Csillag István: a magyar kormány kicsit sok édesítőt csepegtetett a kínai teába….

Szijjártó Péter pénteken bejelentette, hogy az európai autóipari átállás egyik zászlóshajója Magyarország, amely az elektromos akkumulátorok gyártásában és exportjában is nagyhatalommá vált. Az ország a világ harmadik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó kapacitásával rendelkezik Kína és az Egyesült Államok után és az ágazat exportjában Magyarország a világranglista ötödik helyezettje. A sikerjelentés hátteréről Csillag István közgazdász, volt gazdasági és közlekedési miniszter beszélt a Klubrádióban.

3 ezer milliárd állami támogatásból tervezett kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) akkumulátorgyártó üzem

Az elektromos autókat és töltőállomásokat gyártó cég kínai telephelye 7-8 ezer főnyi munkaerőt számlál. Ehhez képest a hazai beruházás esetében 9 ezer fő foglalkoztatásával számolnak az előzetes bejelentés alapján. Ugyanakkor nem ez az egyetlen furcsaság a beruházás tervezete körül.

Több okból is gyanús a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) autógyártó cég beruházásnak a tervezete. A Debrecenbe szánt autógyárat a szokástól eltérően nem a beruházni szándékozó cég elnöke jelentette be, hanem Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára.

Másrészt azért gyanús, mert

a tőzsdén jegyzett nagy cégek esetében fokozottan óvatosan szoktak eljárni a bejelentésekkel, mivel akár a legapróbb információ is befolyásolhatja a részvények forgalmát

– mondta Csillag István.

A kínai cég az elmúlt hetekben nem állt túl fényesen a tőzsdén, mivel papírjait elkezdték eladni a részvényesek amiért manipulációt észleltek a hongkongi tőzsdén. Ebből következik, hogy a CATL-nek szüksége van a hírneve javítására. Így találkozik a CATL Magyarországgal, aminek a kormány intézkedéseiből következő katasztrofális gazdasági helyzete miatt van szüksége a külföldi beruházásra

– mondta a közgazdász.

“… kicsit sok az édesítő….”

“Bár általában más kormányok is szívesen édesgetik magukhoz a külföldi beruházóknak, a magyar kormány kicsit sok édesítőt csepegtetett a kínai teába”

– mondta Csillag István. Ugyanakkor az Európai Unió a tisztességes verseny megőrzése érdekében szabályozza, hogy az elmaradott térségekbe történő csábítás esetében mekkora lehet az állami támogatás mértéke. Ez a beruházó cég által befektetett összeg 20 százaléka lehet, érzékeny iparágakban pedig 15 százalék.

Ha magyar kormány betartaná az uniós szabályokat, akkor 50 ezer milliárd forintos támogatást kellene adnia a kínaiaknak, ami a hazai GDP 1 százalékát jelentené

– mondta a volt gazdasági és közlekedési miniszter.

Nem valószínű, hogy a CATL az európai elektromosautó-gyártás szeretné fellendíteni, sokkal inkább versenytársként lépne fel a piacon.

A kínai cég speciális technológiával tenné lehetővé az elektromos autók akkumulátorának cseréjét, ami egyelőre nem kompatibilis más autók energiaforrásának cseréjével, ehhez nemzetközi és cégek közötti cégek egyeztetésére lenne szükség.

“… a kormánytorok…”

A közgazdász szerint az, hogy a magyarországi gazdasági helyzet nem mutat olyan szomorú képet mint a ’90-es években egyedül annak köszönhető, hogy csatlakoztunk az az Európai Unióhoz. Az exportunk több, mint 60 százaléka az EU-ban honos cégek leányvállalataitól ered.

“Az a kormány, amelyik fontolgatja az innét történő kilépést, elvágja a saját torkát, mind politikailag, mind gazdaságilag”

Ha megírná véleményét, vagy megvitatna ezt-azt másokkal, esetleg kérdése lenne a cikkel kapcsolatban, Facebook oldalunkon megteheti!

– véli Csillag a keleti nyitásról. A teljes beszélgetés ide kattintva hallható.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.