Kerítésen innen
Egy nap, két hír – pillanatfelvétel 2021 Magyarországáról
Rakacán járt a minap Novák Katalin, családügyi miniszter. A Népszavában megjelent írás érzékletesen mutatja be a két valóságot. Az uralmon lévők számára láthatatlan Magyarországot és azt az országot, amely csak a „plebejusnak” mondott kormány vízióiban él, amelynek semmi köze a való világhoz. A távolság nagyobb, mint Makó van Jeruzsálemtől. De ez nem zavarja a családügyi minisztert /sem/.
Rakacán járt a minap Novák Katalin, családügyi miniszter. A Népszavában megjelent írás érzékletesen mutatja be a két valóságot. Az uralmon lévők számára láthatatlan Magyarországot és azt az országot, amely csak a „plebejusnak” mondott kormány vízióiban él, amelynek semmi köze a való világhoz. A távolság nagyobb, mint Makó van Jeruzsálemtől. De ez nem zavarja a családügyi minisztert /sem/.
Első hír
Semmivel sem jobb az élet, még szegényebbek lettünk, csúszunk lefele a lejtőn
„– Itt volt a családügyi miniszter. Elmondták neki ezeket a problémákat?
– Nem, nem is láttuk őt. Pedig bent dolgoztunk az iskolában. Nekünk nem is szólt senki, hogy jön. Csak azt vettük észre napokkal korábban, hogy hordják el a szemetet, takarítják a patakot, ahol egyébként a patkányok rohangálnak. Abból gondoltuk, hogy lesz valami a faluban.
– Ha találkoztak volna vele, mit mondtak volna neki?
– Lett volna pár szavunk, az biztos. Tudjon csak róla, milyen szegény sorban élünk itt mind. Mindenki le van gatyásodva, még egy kenyérre sincsen pénze némelyiknek. Sok család éhezik. És ez nem azt jelenti, hogy kevés az étel, hanem azt, hogy nincs.
– Van, amiben bízik?
– Nincs. Csak csúszunk lefele. Rosszabbul élünk, mint 2014-ben. Vannak olyan családok, ha oda elment volna Novák Katalin asszony, akkor azt hiszem, leesett volna az álla. Megmutattam volna neki, hogy van, ahol bútor sincs, üres a ház. Munka kellene meg több fizetés. Az én gyerekem is szeretne ám moziba menni, még soha nem volt. Szeretné látni a Balatont is, de az a legnagyobb vágya, hogy egyszer a tengerparton kagylót gyűjtsön. Mondja meg, mit csináljak, hogy ezt meg tudjam neki adni? Vagy azért, mert itt élünk az isten háta mögött, én csak úgy mondom, kubukiföldön, ő kevesebbet ér? Lehet, hogy vannak, akiket segít a kormány, de hogy minket nem, az biztos.
Tudja, ki segít nekünk? Amikor 2014-ben megírta a cikket, azt, hogy „Ez az élet a sírba visz”, megkeresett minket a Népszava egyik olvasója Ivánból. Nincs olyan húsvét, karácsony, hogy ne küldene Aidának könyvet, játékot, gyönyörű pulóvereket. Neki nagyon hálásak vagyunk.”
Második hír
„Rakaca egy falu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, több mint 800-an laknak itt. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter – közösségi oldala tanúsága szerint – április 30-án ott járt, és sok szépet tapasztalt.
Egyebek mellett arra jutott, hogy a nehéz körülményekből érkező gyermekek számára megkapaszkodási esélyt jelent, ha van helyi segítő közösség, valódi jelenlét, figyelem, energia, szeretet.
Rakaca egy ilyen hely. Majd kitér arra is, hogy Langerné Victor Katalin (ő a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár – a szerk.) hosszú évek óta dolgozik azért, hogy a kormány a lehető legtöbb támogatást megadja a romák felzárkózásához. Múlt héten – immár nemzetközi porondon, Portugáliában – Novák Katalin a szociális témákra összpontosító uniós csúcstalálkozót megelőzően úgy fogalmazott: Magyarország egyebek között azt kívánja bemutatni, hogy a szociális típusú célokat, köztük a szegénység csökkentését és a gyermekek szegénységnek való kitettségének csökkentését el lehet érni erős családpolitikával és munkaalapú gazdaságpolitikával. Azt is mondta:
„Magyarországon abban hiszünk, hogy tisztességes munkát és tisztességes munkából való megélhetést kell biztosítani az embereknek, azt kell lehetővé tennünk, hogy mindenki a munkájából nevelhesse a gyermekeit, és tisztességesen el tudja tartani a családját”. „
