Rejtett támogatás? Gyermek elsősegély információs táblákat helyeznek ki országszerte a játszótereken – jelentette be a Kulturális és Információs Minisztérium családokért felelős államtitkára szerdán Budapesten, egy XII. kerületi játszótéren tartott sajtótájékoztatón, amelyen mint az alább ki is derül komoly fórumot biztosítottak a kormánypártok helyi polgármester-jelölttjének is.

Eddig minden rendbe

Az államtitkár elmondta, hogy a Magyar Gyermekmentő Alapítvány a családokért felelős államtitkársággal összefogva majdnem háromezer táblát gyártott le, amelyeket vármegyénként 100-130 játszótérre helyeznek ki.
A táblák olyan alapinformációkat tartalmaznak, amelyek kisebb baleseteknél segítik a szülőket a gyermek ellátásában, valamint megmutatják, hogy nagyobb baj esetén mit kell tenni a mentők kiérkezéséig.

A szög meg a zsák

Ezt követően Fonti Krisztina, a Hegyvidék alpolgármestere és a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje vette át a szót,  azt hangoztatva, hogy a gyermek a legnagyobb kincs, ezért fontos biztonságban tudni, a XII. kerületben pedig sokat tesznek ennek érdekében.
Az alpolgármester, akit a Fidesz a sok év után távozó Pokorni Zoltán utódjául szánt „kampánybeszédében” kiemelte azt is, hogy jól felszerelt óvodákban várják a gyermekeket, az óvodapedagógusoknak plusz juttatásokat biztosítanak, és idén az országos átlag felett emelték a bérüket, mert meggyőződésük, hogy meg kell becsülni azokat, akik a gyerekekkel foglalkoznak. Továbbá „fecskeházat” hoztak létre, amelyben pályakezdő óvodapedagógusok, valamint szociális területen dolgozók lakhatnak alacsony lakbérért – számolt be róla az alpolgármester.
A kormányzati támogatást élvező jelölt, elmondta azt is, hogy a kerületben 29 játszótér van, amelyből az elmúlt években 27 teljesen megújult vagy újonnan épült, és jelenleg is folyamatban van újabbak létesítése és felújítása.
Ezt követően Gesztes Éva, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány elnöke beszélt arról, hogy tapasztalataik szerint a gyerekbalesetek 75 százaléka megelőzhető lenne, és a szülők sokszor tanácstalanok, ha baj történik. Ezért indítottak el 18 évvel ezelőtt ingyenes elsősegélynyújtó tanfolyamokat, amelyeken eddig 45 ezer szülő, pedagógus, gyermekfelügyelő vett részt. A most kihelyezett információs táblákat  olyan gyakran előforduló esetekkel kapcsolatban nyújtanak segítséget mint a fej- vagy gerincsérülés, törés, orrvérzés, darázscsípés, allergiás reakció.

(Kép: Fonti Krisztina FB, nem az eseményen készült)

Ezeket olvasta már

Mintegy 137 ezer külföldi, de magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgár, továbbá 35 ezer menekültként elismert, illetve huzamos tartózkodási jogosultságú is szavazhat a június 9-ei önkormányzati választáson, és ehhez regisztrálniuk sem kell.

Eddig 3600-an

Az európai parlamenti (EP) választáson a Magyarországon élő uniós állampolgárok dönthetnek úgy, hogy anyaországuk helyett a magyarországi EP-listákra kívánnak szavazni. Ehhez azonban névjegyzékbe kell vetetniük magukat, ezt eddig 3600-an tették meg.
A helyi önkormányzati választásokon azonban a magyarországi lakcímmel rendelkező uniós állampolgárokat automatikusan megilleti az aktív és passzív választójog is: részt vehetnek a voksoláson és jelöltként is indulhatnak, az EP-választástól eltérően tehát nem kell névjegyzékbe vetetniük magukat ahhoz, hogy gyakorolhassák választójogukat.
A magyarországi lakcímmel rendelkező uniós állampolgárok azonban csak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vehetnek részt június 9-én, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán nem.

A menekültek is

Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar és uniós állampolgárok szavazhatnak, de a menekültként elismerteket, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező minden nagykorút is megilleti a választási részvétel joga, ők azonban jelöltként nem indulhatnak.
Így a 7,69 millió magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár mellett szavazhat az önkormányzati választáson több mint 35 ezer menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultságú külföldi, továbbá az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgára, ők 137 ezren vannak.

Kampány

A falu összes lakója -621 fő- ott volt? - érdeklődte egy kommentelő Orbán Viktor magtárban tartott "országjárása" kapcsán

Romániában a többi parlamenti párt által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és egy másik, újonnan alakult nacionalista párt, az SOS Romania is képviselőket juttatna az Európai Parlamentbe egy szerdán ismertetett friss felmérés szerint, ha most tartanák az EP-választásokat.

PNL a voksok 20 százalékával szerezne brüsszeli képviseletet

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendelésére a The Center for International Research and Analyses (CIRA) által decemberben, ezer személy megkérdezésével készített felmérés adatait a Hotnews hírportál ismertette.
Ha Romániában most vasárnap tartanák az európai parlamenti választásokat, a közvélemény-kutatás szerint a Marcel Ciolacu kormányfő vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) kapná a legtöbb voksot, a szavazatok 30 százalékát. Koalíciós partnere, a Nicolae Ciuca által irányított PNL a voksok 20 százalékával szerezne brüsszeli képviseletet.
A PNL-t a George Simion által vezetett AUR követi a sorban két pont különbséggel, a bukaresti parlamenti képviselethez 2020-ban jutott párt a szavazatok 18 százalékával jutna be az Európai Parlamentbe.
Az AUR támogatottsága annak ellenére ekkora, hogy a felmérés szerint a román parlamentben rendszeresen botrányt keltő Diana Sosoaca szenátor új pártja, az SOS Romania is képviselőket küldhetne Brüsszelbe, mivel a voksok 6 százalékát szerezné meg.

Mire számíthat az RMDSZ

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a voksok 5 százalékát kapná a felmérés szerint.
A hagyományos pártokkal szemben kritikus, szabadelvű Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) 14 százalékos támogatottságot élvez.
Több kisebb párt 2 százalék körüli támogatottsággal nem jutna be az EP-be.

A többség biztosan szavazna

A közvélemény-kutató a választók politikai irányultságára is rákérdezett. Az adatsor szerint több mint 40 százalékuk vallotta azt, hogy a politikai palettán jobbra, illetve középre helyezné magát (14 százalékuk jobbra, 29 százalékuk középre). A megkérdezettek 13 százaléka baloldalinak nevezte magát, 44 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.
A felmérésben részt vevők 53 százaléka biztosra ígérte részvételét az európai parlamenti választásokon.
Romániában 2024-ben négy választást – európai parlamenti, önkormányzati, parlamenti és elnökválasztást – rendeznek. Egyelőre csak az EP-választások időpontja ismert, azt Európa-szerte június 9-én tartják.

Ezeket olvasta már?

A jövőévi önkormányzati és európai parlamenti választás közeledtével egyre többen keresik a választ az ellenzék sikertelenségére, de szinte mindenki csak magyarázkodásba fulladó magyarázatot ad, vagy a könnyebb utat választva elkezd felhőtlrn, parttalan  gyurcsányozásba gabalyodni..

Gyurcsányt lehet szeretni, vagy nem szeretni, de….

Talán nem volt még a történelemben egyetlen politikus sem, aki olyan mélyről tudta ismét felszínre küzdeni magát és közben még egy sikeres pártot is építeni maga köré, mint a DK alapító elnöke. Pedig az Ő megsemmisítéséért, kiiktatásáért mindet (is) megtett a Fidesztől egykori saját pártjáig, az MSZP-ig „sőt még azon is túl” a friss ember Márki-Zay Péter is,  de valahogy nem megy.

Gyurcsány az a fajta, akit ha kidobnak az ajtón, nem az ablakon somfordál vissza, hanem ugyan, ott rájuk rúgja az ajtót.

Emlékezzünk csak!

Mindig tudja, mi a követendő taktika, a 2014-es választáson még ki is mondta, hogy őt semmi nem érdekli csak, hogy pártja ott lehessen a küzdelemben és valóban mindent megtett a „klubtagságért” cserébe. Neki minden úgy volt jó, ahogy volt: hadd tekerjen a miniszterelnök-jelöltségért Mesterházy Attila és Bajnai Gordon, neki csak a részvétel lehetősége volt a fontos, nem a vezető szerepért (akkor még), csak pártja elismeréséért küzdött. Aztán ’18-ban már egyértelműbben fogalmazott, míg végül 2022-ben ténylegesen megérkezett ahhoz a kapuhoz, amin átlépve a DK és Ő lehet az ez ellen ugyan ágáló ellenzék vezetője, de legalábbis vezető ereje és ne feledjük, mindezt nem a nullárról indulva, hanem a mínuszból előretörve érte el.

Közben a többiek

Ez időtáját a többi, köztük sok régebbi ellenzéki párt is, az arcát keresi, önmeghatározási gondokkal küzd. Nem úgy a DK, amely folyamatosan halad egy stratégia és taktika mentén, sokkal inkább, mint a nagy ellenfél: a Fidesz, amelynek 1990-es évek közepétől már nincs se stratégiája, se identitása, a hatalom neki nem eszköz, hanem maga a cél. Ők szoktak a legtöbbet gyurcsányozni, de az ellenzék sem marad le sokkal.

Stratégia

„A stratégia cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérése érdekében, amely gyakran az úgymond „győzelem” avagy egy probléma megoldása.”  (Forrás)

A  DK-n túli jelenlegi ellenzék képtelen felmutatni egyetlen karizmatikus személyt, akit ki lehet állítani Orbánnal szemben, márpedig amig nincs ilyen, addig a Fidesz vezére legyőzhetetlen. Ezek a pártok folyamatosan azon görcsölnek, legtöbbször pusztán önös érdekből, hogy az elkövetkező választáson mindenhol csak egyetlen induló álljon szemben a kormánypárt jelöltjeivel -ebben igazuk van még akkor is, ha legtöbbször az önös érdek mondatja ezt velük- akkor kérdem én, miért nem értik, hogy ugyanúgy egyetlen, minden támogatást bíró, nagyon karizmatikus személy vezetheti csak győzelemre az Orbán elleni erőket is, és ez az ember, nagy valószínűséggel nem Gyurcsány, de egyelőre köztük sincs.