Gyere beeee!!!! – süvített apa hangja vészjóslóan a nappaliból, ahogy Márk megpróbált a nyitott ajtó előtt észrevétlenül elsompolyogni.
[mnky_ads id=”10551″]

Hogyhogy itthon van? – gondolta. Délelőtt tíz óra! Ilyenkor már régen a Nemzeti Kiegyenesítőben szokott dolgozni! De megadóan megállt az ajtóban.

- Hirdetés -

Ezt érdemlem??? – kezdte az apja. – A lelkem kiteszem, hogy mindened meglegyen. Erre Teee? Végromlásba viszed a családot! Miért nem tudsz te ünnepnapon inkább bulizni, mint más, rendes gyerek? Benyomtok egy ütős számot, felszívtok 1-2 csíkot…
[mnky_ads id=”10552″]

Hogyhogy megígérted, hogy soha többé, amikor amiatt a kis fű miatt kihúztalak a szarból!? Nem volt könnyű, elhiheted. Még szerencse, hogy a Géza anyósának akadt egy kis problémája: három éve állítólag a Keletinél látták ólálkodni egy üveg vízzel a kezében. A hülye meg azt mondta, hogy nyáron mindig van a táskájában, ha megszomjazna. Haha: ilyenek ezek mind, ilyen álnokok! Egy üveg víz?? Magának??? Aztán majd jön egy gyerek vagy valaki, kér belőle és ott a baj. De mi ott a Nemkiben – apja gyakran emlegette a munkahelyét a becenevén – állunk szilárdan a helyünkön! Meg az Imre se szólhatott egy szót se: neki meg a lányát kapták el valami gyanús fickóval. Állítólag Borsodból jött a gyerek. Ja, oszt fogorvos. Borsodból, egy barnabőrű? Fogorvos…

De te mit kerestél tegnap a téren egy csomó ordítozó huligán között? Egyáltalán, kikkel barátkozol Te?! Ne tagadd, a múltkor is láttalak a sarki pékségben. Ott kávéztál valami hajléktalan félével… Hogyhogy nem hajléktalan?

Hogyhogy az osztálytársad volt, csak kirúgták az apját a Nemzeti Erőfölénytől? NNNa, tudnék mesélni, miket művelt az az alak ott. Hogy a Hunor diákolimpiát nyert matekból? Na és, minden rendes magyar ember tud számolni. Meg ez a Hunor is – miért adta ezt a nevet a fiának? Megmondom én neked fiam: megtévesztésből! Azt hitte a hülye, hogy átverhet minket. Ezerszer megmondtam azt is: az ilyeneknek az ember ad egy százast, elvégre keresztények – vagy keresztyének? a francba ezekkel az ideológiai marhaságokkal – vagyunk. De nem ül le vele kávézni!

Azt hittem elájulok, amikor reggel felhívott az az őrmester, hogy a fogdában vagy, mi legyen? Azért ebből is láthatod, nem vagyok egy akárki: más futkározhatna egy darabig, hogy hol a csemetéje. Tudják azok is, milyen fontos támaszai vagyunk mi a rendszernek ott, a Nemki XVIII-as alosztálya 40. csoportjában! Azért mégiscsak vittem valamire…

Mi lesz így belőled? Nekünk nem telik arra, hogy Svájcban tanulj! Talán valami bécsi iskolába elmehetnél, az ingyen van – ha egyáltalán eljutsz az érettségiig.

Mit tudsz te az Életről? Csak a hőbörgés, az! Apropó: honnan szedted azt a táblát, amivel a rendőr orra előtt hadonásztál? A pincéből? Anyád is minden szart eltesz – azt hitte jó lesz majd a gárdonyi tanyán hólapátnak. De hát ahhoz gyenge. Pedig megcsinálták annak idején rendesen az elv…, szóval a kollégák a műhelyben. Hiába, mi még tudtuk, mi az a kemény munka…

Még szerencse, hogy az volt ráírva, hogy: Éljen a Párt! De miért kellett odamázolni, hogy „havi 47 ezerből”? Hogy eltakard azt az ötágú vörös izét? Hát semmi politikai érzéked nincs? Festhettél volna rá egy fogaskereket – vagy egy olyan szemet a közepébe, az alját meg kiegyenesíted.

Most aztán törhetem a fejem, mi legyen. Még jó, ha nem rúgnak ki engem is – de az előléptetést biztosan elfelejthetem. Végre nyugdíjba megy Lajos bá, a csopvezhely. Igaz, eddig is felmarta a nyugdíjat is – van vagy nyolcvan éves -, de nagyon ért a kiegyenesítéshez, ezt el kell ismerni. Megtanulta annak idején valami járási pb élén. Nem is küldték volna el. Csakhogy a vén trotty a legutóbbi Miklós – vagy Mátyás, esetleg Jánosnapon? A fene se tudja követni. Mindegy. A legutóbbi tímpartin – igen, így kell hívni. Jóvanna, régebben csak leittuk magunkat simán. De adni kell a fejlődésre, meg az összetartásra, meg a humánerőre. Az öreg derekasan belekóstolt a nagyfőnök méregerős házipálinkájába – házi, hahaha, láttam, hogy a Viktorka hozta a demizsont, oszt osont be az irodába.

Szóval az idióta Lajoska azzal dicsekedett, hogy ő még látta a nagy Levist. Vagy a Levint? Lehet, hogy mást mondott, a fene se tudja ezeket megegyezni. De ez a Levalaki nem lehet túl kedves, mert másnap megkapta a felmondót az öreg. Most aztán majd szoroskodhat a 400 ezres nyugdíjából. Mer’ van neki valami érdeme. Nemzeti, persze, hogy nemzeti, mi más? Állítólag 40 éve egyszer ráköpött egy megyei elvtárs csizmájára. Hogy fényesebb legyen? Ugyan már, ő nem ezt mondta. És ki tudja azt már? Különben is, 12 éve meg saját kezűleg tűzte a Kossuth tér kerítésére a szomszédja nevét, címét, telefonszámát. Hogy tudják a forradalmárok, kit kell majd elvinni. Szóval ez a dolog ki lett egyenesítve nemzetileg: jár hát neki az a kis negyedmillás kiegészítés a nyugdíjához.

Ennek a helyére kerülhettem volna, ha te nem hőbörögsz ott a téren valami szabaccságér, vagy mér. Hát ezt az előlépést elfelejthetem. Legalábbis egy időre. Vajon mennyi időre? Bár, talán le lehetne rövidíteni azt az időt. A múltkor is, a Viktorka, az a kis álnok, ott nyújtogatta a nyelvét csúfondárosan. Jó, jó, persze, hogy a WC-ben, meg persze, hogy azt mondta, hogy csak a színét akarta megnézni, mert rossz a gyomra. Haha! Ismerjük mi az ilyet! A gyomra. . Aztán mi jön ezután? Vagy KI jön ezután? A nemzeti kiegyenesítők eszén nem lehet túljárni: türelmesek vagyunk, elnézőek, de az ilyen sor…állók megkapják a magukét!

Te meg mars a szobádba! Aztán gondolkodjál azon, hogy hozhatnád helyre ezt a szörnyű botlást. Hogy lehetnél olyan rendes, nemzeti kereszt… kereszty – mindegy. Szóval, mint apád!
[mnky_ads id=”4674″]
[mnky_ads id=”4668″]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét