A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter az ESA (Európai Űrügynökség) miniszteri tanácsának ülésén hangsúlyozta, hogy Magyarország a valaha volt legnagyobb, nagyjából 100 millió dollár – 40.000.000.000.- forint- értékű űrprogramját hirdette meg, amelynek egyik célja, hogy ismét magyar űrhajós jusson a világűrbe.

HUNOR-program

Igyekeztünk eddig is rajtatartani a szemünk a magyar űrprogram „ütőerén”, többször beszámoltunk a fejleményekről. A keddi állás szerint

a 244 jelentkező közül már csak nyolcan vannak versenyben azért, hogy ki legyen a következő magyar űrhajós, az év végére négyre szűkítik le a számukat, a befutót pedig a 2024 végi vagy 2025 eleji misszió előtti hetekben fogják kiválasztani

– közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Párizsban. Mint mondta, a HUNOR program keretében, az amerikai Axiom Space Inc. együttműködésével, 2024 végén vagy 2025 elején harminc napos kutatási misszión vesz részt egy magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), amelynek során tizenkét magyar eszközt fog tesztelni és nyolc kísérletet végez magyar kutatócsoportok számára.

Tájékoztatása szerint a küldetésre 244 személy jelentkezett, köztük 39 nő, de már csak nyolcan vannak versenyben, és az év végére négyre szűkítik le a számukat, a befutót pedig a misszió előtti hetekben fogják kiválasztani.

„Ez fontos előrelépés a magas hozzáadott értéket és kutatás-fejlesztési hányadot képviselő magyar ipar tekintetében”.

Béláim az úrban! Rövidesen zokogva fogunk visszagondolni a mi kis diliházunk stadion-korszakára

Aláírta, oszt jónapot?

Szijjártó Péter elmondta, hogy kedden megállapodást írtak alá az ESA-val, amelynek keretében öt év alatt mintegy négymilliárd forintnyi támogatást kapnak magyar kis- és közepes vállalkozások a nagy európai projektekhez szükséges technológiai háttér kifejlesztéséhez. Hozzátette, hogy bár hazánk nem tartozik a legnagyobb országok közé, az utóbbi évtizedekben több mint 140 magyar eszköz jutott ki a világűrbe, s mindegyik teljesítette is a misszióját. A miniszter leszögezte:

Magyarország támogatja az Európai Űrügynökség azon erőfeszítéseit, amelyek a kontinens szerepének megerősítését célozzák a világ űriparában. A kormány ezért jóváhagyta a szervezet működéséhez szükséges pénzügyi hozzájárulását az elkövetkező időszakra, a 2019-ben elfogadott büdzséhez hasonló volumenben

– tudatta. Kiemelte, hogy a világűr békés felhasználásának kettős jelentősége van, egyrészt a jelenlegi válságos időkben a magas hozzáadott értékű, fejlett technológiájú ágazatoknak nagy szerepe van a gazdasági fellendülésben, és az űripar egyértelműen ilyen. Másrészt szavai szerint a világűrhöz való hozzáférés szuverenitási kérdésnek is minősül.

Fotó: Cseri László

Mint egy falat kenyér... - a HUNOR-program 99 millió dollárba (41,5 milliárd forintba) kerül

A Bajkonurból csütörtökön felbocsátandó Szojuz-MSZ-14-es űrhajó parancsnoki ülésében indul majd el a tervek szerint a Nemzetközi Űrállomásra a Fedor (oroszosan: Fjodor) nevű, ember alakú robot, amelynek – tervezői szerint – fontos szerepe lesz a Holdon és más potenciális bolygókon létrehozandó bázisok felépítésében.

Nehéz és veszélyes feladatai lesznek

Fedor, „aki” elnevezését a Final Experimental Demonstration Object Research (Végső Kísérleti Szemléltető Tárgykutatás) angol kifejezés rövidítéséből nyerte, alapvetően egy távirányítással őt navigáló ember mozdulatait képezi le egyidejűleg, de korlátozott autonóm cselekvésre is képes.

A robot fejlesztése 2014-ben kezdődött Avatar néven, eredetileg a lakosságnak a katasztrófa idején való mentéséért felelős rendkívüli helyzetek minisztériumának irányítása alatt. Később Moszkva hasznosnak ítélte, hogy az űrkutatásba is bevonják nehéz és veszélyes feladatok elvégzésére.

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat vezérigazgatója augusztus 1-jén jelentette Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy Fedor az űrállomásra készül. Az android előbb az űrállomás fedélzetén tartózkodó Alekszandr Szkvorcov kozmonauta, majd a földi irányító központban tartózkodó egyik kezelő mozdulatait fogja lemásolni. Az űrben használandó változata a Skybot F-850-es elnevezést kapta.

Nagyon barátságos és humorérzéke is van

Fedor 184 centiméter magas, felszereltségétől függően 106-160 kilogramm súlyú és 20 kilogramm hasznos teher hordozására alkalmas robonauta. Képes járni, emelni, kormányozni, kúszni-mászni és felborulás után önállóan talpra állani. Fedort fokozatosan egyre bővülő mesterséges intelligenciával is ellátják majd.

„A Skybot F-850 nagyon barátságos és humorérzéke is van” – jelentette ki Alekszandr Blosenko, a Roszkoszmosz tudományos tanácsadója a Sputnik News hírügynökségnek.

A szakember szerint az android nemcsak köszönni tud, hanem a legkülönbözőbb témákról társalogni is, a megalkotóitól kezdve a világűrön át a filozófiáig. Hozzátette ugyanakkor, hogy több algoritmus is biztosítja, hogy Fedor az űrállomás fedélzetén ne tegyen váratlan mozdulatokat.

Fedorral megy Maruszja, a kötött űrhajósbaba

Az android a tervek szerint szombaton csatlakozik majd az űrállomás személyzetéhez és tíz nap után tér majd vissza a Földre. Utazására a Roszkoszmosz közlése szerint elkíséri majd egy Maruszja nevű kötött űrhajósbaba is, amely ha a súlytalanság állapotában lebegni kezd – csakúgy mint a kozmonauták által magukkal vitt játékok –, azt fogja jelezni, hogy az űrhajó elhagyta a földi gravitációt.

Nem Fedor lesz az első robonauta, aki megjárja a Nemzetközi Űrállomást. Az amerikai NASA Robonaut 2 láb nélküli humanoid robotja 2011-től a 2014-ben történt meghibásodásáig dolgozott ott, majd tavaly visszahozták a Földre, ahol korszerűsítve várja a visszatérést. Az Európai Űrügynökség (ESA) által kifejlesztett, gömb alakú CIMON (Crew Interactive Mobile Companion, avagy Legénységi Interaktív Mobil Társ) tavaly óta segíti az űrhajósokat, az IBM földi Watson számítógépével összekapcsolva.

A Newsweek amerikai magazin szerint az űrállomás legfejlettebb robotja a két Astrobee repülő kocka, amelyeket a NASA áprilisban juttatott fel. A japánok úttörő robonautája 2013-ban a 34 centiméter magas, emberre emlékeztető külsejű Kirobo volt ugyanitt.

(Forrás: MTI)

A rakétatechnológiát akarja segítségül hívni a kávé tökéletes pörköléséhez egy amerikai és egy Egyesült Arab Emírségek-beli vállalkozó, akik jövőre tervezik a világűrbe juttatni kávépörkölő kapszulájukat.

Rakétával kilövik a szemeskávét

A kapszula a Föld légkörébe való visszatéréskor keletkezett hőt használja fel a kávészemek pörköléséhez, amint azok egy túlnyomásos tartályban lebegnek. A tartályban a kávészemek mindenhol megpörkölődnek, és ily módon tökéletes kávét lehet előállítani – írta a Room című űrkutatási szaklapban a San Diegó-i Anders Cavallini és a dubaji Hatim al-Kafadzsi robotépítő.

A Földön a kávészemek pörkölés közben össze-vissza hánykolódnak, eltöredeznek és a pörkölő forró felületével érintkezve pörkölődnek meg. „Ha a gravitációt kivonjuk ebből, a kávészemek lebegnek a forró tűzhelyben, 360-fokos, egyenletesen elosztott hőt kapnak és szinte tökéletesen megpörkölődnek” – magyarázták.

A kapszulát – amely kezdetben 300 kilogramm szemeskávét képes hordozni – egy rakétával juttatják a világűrbe, mintegy 200 kilométeres magasságba. A szemek abban a hőben pörkölődnek meg, amely akkor fejlődik, amikor a kapszula visszatér a Föld légkörébe, a túlnyomásos tartályban a hőmérsékletet 200 Celsius-fok körül tartják.

Jövőre indulhatnak az első kávészemek a világűrbe

A vállalkozók elmondták, hogy már tárgyalást folytatnak olyan magán rakétagyártó cégekkel, mint a Rocket Lab és a Blue Origins, hogy megtalálják a megfelelő rakétát – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

Amint a kávé visszaér a Földre, az első, űrben pörkölt kávéból Dubajban, a vállalkozópár Space Roasters nevű cégének székhelyén fognak először kávét főzni. Azt még nem tudni, mennyibe fog kerülni egy csésze kávé.

Cavallini és al-Kafadzsi azt reméli, hogy jövőre indulhatnak az első kávészemek a világűrbe.

Nem ez az első ötlet a kávé űrbe juttatására. 2015-ben az Argotec olasz űrkutatási cég és a Lavazza kávéforgalmazó együttműködött a Nemzetközi Űrállomás asztronautái számára készült első presszógép tervezésében és kivitelezésében. 2015. május 3-án Samantha Cristoforetti olasz űrhajósnő itta az űrállomáson az első presszókávét egy, a súlytalanság körülményeire készített speciális csészéből.

(Forrás: MTI)