El a mocskos kezekkel Göncz Árpádtól

Az el@#rtuk című hazug botrányfilm “sikerén” felbuzdulva a gyártó csapat most Göncz Árpádot igyekszik deheroizálni. Erről az akcióról írt felháborodott hangú bejegyzést közösségi oldalán Vásárhelyi Mária, akinek az édesapja, Vásárhelyi Miklós a forradalom leverése után cellatársa lett Göncz Árpádnak.

Olyan volt Ő Magyarország számára, mint a gyógyír

Ha bárki azt gondolná, hogy ez a görény-kurzus a Göncz Árpád elleni aljas, hazug, történelemhamisító lejárató kampánnyal Göncz Árpádnak árt, az téved. Gönczről minden tisztességes, becsületes magyar ember tudja, hogy nagyszerű ember, kiváló államférfi volt. Magyarországon politikus 32 éve nem volt olyan népszerű, mint ő, köztársasági elnökként népszerűségi indexe mindvégig 75-83 százalék között mozgott 10 éven át. A rendszerváltás idején olyan volt Magyarország számára, mint gyógyír a beteg lélekre, egész életében a szabadságot, a tisztességet, a megértést és a békességet képviselte.

Élete példa lehet mindenki számára

1956-ban részt vett a forradalomban, a forradalom leverése után több memorandumot szerkesztett és juttatott ki külföldre, többek között segített Nagy Imre: A magyar nép nevében című írásának külföldre juttatásában. 1958-ban letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. A börtönben a fordítóirodán együtt dolgozott édesapámmal és voltak közös zárkában is, mindvégig bátran, becsületesen, bajtársiasan viselkedett, ordas hazugság, hogy bármilyen módon együttműködött volna a börtön titkosszolgálatával. Az összes cellatársát, börtönbeli munkatársát ismertem, közülük mindenki a legnagyobb szeretettel és tisztelettel beszélt róla. A rendszerváltás előtt a Demokratikus Ellenzék tagja volt, köztársasági elnöki funkcióját mindvégig a szegények és elesettek védelmezésére, a nemzeti egység és társadalmi béke megteremtésére, az ország nemzetközi megbecsülésének fokozására a használta, élete a szerénység, a tisztesség és a becsület példája volt. Az utolsó olyan politikus volt, akinek megítélésében széleskörű konszenzus alakult ki az országban. Akik most aljas politikai szándékból, brutálisan sok pénzért, egy silány kurzus filmmel személyének lejáratásával próbálkoznak, azok nem Göncz Árpád emlékének, hanem a nemzetnek, azoknak az értékeknek ártanak, amelyet ő képviselt. Megpróbálják elvenni a nemzettől azt a hitet, hog voltak közös hőseink, akikre büszkék lehetünk. Ez is a nemzet kifosztásának egy formája.

(Forrás)

Hol élünk?

Friss!