Dabóczi Kálmán: a hitről nehezebb beszélni, mint a BKK-ról

Dabóczi Kálmán három éve vezeti nemcsak a főváros, hanem az egész ország egyik legnagyobb médiafigyelmet kiváltó vállalatát. Habár a Budapesti Közlekedési Központ vezére és hétgyermekes édesapa nem úgy köszön a liftben a kollégáinak, hogy Laudetur Jesus Christus, mégis tudják róla, hogy nem a kameráknak vallásos. 

Nehéz ma keresztény értelmiséginek lenni

A vezérigazgatóval a 777blog.hu készített érdekes interjút hitről, politikáról. Úgy gondoljuk, olvasóinknak is tanulságos lehet összeállításunk.

Dabóczi szerint a hitről nehezebb beszélni, mint a BKK-ról.

“A hitet beszorították a vasárnapi kereszténységbe, mi pedig ellenálltunk a rendszernek. Sokkal tisztább üzenete volt a kereszténység vállalásának, éppen ezért sokkal egyszerűbb volt értelmiséginek lenni akkor. Amit a hatalom csinált, azzal szemben az ember elfoglalta a pozíciót, a fekete fekete volt, a fehér pedig fehér. Éppen ezért a hitről nem beszélgettünk annyit, hanem mindenki a saját maga kis szűk mikrokörnyezetében megpróbálta megélni.”

Úgy véli, nehezebb ma keresztény értelmiséginek lenni, mint a rendszerváltás előtt. Akkor egyértelműbb állapotok voltak, most látunk egy alapvetően nagyon pozitív és jó értékrendű erőteret, viszont annak a mindennapos megnyilvánulásai és kísérőjelenségei mellett meg nem lehet elmenni szó nélkül:

“Ezt a kettősséget jelenleg sem lenyelni, sem pedig kiköpni nem tudja a keresztény értelmiség, de azt gondolom, hogy ez igaz az egész magyar értelmiségre is. Vagy démonizálja az egészet, és azokat az értékeket, eredményeket is megtagadja, amelyek objektíven nézve is pozitívak, vagy letagadja a valóságot, hogy ne kelljen szembesülni a problémákkal, például a korrupcióval. “

Keresztényi felelősség

Szerinte a keresztény felelősség pont itt jön elő, hogy az ember merje az értékek melletti elkötelezettségét nyíltan vállalni:

“Egyrészről ki kell állni a hatalom által – hitem szerint helyesen – megfogalmazott értékek mellett, mint az életközpontúság, a családbarátiság, a hazafiság, mert ezeknek közösségépítő, megtartó erejük van. Másrészről viszont rá kell szorítani a mindenkori kormányzatot, hogy a hatalmát valóban a közjó érdekében használja és ne egy szűk csoport gazdasági érdekei mentén. Az igazi kihívás az, hogy a rendszer mutat-e nyitottságot az önkorrekcióra és öntisztulásra. Azért nevezem magamat rendszerhibának, mert ezt a fajta kritikus értelmiségi gondolkodásmódot nem látom rendszerszinten a vezetői kiválasztási szempontok között. “

Kiemelte, nagyon erősen dolgozik rajta a munkájából eredő feladattömeg, mert ennyire közpolitikailag kitett pozícióban nem volt még, ez számára is újdonság. Tudta, sejtette, hogy mivel jár, de amikor ezt konkrétan átéli az ember, akkor azért ez nehezebb:

“Ordító különbség van aközött, ami újságolvasóként, közösségi médiafogyasztóként ki tud alakulni egy közpolitikai szereplőről és a valódi személyisége között. Ahhoz, hogy ne veszítsem el a belső biztonságérzetemet a nehéz időszakokban fontos valamibe, vagy inkább valakibe kapaszkodnom. Például a tavaly nyári vizes világbajnokságra időzített kibertámadás és kommunikációs hadjárat időszaka alatt napi tematikus forgatókönyv mentén tömegével kaptam a privát közösségi média felületeimre kamuprofilokról a gyűlölködő üzeneteket. Ebben a tavaly nyári időszakban a legfontosabb kapaszkodóm az Isten-kapcsolatom volt, illetve a családom.”

Család

Megemlítette, hogy gyermekeivel, a reggeli autózások alkalmával közösen imádkozni szoktak:

“Az egyik imaszándék – amelyet a gyerekek mostanában már maguktól mondanak – a város és az ország vezetőiért szokott lenni, hogy a közjót szolgálják, ne a saját érdekeiket. Ezzel az állandó fohásszal állítom, hogy a gyerekek többet tesznek a közjó és a magyar politikai élet tisztaságáért, mintha plakátokkal kampányolnának. Gondoljunk csak bele, hogy milyen lenne áprilisig a közhangulat, ha sokan csatlakoznának ehhez az imához…”

Lendvai Ildikó az alábbit posztolta közösségi oldalán a riporttal és a főpolgármeterrel kapcsolatban:

“Rég szórakoztam ilyen jól, mint ma este a főpolgármesterrel folytatott tv-beszélgetésen. Arról is faggatták, mit szól a BKK vezérigazgatójának interjújához.

A BKK-vezér a portál jellegének megfelelően egyrészt keresztény hite megéléséről beszélt, másrészt viszont a problémák között, amelyekkel szembe kell néznie, megnevezte a korrupciót.

Sőt: szerinte “rá kell szorítani a mindenkori kormányzatot, hogy a hatalmát valóban a közjó érdekében használja, és ne egy szúk csoport gazdasági érdekei mentén”. Tarlós a következőkkel próbálja magyarázni beosztottja kritikáját: 1. Az illető “politikai antitalentum”, (értsd: nem normális szegény), hiszen a nem kormányhű Indexnek is felhívta a figyelmét az interjújára. 2. Emellett hétgyerekes, templomjáró családapa.(hogy miért következne ebből a korrupció fölötti szemhunyás, rejtély). 3. Ennek következtében olyan szavakat használ, amit a miséken szoktak, a főpolgármester mint rendszeres miselátogató képes ezeket helyesen értelmezni, de mások esetleg nem.

Eszerint már a miséken is a korrupcióról beszélnek. Tessék mondani, melyik az a templom?”

Dabóczinak mennie kell a rekordbüntetés miatt

Baló bátorságot kívánt azoknak a politikusoknak, akiknek nincs

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük