Dr. Kunetz azoknak, akik a kínai vakcinát kapták: a második oltóanyag utáni két hét múlva se tekintsék magát beoltottnak, továbbra is úgy védekezzenek, mintha nem kaptak volna oltást

A kínai Müller Cecília -vagy valaki afféle- azt mondta, hogy a kínai vakcinák “hatékonysági foka nem túl magas.” Ez a ködös bejelentés számokban kifejezve mennyit jelenthet? 5%-ot, vagy 50%-ot? Nagyon nem mindegy, hiszen a bőrünkre megy!

A legdrágább a leggagyibb?

Emlékeztetőül: A modernebb technológiákkal készül vektorvakcinák közül az AstraZeneca csimpánz-adenovírust alkalmazó vakcinája a legolcsóbb, alapára dózisonként mindössze 5 dollár (kevesebb mint 1500 forint), míg a humán adenovírusokkal működő orosz Szputnyik V-vakcina ára 6 dollár (1800 forint alatt). Korábban Szijjártó Péter az ATV híradójának korábban elmondta, hogy az orosz Szputnyik vakcinából a két dózis kevesebb, mint 20 dollárba (6000 forint) kerül. Az úttörő mRNS-technológiával készült vakcinák alapára valamivel magasabb, mint a vektorvakcináké, viszont a kínai inaktivált vírusos vakcinánál olcsóbbak. A Pfizer/BioNTech vakcinája adagonként 14 dollárba (4100 forint), a Moderna vakcinája pedig 31 dollárba (9200 forint) kerül. A kínai Sinopharm inaktivált vírus 62 USD (18 362 HUF) (Forrás)

A kínai betegségvédelmi és megelőzési központ vezetője maga jelentette ki, hogy vakcináik mégsem olyan hatékonyak, ahogy azt eddig állították.

Gao Fu szombaton azt mondta: a kínai vakcinák

“hatékonysági foka nem túl magas.”

Az igazgató külön nem tért ki arra, hogy konkrétan mely kínai gyártók vakcináiról beszél – így a Magyarországon használt Sinopharm neve sem hangzott el. Arra viszont igen, hogy jelenleg is hivatalos megfontolás alatt áll a különböző vakcinák mixelésének gondolata, ezáltal növelnék hatékonyságukat.

A hírre Dr. Kunetz Zsombor a közösségi oldalán reagált.

“Elég érdekes cikk jelent meg a The Guardian, a Washington Post, és néhány nagyobb hírügynökség oldalán. A cikkek szerint a kínai Népegészségügyi Központ vezetője, Gao Fu azt nyilatkozta, hogy a kínai vakcinák tekintetében “nincs túl magas védettségi arány”- ami azt jelenti, hogy

a beoltottak között nem lesz nagyon magas arányú azon személyek száma, akik védettek lesznek a fertőzéssel szemben, azaz nem kapják el vírust. (Hogy ez pontosan mit jelent a megbetegedések súlyosságát tekintve, arra sajnos nincs adat. Éppen ez a probléma ezzel az oltóanyaggal kapcsolatban, hogy ezeket a információkat a fázis III-as vizsgálatuk hiányában nem ismerhetjük.)”

“Ezzel Gao Fu elismerte, hogy a kínai oltóanyagok hatékonyságával lehetnek problémák.

Kínában öt vakcinát, köztük a hazánkban is alkalmazott Sinopharm által gyártott BBiBP-CorV vakcinát hagyták jóvá a COVID elleni védekezésben.

Gao Fu azt is nyilatkozta, hogy most gondolkodnak azon a lehetőségen is, hogy esetleg a megfelelő immunológiai védelem elérése céljából kiegészítsék-e a kínai oltást másfajta oltóanyagokkal is. Ez azt jelentené, hogy a kínai vakcinákat esetleg más gyártók által gyártott vakcinákkal egészítenék ki. A cikk szerint Peking eddig nem engedélyezett egyetlen külföldi vakcinát sem Kínában.

Nagyon fontos azt megérteni, hogy annak ellenére, hogy a kínai vakcina hatékonysága a bejelentés szerint nem olyan erős, mint az egyéb nyugati vakcinák hatékonysága, mégis hasznos lehet.

Egyrészt erre valószínűleg majd más vakcinákkal “rá lehet oltani”, vagy hatékonyságát egy harmadik oltással lehet fokozni

Tehát egyrészt mindenki vegye fel bátran ezt az oltóanyagot is, de

amíg nem tisztázódik a helyzet, addig még a második oltóanyag utáni két hét múlva se tekintse magát beoltottnak, továbbra is úgy védekezzen, mintha nem kapott volna oltást.

Ezzel szinte biztosan megfelelő védelmet tud biztosítani a saját maga számára.

Másik nagyon fontos tanulság az esetből, hogy az mindig rossz választás, amikor a politika próbál meg tudományosat játszani

úgy, hogy átlép a szakértőkön, ennek sem most, sem máskor nem szabadna előfordulnia, hiszen a végén így járunk, ha a külügyminiszter kezében van a szakmai döntés.

Harmadik fontos tanulság, hogy közel sincsen annyi beoltott ember itthon, amiről az állami média tudósít,

hiszen a legjobb esetben is a kínai vakcinával oltottakat -amíg a helyzet nem tisztázódik -nem lehet ideszámítani. Tehát, tessék továbbra is bátran felvenni a felajánlott oltást, akkor is, ha az a kínai!”

Egy hozzászólás itt: “Dr. Kunetz azoknak, akik a kínai vakcinát kapták: a második oltóanyag utáni két hét múlva se tekintsék magát beoltottnak, továbbra is úgy védekezzenek, mintha nem kaptak volna oltást

  • 2021.04.25 - 10:54
    Közvetlen hivatkozás

    Az április 25-én nyilvánosságra hozott adatok szerint az orosz és a kínai vakcina jól véd. De: a Moderna és a Pfizer esetében mintha más lenne a helyzet. Minthogy úgy hirdették, hogy 90 fölötti %-ban véd a kórházba kerüléstől, és 100 %-ban a halálozástól, a gyártó felé kártérítési igénnyel lehetne élni az elhalálozottak hozzátartozói érdekében a kormánynak. Vagy az EU-nak. Persze, ehhez pontosan tudni kellene, hogy a 2. dózis beadása után mikor betegedtek meg az emberek. Vagyis: letelt-e a 2 hét – ami a teljes védettséghez kell -, és utána minimum 5 nap, ami a megfertőződésnél az első tünetek megjelenéséig általában eltelik. Vagy ide sorolták azokat, akik a két dózis beadása között fertőződtek meg, de a 2. beadása után egy-két nappal lettek pozitívak. Mert ez állatira nem mindegy!

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük