Előre a múltba: nyilatkozat az MSZMP KB állásfoglalásáról

Nincs unalmasabb a tegnapi újságnál – tartja a mondás. És nincs érdekesebb, mint a 32 évvel ezelőtti újság, pontosabban a Magyar Távirati Iroda akkori hírei egy évvel az első szabad választások előtt.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) állásfoglalása a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről

4. pont

A többpártrendszerre történő kiegyensúlyozott átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Ezeket nem lehet pontosan megtervezni, de a bennük részt vevő politikai mozgalmak, tényezők együttműködése befolyásolja alakulásukat. A Központi Bizottság megítélése szerint a társadalom jelenleg nincs felkészülve a többpártrendszeren alapuló politikai struktúra gyors és spontán “berobbanására”. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Ez sem a nemzetnek, sem pedig az ország sorsáért felelősséget érző egyetlen politikai erőnek sem állhat érdekében. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése.

A társadalomban megjelent politikai mozgalmaknak a helyzet megkívánta felelősséget és önmérsékletet kell tanúsítaniok. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett reális programokat képesek felmutatni. A nemzet abban érdekelt, hogy a különböző politikai tényezők között a kibontakozást szolgáló reális alternatívák kidolgozásában legyen verseny.

1989. február 15., szerda 20:50

Két nappal később

1989. február 17., péntek – A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága február 20-ára, hétfőre összehívta a Központi Bizottság ülését. A tanácskozáson az új alkotmány koncepciójáról szóló napirend előterjesztője Fejti György, a KB titkára.

Elkészült az új alaptörvény szabályozási koncepciója

Mint ismeretes, a hatályos alkotmány felülvizsgálata – összhangban az 1988. májusi pártértekezlet határozatával – megtörtént, és elkészült az új alaptörvény szabályozási koncepciója is. A Központi Bizottság elé kerülő anyag indítványozza: az okmány szögezze le a történelmi folytonosságot, a magyar társadalom legutóbbi 40-45 évének eredményeit és azt, hogy

Magyarországon továbbra is szocializmus épül

Az emberi és az állampolgári jogok, illetve kötelességek hangsúlyozottan szerepeljenek az alaptörvényben. Az agrárpolitika megújításának javaslata az elmúlt évtizedek eredményeire, értékeire és tapasztalataira támaszkodik. A magyar gazdasági reformfolyamat felgyorsításához való szerves kapcsolódás elodázhatatlanná teszi az agrárágazat helyzetének áttekintését és a szükséges változások, a megújulás kezdeményezését.

A javaslat szerint a Központi Bizottság állásfoglalás-tervezetét nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igényli a szakmai, a tudományos és az érdekképviseleti szervek, fórumok véleményét is. A testület – a viták tapasztalatait is figyelembe véve – még ebben az évbe ismételten napirendre tűzi az agrárpolitika időszerű kérdéseit. A városi és a megyei pártértekezletek, valamint pártbizottsági ülések politikai tapasztalatairól szóló előterjesztés hangsúlyozza, hogy ezeket a tanácskozásokat új munkastílus, teljes nyíltság és demokratikus eljárási megoldások jellemezték.

A pártértekezletek előkészítése és összehívása aktív politizálást váltott ki a párttagok között

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az elhúzódó viták könnyen előidézhetik a pártmozgalom befelé fordulását egy olyan időszakban, amikor éppen a társadalmi folyamatokra való gyors és mindennapi reagálás a párt egyik fő célja. A Központi Bizottság napirendjén személyi kérdések is szerepelnek. (MTI)

1989. február 17., péntek 18:31

Független politikai szervezetek, szövetségek és pártok nyilatkozatot juttattak el pénteken a Magyar Távirati Irodához

Ebben üdvözölik az MSZMP Központi Bizottságának közleményét, amelyet fontos lépésnek tartanak a demokratikus Magyarország megteremtéséhez vezető úton.

A pontokba szedett nyilatkozat mindenekelőtt üdvözli a KB 1956-tal kapcsolatos állásfoglalását, amelyet előrelépésnek tekintenek. Ugyanakkor kifogásolják, hogy a párt vezető testülete nem ismeri el a forradalom és a szabadságharc tényét, valamint annak demokratikus jellegét. Nehezményezik továbbá, hogy a párt állásfoglalása még mindig túlhangsúlyozza az 1956-os események negatív jelenségeit. A nyilatkozat aláíróinak véleménye szerint október utolsó napjaitól az ország a konszolidáció felé haladt, s a Nagy Imre-kormány helyzete megszilárdult. Értékelésük szerint ebben döntő szerepet játszottak az újjáéledt demokratikus pártok, amelyek ma ismét megjelennek a közéletben.

Az időszerű belpolitikai folyamatokat áttekintve a független politikai szervezetek a demokratikus kibontakozás fontos feltételének tartják, hogy az MSZMP vezető testülete elfogadta a többpártrendszert, amely a hatalomgyakorlás egyedüli demokratikus formája. Ezzel kapcsolatban leszögezik:

a hatalmi apparátusban a demokráciát tekintik általános elvi alapnak

Álláspontjuk szerint a többpártrendszer intézményesülése és az esélyegyenlőség elve megköveteli, hogy az újonnan létrejövő pártok és a politikai szervezetek paritásos költségvetési támogatásban részesüljenek. A nyilatkozat rámutat, hogy a magyar sajtónak kiemelkedő szerepe volt a demokratizálódásában. Ezzel kapcsolatban leszögezi: a Magyar Rádió és a Televízió a nemzeté, a fenntartó társadalomé; e médiákat nem sajátíthatja ki senki.

Az MTI-hez eljuttatott nyilatkozat végezetül a demokratikus folyamat gyorsítása, szilárdabb, szélesebb politikai bázisra helyezése érdekében nemzeti kerekasztal-tárgyalást javasol a kormányzat, az MSZMP vezetése és a demokratikus politikai szervezetek részvételével.

Ennek a tárgyalásnak a feladata és célja lenne az alkotmányozó nemzetgyűlési választás feltételeinek a megállapítása. A nyilatkozatot a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, az Erdélyi Szövetség, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Jogász Fórum, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága és a Veres Péter Társaság írta alá. (MTI)

1989. február 17., péntek 20:33

Rövid hírek 1989. február 17-én

– Három héttel a parlament soron következő ülésszaka előtt a Komárom megyei képviselők úgy foglaltak állást, hogy Magyarország államfor­mája továbbra is népköztársaság maradjon. A Győr-Sopron megyei törvényhozók többsége viszont a köztársaság megnevezés mellett voksolt, mondván az a szóhasználat, hogy nép a gyakorlatban rend­szerint a látszatot szolgálta.

– Az országos béketanács aránytalanul hosszúnak és bűntető jellegűnek tartja a honvédségnél a tervezett polgári szolgálat 3 éves időtartamát. Nemcsak ennek csökkentését, hanem a tartalékos szolgálat 18 hónapos időtartamának a mérséklését is szeretnék.

A kiemelt képen

Budapest, 1989. október 7.
Horn Gyula külügyminiszter, a kongresszus levezető elnöke beszél a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) XIV. kongresszusán a Budapesti Kongresszusi Központban, amelynek küldöttei ezen a napon nagy szavazattöbbséggel kimondták a Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalakulását.  MTI Fotó: E. Várkonyi Péter

merénylet

Troroczkai

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük