A csont a legjobb kaja, biztonságos helyen kell megenni. A falkában ez az ínycsiklandó étel a főnöknek jár, tehát a csonttal el kell bújni.


[mnky_ads id=”10551"]

Más kutyatulajdonosoktól is hallottam, de magam ugyancsak megtapasztaltam, hogy a kis kedvenc rendesen megeszi a szokott helyén az ételt, ám a csont az más! Azt mindig a szobában fogyasztja el. Tehetünk bármit, lehetünk szigorúak, következetesek, ezen a szokásán nem változtat. A táljában lévő ennivalóhoz soha nem nyúl, amíg a közelben vagyok, mintha azt mondaná, te vagy a főnök, tied az elsőbbség. De a csonttal azonnal elvonul…

[m[mnky_ads id=”10552"]p>

Csont a rejtekhelyen

Van a szobában egy szűk hely a könyvespolc előtt, a fotel háta mögött. Ha a kutyám rossz fát tesz a tűzre, és megkérdezem tőle, hogy mit csinált, behúzza a farkát, és oda menekül. A csontot is mindig azon a „rejtekhelyen” eszi meg. Van, hogy ugyanoda eldug egy-egy jobb falatot is. Ám az igazsághoz tartozik, hogy néha a párnám alatt, máskor a táskámban találok egy-egy darab kolbászt, szalonnát. Hogy saját rejtekhelyként kezeli a párnát, meg a táskámat, vagy engem akar kiengesztelni, mert a csontból nem ad – rejtély. Szeretem azt hinni, hogy az utóbbiról van szó…

Hiába, a csont a legjobb falat, amire vigyázni kell, biztonságos helyre kell vinni, és csak ott megenni. Miután a falkában a legjobb falat a főnöknek jár, tehát a csonttal el kell bújni. Hiába kap naponta elég ennivalót, sok kutya véd minden becsesnek tartott eleséget, legyen az csont, műcsont, táljában maradt étel, vagy jutalomfalat. A kisajátításra való törekvés gyakran már az alomban felfedezhető, amikor a kölyköknek egymás között meg kell küzdeniük a több tejet adó emlőért és a finom falatok megszerzéséért, vagy megtartásáért.

Sok kutyus szereti, ha a pihenőhelyén van valami a feje fölött, ami oltalmazza. Ezért gyakori, hogy az ágy és az asztal alá, a kanapé mögé fekszenek. Ez arra vezethető vissza, hogy őseik veszély idején vacokba húzódtak, és kölykeiket odúkban nevelték.

Ásni muszáj!

A vadonban nem mindig bőséges az élelem, de az is megesik, hogy több van, mint amennyit egyszerre el lehet fogyasztani. A fölösleget gondosan raktározni kell, a szűkös időkre. Megjósolhatatlan élelmezési körülmények között célszerű az előrelátás: a zsákmány maradékát el kell rejteni, el kell temetni, hogy majd ha szükséges, ki lehessen ásni és el lehessen fogyasztani.


A kutya emésztési rendszere rendkívül hatékony, a gyomrában olyan enzimek működnek, hogy a rothadó-bomló csonttól, hústól semmi baja sem lesz. Egyébként meg szereti titokban eltemetni kincseit. Ha megzavarják, legtöbbször inkább fogja a csontot, vagy amit éppen birtokol, és viszi elkaparni máshová. Az étel elrejtésének vágya nagyon mélyről jövő késztetés. Ha körös-körül nincs semmi, ami ásható, csak az udvar köve vagy éppen a szőnyeg, akkor is körbelökdösi orrával a csontot, mintha földet hányna rá.

[mnk[mnky_ads id=”10553"]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét