Eddig az volt a magyar replika, hogy Amerika nem figyel ránk. Úgy tűnik, most e tekintetben nem nagyon lesz panaszunk!

Az USA Joe Biden elnöksége idején is a Kína jelentette kihívást  azt tekinti a legfontosabb nemzetbiztonsági kérdésnek, és a transzparenciát nélkülöző kapcsolatok kockázatosságát szeretné megértetni a magyar kormánnyal is – derül ki az interjúból, amelyet Marc Dillard, az amerikai nagykövetség ügyvivője adott a HVG-nek.

Az ügyvivő gondolatait szemléztük:

  • A Biden-adminisztráció elsődleges célja fenntartani azt a szabad és nyitott nemzetközi rendszert, amely világszerte segítette a prosperitást az utóbbi hét évtizedben. Meg kell védenünk ezt a rendszert, amikor kihívás éri Kína vagy bármely más ország részéről, ellen kell állnunk. Biden elnök úgy véli, az USA és az EU erősebb, ha együtt védelmezi az olyan közös demokratikus értékeket, mint a tisztességes verseny vagy az átláthatóság.
  • A munkánk része segíteni Magyarországnak megérteni, hogy fel legyen készülve, milyen kockázatokat rejt magában, ha Kínával vagy kínai entitásokkal üzletel.
  • Akadnak ugyanakkor olyan területek – mint a technológia jövője –, amelyeken a Kínai Kommunista Párt a saját befolyását érvényesíti, illetve ezeken az entitásokon keresztül nyomást gyakorol a világ egyes részein.

A célunk a magyar kormányzati szervezeteknek és vállalatoknak segíteni megérteni, melyek azok a területek, ahol mögöttes szándékokról beszélhetünk.

  • Az átláthatóság a Belgrád–Budapest vasútvonal és a Fudan Egyetem ügyére sem jellemző. Ahogy tudom, a kínai Eximbank az előbbi építéséhez 570 milliárd forintos hitelt nyújt, ám a szerződés részletei titkosak.

Ha magyar lennék, fölmerülne bennem a kérdés, vajon milyen feltételek szerepelnek a megállapodásban. A transzparencia hiánya bizonytalanságot kelt az üzleti életben, de nemzetbiztonsági szempontból is.

Szűcs Róbert Gábor volt diplomata közösségi oldalán fűzte hozzá gondolatait a fentiekhez

“Valami Amerika

A Marc Dillard amerikai nagykövetségi ügyvivővel készült HVG-interjúból több minden következik:

1. Cornstein távozása, illetve Trump elnök bukása óta az USA nem nevezett ki nagykövetet Budapestre

A kapcsolatok, úgy tűnik, tartósan, de valószínűleg a jövő évi magyarországi választásokig tehát ügyvivői szintre csökkentek. Szövetségesek közt ez némileg szokatlan.

2. Trump elnök sem volt elragadtatva Orbántól

(ennek a fordítottja az igaz), hiszen valamennyi kelet-közép európai ország vezetője közül őt fogadta a legrövidebb ideig, gyakorlatilag megalázó 15 percig, és semmiféle kísérő esemény nem volt (ellentétben az összes többi, térségbeli ország vezetőivel).

Ha Orbánt még Trump elnök is utálta, mint a nyakát nyújtogató nyálas strébert, akkor Biden elnök és kabinetje nyilván látni sem akarja. Sőt, hallani se.

3. Elérkezett az a pont, amikor a magyar kormányfő Kínához való beteges és ostobán amatőr vonzódásával az egész szövetségi rendszer biztonságát veszélyezteti

Nem az a gond, hogy diktátor.

Az USA válogat a diktátorok között. Erdoğan például nem nagyon zavarja, mert az oroszok Fölközi -tengerre való kijutása biztosnak tűnő akadálya, másfelől pozíciókat szerez a Nyugat-Balkánon, így bizonyos fokig az ottani kínai nyomulást is megnehezíti.

A probléma Orbánnal éppen az, hogy tevékenységével az egész rendszer biztonságát veszélyezteti.

Kínával kapcsolatban nem prostituált ő, hanem inkább a selyemfiú szolgálatait igénybe vevő különös ízlésű hölgy, aki fizetni is hajlandó azért, hogy kiszolgáltatott legyen. A közlekedés (vasút) és a távközlés (Huawei) katonai, a Fudan egyetem és hitelek pedig NATO-biztonságpolitikai kérdés.

4. Amire az EU eddig nem volt hajlandó odafigyelni, arra az USA most reagál.

Századunk közepén az volt a magyar panasz, hogy Amerika nem figyel ránk. Úgy tűnik, most e tekintetben nem nagyon lesz panaszunk.”

 

amerika

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük