A pontatlanul kitöltött ajánlásokat is elfogadják az ellenőrzés során az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák, amennyiben a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható. De ki dönti el, hogy mi minősül csekély eltérésnek?
[mnky_ads id=”10551″]

Gondoltak a pontatlanokra is!

Az NVB újabb ajánlással biztosítja be, hogy akit a „pógár” megnevez, az biztosan érvényes ajánlás legyen. Gondoltak a hebrencs, vagy magyarul kevéssé tudó, esetleg az adataival nem teljesen tisztában levő újdonsült magyar választókra is.

Ami nem módosult

A választási eljárásról szóló törvény szerint ajánlásokat a választókerületi választási irodák által kiadott ajánlóíveken kell gyűjteni, az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, valamint az anyja nevét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgárnak saját kezűleg kell aláírnia.
[mnky_ads id=”10552″]
Az összegyűjtött ajánlásokat a választási irodák ellenőrzik, ennek során az íven feltüntetett adatokat összevetik a központi névjegyzék és a választókerületek nyilvántartásának adataival, azonosítják az ajánló választópolgárt és megállapítják, rendelkezik-e választójoggal.

A lejtés szöge

Érvényesnek kell elfogadni azokat az ajánlásokat is, amelyeket az ajánlási szabályokat betartva gyűjtöttek, a választópolgár az ajánlóíven valamennyi adatát feltüntette és az alapján a választópolgár egyértelműen beazonosítható, de ajánlása adásakor egyes adataiban csekély mértékű eltérés tapasztalható az ajánlóíven a központi névjegyzék adataihoz képest.

Az NVB iránymutatásában fel is sorolta, melyek azok a csekély eltérések, amelyek még az ajánlásellenőrzés során még elfogadhatók: ilyen, ha valaki nem tünteti fel a doktori címét, ha több keresztneve közül csak az egyiket tüntette fel.

Újabb papíron független intézmény, az NVB is tesz a szabad választások ellen

Újdonság

Ezeken túl csekély eltérésnek minősül, ha az ajánló lakcíme településadatát rövidítve tüntette fel (például Budapest-Bp., Debrecen-Db.), de a település az ellenőrzés során egyértelműen beazonosítható, vagy ha nem jó helyesírással írta le lakcímét (például Kossuth Lajos nevét egy “s”-sel vagy “h” nélkül vezette fel az ajánlásra).

Az is csekély eltérés, ha a közterület jellegét nem a központi névjegyzékben szereplő módon adta meg a választópolgár, de a megadott közterület jelleg azonos kategóriába tartozik (például út – útja – utca – körút, tér – tere – körtér, köz- köze, sor – ároksor – fasor), vagy a közterület jellegét a központi névjegyzéktől eltérően, rövidítve jelölte meg (utca – u., körút – krt.).

Átalakult az NVB a választási időszakra

Az NVB idén februárban egy újabb esettel egészítette ki a csekély eltérések felsorolását: eszerint érvényesnek kell elfogadni azt az ajánlást is, ha a központi címregiszterbe bejegyzett cím megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás történt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban (például átszámozták a közterületet, vagy megváltozott annak jellege, esetleg neve, például Moszkva tér – Széll Kálmán tér) és a választópolgár a lakcímének a korábbi megjelölését tüntette fel.
[mnky_ads id=”10553″]
(forrás: MTI)

Kálmán László: a magyar választások nem lesznek sem tiszták, sem szabadok

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét