Elfogtuk Orbán Viktor táviratát: „Szivat az EB. stop”

Az EB továbbra is vizsgálja a magyar helyreállítási tervet, de Brüsszel szeretné az új határidőig, szeptember végéig befejezni az értékelését, közölte  Respublikában szemlézett Privátbankár.hu cikk szerint  az uniós szerv.

Nemcsak szakmai kérdés

De pontosan mi áll a csúszás hátterében? (A késlekedés persze önmagában még nem példa nélküli: a Bizottság számos más ország esetében is kitolta az értékelés határidejét.) A brüsszeli szerv egyrészt a magyar terv azon részével elégedetlen, amelyben a korrupcióellenes erőfeszítésekről van szó.

Marta Wieczorek, az Európai Bizottság gazdaságért, pénzügyekért, munkahelyekért és szociális jogokért felelős szóvivője ezt firtató kérdésünkre korábban annyit közölt:

„Mindegyik tagállamra ugyanazok a kritériumok vonatkoznak. A 11 kritérium alapján arról készül értékelés, hogy (a nemzeti tervekben vázolt) intézkedések válaszolnak-e azokra a kihívásokra, amelyek szerepelnek az országra szabott ajánlásokban, illetve hogy a tervek megfelelő ellenőrző mechanizmust biztosítanak-e.”

Ugyanakkor már nyáron napvilágot  láttak olyan értesülések, miszerint a jóváhagyás politikai szempontoktól is függ: a Bizottság a pénz visszatartásával gyakorol nyomást a magyar kormányra, hogy az tartsa magát a jogállamisági kritériumokhoz. Gyakorlatilag ezt erősítette meg a héten Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke is, amikor azt mondta:

„a Magyarországnak és Lengyelországnak szánt források uniós elfogadását a két országgal kapcsolatos jogállamisági aggályok is késleltetik.”

Egyre feszültebb a viszony az Orbán-kormány és az EU között

A magyar kormány rendszeresen utal arra, hogy az úgynevezett pedofiltörvény miatt nem hagyták még jóvá Brüsszelben a helyreállítási tervet. Tény, hogy az utóbbi hónapokban a korábbinál is feszültebbé vált a viszony az EU és az Orbán-kormány között. Az Európai Bizottság júliusban kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarországgal (és Lengyelországgal) szemben a szexuális kisebbségek alapvető jogainak megsértése miatt, a magyar menekültpolitika miatt pedig az Európai Bírósághoz fordult.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szégyenteljesnek nevezte az említett törvényt. Tehát furcsán nézett volna ki, ha ezek után ellátogat Magyarországra, és Orbán Viktor kormányfővel közösen megünnepli a terv jóváhagyását – ahogy tette ezt a már jóváhagyott tervekkel rendelkező tagállamok kormányfőivel.

Mire menne a pénz?

Ami pedig a helyreállítási alap részleteit illeti: Magyarországnak több mint 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jár a folyó áron mintegy 800 milliárd eurós alapból. Ennek célja, hogy a tagállamok megerősödve kerüljenek ki a koronavírus-járványból, átalakítsák gazdaságaikat, valamint lehetőségeket és munkahelyeket teremtsenek.  A magyar kormány szerint tervének legmeghatározóbb eleme az egészségügyi rendszer további fejlesztése, amire a források 34,1 százalékát szánják. Kiemelt terület még a környezetbarát közlekedés, valamint az oktatási rendszerek átfogó fejlesztése, ideértve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést: erre a két területre a pénzügyi keret 25, illetve 20,4 százalékát fordítják. A további források a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre jutnak.

A kormány már bejelentette, hogy költségvetési forrásból létrehoz egy saját helyreállítási alapot, és abból pótolja ki majd a kieső uniós forrásokat.

Orbán Viktor kormányfő szerint ugyanakkor előbb-utóbb úgyis meg fog jönni a pénz Brüsszelből.

(A teljes cikk a Privátbankáron!)

FRISS HÍREINK!>>>>

illusztráció: V.K.