydemokrata politikus a kormánypártok nevében reagált az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő magyar különjelentés Brüsszelben ismertetett tervezetére.

Hollik István szerint a bemutatott „Soros-jelentés” újabb erős nyomásgyakorlás Magyarországra. A hazugságokkal, tárgyi tévedésekkel teli jelentést az a Judith Sargentini zöldpárti képviselő készítette, aki Soros György legszorosabb szövetségese Brüsszelben – fogalmazott.

Egyértelműen az a céljuk – mondta –, hogy megpróbálják a migránsokat, a bevándorlást Magyarországra kényszeríteni, és meg akarják törni Magyarországot, a magyar kormányt, hogy az elfogadja a kötelező betelepítési kvótát.

De ez nem fog megtörténni, mert a magyar emberek április 8-án egyértelmű döntést hoztak: nem szeretnének bevándorlókat, és nem akarnak bevándorlóországban élni – jelentette ki a KDNP-s politikus.

„Mi eszerint fogunk eljárni, és mindent meg fogunk tenni, Brüsszelben is, hogy megvédjük Magyarországot és a magyar embereket a bevándorlástól” – hangsúlyozta Hollik István.

(MTI)