Bírósági kollégiumi értekezlet vizsgálja a levélszavazást

A Kúria elnöke szerint új problémákat vetett fel a levélszavazás, a konstrukciót át kell gondolni, és az ügyben bírósági kollégiumi értekezletet hív össze.

Darák Pétert hétfőn az Echo Tv Napi Aktuális című műsorában azzal kapcsolatba kérdezték, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerint a Kúria beavatkozott a választásokba.

Az Origo az Alkotmánybíróság (Ab) döntésére hivatkozva május 3-án azt írta, törvénytelenül érvénytelenített több mint négyezer határon túli levélszavazatot a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria, arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű, nem előre gyártott borítékban adták postára.

Havasi Bertalan a PestiSrácok.hu hírportállal május 5-én ismertette a kormányfő álláspontját „a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához” – nyilatkozta akkor.

Darák Péter hétfőn arról beszélt, a „beavatkozás” jogi értelemben azt jelenti, a Kúriának alkotmányos felhatalmazása van arra, hogy a választás tisztaságát őrizze, vizsgálja, jogorvoslati kérelem esetén elbírálja, tehát törvény alapján kötelessége felülvizsgálni a választási eseményeket.

Arra a kérdésre, hogy „politikailag motivált döntést” hoztak-e az ügyben, azt válaszolta: „a kérdés nem megválaszolható, hiszen a bírák saját szakmai szabályaik alapján döntenek”. Azok a körülmények, amelyeket a sajtókritikák az elfogultság bizonyítékaként említenek, vitathatóak – tette hozzá Darák Péter.

Kitért arra, hogy a Kúriának az említett törvényi kötelezettségét rendkívül gyors eljárásban kell gyakorolnia. Az elmúlt két hónapban háromnapos határidővel 170 határozatot hozott 18 bíró, azaz tanácsonként csaknem 30 ügyet döntöttek el.

A levélszavazatok leadása új problémákat vetett fel

Az új szabályozás szerint a levélszavazatok leadása új problémákat vetett fel, amelyekkel korábban a Kúria még nem találkozott – mondta Darák Péter.

Kifejtette: egy egyszerű postai borítéknál nem lehet ellenőrizni, hogy felnyitották-e vagy sem, a hivatalos válaszborítékon ennek nyoma van. A részletszabályok nem mondják ugyan ki, hogy a sima borítékban benyújtott szavazat érvénytelen, de azt igen, hogy a nem lezárt boríték érvénytelen – magyarázta.

Darák Péter kijelentette, a bíróság értelmezte a nem lezárt boríték fogalmát, és a korábbi gyakorlat alapján úgy látta: elfogadható az az értelmezés, hogy a sima boríték nem garantálja a szavazat „érintetlenségét és ellenőrizhetőségét”.

„Ez tehát valószínűleg az oka a bírósági döntésnek, de erről én is csak olyan távlatokból tudok beszélni, mint ön, mert a (…) Kúria elnöke sem szólhat bele konkrét ügyekbe” – fogalmazott.

Darák Péter elmondta: három fórum egybehangzóan foglalt állást a kérdésben,

majd az Ab elé került az ügy, amely kinyilatkoztatta, hogy nem tartozik rá. Ugyanakkor az Ab a határozat indokolásában utalt egy olyan felfogásra, amely „ellentétben állhat” a Nemzeti Választási Iroda, a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria által kifejtetett állásponttal – tette hozzá.

Ezt Darák Péter nyugtalanítónak nevezte, és közölte: a Kúria elnökeként felelőssége az, hogy egy ilyen tisztázatlan helyzetnek a megoldására „valamit” találjon. Szerinte két megoldás lehetséges: az egyik, hogy megtárgyalják az Ab-vel, hogy melyik értelmezés tűnik alkotmányosnak, a másik pedig, ha nem „jutnak dűlőre”, hogy jogalkotás következzen.

Át kell gondolni a konstrukciót

A műsorvezető felvetéseire reagálva jelezte: át kell gondolni a konstrukciót; ha a magyar jogon kívüli akadályokba ütközik a levélszavazatok érvényesítése, akkor erről „jogalkotási módon” kell gondoskodni vagy más megoldást kell keresni.

Darák Péter közölte: kollégiumi értekezletet hív össze, és ezen a választási bíráskodásban részt vevő bírák áttekintik az összes kritikus ügyet és konklúziókat fognak megfogalmazni.

(Forrás: MTI)