Hazánkban közel 2 millió ember szenved pollenallergiától, a virágporra érzékeny, emberekre ható anyagok közül első helyen áll a rendkívül erősen allergizáló pollent termelő parlagfű.
Pollenszezonok Magyarországon
Az allergia a szervezet téves immunválasza: az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek a szervezetre ártalmatlanok, és egészséges emberekben tünetet nem okoznak. Immunrendszerünk védekezik a vírusok, baktériumok és egyéb kórokozók ellen, allergia esetén azonban ártalmatlan anyagok hatására is beindítja védekező mechanizmusát, ami allergiás panaszokban nyilvánul meg.
Az allergiás megbetegedéseket elsősorban a szélbeporzású növények pollenjei okozzák (a rovarmegporzású pollenek nehezebbek, a szél nem tudja messzire szállítani őket, így megbetegedést is ritkán okoznak).
Magyarországon három fő pollenszezon van:
- a februártól májusig tartó tavaszi pollenszezon növényei a mogyoró, éger, nyár, fűz, nyír, tölgy, kőris, platán;
- az áprilistól július közepéig tartó késő tavaszi és kora nyári pollenszezon növényei a fűfélék, csalánfélék, útifű, vadsóska;
- a július közepétől októberig tartó nyár végi, őszi pollenszezon növényei a parlagfű, fekete üröm, libatopfélék, disznóparéjfélék.
Magyarországon számottevően megnőtt a parlagfűre érzékenyek száma. A parlagfű Amerikából került Európába a 19. században, elterjedése a második világháborút követően gyorsult fel. Mára az egész ország területén megtalálható, kiemelten a mezőgazdasági területeken, illetve fiatal parlagokon, nem művelt területeken, romtalajokon (pl. építkezések helyén). Jelenleg a parlagfű-szennyezettség Európában hazánkban a legnagyobb.
A leggyakoribb tünetek
- allergiás nátha (szénanátha) esetén: tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orr-, torok-, szájpadviszketés, gátolt orrlégzés;
- allergiás kötőhártya-gyulladás esetén: szemhéjduzzanat, szemviszketés, könnyezés, fényérzékenység, vörös szem;
- allergiás hörgőasztma esetén: a hörgők fokozott érzékenysége miatt nehézlégzés, mellkasi sípolás, köhögés, fulladás.
Allergiás eredetű asztmában szenvedő betegnél az asztma tünetei erősebbé, dominálóvá válnak, amikor az allergiát kiváltó pollen szezonja tart. Például a fűpollenre érzékenyek esetében ez április-májusban, a parlagfűre allergiásoknál az augusztustól októberig tartó időszakban várható.
Pollenérzékeny egyéneknél bizonyos élelmiszerek elfogyasztásakor azonnal szájnyálkahártya- és torokviszketés, illetve -duzzanat alakulhat ki. Ezt nevezzük keresztallergiának. A keresztallergia az anyagok hasonló kémiai szerkezetén alapuló reakció.
A pollenek és táplálékok közötti keresztallergiák:
parlagfű: görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka;
fekete üröm: articsóka, ánizs, árnika, bazsalikom, bors, borsmenta, burgonya, kömény, chili bors, dinnye, kamilla, kapor, kivi, koriander, krizantém, majoránna, mangó, mustármag, napraforgó, oregánó, paprika, paradicsom, petrezselyem, sárgarépa, szerecsendió, tátika, uborka, zeller;
nyírfa: alma, avokádó, burgonya, cseresznye, dió, kivi, körte, meggy, mandula, mogyoró, őszibarack, sárgabarack, szilva;
füvek: bab, borsó, búza, földimogyoró, paradicsom, rozs, szentjánoskenyér, szója, tamarind;
Az allergia tünetei könnyen összetévesztők az autoimmun betegség vagy az intoleranciák tüneteivel. A különbség közöttük, hogy az allergia esetében a szervezet testidegen anyag ellen védekezik. Autoimmun betegség esetén az immunrendszer a test saját fehérjéit támadja meg, az intolerancia pedig nem immunválaszon alapuló betegség.
Az allergiás megbetegedések kialakulásának pontos oka nem ismert, de vannak olyan tényezők, amelyek bizonyítottan szerepet játszanak az immunrendszer allergénekre való érzékenységének növelésében.
Az allergiás megbetegedések több tényező együttes fennállása esetén alakulnak ki, tehát a hajlamon túl bizonyos környezeti tényezők és életviteli sajátosságok is szerepet játszanak.
A kutatások alapján azokban a családokban, ahol egyik szülő sem allergiás, a gyermeknél a betegség megjelenésének esélye körülbelül 10%, az egyik szülő allergiás betegsége esetén 25%, mindkét szülő allergiája esetén 50-70%. Kialakulásában az anyai betegség nagyobb kockázatot jelent, mint az apai.
A fel nem ismert allergiás állapot idővel asztma kialakulásához vezethet, ezért nagyon fontos a pollenszezon alatt jelentkező tünetek felismerése, mielőbbi diagnosztizálása és kezelése.
Általánosan ajánlott a gyógyszerek szedését az allergén növény virágzása előtt két héttel elkezdeni, preventív okból. Enyhe és közepesen súlyos szénanátha esetén a tünetek helyi kezelése és antihisztamin-tartalmú gyógyszerek szedése javasolt. Míg a szteroidok és az antihisztaminok csak a tüneteket mérséklik, az allergén-immunterápia befolyásolja az allergia alapmechanizmusát, és valódi gyógyulást eredményezhet.
Hogyan előzheti meg az allergia kialakulását?
- Törekedjen a minél természetesebb, tiszta, de nem steril környezet kialakítására (az immunrendszer megfelelő működéséhez szükséges, hogy baktériumokkal és mikrobákkal találkozzon).
- Minél kevesebb vegyszert és tisztítószert használjon a háztartásban.
- Ügyeljen a belső terek levegőminőségére: rendszeres szellőztetéssel csökkentse a beltéri levegő szennyezőanyag- (pl. poratka, gombaspóra, pollen, formaldehid) mennyiségét (a szellőztetés éjjel és hajnalban ajánlott, napközben legyenek zárva az ablakok).
- A kisgyermekeket ne tartsa távol a háziállatoktól (csecsemő- és kisgyermekkorban az állatokkal való érintkezés csökkentheti a későbbi életkorban kialakuló allergia kockázatát).
- Kerülje a dohányzást, különösen várandósság idején, illetve gyermek környezetében (a passzív dohányzás is káros a gyermek egészségére).
- Kerülje az adalékanyagot, ételszínezéket és tartósítószert tartalmazó élelmiszereket.
- Az allergia (szénanátha) tüneteinek megjelenésekor mielőbb forduljon szakorvoshoz a megfelelő kezelés érdekében.
Az antibiotikum indokolatlan szedése növeli az allergia kialakulásának kockázatát, ezért csak az orvos által előírt mennyiséget szedje. - Töltse szabadságát olyan területeken, ahol a parlagfű pollenkoncentrációja alacsony (pl. magas hegységek, erdős területek, tengerpart).
- Mossa ruházatát lehetőleg naponta, és szárítsa zárt térben.
- Kerülje a parlagfűvel borított területeket (pl. gyomos napraforgósok, út menti gyomos szegélyek).
Figyelje rendszeresen a pollenjelentést, a Parlagfű Pollen Riasztási Rendszert, és használja a hivatalos pollennaptárt.
Amióta a jó öreg „boríték” és maga a hálapénz intézménye büntetendő cselekmény jelképévé vált az azt adó és az elfogadó részére, nagy fejtörést okozhat, hogy mivel fejezheti ki a volt-, de a kezelés után egészségesen otthonába bocsátott beteg az elismerését, köszönetét az őt kezelőknek, ápolóknak.
Milyen ajándékot nem fogadhat el a kórházi személyzet?
Az egészségügyi szolgálati jogviszony átalakításával 2021. január 1-jétől lépett életbe a hálapénzt ellehetetlenítő törvény. Ettől kezdve büntethető az, aki hálapénzt ad, kér vagy fogad el. A kérdés jogi szabályozását a Büntető Törvénykönyv (Btk.) tartalmazza.
Ez a vesztegetés bűncselekményét írja le, amely az orvosok esetében is alkalmazandó, mivel ők is hivatalos személynek minősülnek
– hívja fel a figyelmet a hovege.hu.
Mi számít hivatali vesztegetésnek?
- Hivatali vesztegetés (Btk. 293. § (1)) Aki egy hivatalos személyt (például orvost) megpróbál befolyásolni azzal, hogy neki vagy egy hozzá közel álló személynek jogtalan előnyt – például pénzt vagy más értéket – ad vagy ígér, akár három év börtönbüntetést is kaphat.
- Súlyosabb eset (Btk. 293. § (2) Ha valaki azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a hivatalos személy megszegje a szabályokat, visszaéljen a pozíciójával vagy túllépje a hatáskörét, az már súlyosabb bűncselekmény, és 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
- Hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. § (1) Ha egy hivatalos személy (például orvos) jogtalan előnyt kér, elfogad, vagy egyetért azzal, hogy valaki más ilyen előnyt kapjon az ő tevékenységével kapcsolatban, akkor 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.
- Vezető beosztásban elkövetve (Btk. 294. § (2) Ha ugyanezt a jogsértést egy vezető pozícióban lévő hivatalos személy követi el, akkor még súlyosabb a büntetés: 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Milyen ajándékot fogadhat el az orvos?
2021-től a törvény teljesen megtiltotta a pénz vagy más juttatás (például utalvány) elfogadását egészségügyi dolgozótól, akár a kezelés előtt, közben vagy utána. A jogalkotó két szűk kivételt engedélyezett:
- Egy egyszeri, kis értékű (a minimálbér 5 százalékát meg nem haladó) ajándéktárgy adható a kezelés után.
- Tartós kórházi ellátás esetén kéthavonta egyszer adható ilyen ajándék.
Fontos, hogy az ajándék ne legyen pénzben kifejezhető előny, ne utaljon semmilyen ellenszolgáltatásra, és az értéke ne haladja meg a 13 340 forintot (2025-ben pontosan ennyi a minimálbér 5 százaléka).
Elfogadható ajándéktárgy lehet például
]]>egy könyv, egy csomag kávé vagy tea, egy doboz bonbon vagy sütemény.
„Mindig van újabb és újabb ötlet arra, hogy még nyomorultabbá tegyék az egészségügyi ellátást. Doktor, Belügyminiszter, Tábornok jó kommunista tempó szerint most azt vette a fejébe az Excel szárnysegédjével, hogy a Lidl és a Spar mintájára egy raktárból lássák el az egész ország kórházi fogyóeszköz igényét. Mert ha a Spar és a Lidl meg tudja tenni, akkor mi is! Végül is banánt is megpróbáltunk termeszteni az ötvenes években…”-kezdte bejegyzését Dr. Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző közösségi oldalán.
Központosításra fel….
Arról, hogy ez a központosítás miért égbekiáltó baromság, picit később, először most nézzük azt meg, hogy milyen központosítás, államosítás történ már meg ebben a szektorban és milyen eredménnyel.
- 2011–2013 Az önkormányzati fenntartású kórházak állami tulajdonba kerültek. Ennek hatását talán már nem is kell magyarázni, kézzelfogható a megszűnő osztályok és intézmények sorát látva.
- Létrejött a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI). Az akkori elvtársak ötlete az volt, hogy a központosított gyógyszer, energetikai és egyéb beszerzésekkel jelentős árkedvezmény, így megtakarítás érhető el. A valóságban azonban jelentősen lassult az ellátás, többek között a beszerzések akadozása, illetve a jelentősen megnőtt bürokrácia miatt. Azonnal megugrott a kórházak adóssága a szállítók felé, ezt a beszállítok értelemszerűen áremeléssel korrigálták. Végül a GYEMSZI 2015-ben kimúlt és a helyét az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) vette át.
- Az ÁEEK működésével kapcsolatban még az Állami Számvevőszék is komoly aggályokat fogalmazott meg, pl: a vagyongazdálkodás nem volt szabályszerű; például nem készült megfelelő leltár az eszközökről és forrásokról, vagy a pénzügyi gazdálkodás során nem biztosították az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást. De a működéséhez köthető a botrányos lélegezgtetőgép beszerzés és a COVID alatti gyalázatos kásleri ágyszámcsökkentés is, illetve még sok egyéb olyan intézkedés, amely valószínűleg növelte mind a COVID áldozatok számát, mind az ellátásból kieső áldozatok számát.
- Aztán jött az Egészségügyi szolgálati jogviszonnyal párhuzamosan az ÁEEK helyett az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Ennek működését élőben látjuk. Fokozódott az orvos-, szakdolgozói hiány, a kórházak adósság állománya az egekben, osztályok, intézmények zárnak be. „Sikeresen” államosították a védőnői rendszert, a lombikbébi szektort. Látjuk milyen kifinomult érzékkel kezelik az egészségügyi ellátórendszert a háziorvosoktól a kórházakig. De gondolhatunk a 112-es hívószám sikerességére is, amely – ha másra nem – arra biztosan alkalmas, hogy lassítsa a mentést.”
„És akkor jön Doktor Tábornok Belügyminiszter Úr
és Excel bajnok szárnysegédje, hogy folytatnák az államosításnak nevezett rombolást, most éppen egy Pátyon felhúzandó giga raktárral, ahonnan majd minden kórházat ellátnak mindennel is.
Egyébként, amikor még dolgoztam a gyógyszeriparban, akkor volt egy termékünk, amely kvázi életmentő gyógyszer. Ezt akkor az ország bármely intenzív osztályára, amennyiben szükség volt rá és kifogytak, és kellett sürgősen 2-3 óra alatt eljuttattuk felár nélkül. Kíváncsi vagyok, hogy ez most az állami fejetlenség mellett Pátyról hogyan fog működni?
Mert szerintem a központosított raktárnak érezhető előnye biztosan nem lesz hátrányai ellenben jelentősek, mint például:
- Brutálisan lassítani fogja az ellátást, hiszen nem fogja tudni azt a gyors kiszolgálást biztosítani, amit egy régiós raktár tudna, vagy akár a jelenlegi rendszerben a szállítók biztosítanak.
- Tovább fogja növelni a költségeket, hiszen 30-50 ezer terméket kell tárolni, sokat ezek közül különböző hőmérsékleten és különböző szabályozás szerint.
- A nagysága miatt nem tud rugalmas lenni a rendszer.
- Sehol a világon ez egészségügyben ez nem működőképes modell.
- Az eddigi egészségügyi informatikai rendszer fejlesztések nem támasztják alá azt a jövőképet, hogy ez a logisztika működőképes rugalmas, a betegbiztonságot szolgáló informatikai szolgáltatással lesz megáldva.
- Iszonyatosan sérülékeny egy ilyen logisztikai rendszer. Nem hiszem, hogy Doktor Belügyminiszter Tábornok és Excel bajnok szárnysegédje egyszer is belegondolt abba, hogy milyen következményei vannak egy raktártűznek? És ez hogyan fog kihatni a betegellátásra?
Összegezve, kevés idiótább ötletet láttam az utóbbi időkben, mint ezt
És tulajdonképpen az értelmét sem találom, a katonai, kontrollmániás gondolkodás kivételével. Éppen ellenkezőleg, nagyon költségigényes, nehezen megvalósítható és felesleges is.
Helyette ezt akár magán logisztikai szolgáltatók bevonásával is meg lehetne régiós szinten csinálni, mert ennek még értelme is lehetne. Ugyanakkor csodálom, hogy erre van energiája az Egészségügyi Államtitkárságnak akkor, amikor a várólisták ekkorák, a kórházak soha nagyobb bajban nem voltak, és egyre-másra szűnnek meg kórházi osztályok és zárnak be komplett intézmények”
-zárul a bejegyzés.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, és a Google hírei között is! >>>
]]>A mindennapokban egyre nagyobb teret hódítanak a hagyományos mellett az alternatív gyógyászati megoldások is. Ezek lényege, hogy a megszokott, vegyi úton előállított gyógyszerek helyett az olyan megoldásokat részesítik előnyben, amelyek természetes eredetűek, leggyakrabban növényi alapanyagokból készülnek.
A legtöbb esetben az érintettek azért érdeklődnek az ilyen megoldások iránt, mert azok kevesebb lehetséges mellékhatással rendelkeznek, mivel természetes anyagokról van szó. De fontos szempont az egészségmegőrzés fenntarthatóbb biztosítása.
A népszerű alternatív megoldások sora eléggé hosszú, amelyekre részben azért is irányul az elmúlt évek során nagyobb reflektorfény, mert az internet jóvoltából az információk sokkal inkább elérhetővé válnak az emberek számára.
A felkapott eljárások közé tartozik az akupunktúrás kezelés, az aromaterápia, a homeopátia és egy olyan sokak érdeklődését elérő módszer, amilyen a gyógyászati kannabisz használata az egészségügyi rendellenességek kezelésére.
A közmegítélés alapján elmondható, hogy egy ígéretes, egyben sokak által vitatott módszerről i van szó. Az alábbiakban számos szempont górcső alá kerül.
Ebből a cikkből több információt szerezhetsz a kannabisz gyógyászati célú felhasználásának történeti hátteréről, de szó esik arról az állásfoglalásról is, amit az Európai Parlament fogadott el. Emellett, arról is megtudhatsz többet, hogy az orvosi kannabisz miben más, mint a marihuána. Egyszóval, amire sor kerül, az az orvosi célú kannabiszt érintő stigma eltávolítása lesz, a Releaf hozzájárulásával.
A kannabisz és annak 480 alkotó eleme
A kannabiszt, vagy közismertebb nevén kendert az emberiség évezredek óta ismeri. Feljegyzések tanúskodnak róla, hogy gyógyászati célra ezt a növényt már az ókorban is használták. A kendernek összesen több mint 480 alkotó eleme van és pontosan ez az, ami a félremagyarázás gyökere. Az alkotó elemek közül a két legismertebbről lesz szó, amelyek a THC és a CBD.
Nos, a THC, azaz a tetrahidrokannabinol az az alkotó elem, ami a stigmatizálás egyik okozója, ez az összetevő ugyanis az, amelynek pszichoaktív és függőséget okozó hatása van. Ezzel szemben, a CBD, vagyis a kannabidiol egészen más tészta, ennek nincsenek ilyen hatásai, ezért elsősorban ezt a kivonatot használják orvosi célokra.
A kutatások szerint a CBD sokoldalúan felhasználható. A vizsgálatok iránya a szorongásos zavarok, lehangoltság, illetve például az ízületi gyulladások felé haladnak. A világ számos országában egyébként ma már legálisan használható a CBD olyan panaszok, mint az epilepszia, krónikus fájdalom, vagy szklerózis multiplex kezelésében.
Egy kis történelmi kalandozás
Ahogyan a szöveg elején arról már szó esett, a kendert és az abból nyerhető kivonatokat már az ókori népek is használták gyógyításra. Ezek közül első helyen a hagyományos kínai orvoslást érdemes említeni. A feltárt dokumentumok egészen i.e. 2700 környékére visznek vissza.
A ma nevet viselő kender Shen Nung császár gyógyszerkönyvében fordult elő és azt olyan betegségek kezelésére ajánlották, amilyen a malária, a reuma és a menstruációs görcsök. A kínaiak ráadásul a kendert más gyógynövényekkel kombinálva is használták.
Az indiai ajurvédikus gyógyászatban vijaya néven ismert kendert szintén előszeretettel használták. Az Atharva Védában szent fűnek nevezik, amit a szorongás és a stressz enyhítésére használtak, de fejfájás, emésztési zavarok és álmatlanság esetén is hasznosnak bizonyult.
Emellett, a görögök és a rómaiak is tisztában voltak a kannabisz gyógyító erejével.
Fontos szerepe van a történetben William B. O’Shaughnessy írországi orvosnak, aki a 19. században Indiában kutatta a kender felhasználásának lehetőségeit. Tapasztalataiból kiindulva dolgozta ki és kezdte alkalmazni a nyugati orvoslásban a kannabisz tinktúrát. Ennek hatását az izomgörcsök enyhítésére és a fájdalomcsillapításra részletesen dokumentálta.
Az újabb kori fordulatra az 1960-as években került sor. A CBD szerkezetének feltárására 1963-ban került sor. Az ezt követő évben került sor egy másik hatóanyag, a THC felfedezésére. Ez Raphael Mechoulam és az általa vezetett csoport kutatásának eredménye. Innentől kezdve pedig ezen szerek társadalmi megítélése is folyamatosan változott. Ehhez elsősorban az információkhoz való hozzáférésre van szükség, amit az internetes korszak hozott el.
Legális-e a CBD használata Magyarországon?
Ami a CBD felhasználását illeti, az Európai Unió területén néhány országot kivéve törvényesen vásárolhatóak, birtokolhatók és fogyaszthatók az ilyen kivonatot tartalmazó termékek. A témával az Európai Unió törvényhozása is foglalkozott és 2019-ben fogadtak el egy erre vonatkozó állásfoglalást.
Ez a szöveg jelentős mértékben hozzájárul ezen készítmények szabályozásához és társadalmi megítélésének változásához. Ugyanis, többek között leszögezi, hogy szükség van az orvosi kannabisz jogi definíciójának kidolgozására, amely világosan elválasztja azt a nem orvosi célú használattól.
Szintén megállapítást nyert, hogy a használatot illetően elengedhetetlenek a további kutatások és fejlesztések, amelyekhez meg kell adni a szükséges anyagi és egyéb támogatást is. Illetve, azt is kilátásba helyezik az EP képviselői, hogy az ilyen alapú gyógyszerekket fedeznie kellene az adott ország egészségügyi biztosításának.
Emellett, hasznos tudnivaló, hogy a CBD ugyanebben az évben új élelmiszer minősítést kapott az Unió területén. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok dönthetnek az adott termékek jogszerűségéről és fogyasztásuk biztonságos jellegéről. A minősítés következményeként a CBD tartalmú szerek táplálék kiegészítőnek számítanak, így a fogyasztásuk legális.
Az új élelmiszerekre vonatkozó fontos alapelv, hogy azokat úgy kell felcímkézni, hogy ne tévesszék meg a vásárlókat.
Ami Magyarországot illeti, itt a CBD olaj és más ilyen alapú termékek nem minősülnek kábítószernek, amennyiben eleget tesznek a feltételnek, hogy a THC aránya nem haladja meg a 0,2%-ot.
Mindezek a tények nyilván megnyugtatóan hatnak azokra, akik érdeklődnek az ilyen jellegű gyógykezelések iránt. Ugyanakkor azonban fontos leszögezni és szem előtt tartani, hogy ha fontolgatod az ilyen szerek használatát, előtte mindenképp konzultálj a megfelelő szakemberrel, orvossal, így kaphatsz megbízható tájékoztatást és tanácsokat.
]]>A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a kórházszövetség mátrai kongresszusán jelentette be, hogy a Pintér-vezette egészségügyben a kórházak visszamenőleg januárig megkapják a már a 2025-ös költségvetésbe betervezett havi 12,5 milliárd forintos többletforrást. Kiss Zsolt hangsúlyozta, hogy ez hatalmas előrelépés a finanszírozásban.
Ezt már guggolva is….
Ennek örömére három pezsgőt is felbontottunk, és még négyet fel fogunk, ha megnyomtuk a gombot, és kimentek ezek az összegek
– fogalmazott az egészségbiztosító vezetője. Úgy tűnik, nem várat magára az újabb ünneplés, mivel Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a kórházszövetség kongresszusán jelentette be, hogy
az összeg már a héten megérkezhet a kórházakhoz.
Vége a száraz-kenyér-kockasajt kombónak?
A többletfinanszírozás a 6 százalékos alapdíjemelésen túl a betegélelmezés javulását is eredményezi, ami célzott elvárt igény volt.
Az eddigi napi 1500 forintos fejenkénti norma helyett – próbamérések alapján – a korrekt színvonalú betegkoszthoz mostantól 4000 forintot fordíthatnak erre az intézmények.
A 150 milliárd forintból az aktív betegellátásban a betegek kosztja 23,7 milliárd forintot tesz ki, a krónikus betegellátásban pedig az étkeztetés 23,5 milliárd forintra rúg – ismertette Kiss Zsolt. Úgy véli,
betegellátási eseményekre is kedvezően fog hatni a többletfinanszírozás.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Na és az adósság?
A 2024-es évben összesen 150 milliárd forintot fizetett ki a NEAK a betegellátók adósságrendezésére, az év végén lejárt tartozásokra februárban újabb 96 milliárd forintot utaltak. A márciusi végi adatok szerint a kórházak lejárt kötelezettségállománya 57,7 milliárd forint, ami ugyan 12,3 milliárdos növekedést jelent az előző hónaphoz képest, mégis mérséklődött a korábbi havi 18-19 milliárdos növekményhez képest.
Számunkra ősellenség a tartozás, a konszolidáció, a számlák utólagos rendezése a legkevésbé hatékony módja a kérdés kezelésére
– emelte ki Kiss Zsolt, hozzátéve: 2004-ben volt utoljára teljes körű költségfelmérés. Az egészségbiztosító vezetője szerint
a 2025-ös ráfordítás adatgyűjtéssel „új világ jön”, ami a betegellátás valós értéken történő finanszírozását mozdítja elő.
Úgy véli, ha már tavaly be tudták volna építeni az egészségkassza finanszírozásába a dologi kiadásokra fordítható 150 milliárd forint pluszforrást, akkor a 2024-es 190 milliárd forintos lejárt számlákból eredő tartozást több mint 82 százalékát el lehetett volna kerülni. Bár nem gondolja, hogy ezzel „elvarrtak volna minden szálat”, de úgy értékeli, hogy ez a finanszírozás szempontjából óriási lépés. A NEAK főigazgatója szerint jelentős változást fogunk ezzel tapasztalni az elkövetkezendő időszakban.
Van ott még, ahonnan ez jött?
A Covid-járvány előtti 2019-es bázisévhez képest még mindig jelentős elmaradások tapasztalhatók:
A krónikus betegellátásban van egy stabil 25 százalék mínusz 2019-hez képest. Úgy tűnik, ebből nem nagyon fognunk tudunk kilábalni
– fogalmazott.
A járóbeteg-szakellátás nyolcszázalékos, a fekvőbeteg-ellátás pedig ötszázalékos elmaradást mutat a pandémia előtti szinthez képest, bár a rehabilitációban kevésbé kedvezőtlen a helyzet.
Megemlítette, hogy adataik szerint a sugárterápiában még a Covid alatt és most sincs elmaradás.
Mennek és ellenőriznek…
A NEAK 2023-ban visszakapta az ellátórendszer ellenőrzésének jogát, és azóta széles körű, a betegellátás minden szintjére kiterjedő vizsgálatokat indított, hogy feltárják az elszabaduló adósságok okát. Ezek során már
1,4 milliárd forint büntetést szabtak ki feltárt szabálytalanságok miatt. „Ez óriási összeg ahhoz képest, mint amit szeretnénk találni”.
Kiss Zsolt megjegyezte, hogy a finanszírozási protokollok szélesebb alkalmazása az elszámolás mellett még a betegellátást is támogatná. Ugyan a jelenlegi struktúrában nem tartja elég hatékonynak a bértámogatás jellegét:
Tavaly a fekvőbeteg-ellátóknak 1100 milliárd forintot, a járóbeteg-szakellátás számára pedig 849 milliárd forintot utaltak. Idén a szakrendelőknek már 904 milliárd forintot fizetnek ki ezen a jogcímen
Hangsúlyozta, hogy
az aktív ellátásnak az 50 százaléka már ilyen jellegű bérkifizetésre megy el.
A NEAK vezetője szerint nem produktív a fix jellegű bértámogatás, mivel az nem növeli az esetszámot és nem javítja a betegellátás minőségét.
]]>Ellátás az Uzsoki kórházban: „Ha fizetek 2,5 milliót vagy 2 millió 800 ezret mondott, tavaly február vége felé volt ez, akkor nem kell várnom a műtétre, de jó lenne, ha hamar eldönteném, mert márciusban valószínűleg emelkedni fognak majd az árak” – idézte fel a beteg. A kórház közölte, hogy nem ő szerződik a beteggel és nem hozzá folyik be a pénz, ezért a gyakorlat nem is törvénytelen.
Pénzes kanyarral a várólista elé
Nem törvénytelen a Belügyminisztérium szerint, hogy az Uzsoki Utcai Kórházban megkerülhetik a várólistát azok a betegek, akik fizetnek egy magáncégnek, és ugyanúgy az állami kórházban látják el őket
– hangzott el az RTL Híradó riportjában. A csatorna riportja szerint egy beteg arról mesélt, ő 2030-ra kapott időpontot csípőprotézis-műtétre, de az orvos jelezte neki, hogy van rövidebb út is a kórházon belül az úgynevezett térítéses ellátási osztályon.
Magyarázat helyett magyarázkodás
„Ha fizetek 2,5 milliót vagy 2 millió 800 ezret mondott, tavaly február vége felé volt ez, akkor nem kell várnom a műtétre, de jó lenne, ha hamar eldönteném, mert márciusban valószínűleg emelkedni fognak majd az árak”
– idézte fel a beteg. A pénzt nem a kórháznak, hanem egy magáncégnek kellett volna fizetnie. A kórház összesen 12 céggel áll szerződésben, a többi között Papcsák Ferenc volt fideszes országgyűlési képviselő korábbi cégével. A betegek így nem a kórházzal, hanem például a Magyar Egészségügyi Szolgáltatóház Kft.-vel szerződnek.
Lesz, aki már a várólistára sem kerül fel, betegcsoportok szorulnak ki a csípő- és térdprotézisműtétekből az új protokoll miatt
Az 1997-es, kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény ma hatályos szövege szerint azonban az állami finanszírozásban részesülő kórházak TB-jogviszonnyal rendelkező betegektől nem kérhetnek pénzt olyasmiért, ami egyébként állami ellátásban ingyen igénybe vehető. A csatorna megkeresésére az Uzsoki Utcai Kórház azt írta,
a térítéses ellátási osztály szervezetileg a kórházhoz tartozik, de állami finanszírozásból nem részesül. Ezért működése nem befolyásolja az államilag ellátott betegek várólistán elfoglalt helyét. Az osztályon ellátott betegekkel a betegút-szervező cégek állnak szerződésben, így a térítéses beavatkozás összege direkt formában nem a kórházhoz folyik be.
Nincs itt kérem semmi látnivaló lehet tovább haladni!
Az RTL Híradó megkereste a Belügyminisztériumot is, hogy megtudja, etikusnak és jogszerűnek tartja-e, hogy akinek pénze van, az állami ellátásban is kikerülheti a várólistát. A tárca azt írta, a történtek semmilyen tilalomba nem ütköznek, mert „a kórház tényszerűen a biztosítottól soha nem kér és nem is kap térítési díjat”.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Hadházy a harctéren
Korábban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy a fizető betegek soron kívüli ellátást kapnak az Uzsoki Utcai Kórház „VIP-osztályán”, ellenben a „sima” betegek hosszú várólistákra kényszerülnek. A politikus jelezte, a rendszer különösen aggályos, mivel onkológiai műtétek is szerepelnek a fizetős szolgáltatások között, így a fizetőképes rákbetegek előbb juthatnak kezeléshez. Nemrég közölte, semmilyen működési engedélye nem volt Papcsák Ferenc cégének egészségügyi szolgáltatás végzésére, még személyes közreműködőként sem. Szerinte a Müller Cecília vezette NNGYK válasza nagyon súlyos megállapításokat tett, ezért újabb feljelentést tesz az ügyben.
(Népszava)
Emlékeznek még az ovációra, ami végig söpört a kormánymegszólalók bejelentkezéseiben, hogy mekkora nagy újítás, hogy elindult az online időpontfoglalás lehetősége, aminek használatával otthonról, akár a fotelből választhat intézményt és helyet magának a biztosított delikvens és aminek eredményeképpen sorban állás és várakozásmentesen juthatunk szakorvosi ellátáshoz? Olvasónk levele kissé átértelmezi az üdvrivalgást….
„Ha nem velem történik, nem hiszem el!
Azért írom le hétfői „élményemet” az időpontfoglaló rendszerrel kapcsolatban, hogy kissé tisztuljon a kép, ha valaki -velem együtt- örömmel vette a kormány segítségét, hogy precíz, pontos és egyszerű legyen az orvoshoz jutás. Úgy kezdődött, hogy beutalót kértem a háziorvosomtól, mert iszonyú fájdalommal jár újabban a gyaloglás, feltehetően megérettem a csípőprotézisra. Mivel nem értek a dologhoz, így nem akartam magam diagnosztizálni, szerettem volna, ha értő kezek-szemek mondják ki a végső verdiktet. Nosza, beütöttem a megfelelő weboldal címét és a beutalóm alapján keresgélni kezdtem a lehetőségek között. Meg is találtam a megfelelőt és találtam is egy nem túl távoli időpontot: április 21-re.
Lefoglaltam, az applikáció jóváhagyta, így nyugodtan vettem elő a papíralapú naptáramat -bizony, én még ilyet használok- és ekkor jött a szembesülés: április 21-e húsvét hétfőre esik.
Ez lehetséges?
Éltem a gyanúperrel, hogy húsvét hétfője nem munkanap, így kikerestem az intézmény telefonszámát és felhívtam őket. Azaz csak hívtam volna, mert Ők nem úgy gondolták, hogy jó ötlet velem -és a többiekkel- beszélgetni, így az automata közlése után -miszerint várjak a kezelőre- kis idő teltével bontották a vonalat.
Az ötödik próbálkozás után feladtam és megkerestem a visszaigazoláson szereplő email-címet. Kitartásom célt ért, azt a választ kaptam, hogy ünnepnapon nincs rendelés, foglaljak másik időpontot.
Mivel a lehetőségek igencsak korlátozottaknak bizonyultak, hiszen két hónapra előre egyetlen szabad hely sem volt, válaszomban megkértem őket, hogy mivel nem én vagyok a ludas a fiaskó terén, adjanak ők időpontot.
Meglepi…
Egyszer csak csörgött a telefonom és egy kedves hölgy érdeklődött, hogy én vagyok-e a reklamáló. Miután beazonosított, segítőkészen keresgélni kezdett szabad hely ügyben. Közben beszélgetésbe elegyedtünk, amiben akaratlanul is „mélytorokká” lépett elő beszélgetőpartnerem és elmondta, hogy
ők -az intézmény- egyáltalán nem látnak bele az online foglaló rendszerbe, így a legtöbbször ők is kiadnak egy-egy időpontot és a rendszer is. Ezért van az, hogy hiába megy a beteg időpontra, minimum fél-egy órát kell várjon.
Nagyon kíváncsi lennék
Pintér Sándor miniszter véleményére az ügyben és arra is, hogy ki kapta a megbízást a rendszer kifejlesztésére, mennyit fizettünk a köz pénzéből érte, és ki volt -név szerint- aki teljesítettnek minősítette a megbízást és kiutalta az árát.”
Csak úgy…
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára egy éve bejelentette, hogy nyártól már időpontot is lehet foglalni az EgészségAblak applikáción keresztül. Rétvári Bence elmondta, az informatikusokból álló zsűri által odaítélt rangos szakmai elismeréssel díjazott alkalmazást már 2,9 millióan töltötték le, abba havonta átlagosan két és fél milliószor jelentkeznek be, és kilencmillió dokumentumot töltenek le onnan.
Az ingyenes alkalmazást bárki, bármilyen okostelefonra letöltheti. Lakosságbarát, csak az első belépésnél kell megadni a taj-számot, az Ügyfélkapu-azonosítót és -jelszót, utána már a telefonon használt azonosítóval lehet hozzáférni az információkhoz. Minden, rólunk nyilvántartott egészségügyi adathoz hozzáférhetünk, ezek a dokumentumok „ott lehetnek a zsebünkben” állandóan
– fejtette ki az államtitkár. Megjegyezte, az applikáció családbarát, a szülők gyermekeik dokumentumait, receptjeit, leleteit is láthatják.
A mai kor elvárásainak megfelelő rendszer a lakosság kényelmét szolgálja, „mindent, amit az állam tud az egészségünkről, mi is láthatjuk”
– mondta az államtitkár . Hozzáfűzte, az alkalmazásban bárhol, bármikor hozzáférhetők a laboreredmények, a kiváltott és ki nem váltott receptek, a gyógyszerek betegtájékoztatói, a zárójelentések, a már letöltött dokumentumok offline állapotban is elérhetők.
Szinte hónapról hónapra bővülnek az alkalmazás funkciói, ezen a nyáron az időpontfoglalást fejlesztik majd fokozatosan
– tudatta Rétvári Bence. Emlékeztetett, hogy
a járóbeteg-szakrendeléseknél már most is lehet látni az időpontokat a pontos helyszínnel, és adott esetben le is lehet mondani az időpontot. Ezután viszont már a beteg maga foglalhat majd időpontot, a szakrendelők fokozatosan bővülő körénél
– közölte az államtitkár. Hangsúlyozta, a régóta várt funkció tehermentesíti az orvosokat is, mert nem nekik kell ezzel foglalkozniuk, több idő marad a gyógyításra, a fő cél pedig, hogy csökkenjenek a várólisták. A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az államtitkár kijelentette,
a digitális egészségügy Magyarországon sokkal előrébb jár, mint sok más, akár nyugat-európai országban.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
]]>
Nem lenne meglepődve Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, ha az egészségügyi kormányzat újabb diszkrimináló megszorítása után amely a térd és csípőprotézis műtétekre vonatkozik a magánegészségügyi intézmények olyan hirdetéseket adnának fel, miszerint ők vállalják a kövér emberek csípőprotézis beültetését is.
Papír és valóság
Hegedűs Zsoltortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke szerint a csípő- és térdprotézis műtétek új várólista protokolljának annyi az előnye, hogy leírták a szabályokat, ám azzal kiszorítanak betegcsoportok. Például meglehetősen diszkriminatívnak tartja a túlsúlyos, kövér emberek ellátásával kapcsolatos részt – nyilatkozta a Népszavának a szakember. Ugyanis az április elsejétől hatályos eljárásrend szerint a 35-40 feletti testtömeg indexszel (BMI) élő embereket már nem lehet megoperálni míg le nem fogynak. A protokollban említett 35-40-es BMI határ bizonytalan küszöb, olyan szubjektív döntésre ad lehetőséget az orvosnak, amit szakmai evidencia nem támaszt alá. (A túlsúly egyébként azért jelent nagyobb kockázatot, mert a lágyrészeken mélyebben és nagyobbat kell vágnia az operatőrnek, ez a seb pedig könnyebben bevérezhet, elfertőződhet, nehezebben gyógyul.)
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
A testtömeg indexet nem szabad beletenni a várólistára való felhelyezés ellenjavallatai közé
Két éve, 2023-ban Angliában is megjelent e tárgyban egy szakmai irányelv, abban több százezer beteg dokumentációjának tanulságai alapján arra jutottak, hogy a testtömeg indexet nem szabad beletenni a várólistára való felhelyezés ellenjavallatai közé.
„Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ha belép egy extrém túlsúllyal élő ember, ne kellene mérlegelni az ő esetében, hogy a műtét előnyei felülmúlják-e az azzal járó kockázatokat. Ha számára inkább a műtét elmaradása jelentene nagyobb rizikót, akkor lehet akár 42-es is a testtömege, megoperálom”.
mondta Hegedűs Zsolt, a legújabb diszkrimináló magyar rendeletrőlaki az Egyesült Királyságban is praktizál.
Csütörtökön szavaz a gödöllői képviselő-testület arról, hogy átadja-e szakrendelőjét az államnak. Sok választásuk nincs, a városnak nincs pénze a fenntartásra. Sikerrel járt az állami kiéheztetés, a gödöllői önkormányzat is kénytelen átadni szakrendelője működtetését, szeptembertől az államé – írja a Népszava.
Térdre kényszerítve
Az átadástól szóló javaslatról április 3-án, azaz csütörtökön dönthet a városi képviselő-testület, s amennyiben jóváhagyják az előterjesztést, szeptembertől az állam mint tulajdonos működteti a Tormay Károly Egészségügyi Központot.
Kézzel-lábbal
A fővárosból szinte egyetlen kerületi önkormányzat sem kért az államosításból, a vidékiek közül is csak néhány nem zárkózott el mereven ettől, mert belátták, hogy nem képesek finanszírozni a fenntartást. Végül 2023 nyarán Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár egy szakmai konferencián be is jelentette:
„Ha rajtam múlna, lenne államosítás, a kormány meg nem akarja, tudomásul vettem, hogy nem nyerhetek mindig.”
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Gödöllőn most úgy tűnik „elszakadt a cérna”.
A központosítás ugyan kikerült az egészségpolitikai viták fősodrából, de a kormányzat több intézkedése is „ösztönözte” a helyhatóságokat a járóbeteg ellátó intézményeik átadására. Gödöllőn most úgy tűnik „elszakadt a cérna”.
„Nincs tovább, elértük a teljesítőképességünk határát, a város nem tud annyi pénzt biztosítani, amennyi a szakrendelő működtetéséhez kellene”
– kommentálta a lapnak Gémesi György, Gödöllő polgármestere a döntést. Mint mondta, ha továbbra is ragaszkodnának a szakrendelőjükhöz, a kötelező feladatoktól kellene a pénzt elvenni. Hozzátette: az önkormányzat pénzügyi mozgástere az utóbbi években egyre szűkült: az állami támogatások reálértéke folyamatosan csökken, miközben már 1,3 milliárdnál többet vonnak el tőlük szolidaritási adóként, bevételeikből elvonták a gépkocsi- és az iparűzési adó egy részét, a közeljövőben a kincstári számla vezetés miatt a megtakarításaik kamatbevételeitől is elesnek. Ezek az intézkedések évente nagyobb elvonást jelentenek, mint amennyi a városi szakrendelő többletfinanszírozási igénye lenne.
A forráshiány mellett a másik nagy probléma, hogy nem tudjuk megoldani az orvoshiányt, és ahol még van is szakember, ott közülük többen elmúltak 80 évesek. Szükség lenne reumatológusra, urológusra, sebészre
– mondta. Gémesi György úgy vélte: ha a város szakrendelőjét az állam egy kórházhoz integrálja, akkor valószínűleg küld szakembert is. Most egyes szakrendelések úgy tudnak működni, hogy az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórházból jönnek a városba rendelni orvosok, az ő díjazásuk 30 százalékos többletkiadással jár. Csak az elmúlt tíz évben az önkormányzat 300 millió forint többlettámogatást adott az intézménynek, ennek felére az elmúlt két évben volt szükség.
Elbukott a szabadságharc
A gödöllői városatyák még 2013 februárjában, amikor a Fidesz-kormány a kórházak államosítása keretében az önkormányzati szakrendelőket is kérte, az intézmény megtartása mellett döntöttek. Akkor még abban bíztak, hogy a feladatellátásért járó közfinanszírozás fedezi a működtetést és az önkormányzatnak „csak” az eszközpótlásra és felújításra kell forrást adnia. Ám az elmúlt 12 évben nemcsak a helyhatóságok feladataira, hanem az egészségügyre sem jut annyi közpénz, amennyibe a szolgáltatások kerülnek. A szakrendelő átadásával kapcsolatos döntéshez készített előterjesztésből kiderül az is, hogy tavaly 50 milliót különített el a város a szakrendelések többlet finanszírozására, ám az összeget több lépcsőben 100 millió forintra kellett emelni. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozása 12 szakrendelésnek még a közvetlen költségeit sem fedezi. 2017 óta ugyanis változatlan összeget fizetnek szolgáltatásokért, sem az inflációt, sem az egyéb költségnövekedést (így például a kötelező minimálbér-emelést) nem kompenzálták. Ha ezt megtették volna, úgy évente negyedmilliárd forinttal több lehetne a bevétel.
Egyelőre nincs tudomásunk más olyan önkormányzatról, amely szintén kezdeményezte volna szakrendelője átadását az államnak
– mondta a Népszavának Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. Körülbelül 300 olyan szakrendelő van, amelyeket az önkormányzatok működtetnek, közülük 105 nagyobb járóbeteg ellátó hely.
Milyen gyakori szexuálpszichológiai kérdésekkel szembesülnek a párok? Hogyan lehet felszabadultabbá, bensőségesebbé, élvezetesebbé tenni a szexuális életet? Mi történik a vággyal hosszú távon és mit lehet tenni, ha eltűnik? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Magyarország legismertebb szexuálpszichológusával: Füredi Krisztiánnal.
Füredi Krisztián szexuálpszichológus, pszichológus és párterapeuta, a Magyar Szexuálpszichológusok Egyesületének elnöke, valamint a Pszi Pont Alapítvány vezetője. Évtizedes szakmai tapasztalatát nemcsak terápiás munkájában, hanem országos és nemzetközi pszichológiai segítségnyújtó programok létrehozásában is kamatoztatja. Nevéhez fűződik a magyar pszichológiai élet egyik legnagyobb önkéntes alapon működő szervezete, amely több száz pszichológus és mentálhigiénés szakember segítségével támogatja a krízishelyzetben lévő embereket – a COVID-időszaktól kezdve az egészségügyi dolgozók lelki támogatásán és az ukrajnai menekültek támogatásán át egészen háborús övezetben élő vagy onnan menekülő magyarok pszichés segítéséig. De most nem a válságkezelésről kérdeztük, hanem a mindennapjaink egyik legintimebb, mégis legtöbb kérdést felvető területéről: a szexualitásról.
Szexuálpszichológus szakértőnk bemutatása
A kérdések előtt egy rövid leírás interjúalanyunkról
Füredi Krisztián: a legismertebb magyar szexuálpszichológus
Füredi Krisztián szexuálpszichológus, pszichológus, párterapeuta – a magyar pszichológiai élet egyik legismertebb és legelismertebb szakembere. Neve széles körben ismert a szakmai közéletben, a médiában, valamint a pszichológiai támogatás és edukáció területén is. Az elmúlt években az egyik legismertebb hazai szexuálpszichológussá vált, akinek nevéhez számos innovatív pszichológiai program, szakmai szervezet és karitatív kezdeményezés is kötődik. Szakmai hitelességét és elismertségét mutatja, hogy ő a Magyar Szexuálpszichológusok Egyesületének elnöke, amely a magyar szexuálpszichológusok hivatalos szakmai szervezete. Az egyesület célja, hogy elősegítse a szexuálpszichológia fejlődését Magyarországon, biztosítsa a szakmai minőséget és közösségi támogatást az ezen a területen dolgozó szakemberek számára.
Emellett Füredi Krisztián a Pszi Pont Alapítvány elnöke, amely az utóbbi években a pszichológiai segítségnyújtás egyik legnagyobb és legösszetettebb hazai kezdeményezésévé nőtte ki magát. Az alapítvány közel ezer önkéntes pszichológus, pszichiáter és mentálhigiénés szakember munkáját kooridánálja támogatja, akik ingyenes pszichológiai segítséget nyújtanak a rászorulóknak. A Pszi Pont Alapítvány számos, országosan is jelentős és mély társadalmi hatású pszichológiai programot valósított meg. A Covid–19 járvány idején a járvány által sújtott emberek pszichés támogatására szerveztek azonnali és széles körű segítségnyújtást, ezt követően pedig az egészségügyi dolgozók mentális támogatására indítottak célzott programokat, a kiégés megelőzésére és a pszichés túlterheltség enyhítésére. Az alapítvány jelenleg is aktívan működik, legaktuálisabb és legnagyobb volumenű projektjeik az Ukrajnából érkező menekültek pszichológiai támogatását szolgálják. A menekültek mellett egy másik támogató programjukban kiemelt figyelmet fordítanak a háborús övezetekben élő vagy onnan érkező magyarok mentális támogatására is. Ezeket a programokat összesen 1000 önkéntes szakember részvételével valósítják meg, összetett szakmai, szervezési és koordinációs munkával. Füredi Krisztián elkötelezett híve a társadalmi felelősségvállalásnak, és olyan pszichológusként ismert, aki nemcsak rendelői munkájában, hanem országos pszichológiai edukációs és segítő tevékenységében is kimagasló munkát végez. A közéleti szerepvállalás, a szakmai hitelesség és a humanitárius elkötelezettség jelentős az életében. Szakmai tevékenysége pedig mára az egyik legismertebb magyar pszichológus, kiemelten a szexuálpszichológia és párterápia területén.
Füredi Krisztián szexuálpszichológus honlapja
Közösségi média felületei szexuálpszichológiai tartalmakkal: Facebook, Instagram
Interjú
Napjainkban is tabu még a szexualitásról beszélni, akár párkapcsolaton belül is?
Füredi Krisztián: Ez egy nagyon fontos kérdés, és gyakran visszatér a terápiás munkámban is. A szexualitás még ma is egy olyan terület, amelyet sokan szégyenérzettel közelítenek meg – ez részben kulturális, részben neveltetési okokra vezethető vissza. Generációkon keresztül öröklődtek azok az üzenetek, hogy a szexualitásról nem illik beszélni, főleg nem nyíltan. Pedig valójában a szexualitás az emberi kapcsolatok egyik legintimebb, legérzékenyebb és legfontosabb dimenziója. A nyílt, őszinte kommunikáció ezen a téren – akár a partnerünkkel, akár egy
szakemberrel – nemcsak a problémák megelőzésének, hanem a kapcsolat elmélyítésének is kulcsa.
Létezik olyan, hogy „normális szexuális élet”? Vagy minden párnál más a természetes?
Füredi Krisztián: Nincs univerzális, mindenkire érvényes „normális szexuális élet”. Ez egy nagyon fontos információ. Amit egy pár természetesnek, kielégítőnek és bensőségesnek él meg, az számukra a megfelelő. Természetesen akkor ha mindenki a saját belegyezésével, bármilyen kényszerítés nélkül, örömtelien vesz részt az együttlétben. A probléma ott kezdődik, amikor külső elvárásokhoz, merev elképzelésekhez vagy akár a pornó által közvetített irreális képekhez hasonlítjuk a saját kapcsolatunkat és szexuális működésünket. A szexualitás minősége nem a gyakoriságon vagy a technikán múlik, hanem többek között azon, hogy a felek mennyire érzik magukat biztonságban, mennyire tudnak érzelmileg kapcsolódni, hogy ki tudják-e fejezni az igényeiket, hogy tudnak-e kapcsolódni a másik igényeihez
és hogy tudnak-e minderről hatékonyan és szeretettel kommunikálni.
Mi a leggyakoribb probléma, amivel a párok szexuálpszichológushoz fordulnak?
Füredi Krisztián: Nagyon sokféle nehézséggel keresnek meg minket, az egyik gyakori probléma a vágy csökkenése. Ez gyakran nem egy hibát jelent, hanem sokkal inkább a kapcsolat dinamikájának változását, vagy épp a mindennapi stressz, szorongás, túlterheltség hatását a szexualitásra. Sokan attól tartanak, hogy a vágy csökkenése azt jelenti, hogy valami baj van a kapcsolatban, pedig sok esetben csak új egyensúlyt, figyelmet és tudatosságot igényel. A párterápiás folyamatban nagyon sokszor pont az segít, hogy ezeket az érzéseket és tapasztalatokat nyíltan meg lehet beszélni, és nem ítélkezés, hanem elfogadás van a térben.
A pornónézés ront vagy segít egy párkapcsolaton?
Füredi Krisztián: Ez is egy olyan téma, ami nem fekete-fehér. Vannak párok, akiknél a pornónézés közösen vagy külön nem okoz problémát, sőt, akár inspiráló, izgalmas is lehet. Másoknál viszont feszültséget, bizalomvesztést, eltávolodást eredményezhet. A kulcs itt is az őszinte kommunikáció: fontos, hogy a felek elmondják, hogyan élik meg, mit éreznek ezzel kapcsolatban. A pornó sokszor irreális képet mutat, és ha valaki ebből tanulja meg, mi a jó szex, akkor félreértheti a valóságot. De ha tudatosan, kritikusan kezeljük, és nem helyettesíti az intimitást,
akkor nem feltétlenül káros. A kérdés mindig az, milyen szerepet tölt be az adott kapcsolatban.
Mennyire befolyásolja a lelkiállapot a szexuális életet?
Füredi Krisztián: Nagyon erősen. A szexualitás az emberi működés egyik legérzékenyebb területe, így minden pszichés állapot, stressz, depresszió, szorongás, önértékelési zavar kihatással lehet rá. Ugyanakkor fordítva is igaz: a kielégítő szexuális élet pozitív hatással van az önértékelésre, kötődésre, pszichés stabilitásra. Ezért fontos, hogy a pszichológiai problémákat ne külön kezeljük a szexuális nehézségektől – a szexuálpszichológia fontosnak tartja, hogy ezeket integráltan, összefüggéseiben lássuk és kezeljük.
Sokan érzik úgy, hogy nem tudnak felszabadulni a szexben. Mitől alakulhat ki ez az érzés, és hogyan lehet oldani?
Füredi Krisztián: Ez az érzés nagyon gyakori, mégis kevesen mernek róla beszélni. Ez az élmény mögött legtöbbször önbizalomhiány, megfelelési kényszer vagy testtel kapcsolatos bizonytalanságok állnak. Gyakran a korábbi tapasztalataink, neveltetésünk vagy akár a médiából származó irreális elvárások határozzák meg azt, hogyan gondolkodunk a szexualitásról – és ezek a belső parancsok feszültséget
keltenek. A testi-lelki felszabadultság kulcsa az önelfogadás, a bizalom és az érzelmi biztonság. Terápiás folyamatban gyakran foglalkozunk ezekkel a gátakkal, és segítünk kialakítani egy reálisabb, elfogadóbb belső világot.
Mennyire normális, ha a szexuális vágy időnként változik?
Füredi Krisztián: Teljesen normális. A vágy természetes módon hullámzik, ahogy az emberi hangulatunk, energiaszintünk vagy élethelyzetünk is változik. A vágy csökkenése nem feltétlenül jelent problémát – gyakran csak annyit jelez, hogy más dolgok kerültek előtérbe, például stressz, kimerültség vagy szorongás. A kulcs az, hogy ne drámaként kezeljük, hanem lehetőségként: arra, hogy jobban figyeljünk egymásra, újra felfedezzük egymást, vagy épp közösen megértsük, mire lenne szükségünk a kapcsolatunkban. A vágy nem „adottság”, hanem sokszor tudatosan újraéleszthető kapcsolati élmény.
Milyen szerepe van a bizalomnak a kielégítő szexuális életben?
Füredi Krisztián: Kulcsszerepe van. A valódi intimitás csak biztonságos érzelmi közegben tud kibontakozni. A szexualitás nem csupán testi aktus, hanem mély lelki kapcsolódás is, akkor tudunk igazán jelen lenni, ha bízunk a másikban, ha nem félünk az elutasítástól, és ha érezzük, hogy elfogadnak olyannak, amilyenek vagyunk. A bizalom hiánya szorongást, teljesítménykényszert vagy eltávolodást okozhat. A kapcsolatban dolgozni kell a bizalom újraépítésén, különösen, ha az korábban sérült. A nyitott kommunikáció, az őszinte visszajelzések és a türelmes odafigyelés mind segítenek ebben.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni szexuális problémával?
Füredi Krisztián: Már akkor érdemes, amikor a szexuális életünkben zavar, fájdalom, elakadás vagy frusztráció jelentkezik, és ez nem múlik el magától, vagy feszültséget okoz a kapcsolatban. Nem kell megvárni, hogy komoly krízis alakuljon ki. A szexuálpszichológus abban segít, hogy biztonságos, ítélkezésmentes térben tudjunk beszélni olyan dolgokról is, amiket talán máshol sosem mertünk megosztani. A cél nem az, hogy megjavítsuk az embert, hanem hogy megértsük, mi áll a nehézségek mögött, és hogyan tudunk együtt, új kapcsolati és önismereti mintákat kialakítani.
Mi történik a szexualitással a hosszú távú párkapcsolatokban? Természetes a „megszokás”?
Füredi Krisztián: A hosszú távú kapcsolatokban a szexualitás természetesen változik és ez nem baj, sőt, teljesen természetes. Az újdonság varázsa az első hónapok, évek során fokozatosan átalakul, de ezt nem veszteségként, hanem lehetőségként érdemes látni. Egy mély, szeretetteljes kapcsolatban a szexualitás is elmélyül, új minőséget nyerhet. A kérdés nem az, hogy elkerülhető-e a megszokás, hanem hogy a felek hogyan tudják közösen újra és újra felfedezni egymást érzelmileg, testileg, kommunikációban, játékosságban. A szexualitás nem állandó, hanem élő, alakuló folyamat, ha törődünk vele, akkor hosszú távon is lehet intenzív, örömteli és bensőséges.
Milyen hatással van a testkép a szexuális önbizalomra?
Füredi Krisztián: Nagyon erős hatással. A mai vizuálisan túltelített világban rengeteg irreális elvárás éri az embereket, nők és férfiak egyaránt szenvednek a tökéletesség illúziójától. Ha valaki nem érzi jól magát a testében, ha azt gondolja, hogy nem elég szép, kívánatos vagy elég jó a szexhez, az a legintimebb pillanatokban is gátlásokat okozhat. Az önbizalom nem abból fakad, hogy tökéletes a testünk, hanem abból, hogy elfogadjuk, megszeretjük, és merjük megélni benne az örömöt. A szexuálpszichológiai folyamatokban gyakran dolgozunk ezen: hogyan tudja valaki újra kapcsolódni a saját testéhez, mint élvezetes, érzéki, elfogadható otthonhoz.
Sok férfi küzd teljesítményszorongással. Mit lehet ezzel kezdeni?
Füredi Krisztián: A teljesítményszorongás valóban gyakori férfiaknál, de nőknél is előfordul. A mai társadalom sajnos sok olyan elvárást közvetít, amelyek torzítják a szexualitás lényegét, például, hogy mindig, minden helyzetben „készen kell állni”, hogy a szexnek mindig szenvedélyesnek és tökéletesnek kell lennie. Ez irreális. A teljesítményszorongás hátterében gyakran az önértékelés zavara, kudarcélmények vagy túlzott elvárások állnak. A terápiás munkában az egyik legfontosabb cél, hogy az illető visszataláljon az élményközpontú, kapcsolódó szexualitáshoz – ahol nem a teljesítmény, hanem az intimitás, a figyelem és az érzékelés a középpont.
Hogyan befolyásolja a stressz és a napi túlterheltség a szexuális életet?
Füredi Krisztián: A stressz talán az egyik legnagyobb szexuális vágyölő tényező napjainkban. A folyamatos feszültség, a határidők, a megoldandó feladatok és a túlterheltség olyan belső állapotot hoznak létre, amelyben az ember szinte kikapcsol a saját testéből és érzékeiből. A szexhez viszont jelenlét, ellazultság, ráhangolódás szükséges. Amikor az emberek túlterheltek, gyakran érzik azt, hogy nincs kedvük,
energiájuk az intimitáshoz, ez nem lustaság vagy elhidegülés, hanem a szervezet természetes reakciója. Fontos, hogy a párok tudatosan teremtsenek időt egymásra, és a kapcsolat intimitását ne maradék időként kezeljék.
Tanulságok
A szexualitás nem csupán testi kérdés – érzelmi, kapcsolati, önismereti tükör is egyben. Füredi Krisztián szexuálpszichológus válaszaiból világosan látszik, hogy a szexuális élet minősége szorosan összefügg azzal, hogyan vagyunk jelen önmagunkkal, a párkapcsolatunkban, és mennyire merjük megélni a közelséget, az intimitást. A legtöbben időről időre találkozunk bizonytalansággal, kérdésekkel vagy nehézségekkel a szexualitás területén, ezek nem a kapcsolat hibái, hanem természetes velejárói a változó élethelyzeteknek, stressznek, önismereti folyamatoknak. A kulcs nem az, hogy „problémamentesek” legyünk, hanem hogy merjünk őszintén kommunikálni, újra és újra kapcsolódni önmagunkhoz és a másikhoz is. Füredi Krisztián – mint szexuálpszichológus, pszichológus és párterapeuta – abban segít, hogy ezt a kapcsolódást támogató, elfogadó és biztonságos közegben lehessen megélni. Ha a saját életedben is kérdéseid vannak a szexuális működéseddel, a párkapcsolati dinamikával vagy a szexuális vágy változásával kapcsolatban, ne félj segítséget kérni, egy jó szakember nem ítélkezik, hanem támogat és segít megtalálni a saját válaszaidat.
]]>Belgiumban tavaly mintegy 4000 ember választotta az eutanáziát, ez 16,6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest – derült ki a belga eutanáziaellenőrző és -értékelő bizottság (FCEE) adataiból.
Az összes haláleset 3,6 százalékát teszi ki
A legjelentősebb növekedés azok körében figyelhető meg, akik egyszerre több betegséggel is küzdöttek. Az eutanázia általi halálozás Belgiumban az összes haláleset 3,6 százalékát teszi ki.
Az FCEE eutanáziaeseteinek száma évek óta emelkedik, tavaly 15 százalékos növekedést regisztráltak. Az eutanáziát kérők többsége időskorú, 72,6 százalékuk 70 év feletti, míg 43,2 százalékuk 80 évnél idősebb volt. A fiatalabb korosztályban ez az arány továbbra is alacsony, a 40 év alatti betegek csupán 1,3 százalékát tették ki. Egy kiskorú esetében is hajtottak végre eutanáziát, amellyel a 2014-es törvénymódosítás óta hatra emelkedett a kiskorúaknál történt beavatkozások e száma.
A legtöbb eutanáziát kérő beteg rákos megbetegedésben szenvedett
Az összes eset 54 százalékában a rák az alapbetegség. Emellett egyre többen szenvedtek egyszerre több betegségben, ami az esetek 26,8 százalékát tette ki. Az idegrendszeri betegségek, például az amiotrófiás laterálszklerózis (ASL) a harmadik leggyakoribb indokot jelentették az eutanázia kérvényezésére. Az olyan kognitív zavarok, mint az Alzheimer-kór, ritkábbak voltak, és csupán az esetek 1,4 százalékát tették ki, ugyanakkor a pszichiátriai betegségek miatti eutanázia aránya is hasonló, 1,4 százalék maradt.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Regisztrálva
Az eutanáziaregisztrációs adatbázisában az orvosok azt is megjelölik, hogy a döntés mögött fizikai, pszichológiai szenvedés vagy esetleg mindkettő áll.
82,3 százalékban az orvosok mind fizikai, mind pszichológiai szenvedést jelöltek meg míg 15,8 százalékban csak a fizikai szenvedés volt az indok. A páciensek több mint fele – 50,4 százaléka – az otthonában halt meg, 30 százaléka kórházban hunyt el, 17,6 százaléka pedig idősotthonban.
Külföldi állampolgárok is kérhetnek eutanáziát Belgiumban, és az előző évhez hasonlóan a legtöbb külföldi páciens Franciaországból érkezett. 120 külföldi beteg kért eutanáziát, közülük 106 francia állampolgár volt.
Ezzel szemben
47 éves korában 2024. szeptember 28.-án Budapesten meghalt Karsai Dániel ALS-betegséggel diagnosztizált alkotmányjogász, aki a strasbourgi bírósághoz fordult azért, hogy méltósággal fejezhesse be az életét – osztotta meg a hírt testvére, Karsai Péter a Facebook-oldalán:
„Dani ma este elment. Több mint 3 éven át hősiesen, méltósággal küzdött a legyőzhetetlen ellenséggel az ALSsel. Mindig velem, velünk leszel, Bro’.”
]]>
Rusvai Miklós virológus ijesztő magyarázattal állt elő a száj- és körömfájás hirtelen és előzmény nélküli megjelenésének okairól.
Mi történhetett?
Azt már tudjuk, ez a törzs nem azonos azzal, amit január elején Németországban azonosítottak. Sem ott, sem Magyarországon nem jelentettek közben megbetegedést, nem vonult végig a fertőzés úgy, mint mondjuk az influenza. De akkor hogyan kerülhetett be egyik napról a másikra abba a gazdaságba -teszi fel a Blikkben a kérdést a virológus.
Ráadásul egy olyan vírustörzs, aminek rokontörzsét egyébként több ezer kilométerre mutatták ki korábban? Sajnos nem lehet teljesen kizárni az emberi hanyagság vagy a bioterrorizmus lehetőségét sem, amíg az ellenkezője be nem bizonyul. Ez utóbbi sajnos könnyű módja egy országban a gazdasági károkozásnak, zavarkeltésnek – jelentette ki Rusvai Miklós. A virológus úgy tudja, a járványügyi hatóságok is vizsgálják ennek lehetőségét is.
A kérdések kérdése
Ha valaki szándékosan hozta ide a kórt, megtehette akár néhány ampullába rejtve, Rusvai azt mondta, ez is egy lehetőség.
De ha bármilyen vírussal fertőzött tárgyat átdob valaki a kerítésen az állatok közelében, akkor nagy valószínűséggel meg is fertőzte azokat. A fertőzéstől számítva 3-5 nappal később jelentkeznek a tünetek, így bármilyen ok is áll a háttérben, valamikor február végén, március elején kellett történnie a megbetegedéseknek – latolgatott a szakember.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Február 10. és 16. között 86 800-an fordultak orvoshoz influenzaszerű megbetegedéssel a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) heti jelentésében csütörtökön.
Influenzahelyzet (2025. február 10-16.)
Akut légúti fertőzés tüneteivel 312 600-an keresték fel orvosukat. A 7. héten orvoshoz fordult betegek 43,4 százaléka 14 évnél fiatalabb volt, 29,1 százalékuk a 15-34 évesek, 20,2 százalékuk a 35-59 évesek, míg 7,3 százalékuk a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott. Azt írták: a legtöbb beteg Tolna, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyében, a legkevesebb Zala (527), Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád vármegyében volt. A laboratóriumi mintákban az influenzapozitivitás 55,3 százalék, a SARS-CoV-2-pozitivitási arány 0,6 százalékos volt. Múlt héten akut légúti megbetegedések halmozódásáról huszonegy jelentés érkezett hét vármegye területéről, a járványok egy bölcsődét, hét óvodát, egy óvoda-általános iskolát, tizenegy általános iskolát és egy idősek otthonát érintettek.
Kórházba az elmúlt héten 290 embert vettek fel súlyos, akut légúti fertőzés miatt, közülük 43-an részesültek intenzív/szubintenzív ellátásban.
A 2024. év 40. és az idei év 7. hete között összesen 5922 vizsgálati anyagot dolgoztak fel az NNGYK laboratóriumában. Ebből 1858 mintában az influenza valamely típusát, 517-ben Covid-19-fertőzést igazoltak.
(MTI)
Márciustól egy jogszabály, kártérítést tesz lehetővé azok számára, akik akaratuk ellenére kerültek pszichiátriára, és kiderül, hogy ez jogtalan volt. Ilyen esetek eddig is rendszeresen történtek, ám míg korábban vállvonogatás, jobb esetben erkölcsi elégtétel járt a megaláztatásért, most a sértett joggal követelhet kárpótlásért.
Egy eset
A budapesti Zoltán rendőrökkel került vitába 2016 májusában, és a szóváltás odáig fajult, hogy a férfit a János Kórház pszichiátriájára szállították, ahol aztán elrendelték kötelező kezelését. A pszichiátriáról szabadulva a férfi jogsegély után kutatott – így találkozott az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvánnyal, akik kifejezetten pszichiátriai sérelmek esetére tartanak fenn jogsegélyszolgálatot. Zoltán a civilek segítségével megfellebbezte a bírói határozatot, és a másodfokú bíróság igazat is adott neki – nem álltak fent ugyanis a kényszerkezelés jogi feltételei.
Az ügy „nem volt elég kirívó”
Zoltán sérelemdíjért fordult a bírósághoz, de a Kúria szerint ügye nem volt „elég kirívó” a kártérítéshez. Az Alkotmánybíróság azonban megállapította, hogy hiányzik a jogi kompenzáció lehetősége, ezért kötelezte a Parlamentet egy új jogszabály megalkotására, amely 2024 végén meg is született.
Márciustól kezdve tehát ha valakit kényszerrel vittek a pszichiátriára, és kiderül, hogy jogtalan volt, a sértett kártérítésért folyamodhat a bírósághoz. Ilyen soha nem létezett korábban a magyar jogrendszerben.
<<< Olvasd cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Az alapítvány szerint évente 10-15 ezer pszichiátriai kényszerbeszállítás történik Magyarországon. A jogtalan kényszerkezelések száma jelentős, amit az is igazol, hogy az elmúlt években több száz sértett fordult jogsegélyért az alapítványhoz. Bár számos esetben sikerült bebizonyítani, hogy a pszichiátriai kényszerkezelés jogtalan volt, ezért eddig semmilyen kompenzáció nem járt, és csak kivételes esetekben, az alapítvány segítségével sikerült kártérítést kiharcolni a sértettnek.
(MTI)
A DK felszólítja Pintér Sándort, Rétvári Bencét és Takács Pétert: mondjanak le a kórházi VIP-szolgáltatásokról! Komáromi Zoltán sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet arra, hogy bezár a mezőtúri városi kórház szülészeti-nőgyógyászati osztálya, miután két szülész szakorvos betöltötte a nyugdíjkorhatárt és nyugdíjba ment.
Nem váratlan krízis és mégis….
Mint a DK szakpolitikusa fogalmazott: egy ilyen krízis nem váratlan, mégsem tudtak semmit tenni ellene. Komáromi Zoltán felszólította Pintér Sándort, Rétvári Bencét és Takács Péter államtitkárt, hogy ha már szerintük minden beteg ellátása hibátlan, akkor a nyilvánosság előtt írjanak alá egy nyilatkozatot, miszerint lemondanak a VIP-szolgáltatásról, amit épp a múlt héten megjelent miniszteri rendeletben szabályoztak.
Ha már annyira elégedettek a magyar egészségügyi intézményekkel, akkor a lakóhelyük szerint illetékes egészségügyi intézményt vegyék igénybe, ha valamilyen egészségügyi ellátásra szorulnának
– fogalmazott a DK országgyűlési képviselője.
<<< Olvasd cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
]]>
A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) rendkívül méltatlannak tartja azt, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) a vidékről Budapestre rendelt mentődolgozóknak 2 db hideg szendvicset juttat a 16 órás szolgálat ellátásához. Senki nem gondolhatja, hogy ez elegendő egy ilyen terheléssel járó munka végzéséhez – írta az érdekvédelmi szervezet a közösségi oldalán.
Szégyen a tény és az OMSZ magyarázata is
Nem elég, hogy az OMSZ összevissza rendelgeti a kocsijait, és az azokon szolgálók étkezéséről nem gondoskodik, még pökhendi nyilatkozattal is reagál amikor a dolog már ott tart, hogy civilek indítanak gyűjtést a mentősök étkeztetéséért.
Mivel a munkáltatói juttatásoknak nem része az étkeztetés, a szendvicseket érdemes inkább jóindulatú kezdeményezésként értelmezni az OMSZ részéről „A mentőmunka jellegéből adódóan a központi melegétel-ellátás logisztikai kihívást is jelent. A szendvicsek számát igény szerint növelni fogjuk, hogy ezzel is tegyünk valamit bajtársainkért, szemben a mindent harsányan bíráló MOMSZ-szal, akik a feszültségkeltésen kívül még soha semmilyen eredményt nem értek el az érdekképviselet területén
-áll a minősíthetetlen hangnemű közleményben.
Lássuk mit tehetünk mi a mentések alanyai
A MOMSZ segítségkérő felhívással fordul a lakossághoz, hogy a Budapestre rendelt mentősök napi egyszeri meleg élelmezését közösen megoldják. Arra kérnek mindenkit, aki vendéglátóipari egységet üzemeltet, és fel tud ajánlani akár csak 1 napra, vagy lehetőségeidhez mérten több napra 60 adag meleg ételt a mentőknek, jelezze a MOMSZ-nak.
Ha pénzösszeget tud valaki felajánlani a cél érdekében, akkor azt a Mentő Baj-Társ Alapítvány számlaszámára – 11742063-21459090-00000000 – utalhatja el, a megjegyzésbe annyit kell írni, hogy „Ebéd”, és a MOMSZ az összegyűlt összeget melegétel vásárlására és a dolgozók juttatására fordítja.
Az emberek már meg is mozdultak, folyamatosan érkeznek a felajánlások, de nagy a felháborodás amiatt, hogy a mentősök élelmezését is a civil társadalomnak kell megoldania – írja a Kontroll.
Vajda Viktória, a Momentum elnökségi tagja a Facebookon jelentette be, hogy pártja 1 millió forinttal támogatja a mentősök étkeztetését.
Február 4-én, a Rákellenes Világnapon szinte mindenki ezzel a szörnyű betegséggel foglalkozott. A Rákügyi Országprofil: Magyarország 2025 (OECD/Európai Bizottság) megállapítja, hogy noha némileg javul a helyzet, de Magyarország az első helyen áll Európában a halálozási számok tekintetében. A legrettegettebb betegség a nőknél a mellrák, a férfiaknál a prosztatarák, a gyermekeknél változó. A jelenlegi adatok súlyosan elkeserítőek.
Mit kellene tenni?
A Gyermekrák Alapítvány 27 éves működése során azért küzd, hogy ez az állapot megváltozzon. A gyógyulás nem a mi kezünkben van, de ahhoz, hogy egy gyermek (0-24 év) meggyógyuljon, szükség van a segítségünkre. A kemo- és sugárterápia mellékhatásait szakemberek segítségével és egyetértésével jelentősen csökkenteni tudjuk. Gyógyszereket, étrend-kiegészítőket és vitaminokat térítésmentesen biztosítunk a nálunk regisztrált gyermekeknek, továbbá készpénztámogatást adunk, és ha anyagi helyzetünk engedi, csíramentes körülményeket is biztosítunk a gyógyuláshoz. Az elmúlt években Magyarországon egyedülállóan, 1 milliárd 937 millió 678 ezer 876 forint támogatást nyújtottunk a hozzánk forduló családoknak, akik a gyermekük betegsége következtében anyagilag szinte teljesen tönkremennek. A támogatások jelentősen megkönnyítik az anyagi nehézségeiket. Hitet ad az a több száz köszönőlevél, ami igazolja, hogy a gyermekek gyógyulásához nélkülözhetetlen volt a Gyermekrák Alapítvány támogatása.
<<< Olvasd cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Elkeserítő halálozási számok
Az Alapítvány segítsége óriási eredmény, de a halálozási arányszám még mindig elkeserítő. Mi az ok? A gyermek nem dohányzik, nem iszik alkoholt, megpróbál egészséges életet élni, a rák korai felismerésére azonban nincs minden esetben mód.
Az elmúlt években Magyarországon a daganatos halálozások 32%-kal haladták meg az uniós átlagot. Az előrejelzések szerint 2023 és 2050 között az EU-n belül Magyarországon lesz az egyik legkedvezőtlenebb hatással a rák a várható élettartamra.
A Covid19-járvány óta szaporodtak meg azok a perek, amelyekben jellemzően oltásellenes szülők gyermekeiket akarják felmentetni a kötelező védőoltások alól. Például polgári pereket is kezdeményeznek azért, mert az orvos nem adott számukra olyan szakvéleményt, amellyel elkerülhették volna az oltást. A vakcina-szkeptikusok akciói ellenére a magyar oltási rendszer egyelőre stabilan ellenáll – írja a Népszava.
Az oltásellenes pereskedés immár iparszerű tevékenység
A legtöbb beadványt egy előre elkészített formanyomtatvány alapján írják, és a panaszosokat Pál-Szántó Ágnes és Mihalik Angelika nagykanizsai ügyvédek képviselik. Ők a múlt év végén felszólították a belügyminisztert is, hogy az egészségügyért felelős tárcavezető tegyen lépéseket a kötelező védőoltási rendszer megszüntetésére. A portál még a múlt év decemberében érdeklődött a tárcánál arról, hogy mi az álláspontjuk a kötelező oltásokat illetően, érdemi választ nem kaptak.
Elkerülési taktikák
Gyakori eljárás, hogy az oltás beadásának idejére az egyik szülő külföldre, például Ausztriába viszi-költözteti az oltandó gyermekét – számolt be az oltáskerülés elszántabb formáiról Nemes Dénes ügyvéd, a Márton & Társa Ügyvédi Iroda munkatársa a Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) által szervezett januári szakmai webináriumon. Ő az egyik olyan ügyvéd, aki az oltásellenesek által indított perekben látja el gyermekorvosok, illetve klinikai védőoltási szaktanácsadók képviseletét. A felperesek gyakran sérelmi díj megállapítását is várják a bíróságoktól, mondván, miután a gyógyító nem adta ki az oltáselkerülő szakvéleményt, megsértette a gyerek személyiségi jogait és ezért fizessen kártérítést. Az ügyvéd egyebek mellett elmondta azt is, az életkorhoz köthető, kötelező védőoltások rendszere pontosan szabályozott. Nem tud olyan perről, amit az oltástagadó mozgalom megnyert volna akár első fokon is. Az orvosok viszont már több alkalommal is nyertek első fokon, és van már egy közigazgatási per is a Veszprémi Törvényszék előtt, amelyben jogerős ítélet is született
-áll a Népszava cikkében.
