Egyetlen fejlett ország sem költ annyit állami beruházásokra, mint a magyarok. Nálunk dolgozik a legtöbb nő a közszférában, viszont a legkevesebb a politikában. Eléggé bízunk a rendőrségben – és nagyon kevéssé a kormányban.
[mnky_ads id=”3427″]

Csökken a bizalom

A fejlett tagállamokat tömörítő OECD rendszeresen kiad egy nagyon részletes, a tagállamok teljesítményét összehasonlító elemzést Government at a Glance (A kormányzás rövid áttekintése) címmel. Az idei elemzés alapvetően pozitív hangvételű, ugyanis a válságot követően a gazdasági növekedés újraindult a fejlett országokban. A tanulmány szerzői ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a globalizáció negatív hatásai is egyre erősebben érződnek szerte a világban, a kormányok pedig  az elmúlt években nem feltétlenül állították a középpontba a globális problémák – például az adóelkerülés, a klímaváltozás, a technológiai fejlődés vagy a demográfiai változások – negatív hatásainak csökkenését, holott ezt kellene tenniük. A nemzeti kormányok dolgát erősen nehezíti, hogy a felmerülő problémák csökkentik az általános bizalmat a közintézményekben, az állampolgárok támogatása nélkül pedig igen nehéz valódi reformokat véghezvinni.

Magyarország kapcsán az OECD elemzése meglehetősen vegyes képet mutat.

Míg más országokban például egyre többet költenek a válság óta a szociális ellátórendszerre, a szegények megsegítésére, Magyarországon komoly visszaesést figyeltek meg az elemzők: ma már a nemzeti össztermék (GDP) csupán 15 százalékát fordítjuk a bajba jutottak megsegítésére. Nyolc éve ez az arány 17,3 százalék volt.

Szinte pontosan ennyivel, GDP-arányos ráfordításban 2,1 százalékkal nőtt viszont a gazdaságba pumpált állami pénzek aránya, tehát ennyivel többet költ az állam az adónkból például közlekedésre, kommunikációra és hasonló feladatokra. Állami beruházások terén pedig egyenesen világelsők vagyunk: egyetlen más ország sincs a fejlett országok között, amely bevételeinek 6,7 százalékát költené állami befektetésekre. Itt érdemes megjegyezni, az állami beruházások korrupciós kockázatai lényegében minden, több országra kiterjedő kutatás szerint igen magasak Magyarországon.
[mnky_ads id=”3427″]

Magyarország nemcsak az állami pénzek befektetésében világelső

Nálunk dolgoznak ugyanis a legmagasabb arányban (72 százalék) nők a közszférában. Mindez azért is igen meglepő, mert
a politikai szférában eközben hihetetlenül alacsony a nők aránya: a parlamenti képviselők csupán 10 százaléka nő (az OECD-átlag 29 százalék), és a magyar kormánynak egyetlen női tagja sincs 2014 óta.

Ekkor váltotta Seszták Miklós Németh Lászlónét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élén. Magyarországon egyébként alapvetően elég sok az állami alkalmazott, bár az adat nem kirívó: nálunk az összes foglalkoztatott valamivel több mint ötöde dolgozik az államnak (21,9 százalék), míg az OECD-átlag 18,1 százalék. Viszont úgy tűnik, hogy az állam elsősorban a fiatalabbakat alkalmazza szívesen, ugyanis az 55 év feletti közszféra-dolgozók aránya csupán 12,6 százalék, szemben az OECD-átlag 24,9 százalékkal.

A magyarok nem igazán elégedettek a különböző közintézményekkel. A legjobban a rendőrségben bízunk, tízből hét magyar (73 százalék) fejezett ki elégedettséget a rend őreivel kapcsolatban, ami csak nagyon kicsit marad el az OECD-átlagtól (77 százalék). Kevésbé bízunk viszont az igazságügyi rendszerben (46 százalék, az OECD-átlag 55 százalék), a legkevésbé pedig a nemzeti kormányban (30 százalék, az OECD-átlag 42 százalék). Az egészségügyi és oktatási rendszerbe vetett bizalom erősen megosztja a magyarokat: nagyjából minden második magyar válaszolta azt, hogy bízik az egészségügyi és oktatási rendszerben (50, illetve 48 százalék). Itt van igazi elmaradásunk a többi OECD-tagállamtól: a fejlett országokban ugyanis az iskolarendszerrel 67 százalék, az egészségüggyel pedig 70 százalék elégedett.
[mnky_ads id=”3390″]
(Forrás: tenygyar.hu)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét