Magyarország igazságügyi hatóságai egyre nagyobb mértékben derítik fel az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) által is vizsgált ügyeket – írja a Legfőbb Ügyészség szerdai közleményében, amelyben rámutat: az OLAF – a csökkenő számú kezdeményezései között – egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás.


Az OLAF nem végez bűnügyi bizonyítást

Az OLAF kedden nyilvánosságra hozott 2018-as éves jelentése szerint, a magyar ügyészség az uniós átlagot (36 százalék) lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 45 százalékában emelt vádat 2012 és 2018 között – írta a Legfőbb Ügyészség, amely példaként említi, hogy ugyanezen arány például Németországban 21, Franciaországban 25, míg Finnországban 0 százalék.

Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincs.

A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolta és abban értékelte.

Ez a szám nem az a szám

Az ügyészség kitért arra is, hogy az OLAF jelentés megállapítása szerint az uniós hivatal Magyarországot érintően kilenc vizsgálatot fejezett be, amelyek közül hetet zárt ajánlással. Ez a szám ugyanakkor valamennyi – igazgatási, pénzügyi és igazságszolgáltatási – ajánlást takarja. Ezen belül a 2018-ban érkezett igazságügyi ajánlások száma négy.

A kommüniké szerint a 2018-ban érkezett igazságügyi ajánlásokat – az általános protokollnak megfelelően – az igazságügyi hatóságok nyomozás keretében vizsgálják ki: egy ügyben nyomozást rendeltek el, háromban az OLAF ajánlását már folyamatban lévő nyomozásban értékelik.

Az igazságügyi ajánlások száma folyamatosan csökken. 2015-ben és 2016-ban még 10-10 ajánlás érkezett, 2017-ben már csak hat ajánlás, 2018-ban az említett négy, míg 2019-ben eddig még nem érkezett az OLAF-tól igazságügyi ajánlás – olvasható.

Az OLAF ajánlások eredményével

foglalkozó jelentésrész összefoglalóan tartalmazza a csalárd és nem csalárd jellegű szabálytalanságok adatait, illetve ezek pénzügyi hatásait, a pénzügyi ajánlással érintett összegek arányát.

Ezekből az adatokból az OLAF igazságügyi ajánlásaival érintett bűncselekményekkel okozott kárra semmilyen következtetést nem lehet levonni – közölte az ügyészség a csalárd és nem csalárd szabálytalanságokkal kapcsolatos adatok differenciálatlan összesítésére figyelemmel, valamint arra, hogy a pénzügyi ajánlással érintett összeg nem azonos a bűncselekményekkel okozott kárral vagy vagyoni hátránnyal.

A közleményben úgy fogalmaznak: összefoglalva megállapítható, hogy „Magyarország igazságügyi hatóságai – folyamatosan jó teljesítményt nyújtva, az OLAF-fal a legszélesebb körű együttműködésben – egyre nagyobb mértékben derítik fel az OLAF által is vizsgált ügyeket.”

(Forrás: MTI)

megosztás

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét