Connect with us

Kerítésen túl

Élet és halál a Roszatom árnyékában

Élet és halál a Roszatom árnyékában
Megosztás

Bokros Lajos, a MoMa elnöke a tőle megszokott száraz, de talán éppen ezért drámai írásban szólat meg a Roszatom mindenkit veszélyeztető gyakorlata okán. Ne feledjük: ők az urak Paks 2.-ben.

Atom – túra

Ha a vándor elindul Cseljabinszk városától észak felé, Jekatyerinburg irányába, akkor hamar megérkezik egy Argajas nevű városba. Ez a település a rendszerváltás előtt nem szerepelt szovjet térképeken. Titkos katonai város volt. Csak azok ismerték, akik ott laktak.

Vajon miért? Azért mert itt található a valaha szigorúan titkos atomipari létesítmény, mai nevén a Majak Izotópgyár. Innen kelt útra a minap egy a normálisnak ezerszeresét mutató ruténium tartalmú radioaktív felhő. A sugárzást már szeptemberben észlelte az orosz meteorológiai szolgálat, de a hatóságok a balesetet csak most hétfőn  27-én jelentették be.

Vajon miért? Ugyanaz történt, mint Csernobil esetében. Amikor már külföldön bemérték nemcsak a sugárzás növekedését, hanem annak lehetséges forrását, illetve földrajzi helyét, akkor az orosz hatóságoknak már nem volt mit tagadni. Annyit persze most is hozzátesznek, hogy a szennyezés az egészségre teljesen ártalmatlan fajta és mértékű.

Más a véleménye Lilija Galimzsanovának, aki a város egyik kávéházában dolgozik – írja a Financial Times.

„Senki sem mond nekünk semmit. Titokban tartanak mindent. Félünk. Féltjük gyerekeinket és unokáinkat.”

A város lakossága úgy tudta meg a hírt, hogy valamelyiket felhívta rokona Németországból.Argajasban 1957-ben felrobbant egy nukleáris hulladékkal megrakott tartály. 1967-ben kiszáradt a nukleáris szennyvíztározó és a szél vastagon beterítette a környéket radioaktív porral. Ezt a két balesetet az orosz hatóságok 1993-ban vallották be először. Elismerték, de csak utólag, hogy közel félmillió embert érintett a sugárszennyezés.

2004-ben a Roszatom még rakott le a tóba nukleáris hulladékot. Ez kizárólag abból tudható, hogy 2005-ben a bíróság megállapította egy per keretében.

A Roszatom csak két évvel ezelőtt, 2015-ben zárta le a atomtavat.

Kérdések a levegőben

Vajon megbízható partner-e a Roszatom?
Érdemes-e vállalni a paksi kockázatot?
Kell-e egyáltalán újabb atomerőmű?
Ne Putyin kegyencei döntsenek.
Döntsön a magyar társadalom.

(Vendégszerző: Bokros Lajos, MoMa elnök)

Szerző

2 hozzászólás

2 Comments

  1. Pasinszki

    2017.12.06 15:23 at 15:23

    Érdemes-e vállalni a paksi kockázatot?
    Kell-e egyáltalán újabb atomerőmű?

    De jó kérdések! Hazaffyatlanok! Hát hogy a viharba ne volna érdemes vállalni a paksi kockázatot, mikor a mi bölcs vezérünk marha nagyot kaszálhat rajta! És akkor nyilvánvalósi, hogy kell az újabb paksi atomerőmű.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük