Kásler levele hallatán a tüntető tömeg azt kezdte skandálni, hogy “Mondjon le!” – Egy félresikerült tüntetés margójára

Többen örömmel számoltak be a  szombati “sok ezres” egészségügyi tüntetésről, mi viszont elkeseredetten láttuk, hogy az a “sok ezer” ember milyen kevés ahhoz képest, hogy a magyar egészségügy összeomlásáról hazugság jövőidőben beszélni, amikor az már befejezett múlt.

Hihetetlen!

Ez a társadalom már mindent elvisel, mindenbe beletörődik, még azt is, mint valami turáni átkot fogadja el, hogy ha életben akar maradni, vagy tartani hozzátartozóját, akkor el kell kerülnie az állami egészségügyet. Tévedés ne essék, nem az ott dolgozók, hanem a már “nem ott dolgozok” okán.

A mai tüntetés üzenete majdnem hibátlanra sikeredett, eltekintve attól, hogy a szervezők felszólították a pártokat, hogy maradjanak távol, de erről majd később. Az üzenet tehát rendben volt, pontosan azt hordozta, amit nap, mint nap látunk, hogy az egészségügy olykor betegebb, mint a hozzáfordulók, csak ameddig az ott dolgozók megfeszített munkával, akarással,  igyekeznek lehetőségükhöz képest segíteni, addig rajtuk nincs aki segítsen, az ö bajukat nem gyógyítja senki, és ez az igazi (ne féljünk a szótól!) nemzeti tragédia.

Ezért érthetetlen különösen, hogy a szervezők valami ostoba gőgtől, vagy ami még ennél is rosszabb, gyávaságtól hajtva ellökik az egyes pártok feléjük nyújtott kezét.  Ne tessék már a politikán kívüliek szerepét játszani egy olyan országban, ahol több mint egy évtizede, minden csak is és kizárólag politika.

Kénytelen vagyok idézni Ujhely István (MSZP-s Európai parlamenti képviselő) Kunetz Zsombor posztjához írt kommentjét, mert szokásommal ellentétben most tökéletesen egyetértek vele:

“A szervezők külön kikötötték, hogy politikus semmilyen módon ne vegyen részt a megmozduláson; ami teljesen érthetetlen. Mindenesetre lélekben így is veletek vagyok/vagyunk.”

Szerencsére voltak “renitens” politikusok, akik a tiltás ellenére ott voltak a tüntetésen, ami akár sokkal-sokkal demonstratívabb is lehetett volna, ha összefog minden, a kormány által eltaposott, megzsarolt, vagy észre sem vett szervezet és ember.

És a mellébeszélés királyai, akiket meghívtak, de nem jöttek el?

A tüntetésre, ha már az ellenzék politikusait nem is, a kormány két tagját  Pintér Sándor belügyminisztert és Kásler Miklós emberi erőforrás minisztert meghívták a szervezők, ők azonban mindketten levelet küldtek maguk helyett:

Pintér Sándor azt írta, a Belügyminisztérium üdvözli a résztvevőket, illetve a tüntetők tetszés-, illetve nem tetszésnyilvánításait is, azonban azt nem tartotta indokoltnak, hogy meg is jelenjen a rendezvényen, tekintettel a Belügyminisztérium hatáskörére. Arról biztosította a szakdolgozói kamarát, hogy felelősség-vállalásuk és áldozatkészségük ismert a kormány előtt. Kásler Miklós  levelébe, a szokásos  semmit mondó nyilatkozatai egyikét másolta be: a szakdolgozók járvány alatti munkáját méltatva – tudatta, hogy az EMMI továbbra is számít a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara véleményére, illetve a többi érdekvédelmi szervezetére is.

A résztvevők kiabálással, fütyüléssel, pfujolással reagáltak a levelekre. Kásler levele hallatán a tüntető tömeg azt kezdte skandálni, hogy “Mondjon le!”.

Az esemény vége előtt, ami egy tragikus főhajtás volt a járvány egészségügyben dolgozó áldozatainak emléke előtt, nesze semmi fogd meg jól, felolvasták az egészségügyi dolgozók  újabb 12 pontját:

  1. Legyen prioritás az egészségügy és a szakdolgozók ügye.
  2. Kérik a közalkalmazotti jogviszony visszaállítását az egészségügyben dolgozóknak
  3. Kerüljön sor szeptember 1-től 30%-os béremelésre.
  4. Kerüljön bevezetésre 2022. január 1-től az orvosi bértáblához illeszkedő, annak belső arányaival megegyező új egézsségügyi szakdolgozói bértábla.
  5. Kerüljön be a kormányzati döntés előtt álló Egészséges Magyarország 2021-2027 stratégiájába a szakdolgozói humán erőforrás és bérfelzárkóztatás.
  6. Kapjon prioritást az élet és munka körülményeinek javítása.
  7. Kérik felülvizsgálni a kormányzati rendelkezések eredeti szándékával ellentétes, előnytelen munkáltatói intézkedések és kifizetések végrehajtási gyakorlatát a betegellátás összes szintjén.
  8. Határozzák meg a műszakonként beosztható dolgozók számát végzettség szerint, mely létszám feleljen meg az ellátásban részt vevő betegek számával és a betegek állapotának súlyosságával.
  9. Kerüljenek a szakdolgozói kompetenciák meghatározásra.
  10. Legyen kiemelt szerepe a magyar ápolásügynek.
  11. Kerüljön bevezetésre 2020. szeptember 1-től veszélyhelyzeti pótlékrendszer a betegellátás valamennyi szintjén.
  12. Mielőbbi tárgyalásokat és intézkedéseket várnak.

(Kedv! Remények, Lillák! Isten véletek!)

Tessék végre észre venni, hogy a kőrkörös védelemre berendezkedett NER-szekértábort, amely minden javunkat a táboron belülre gyűjti, csak társadalmi összefogással zavarhatjuk el.

“Ha gyorsan akarsz menni, menj egyedül! Ha messzire akarsz jutni, menj együtt másokkal!”

– ahogy a régi magyar, és nem dakota közmondás. is tartja.

 

tüntetés

Pálmai Tamás

További cikkek olvasása a szerzőtől, a nevére kattintva.

Egy hozzászólás itt: “Kásler levele hallatán a tüntető tömeg azt kezdte skandálni, hogy “Mondjon le!” – Egy félresikerült tüntetés margójára

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük