Elhunyt a költő, aki visszautasította az Orbán-kormány díját

102 éves korában San Franciscóban elhunyt Lawrence Ferlinghetti. Az amerikai költő, író, festő, aktivista New York-ban született, újságírást és amerikai irodalmat tanult.

Az Egyesült Államok haditengerészeténél szolgált a második világháborúban, majd Párizsban doktori diplomát szerzett összehasonlító irodalomtudományból, ahol témája a város mint szimbólum volt a modern költészetben.

A beat költészet számos alkotóját közzétette kiadójánál – le is csukták, amikor Allen Ginsberg Üvöltését adta közre

1958-ban jelent meg első saját verseskötete, a Coney Island of the Mind, amiből egymillió példány fogyott, és amit egyik legjobbjának tartanak, bár a később még több mint ötven kötete jelent meg.

Az író kritizálta az Orbán-rezsimet, amiért megnyirbálta a szabadságot és autoriter módon vezeti az országot

Ferlinghetti 2012-ben megkapta a Magyar PEN Club által alapított Janus Pannonius Költészeti nagydíjat, ám az amerikai költő, író visszautasította a díjat. Ferlinghetti úgy nyilatkozott, hogy a díjjal járó 50 ezer dollárt az Orbán Viktor vezette szélsőjobboldali kormány adja. Kulcsszerepet játszott a szólásszabadsáról kirobbant vitában, miután 1956-ban publikálta Ginsberg Üvöltés című költeményét.

“Mivel a díjat jelenleg részben a magyar kormány finanszírozza, és mivel a jobboldali rezsim politikája a tekintélyelvű irányítás felé, következésképpen a szabad véleménynyilvánítás és a polgári szabadságjogok korlátozása felé tolódik, nem tartom lehetségesnek, hogy az Egyesült Államokban elfogadjam a díjat”

Századik születésnapját, 2019. március 24-ét San Franciscóban hivatalosan Lawrence Ferlinghetti-nappá nyilvánították

A City Lights nagy ünnepséget rendezett, bár az ünnepelt, aki akkor már gyengén látott és akinek a közlekedés is nehezére esett, nem volt jelen.

A Doubleday kiadó a 100. születésnapjára jelentette meg a Little Boy című tudatfolyam technikával megfogalmazott kísérleti regényét, amelyet életrajzi elemek szőnek át.

Az ötvenes évek beatgenerációjának írói, köztük Kerouac, Ginsberg és William S. Burroughs, gyakran időztek a City Lightsban. “Nem győzöm mondani, hogy nem voltam tagja az eredeti beatnemzedéknek. Én csak a boltot vittem” – idézte fel 2005-ben egy interjúban a Los Angeles Timesnak.

1957-ben a szólásszabadságról szóló alkotmányos vita középpontjában találta magát,

miután letartóztatták Ginsberg Üvöltés és más versek című kötetének kiadásáért és árusításáért. A kortársak elismerése ellenére Amerika nagy részét sokkolták a költemények, amelyek érzékeny témákkal – mint a kábítószer, homoszexualitás és a többségi társadalom tagadása – is foglalkoztak.

Ferlinghettit felmentették, miután egy bírói ítélet ejtette az obszcenitás vádját az Üvöltéssel kapcsolatban.

“A San Franciscó-i rendőrség jóvoltából felkerültünk a térképre. Nehéz lett volna jobb publicitást találni”

– emlékezett rá Ferlinghetti.

A City Lights könyvesboltot és kiadót, amely Charlie Chaplin Nagyvárosi fények című filmjéről kapta a nevét, 1953-ban hozta létre Ferlinghetti és egy szociológushallgató, Peter D. Martin. A hely néhány év alatt az értelmiség, írók, máskéntgondolkodók, aktivisták, zenészek, művészek Mekkájává vált.

“Szinte az egyetlen olyan hely volt a környéken, ahova valaki bemehetett, leülhetett és olvasgathatott anélkül, hogy rá akarták volna venni, hogy vásároljon valamit. Azt találtam ki, hogy egy könyvesbolt a szellemi tevékenység központjává válhat”

– magyarázta később az alapító.

Ferlinghetti számos munkája közül a leghíresebb az 1958-ban megjelent A Coney Island of the Mind című verseskötete lett,

amely több mint egymillió példányban kelt el. A költőnek 2012-ig jelentek meg újabb versei, 2015-ben pedig Writing Across the Landscape: Travel Journals címmel több mint öt évtized alatt megjelent írásainak gyűjteményét adták ki. 2017-ben Ferlinghetti’s Greatest Poems címmel legfontosabb költeményeinek válogatása is megjelent.

Yonkersben, New York államban született 1919-ben, apja pár hónappal korábban elhunyt, édesanyja pedig mentális betegsége miatt nem tudta gondozni, ezért előbb Franciaországban élt egy rokonánál, majd New Yorkban egy tehetős családhoz került. Az Észak-karolinai Egyetemen kapott újságírói diplomát, később a Sorbonne-on irodalmi doktorátust is szerzett.

A haditengerészetnél szolgált a második világháború alatt egy tengeralattjárón.

Nagaszakiba is eljutott, ahova hat héttel az atombomba ledobása után hajóztak be. Elmesélte, hogy a törmelékek között talált egy teáscsészét, amelyre egy ember maradványai olvadtak rá.

“Abban a pillanatban teljesen pacifistává váltam”

– emlékezett. Az ötvenes évek elején telepedett le San Franciscóban. Megnősült, feleségétől Selden Kirby-Smithtől két gyermeke született. 1976-ban elváltak.

Ginsberg, Kerouac és Burroughs mellett a beatnemzedék olyan szerzőinek műveit is kiadta, mint Neal Cassady, Gary Snyder, Gregory Corso és Philip Lamantia, továbbá Sam Shepard és Charles Bukowski.

Amikor arról kérdezték, hogyan maradhatott aktív és élt száz évig, azt felelte:

“Jókat nevess, és tovább élsz”.

Ferlinghetti festett, színdarabot és regényt is írt, emellett fordított is. Életművét számos kitüntetéssel és díjjal ismerték el. 1998-ban ő lett San Francisco első koszorús költője, 2000-ben megkapta az amerikai Nemzeti Könyvkritikusok Körének tiszteletbeli díját, és 2005-ben a Nemzeti Könyvdíj medáljával jutalmazták

“a költőkért és a teljes irodalmi közösségért végzett fáradhatatlan munkáját”.

 

2 hozzászólás

  • 2021.02.24 - 15:04
    Közvetlen hivatkozás

    Gerinces ember volt ,(R.I.P.),ezt a magyar kormányra és tagjaira nem lehet elmondani.,nekik a pénz fontosabb a becsületnél és szabadságjognál— undoritó egy banda,szégyene a világnak

    Válasz
  • 2021.02.24 - 21:45
    Közvetlen hivatkozás

    Klassz ember volt, a kiallasa a nehez ugyek mellett mindig elkotelezett. A cikk iroja viszont legalabb Charlie Chaplin nevet irhatna pontosan

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük