Kerítésen túl
Egy tanársztrájk margójára – demonstrációkkal induló tanévkezdet
A nehezen, demonstrációkkal induló tanévkezdet a nem régen a kormány által sikeresen meghekkelt demonstráció sorozatra emlékeztet, most azonban még akkora összefogás sem tapasztalható, az események egyre töredezettebbek. Nem úgy Szerbiában, ahol a tanárok máris meghirdették szeptember 16-ra a figyelmeztetősztrájkjukat.
Figyelmeztető sztrájk
Az első, figyelmeztető munkabeszüntetést szeptember 16-án tartják az oktatásügyben dolgozók, amennyiben addig nem jutnak megállapodásra a szerb kormánnyal és nem teljesítik a korábban ígért béremelést. Ezt Mirjana Gašić, a Szerbiai Tanügyi Dolgozók Szakszervezete Uniójának szóvivője jelentette be. Elmondta, hogy folytatódik a tanügyi dolgozók bérezésével kapcsolatos tárgyalások, és
amennyiben októberig nem sikerül megállapodásra jutni, akkor, a figyelmeztető sztrájkot követően a reprezentatív szakszervezetek teljes munkabeszüntetést hirdetnek és Belgrádban tüntetést szerveznek.
A szerbiai lakosság 0,1 százaléka analfabéta
Vladimir Kostić akadémikus arra hívta fel a figyelmet, hogy egykor a falvakban az iskolai tanárokat „úriembereknek” nevezték, míg ma már a társadalmi jelentőségük jelentősen csökkent. Kostić elmondta, hogy a tanárok alacsony fizetést kapnak, és „néha a szülők, néha pedig elhanyagolt gyermekeink bántalmazzák őket”.Kostić a 2021-es adatokra hivatkozva elmondta, hogy az általános iskolákban a tanárok 48 százalékának nem volt állandó munkaviszonya, míg a középiskolákban ez az arány 51 százalék volt.
„Egy ilyen egzisztenciális bizonytalansággal a társadalmi és politikai következmények csak sejtehetők. Közelítünk-e ahhoz a ponthoz, amikor csak masochisták lesznek érdekeltek abban, hogy tanítsák gyermekeinket és fiataljainkat?”
– figyelmeztetett. Kostić bemutatta a Szerb Tudományos Akadémia két monográfiájának adatait is, amelyek szerint a szerbiai lakosság 0,1 százaléka analfabéta, 6,7 százalékuknak van csak hiányos alapfokú végzettsége, 20,7 százaléknak van befejezett alapfokú végzettsége, és 52,6 százaléknak középfokú végzettsége van.
„Felsőoktatással végzettséggel rendelkezik 5,5 százalék,míg ennél magasabb végzettséggel 14,4 százalék”
– tette hozzá. Kostić megemlítette, hogy vannak olyan vélemények, amelyek szerint a középiskolai szakmai képzés struktúrája nem követi a környezet igényeit, míg a magasabb képzés túlteng- írja a szerbiai Szabad Magyar Szó.
Ezzel szemben nálunk tanévkezdés ide vagy oda, néhány tiszteletreméltó, ám tétova ellenszegülési kísérleten túl semmi nem történik, pedig bőven lenne miért, vagy ha úgy jobban tetszik mi ellen demonstrálni, a „mobilmánián” túl is.
