Kerítésen túl
Élet és halál a Roszatom árnyékában
Bokros Lajos, a MoMa elnöke a tőle megszokott száraz, de talán éppen ezért drámai írásban szólat meg a Roszatom mindenkit veszélyeztető gyakorlata okán. Ne feledjük: ők az urak Paks 2.-ben.
Atom – túra
Ha a vándor elindul Cseljabinszk városától észak felé, Jekatyerinburg irányába, akkor hamar megérkezik egy Argajas nevű városba. Ez a település a rendszerváltás előtt nem szerepelt szovjet térképeken. Titkos katonai város volt. Csak azok ismerték, akik ott laktak.
Vajon miért? Azért mert itt található a valaha szigorúan titkos atomipari létesítmény, mai nevén a Majak Izotópgyár. Innen kelt útra a minap egy a normálisnak ezerszeresét mutató ruténium tartalmú radioaktív felhő. A sugárzást már szeptemberben észlelte az orosz meteorológiai szolgálat, de a hatóságok a balesetet csak most hétfőn 27-én jelentették be.
Vajon miért? Ugyanaz történt, mint Csernobil esetében. Amikor már külföldön bemérték nemcsak a sugárzás növekedését, hanem annak lehetséges forrását, illetve földrajzi helyét, akkor az orosz hatóságoknak már nem volt mit tagadni. Annyit persze most is hozzátesznek, hogy a szennyezés az egészségre teljesen ártalmatlan fajta és mértékű.
Más a véleménye Lilija Galimzsanovának, aki a város egyik kávéházában dolgozik – írja a Financial Times.
„Senki sem mond nekünk semmit. Titokban tartanak mindent. Félünk. Féltjük gyerekeinket és unokáinkat.”
A város lakossága úgy tudta meg a hírt, hogy valamelyiket felhívta rokona Németországból.Argajasban 1957-ben felrobbant egy nukleáris hulladékkal megrakott tartály. 1967-ben kiszáradt a nukleáris szennyvíztározó és a szél vastagon beterítette a környéket radioaktív porral. Ezt a két balesetet az orosz hatóságok 1993-ban vallották be először. Elismerték, de csak utólag, hogy közel félmillió embert érintett a sugárszennyezés.
2004-ben a Roszatom még rakott le a tóba nukleáris hulladékot. Ez kizárólag abból tudható, hogy 2005-ben a bíróság megállapította egy per keretében.
A Roszatom csak két évvel ezelőtt, 2015-ben zárta le a atomtavat.
Kérdések a levegőben
Vajon megbízható partner-e a Roszatom?
Érdemes-e vállalni a paksi kockázatot?
Kell-e egyáltalán újabb atomerőmű?
Ne Putyin kegyencei döntsenek.
Döntsön a magyar társadalom.
(Vendégszerző: Bokros Lajos, MoMa elnök)
Szerző
2 Comments
Leave a Reply
Leave a Reply
Friss
- Perintfalvi Rita: vigyázó szemetek a bátor református hívekre vessétek
- Szentkirályi Alexandra talpasai összegyűjtötték az ötezer aláírást – jelentette Hidvéghi kampánymindenes – Frissítve: Magyar Péternek is összejött!
- Időjárás, lépten-nyomon szélviharok
- Schmuck Andor a nagy politikai túlélő, a választások közeledtével ismét aktiválta magát
- Elérhető új Azahriah-album – Hallgasson bele!
- Akit érint: ha Budapesten bóklászik és támogatná Magyar Péteréket aláírásával, erre vegye az útját
- Lázár János vátesz-üzemmódban
- Ne számítsunk semmire a hatalom mindent elborító züllött aljasságán kívül…
- Magyar György: ennél ostobábban nem időzíthette a Fidesz, hogy Magyar Péter ellen bevetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt
- Szabad Európa: Orbán lefejezi a teljes fővárosi Fideszt
Pasinszki
2017.12.06 15:23 at 15:23
Érdemes-e vállalni a paksi kockázatot?
Kell-e egyáltalán újabb atomerőmű?
De jó kérdések! Hazaffyatlanok! Hát hogy a viharba ne volna érdemes vállalni a paksi kockázatot, mikor a mi bölcs vezérünk marha nagyot kaszálhat rajta! És akkor nyilvánvalósi, hogy kell az újabb paksi atomerőmű.