Hiába adott már korábban kegyelmet Andrzej Duda elnök, a két politikust  a varsói kerületi bíróság szerdán másodfokon kétéves szabadságvesztésre ítélte Kaminskit és Wasikot, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) képviselőit. Kaminski november végéig belügyminiszter, Wasik pedig december elejéig belügyminiszter-helyettes volt a PiS kormányában.

Andrzej Duda levelét megírta

A mandátumvesztésről szóló dokumentum elkészült, „valószínűleg hamarosan alá is írja” – közölte csütörtökön a házelnök, hozzátéve, hogy a döntés ellen a legfelsőbb bíróságnál lehet fellebbezni. Holownia azzal érvelt, hogy jogi elemzések szerint a mandátumok ténylegesen már a képviselőkkel szembeni ítélet meghozatalakor megszűntek, ő csak hivatalosan megerősíti a tényt.

A lengyel szejm

A köztársaságielnök csütörtökön levélben fordult a házelnökhöz az ügyben. Az államfő szerint egyértelműen nem indokolt Kaminski és Wasik mandátumvesztésének megerősítése, mivel ő már 2015-ben kizárólagos alkotmányos hatásköre keretében kegyelemben részesítette a két elítéltet. Holownia ennek kapcsán kijelentette: nem ért egyet az államfővel. A PiS parlamenti frakciójának képviselői csütörtökön elfogadott határozatukban ellenvéleményüket hangoztatták a szejm elnökének döntésével szemben, és politikai jellegűnek minősítették az ügyet.

Szinlelt vesztegetés

A szerdai ítélet előzménye, hogy 2015-ben egy varsói bíróság úgy találta, hogy Kaminski 2007-ben, a 2015-ben hatalomra jutott PiS-kormány első hivatali időszakában – színlelt vesztegetéshez folyamodva – megszervezte az általa akkor irányított CBA provokációját, melynek eredményeként a mezőgazdasági minisztérium egyik hivatalnokát korrupcióval vádolták meg. Kaminskit és helyettesét, Wasikot emiatt 2015-ben háromévi börtönbüntetésre ítélték, és tíz évre eltiltották a közügyektől. Az ítélet nem volt jogerős. A politikusokat 2015 novemberében Andrzej Duda elnöki kegyelemben részesítette, és az ügyet a bíróság megsemmisítette. Ezt a döntést azonban a legfelsőbb bíróság idén júniusban érvénytelenítette, és új eljárást rendelt el arra hivatkozva, hogy egy nem jogerős ítélet esetében az államfő nem adhat kegyelmet.
Az új eljárásban Kaminskit és Wasikot kétéves szabadságvesztésre ítélték, a CBA két másik volt vezetőjére pedig egyéves börtönbüntetést szabtak ki.

Ezeket olvasta már?

Kedden délelőtt tartották a magyar milliárdos, Bige László vesztegetési és okirathamisítási ügyének a tárgyalást a Nyíregyházi Törvényszéken, aminek eredményként a vállalkozót első fokon felmentették.

A vádirat szerint

Ahogy arról beszámoltunk, a vádirat szerint a vádlott a 2009-es év végén üzleti kapcsolatba került a cége termékének értékesítésével foglalkozó társaság vezetőjével. Találkozójuk során a vádlott felajánlotta ezen cégvezetőnek, hogy nagy mennyiségű, valótlanul leértékelt műtrágyát ad át részére, amelyet a saját vevőkörének így haszonnal tud tovább értékesíteni, részben számla nélkül. Az ajánlat arról is szólt, hogy a számla nélküli értékesítésből befolyt összegeket a férfi mindezért cserébe átadja a vádlottnak. A fenti megállapodás alapján több ezer tonnányi, valótlanul leértékelt műtrágya került a vállalkozóhoz, aki a vevői részére azt haszonnal értékesítette.

A számla nélkül eladott termékekért 2010. januártól októberig több alkalommal befolyt, összesen 135.400.000 forintot a vállalkozó átadta a vádlottnak a valótlan leértékelés ellentételezéseként.

Juszt László: az agrárminiszter szereptévesztése: ha igaz hogy “hét éve kartelez Bige”, akkor miért nem “csaptak le rá hét, vagy hat, vagy öt, vagy stb. éve?

Bige-olvasat

Bige László: sok eszköz van a kezemben, és ha nagyon kell, akkor használni fogom (...) Mészáros lesz az első áldozat....

Az izraeli igazságügyi minisztérium bejelentette csütörtökön, hogy Aviháj Mandelblitt főügyész vádat emel Benjámin Netanjahu ellen csalás, vesztegetés és hivatali visszaélés miatt.

Netanjahu az első

Az ügyvivő miniszterelnök az első, hivatalban lévő izraeli kormányfő, aki ellen vádat emelnek.

A tájékoztatás szerint a főügyész nem fogadta el a kormányfő jogi képviselőinek érvelését a pár héttel ezelőtti meghallgatáson, és eredeti szándékának megfelelően vádat emel három különböző ügyben Netanjahu ellen.

A vádak közül a legsúlyosabb

az akár 10 év szabadságvesztéssel büntethető vesztegetés.

A politikus tagadja az ellene felhozott vádakat, és korábban kijelentette, hogy nem mond le, akkor sem, ha vádat emelnek ellene.

Aviháj Mandelblitt csütörtök esti, az összes helyi televízió élő adásában közvetített beszédében kijelentette, hogy nehéz szívvel, de teljes lelki nyugalommal hozta meg döntését, és meggyőződése, hogy a lehető legnagyobb szakértelemmel járt el. Kijelentette, hogy az utóbbi időkben veszélyes, „a tűzzel játszó” kijelentések hangzottak el az izraeli közbeszédben az igazságszolgáltatási rendszerrel szemben, és alaptalan összeesküvés-elméletek születtek az állam egyik alaprendszere ellen, de mint mondta, az ügyészség a fenyegetések közepette is félelem nélkül, felelősséggel, alaposan és megfontoltan hozta meg döntéseit.

A főügyész hangsúlyozta, hogy a jogrend iránti mély elkötelezettséggel és az ország polgárainak érdekében járt el.

„A törvény betartatása nem választás kérdése, nem jobb- vagy baloldali kérdés, nem politikai ügy, hanem kötelességünk, a törvényt betartató intézmények tagjainak a kötelessége”

– monda.

A legsúlyosabb, vesztegetés és hivatali visszaélés váddal a négyezres számmal jelölt aktát zárta le az ügyészség. Ez a nyomozás a Bezeq telekommunikációs óriásvállalat tulajdonos-főrészvényesével, Saul Eloviccsal folytatott ügyleteket tárta fel. Ebben az ügyben a másik fél, az Elovics házaspár is bíróság elé kerül.

A kétezres akta

a Jediót Ahronót című újság lapkiadó-tulajdonosával, Arnon Mózesszel folytatott beszélgetések alapján született, amelyek egy részéről hangfelvétellel rendelkezik a rendőrség. A vádirat szerint arról egyeztettek, hogy miként változtassák meg a lap irányvonalát Netanjahu érdekében, és cserébe miféle intézkedésekkel javítja az újság gazdasági helyzetét a kormányfő. Emiatt Arnon Mózesz ellen is vádiratot nyújtott be Mandelblitt vesztegetés vádjával.

A harmadik, az ezres számú akta

több százezer sékel értékű ajándékok elfogadása, sőt kérése miatt született. Az „ajándékozási” aktában nem vesztegetés, hanem hivatali vesztegetés és csalás a vád, a bűncselekmény három évvel büntethető. Ez az ügy a bizonyítékok szerint csaknem hétszázezer sékel (mintegy ötvenmillió forint) értékű ajándék átadásáról, illetve elfogadásáról szól, amelyet két milliárdos üzletember, Arnon Milchen és James Packer nyújtott Benjámin és Sara Netanjahunak.

A főügyész bejelentése estéjén

néhány tucat jobboldali tüntető a kormányfő pártja, a Likud zászlajával tiltakozott a döntés ellen a miniszterelnök jeruzsálemi rezidenciájánál. Eközben egy másik csoport örömünnepet rendezett Jehud városban. Ők három éve minden szombat este azért tüntettek a főügyész lakóhelyének közelében, hogy járjon el a miniszterelnökkel kapcsolatos gyanús ügyekben, hozzon döntést a gyanúsítások, majd vádak ügyében.

A 13-as kereskedelmi tévécsatorna szakértői szerint a vádirat benyújtása hatással lehet a politikai patthelyzetre a kormányalakítási nehézségek közepette, és Netanjahu helyzetének gyöngülését okozhatja a politikai küzdőtéren.

(Forrás: MTI)

Orbán és Netanjahu minden fontos kérdésben egyetért

Vesztegetés miatt egy év – két évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vezetőjét csütörtökön a Nyíregyházi Törvényszék. Az ítélet nem jogerős.

A csalásra kérő beszélgetésről hangfelvétel készült

Az előkészítő ülésen meghozott végzés szerint a szabadságvesztés végrehajtása esetén a vádlott büntetésének kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A bíróság által megállapított – a vádirattal lényegében egyező – tényállás szerint az ORÖ a 2018-as országgyűlési választásokat megelőzően az állami költségvetésből 81 millió forint kampánycélú támogatást kapott. A vádlott 2018. március 24-én Ibrányban találkozott egy rendezvényszervezéssel foglalkozó társaság egyik munkatársával, akitől azt kérdezte, hogy a cég az ORÖ részére megszervezne-e egy rendezvényt, amelynek költségéről számlát kellene kiállítani. Amikor a férfi érdeklődött a rendezvény időpontjáról, Balogh Jánost azt mondta, hogy a rendezvényt nem tartják meg.

A néhány nap múlva megtartott másik találkozón a vádlott arra kérte a tanút, hogy annak cége állítson ki 3,5 millió forint összegű számlát az ORÖ mint megrendelő részére egy meg nem tartott eseményről. Balogh a férfinak azt mondta, a számlán feltüntetett összeget az önkormányzat átutalná a kft.-nek, amely megtarthat 600 ezer forintot, a többi pénzt azonban vissza kell adni neki. A férfi nem fogadta el az ajánlatot, a beszélgetésről hangfelvételt készített.

„Élete legnagyobb szégyenét éli át”

Bodnár Zsolt bíró az ítélet indoklásában elmondta, mivel a korábban megtartott előkészítő ülésen Balogh János beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, ezért a bíróság a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálta, csak a büntetés kiszabásának szempontjait vette figyelembe.

Súlyosító körülményként értékelte a bíróság a korrupciós bűncselekmények elterjedtségét, valamint azt, hogy a vádlott az önkormányzati szervezet vezetőjeként követte el a bűncselekményt. Bodnár Zsolt megjegyezte, a vádlott javára értékelték büntetlen előéletét, beismerő vallomását és megbánó magatartását, amelynek komolyságát mutatja az a kijelentése is, miszerint „élete legnagyobb szégyenét éli át”.

A bíróság emiatt lehetőséget látott az ügyészi indítványnál enyhébb tartamú és rövidebb próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására – tette hozzá a bíró.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért.

(Forrás: MTI)

Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt gyanúsítottként hallgatott ki és vett őrizetbe a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tizenhat, a beregsurányi magyar-ukrán határállomáson szolgáló pénzügyőrt.

Áfa te drága!

Keresztes Imre közleményében azt írta, a megalapozott gyanú szerint a beregsurányi közúti határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő pénzügyőrök a Magyarország területéről Ukrajnába kilépő és általános forgalmi adót visszaigénylő emberektől a hivatalos eljárásuk során rendszeresen jogtalan előnyt, jellemzően készpénzt fogadtak el.
A pénzügyőrök a korrupciós tevékenységet egymás cselekményeiről tudva, az adott szolgálatban dolgozó osztályvezetők segítségével rendszeresen és szervezett módon, legkésőbb 2018 novemberétől végezték – tette hozzá a főügyész.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség kedden házkutatást és motozást tartott a határállomás egyes részein, illetve a gyanúsítottak lakó- és tartózkodási helyén több regionális nyomozó ügyészség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ közreműködésével.

151 rendbeli gyanúsítás

Az ügyben gyanúsítottként kihallgatott tizenhat – köztük öt tiszti rendfokozatú – pénzügyőrt őrizetbe vették, az ügyészség valamennyiük letartóztatását indítványozza. Az akció során a pénzügyőrökön kívül egy polgári személyt is kihallgattak hivatali vesztegetés bűntettének gyanújával. A kényszerintézkedés elrendeléséről a Debreceni Járásbíróság fog dönteni.
Keresztes Imre megjegyezte, a vesztegetést elfogadó pénzügyőrökkel az ügyészség 151 rendbeli bűncselekmény megalapozott gyanúját közölte, a terhükre rótt legsúlyosabb bűncselekmény – a bűnszervezetben, az előnyért hivatali kötelességét megszegve üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette – büntetési tételének felső határa huszonnégy év szabadságvesztés.

Kapcsolódó

A korrupció csapdájában

A baloldali ellenzék által támogatott Erdei Sándor művésznevén Rokker Zsolti  független miskolci önkormányzati képviselőjelölt érdekes hírt szellőztetett meg a nap folyamán. 

Törvényes? Tisztességes?

Az elmúlt napokban olyan információk jutottak a birtokomba és több sajtóorgánumon keresztül olyan információk láttak napvilágot, amelyek alapvetően kérdőjelezik meg a miskolci 12-es választókörzetben zajló időközi választások törvényességét és tisztességét.

Fejezzék be!

Névdublőrök, áljelöltek, eltitkolt ajánlások, vesztegetési kísérletek, megtévesztés, lejáratás, rongálás – ezek az eszközök ma mindennaposak Miskolcon.

Éppen ezért, én, Erdei Sándor (születési idő:1976) független miskolci lokálpatriótaként, de a teljes ellenzék által támogatott képviselőjelöltként felszólítom a FIDESZ-KDNP-t, a miskolci városvezetést és annak holdudvarát, hogy azonnal fejezzék be Miskolcon az elmúlt hetekben felém irányuló megvesztegetési kísérleteiket, a kamu-jelöltek, névrokonok felsorakoztatását, a választási plakátjaim leszaggatását, valamint a lejárató szórólapok terjesztését a miskolci 12. önkormányzati választókerületben!

Ha egy párt a kampányban hazudik, attól később sem várható más

Felszólítom továbbá dr. Nagy Ákos fideszes képviselőjelöltet, hogy a továbbiakban sem erkölcsileg, sem morálisan, sem pedig kedvezményezettként ne vállaljon közösséget ezzel a választási módszerrel és lépjen vissza a jelöltségtől, vagy valljon színt jogászként, keresztény emberként, hogy mi a véleménye a választók üzemszerű és szándékos megtévesztéséről, a csalásokról, amelyek szervezéséről jelöltként tudnia kellett.

Amelyik párt a választóknak már a kampányban hazudik, és amelyik jelölt ehhez – ügyvédi esküje ellenére – folyamatosan asszisztál, attól később sem várható más.

Egy igazi lokálpatriótát nem lehet megvesztegetni

22 éve vagyok humorista, de nem vagyok sem bolond, sem bohóc. A Miskolci Lokálpatrióta Egyesület alapító tagjaként és Abaújlak-Szanticska társadalmi alpolgármestereként vagyok aktív tagja a közösségeknek. Itt élek Miskolcon, társadalmi munkámat mindenki megelégedettségére végzem. A közösség iránti elkötelezettségem nem eladó, nem lehet megvásárolni, mert egy igazi lokálpatriótát nem lehet megvesztegetni, és aki nem ide született, vagy nem itt él az ezt nem is értheti.

Miskolc 12. választókerület lakói július 15-én végre bebizonyíthatják, hogy most ők állnak a történelem jó oldalán és nem lehet bolondnak nézni a tisztességes embereket!

Az a manapság elharapódzott vélekedés, hogy mindennek és mindenkinek megvan az ára, szerencsére nem mindig működik. Az alábbi esetben 10.000 liba miatt támadt vita két vállalkozó között, amit egyikük az állatorvos megvesztegetésével próbált elintézni.

Ez nem jött be!

„A Kiskunfélegyházi Járási Ügyészség vesztegetés bűntette miatt vádat emelt egy 50 éves kecskeméti férfivel szemben, aki 2012 augusztusában egy Bács-Kiskun megyei cég képviselőjeként kenőpénzt akart fizetni egy kiskunfélegyházi állatorvosnak azért, hogy kiállítson egy olyan igazolást, amivel elszállíthatja a cég egyik üzleti partnerétől a bérnevelésben lévő libákat.

A vádlott apja által vezetett cég 2012 tavaszán több mint 10.000 libát helyezett ki bértartásra, egy libaneveléssel foglalkozó kiskunfélegyházi házaspárnak, melyről szerződést is kötöttek. A kihelyező céget édesapja megbízásából a vádlott is képviselte. A bérnevelők szolgáltató állatorvosa egy kiskunfélegyházi állatorvos volt, aki a baromfik egészségügyi ellátását magán állatorvosként, mint egyéni vállalkozó végezte.

A bértartás alatt a libaállományban betegségek ütötték fel a fejüket,

ami miatt vita alakult ki a libákat kihelyező cég, és a bérnevelést végző házaspár között. A vita odáig fajult, hogy 2012. augusztus végén a cég levelet írt a házaspárnak, hogy a libákat el kívánják tőlük szállítani. A bérnevelők erre jelezték, hogy az állatok egészségi állapota miatt ehhez nem járulnak hozzá. Az állatok elszállításához, a telepet ellátó állatorvos által kiállított igazolásra lett volna szükség.

A tervezett elszállítás előtt egy nappal,

az állatorvos találkozott a kihelyező cég részéről a vádlottal, és közölte vele, hogy a libák elszállításához szükséges igazolást nem állíthatja ki, mert egyes minták vizsgálati eredményei még nem érkeztek meg. Ekkor a vádlott közölte az állatorvossal, hogy ha kiállítja a szállításhoz szükséges iratokat, akkor a többszörösét fizetné annak, mint amit a házaspártól kap. Az állatorvos az ajánlat ellenére igazolást nem adott. A vádlott e tettével az állatorvosnak, mint önálló intézkedésre jogosult egyéni vállalkozónak a kötelessége megszegéséért jogtalan előnyt ígért.

A vádlott szabadlábon várja a tárgyalást, őt a járási ügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult tagjának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja. Bűnössége kérdésében a Kiskunfélegyházi Járásbíróság fog dönteni.”

(forrás: ugyeszseg.hu)

Tovább nőtt a gyanúsítottak száma az Országos Roma Önkormányzatnál (ORÖ) hivatali vesztegetés gyanúja miatt zajló eljárásban – értesült a 24.hu.

Farkas Flórián 7 roma képviselőt vett meg havi 350 ezer forinttal

A kisebbségi szervezetnél 2016 elején indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), miután a roma önkormányzat budapesti székházában egy sajtótájékoztatón lejátszottak egy hangfelvételt, amelyen elhangzott:

Farkas Flórián legalább hat képviselővel kötött féléves időtartamra „munkaszerződést” havi 350 ezer forintos fizetéssel. Az akkori romügyi miniszterelnöki biztos cserébe azt várta el, hogy az érintett képviselők az azóta már lemondott elnökkel, Hegedüs Istvánnal szemben politizáljanak.

Bármit is tett, védi a mentelmi jog

Az ügyben a legutóbbi időkig hat személyt gyanúsított meg a KNYF hivatali vesztegetés elfogadása miatt, köztük volt – úgy tudni – a szervezet egyik elnökségi tagja is. Mostanra azonban hétre nőtt a gyanúsítottak száma.

Az ügyészség közlése szerint egy személyt már hivatali vesztegetés elkövetése miatt is meggyanúsítottak.

Kulcsfontosságú körülmény ugyanakkor, hogy miközben a hangfelvételen arról volt szó, hogy Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő kínált „munkalehetőséget” és pénzt több cigány politikusnak, ő nem lehet gyanúsítottja az eljárásnak. A politikus ugyanis tagja az új parlamentnek is, így őt – ahogy a korábbi ciklusban is – védi a mentelmi joga, tehát a törvény szerint nem hallgathatták meg, legfeljebb tanúként.

Azt egyébként egyelőre nem tudni, hogy ha nem Farkast, akkor kit gyanúsított meg az ügyészség, ahogyan máig arra sem derült fény, hogy összesen hány roma képviselő kaphatott ajánlatot Farkas Flóriántól. Továbbá azt sem tudni, hogy milyen forrásból származik az ígért fizetség, illetve hogy közpénzt érintett-e.

Három éve nyomoznak eredménytelenül

A roma önkormányzat botrányai miatt egyébként az elmúlt években számos nyomozás indult, amelyek bár összeforrtak Farkas Flórián volt romaügyi miniszterelnöki biztos nevével, nem jutottak eredményre.

A legemlékezetesebb eljárást a Fővárosi Főügyészség kezdeményezésére több mint három éve folytatja költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az eredetileg uniós forrásból indult Híd a munka világába program miatt. A program szabálytalanságai okán még a Balog Zoltán vezette humán tárca 1,6 milliárd forint visszafizetésére kötelezte a roma önkormányzatot. Igaz, az összegből 1,3 milliárd forintot elengedett.

Ennek az eljárásnak a Fővárosi Főügyészség szerint máig sincs egyetlen gyanúsítottja sem, s az ügyben annak ellenére sem hallgatták meg Farkas Flóriánt, hogy a programban kötött szerződések nagyobb részét ő írta alá.

Nem Farkas költi el a további pénzeket

Bár a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt években sikerpropagandát folytatott a különböző cigány felzárkóztatási programok kapcsán, a pénzeket – a korábbi kormányzati ciklusokhoz hasonlóan – nem sikerült hatékonyan elkölteni. S bár Orbán Viktor nem engedi el Farkas Flórián kezét, az új ciklusban már Balog Zoltán korábbi emberi erőforrás miniszter tölti be a romaügyi miniszterelnöki megbízott posztját.

A volt miniszter talán jobban rajta tartja majd a szemét a pénzek elköltésén. A 2019-es költségvetési tervezet ugyanis jövőre is jelentős forrásokat biztosít a cigányságnak:

546 millió forint jut a Roma Szakkollégiumi Hálózat működésére.

52 millió forinttal támogatják a roma kultúrát.

Több mint egymilliárd forint jut a roma ösztöndíj programokra.

80 milliót kap a Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központ.

80 millióból működhet a Budapesti Roma Oktatási és Kulturális Központ.

Félmilliárdból támogatják a roma nemzetiség pályázatait.

520 millióból működhet az Országos Roma Önkormányzat és intézményei.

Másfél milliárdot kapnak a roma települési és területi nemzetiségi önkormányzatok.

(Forrás: 24.hu)

Főhet a feje Márki-Zay Péternek, Hódmezővásárhely megválasztott polgármesterének, hiszen egyértelműen a Fidesz céltáblájává vált. Nem telik el nap, hogy ne jelenjen meg egy lejáratására kreált hír, amit ugyan dokumentumokkal igazolva visszaver, de a bevált stratégia működik, az emberek fejében nyoma marad és ha elég sokszor hallják, elhiszik, hogy gubanc van a polgármester körül.

K-ART – pénz

A csütörtöki nap híre, hogy a Lázár Jánossal hírbe hozott vadászkastély egyik tulajdonosának vendéglőiben költött tízmilliókat a hódmezővásárhelyi önkormányzat korábbi fideszes vezetése. Márki-Zay Péter független polgármester szerint a dokumentumokból nem derül ki, hogy kik ettek-ittak bő egy éven át, csak az ár ismert. A keretből ő most mintegy 20 milliót spórolna meg utak, járdák építésére. Ez feltehetően nem tetszett az érintetteknek, tehát „ellenléptek”.

„Hogy pontosan mire ment, azt azért nem tudjuk, mert ennek az analitikája nincs meg. Nem látunk részletes nyilvántartást, kimutatást arról, hogy amikor mondjuk tisztségviselők étkeztetése címén ott van, hogy 2, 4, 10 fő, vagy egy nagyobb fogadásnál 200 fő. Ezek pontosan kik voltak, milyen vendégek. Nyilván az Őszi Tárlat megnyitónál ezt sejthetjük, de a legtöbb soron ez nem derül ki. És a nyilvántartást a kérésem ellenére a belső ellenőrzés sem tudta előkeresni”

– mondta Márki-Zay Péter.

A hódmezővásárhelyi Fidesz szerint minden forint jó helyre ment.

„Praktikusan ezt úgy kell érteni, hogy ha mondjuk egy minisztériumból, vagy valamelyik hivatalból, társintézményből alpolgármester úrhoz vagy polgármester úrhoz érkezett valaki tárgyalni vagy egy megbeszélésre, akkor természetesen utána őt vendégül látták és úgy engedték útjára. Kizártnak tartom, hogy a hódmezővásárhelyi önkormányzat dolgozói átmászkáltak volna és ebből a pénzből étkeztek volna”

– mondta Cseri Tamás, fideszes önkormányzati képviselő.

A Márki-Zay Péter vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat a márciusban és áprilisban reprezentációra költött számláit is nyilvánosságra hozta. Ezek értéke nem éri el 250 ezer forintot. Erre érthető, hogy szintet kellett lépniük, jött a vesztegetés vádja.

https://www.facebook.com/markizaypeter/posts/174270159946977

Márki-Zay Péter közleményét az ügyben teljes egészében közreadjuk:

„KÖZLEMÉNY
kilátásba helyezett médiatámadásokról és karaktergyilkosságról

Felszólalásaim országos politikai ügyekben, valamint a Hódmezővásárhely polgármestereként napi szinten megélt támadások előre vetítik egy összehangolt karaktergyilkosság és lejárató kampány lehetőségét a kormány által uralt médiában. A Fidesz így szeretné lerombolni a belém vetett bizalmat, ellehetetleníteni politikai tevékenységemet és megakadályozni Hódmezővásárhely hatékony vezetését.

Demszky Gábor: Aki most Márki-Zay beszédén duzzog vagy nyilvánosan kesereg az a múltra szavaz

Márki-Zay kitálal – hazudik a Fidesz reggel, délben és este…..

Erős a gyanú, hogy az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének több volt és jelenlegi tagja is vétkes a szervezetet is érintő azeri vesztegetési ügyben – írta vasárnap közzétett jelentésében a testület által megbízott korrupcióellenes vizsgálócsoport.

A szakértők által összeállított értékelésben megállapították, hogy többen is Azerbajdzsán érdekeit képviselték a közgyűlésben, az érintettek a szervezeten belüli „lobbitevékenységükkel” megsértették az etikai normákat.

Az intézményi korrupciót elősegítő rejtett gyakorlatok felderítését végző vizsgálócsoport ötven tanút hallgatott meg és rengeteg dokumentumot áttanulmányozott – írták a több mint 200 oldalas dokumentumban.

Azerbajdzsán állítólag 2 millió eurót fizetett a testület egyes tagjainak azért, hogy jelentésükben kedvezőbb képet fessenek az országban fogva tartott politikai foglyok helyzetéről. Egyeseket állítólag kaviárral, szőnyegekkel és luxusnyaralásokkal ajándékoztak meg.

Michele Nicoletti, a parlamenti közgyűlés elnöke tevékenységük felfüggesztésére szólította fel az érintett képviselőket, amíg le nem zárul a vizsgálat az ügyben.

Az ügyről beszámoló napilapok elsősorban Karin Strenzt és Eduard Lintnert, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU), illetve a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egykori politikusait emelték ki a feltételezett vétkesek között.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése hétfőn ül össze Strasbourgban.

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű nemzetközi oknyomozó szervezet tavaly nyilvánosságra hozta, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (nagyjából 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, a többi között az Európa Tanács támogatására és befolyásolására. A bakui kormány a pénzmosodáján keresztül állítólag az ET parlamenti közgyűlése több tagjának szavazatát is megvásárolta. Az OCCRP jelentésében több mint 16 ezer azeri tranzakcióról rántották le a leplet.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Persze, hogy nem nyomoznak az azeri pénzek után

A választások után pánikszerű gyorsasággal megszüntetett Magyar Nemzet, még a voksolás előtt nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, ami tanúsága szerint az Országos Cigány Önkormányzat  elnöke Balogh János, hamis számla kiadására kéri egyik ismerős rendezvénytechnikusát.

Megoldjuk okosba?

Az eset – aminek előzményéről a Városi Kurír is beszámolt – miatt amiben  nem kis pénz 3.5 millió forint lenyúlása volt a tét, már vesztegetés gyanújával nyomoznak Balogh János elnök ellen.

Balog azt akarta, beszélgetőtársa  adjon számlát arról, hogy színpadot, hangosítást biztosított különféle szabolcsi helyszínekre „szervezett” kamu kampányrendezvényekről, és a „lepapírozásért” az ORÖ számlájáról 3,5 millió forintból kap 500 ezer forintot, ekkor hangzott el az azóta közszájon forgó mondta:

„Nem leszek szarrágó, kapol hatszázat”.

A felkért Tóth Zoltán nemet mondott Balogh János ajánlatára, aki közölte, hogy majd akkor keres mást, mert mint fogalmazott, a fővárosban 12 százalékért is  le tudja „papíroztatni” a 3,5 millió forintot.

Az ORÖ elnöke azért akart legalábbis látszólag kampányrendezvényeket csinálni, mert az önkormányzat három fős nemzetiségi listát állított a 2018-as országgyűlési választásokra, és kampányfinanszírozásként 80 millió forintot kaptak. Az adófizetők pénzét a képviselők között osztották szét, és mint arról korábban beszámoltunk, a 80 millió forintból arra már sajnálták Baloghék a pénzt, hogy legalább egy néhány soros tájékoztatást kitegyenek saját honlapukra arról, hogy kik is szerepelnek a roma nemzetiségi listán, kikre szavazhatnak a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok.

Újabb belháború az ORÖ-nél

A RomNet az ORÖ több képviselőjétől is úgy értesült, hogy Balogh János ellen hamarosan fegyelmi eljárást kezdeményeznek egyrendkívüli közgyűlésen, mert méltatlanság címén szeretnék megfosztani elnöki megbízatásától. Több képviselő azt várja Balogh Jánostól, hogy önként mondjon le elnöki posztjáról és mandátumáról is, de Dancs Mihály képviselő és több korábbi lungo dromos tag is a teljes testület feloszlatását kezdeményezi.

A csaknem 200 kilós szingapúri hajózási vállalkozó arra beszélte rá az amerikai flotta tisztjeit, hogy nála végeztessék el a javításokat. 29 tiszt áll az amerikai hadbíróság előtt, közülük 20 már elismerte a bűnösségét.

Bűnösnek vallotta magát!

A legmagasabb rangú flottatiszt épp most vallotta bűnösnek magát a hadbíróság előtt. A most 50 éves Troy Amundson kapitány, aki nemzetközi flottagyakorlatokat is vezetett, beismerte: azért küldte a flotta hajóit Szingapúrban a Kövér Leonárd-féle javítóműhelybe, mert cserébe különféle szolgáltatásokat kapott. Luxusutazások éppúgy szerepeltek ebben, mint prostituáltak. A kapitányhoz egy csapat prosti Mongóliából érkezett, miután ő rábólintott a furcsa ügyletre.

Sem Szingapúrban, sem Amerikában nem viccelnek a korrupcióval: a szépen dekorált kapitányt nemcsak hogy kirúgták a flottától, de ötéves börtönbüntetés is fenyegeti. Ezenkívül 250 ezer dolláros pénzbüntetés is dukál az ilyen bűntények esetében az Egyesült Államokban. Ez az amerikai flotta legnagyobb erkölcsi botránya az elmúlt évtizedekben.

A fegyveres erők szentnek és sérthetetlennek tekintendők az Egyesült Államokban, de hogyha kiderül valakiről, hogy korrupt volt, akkor keményen lesújtanak rá. Különösen azért, mert a katonai költségvetés átláthatatlan az Egyesült Államokban, és sokan azzal bírálják a hadsereget, hogy kissé túlságosan nagyvonalúan bánik a pénzzel. Úgyhogy most példát statuálnak az amerikai flotta legnagyobb világháború utáni botrányában, ahol a parancsnokot mongol prostituáltakkal vesztegették meg…

Lengyel Miklós

Globoport