A választók tudják, hogy a magyar demokrácia beteg, és nem hiszik, hogy ezen demokratikus választással lehet segíteni – röviden így lehetne összefoglalni annak a ma megjelenő kutatásnak a tanulságait, amelyet a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung készített.
A cél az volt, hogy feltárják, a sorozatban harmadik kétharmados Fidesz-KDNP-s parlamenti többséggel induló ciklusban miként vélekednek a választók a magyar demokrácia minőségéről. Az eredmény lesújtó.
A magyar társadalom több mint fele (56 százalék) gondolja úgy, hogy a demokrácia a legjobb politikai rendszer.
Minden tizedik magyar szerint bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrácia, de a lakosság több mint negyede (27 százaléka) szerint teljesen mindegy, hogy milyen politikai rendszerben élünk.
A demokratikus elkötelezettség az MSZP és a DK szavazóinál a legerősebb, de átlagon felüli a kormánypártok és az LMP szavazói körében is. Nem meglepő módon a bizonytalanok vannak a legrosszabb véleménnyel a demokráciáról.
Míg a felsőfokú végzettségűek háromnegyede áll a demokrácia mellett, a nyolc általánost végzettek között ez az arány csak 44 százalék, ráadásul a legképzetlenebbek hasonló arányban gondolják azt, hogy az ő életük szempontjából mindegy, hogy demokrácia van vagy diktatúra.
A kérdésben megjelenik a főváros-vidék törésvonal is: a budapestiek háromnegyede tartja a demokráciát a legjobb politikai rendszernek, a vidéki városok és falvak lakói esetében az arány 49 és 53 százalék.
Az azonban, hogy a magyarok többsége a demokráciát jó dolognak tartja, még nem jelenti azt, hogy elégedettek is annak magyar változatával. Sőt: a magyarok fele elégedetlen a jelenlegi működésével. A fideszesek 83 százaléka viszont nem talál különösebb kivetnivalót a hazai politikai rendszer minőségében. Az MSZP-sek és a DK-sok a legelégedetlenebbek, de igen rossz véleménnyel vannak az LMP-sek és a jobbikosok is.