Az állatok világnapját 1931 óta ünnepelik minden esztendőben Szent Ferenc emléknapján, október 4-én. Ez a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének halála napja. Megint tanultam valamit a kutyákról. Néhány napja történt az itt következő találkozás egy kis falu csendes utcájában. És jött a husky.
Váratlan őrjöngés
A bolt felé ballagtam a Kossuth Lajosról elnevezett utcában. Ez valószínűleg bármelyik magyar településen megtörténhetett volna velem. Kossuth utca mindenütt van, és többnyire bolt is.
Egy ismerős család háza előtt haladtam el – pár nap alatt ki tudja, hányadszor. Eszembe se jutott volna, hogy bárkit zavarnék. Ezért is rémültem meg, amikor tőlem pár centiméterre éktelen ugatással a kerítésnek csapódott az őrjöngő házőrző. Keverék, erős német juhász jegyekkel. Előfordult már, hogy gazdája jelenlétében a kertben megszagolgatta a kezemet és tűrte a simogatást, de ezúttal az utcán túl közelre merészkedő, a territóriumba behatoló idegen lettem. A kutya be akarta mutatni, hogy megszolgálja a mindennapi táplálékot, és lelkesen védte tőlem a gazdi házát.
Előkerül a husky
Ez is bármelyik településen megtörténhetett volna velem. Amiért megírtam a történetet, az ezután következett. Az éktelen ugatásra és a házőrző által ellenfél nélkül produkált csatazajra a hátsó kert felől előballagott a család gyönyörű huskyja. Érdeklődve nézett a kollégára, majd rám (egyébként ő is ismert engem), és egy szót sem szólt, egy hangot sem adott. Végtelen nyugalma és kifejező testtartása felejthetetlen. Mintha azt kérdezte volna a német juhász keveréktől: – Kolléga, kolléga, minek ez a felhajtás?
Sokat hallottam már a husky különleges jelleméről, azokról a csodálatos teljesítményekről, amelyekre a zord északi körülmények között a fajta egyedei képesek.
Ez a falusi jelenet azonban olyan volt, mintha a két kutya nem is ugyanahhoz a fajhoz tartozna…
